Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin a Dávid Veron-krimik és a kortárs thriller után nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel (kritikánk ITT, beleolvasó ITT) . A kezdődő totális űrháborúban a megőrzött nyelv fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek. Az íróval beszélgettünk új kötetéről.

Apró Annamária | 2021. október 12. |
BARÁTH KATALIN
Afázia
Agave Könyvek, 2021, 336 oldal
-

Mikor döntötte el, hogy Dávid Veron helyett Nemes Nagy Ágnest röpteti az űrbe?

Az utolsó Veron-regény 2014 júniusában jelent meg, szóval inkább az lenne a meglepő, nekem legalábbis, ha elővenném a főszereplőt, és bármit is tennék vele. Nemes Nagy sem szerepelt az Afázia kezdeti terveiben, amelyek szerint meg kellett volna teremtenem egy teljes fiktív irodalmi örökséget a történetben szereplő nép számára. Ez a feladat végül túlságosan megterhelte a képességeimbe vetett hitemet, de fölöslegesnek is találtam: egy feltehetően fűzfapoétás irodalmi álkincs helyett, azt gondoltam, a történethez illőbb vagy méltóbb volna használnom a meglévő örökséget, ami már mindannyiunké.

A történet kerete egészen más, mégis előkerül Babits, Kosztolányi, Petőfi, Pilinszky. A líra a rejtélyek kulcsa még az űrben is, akárcsak A fekete zongorában.

Ha Ignotus nem jelenti ki A fekete zongoráról, hogy "Akasszanak fel, ha értem", gyanítom, sosem jut eszembe krimit építeni rá.

 Az Afáziában ennél szervesebb a líra szerepe, a nyelv esszenciális megtestesüléseként tekintenek rá a szereplők, mondhatni, a költészet a nyelv halálos fegyvere. Ez a szemlélet persze tőlem sem áll túl távol.

Melyek a legmeghatározóbb sci-fi élményei?

Mindenekelőtt a filmek és a sorozatok, a Star Trek a mai napig mindazt nyújtja nekem, amit én a műfajban leginkább szeretek. A Delfin Könyvek bizonyos darabjain túl aztán jöttek a klasszikusok, A Dűne, a Hyperion és Iain M. Banks univerzuma. És ne feledkezzünk meg az ezredforduló generációs élményéről, a Mátrixról sem, amiért vagy tucatszor elzarándokoltam mindenféle mozikba, a kispesti Hunyaditól a Bemig. Ebből is átszik, semmi extra nincs a sci-fis ízlésemben, ugyanazokért lelkesedtem, amiért mindenki más, sosem voltam és vagyok a műfaj specialistája. Szívesen nézem és olvasom, ha érdekesnek ígérkezik, ennyi.

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről
Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Tovább olvasok

Hogyan építette fel ezt a szavak szintjén is komplex világot? Mi volt a legnagyobb kihívás a világépítésben? Többször olyan érzésem volt a regényt olvasva, mint aki elalszik a nyelvészet szigorlat tételei fölött, és űrháborúba álmodja magát. Íróként hogyan lehet folyamatosan otthonosan mozogni a maga által teremtett fiktív univerzumban?

A világépítésben minden kihívás volt. A Veron-regények történelmi környezete is kihívás, mégse egy semmiből emelt univerzum. Az Arkangyal éjjel meg kifejezetten habkönnyű volt ilyen szempontból, a kortárs világhoz alig kellett valamit hozzátennem.

De a sci-fiben olvasóként én mindig is az idegen, újszerű világot találtam a legizgalmasabbnak,

úgyhogy szívesen öltem bele energiát íróként is - annak ellenére is, hogy jóval többet nyelt el, mint amire számítottam. És amikor az alapok állnak, a főbb szabályok működnek, már nem is olyan nehéz mozogni ebben a világban. Csak ne felejts el jegyzetelni, folyamatosan jegyzetelni!

„A sci-fi magasztos és vigasztaló. Ha nem az, hát… akkor minek az egész?”-írja Nemes Nagy Ágnes, akit Ön is idéz a kötet kapcsán.

Nemes Nagy az esszéiben gyakran foglalkozik az iskolai kánon peremén tenyésző műfajokkal, nemcsak sci-fivel, de krimivel is. A klasszikusnak tekintett magyar irodalomban nem kevés sci-fi nyomra akadhat az ember, ha van rá szeme, ezért is volt annyira kézenfekvő megszórni vele, vagy ha tetszik, ráépíteni, az Afáziát.

"Mert a jó tudományos-fantasztikus regény nyújt valamit önmagán túl, egy érzéskomplexust, valami újat vagy újrégit.” A moyerek pedig az űrben is két nagyhatalom közé szorult kis nemzet, árulásokkal, hazugságokkal, zseniális invenciókkal. A nyelv őrzői a Naprendszerben, de ez a nyelv fegyver és drog is. Milyennek képzeli az űrmagyarokat?

Fú, ezt, hogy "űrmagyar", felejtsük el gyorsan, ne keltsük szatirikus hírét az Afáziának, félrevezető volna. Igaz, parodisztikus magyar sci-fit írni sokkal természetesebbnek tűnik, talán könnyebb is.

Az Afázia azonban nem paródia és nem szatíra,

 a szatíraírás sose szerepelt a terveim között, még ha az Afázia meg is engedi a szatirikus olvasatot, éppen a kérdésben fölvetett jellegzetességek miatt.

Hogyan jelenik meg a nemzeti emlékezet az Afáziában?

Remélem, ez nem egy szerzőnek szóló tesztkérdés, ezeken mindig elbukom, ahogy a krimifeladványokon is... "Gondolta a fene." Az biztos, hogy ezen a téren nem akartam függetleníteni az Afázia világát azoktól a tapasztalatoktól, amiket a történetírói munka elemzése közben szereztem.

„Amikor a szavak helyére képek tolakodnak, az ember visszafelé kezd masírozni az evolúció ösvényén” – írja. Visszafelé indultunk? A reklámszakmában milyen tapasztalatokat szerzett a kép és a szöveg viszonyáról?

Pontosítsunk: ezt az egyik főszereplő gondolja, akivel számos szempontból nem tudnék azonosulni. Ami engem illet, ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását. Az Afázia is, ez az interjú is homok a szélben, nem? A reklámszakma a kép és a szöveg gazdaságos összehangolására tanít, de azért a szakmai csúcsnak ott is, akár a filmművészetben, a szöveg nélkül elmondott üzenetet, elmesélt történetet tekintik a szakértők.

 A szöveg csak bonyolít, ez az általános vélekedés. Na de pont erre találtuk ki, nem? Hogy bonyolult dolgokat is közölni tudjunk egymással.

Nem beszélve arról, hogy a képet egyszerű médiumnak tekinteni egy nagyon veszélyes tévedés. De mintha ma az egyszerűségen kívül nem is lennénk képesek mást elviselni.

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol
Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Tovább olvasok

Szinte egyszerre született meg A történetírás terhe és az Afázia, két régi projektje. Mi köti össze őket? Milyen kihívást jelentett történelmet írni a fikción belül? (pl. a Literár Első Lingvista: Kis moyer történet)

A történetírást nem véletlenül hívják történetírásnak: az is, a regény is történetet mond el, és ez létszükséglet a számunkra. Mások a műfaji követelmények, így tudnám egyszerűen és pontatlanul összefoglalni a kétféle elbeszélés közötti különbséget. Az Afáziának talán ezeket a fejezeteit írtam a legkönnyebben, a fiktív történelem fölvázolása szerintem minden történésznek csukott szemmel menne.

„Elég hatékonyan állok ellen a sokkötetes fiktív univerzumoknak”—írja. Íróként mennyire érdeklik a folytatások? Az Afáziának lesz folytatása? És a Dávid Veron-történeteknek?

Szeretek újraolvasni könyveket, újranézni filmeket, szóval tökéletesen megértem azt az általános igényt, hogy visszatérjünk egy jól ismert, belakott, vigasztalóan komfortos világba. A huszadik században ilyen-olyan okból nagyrészt elvesztettük az élet hagyományos kereteit, nem csoda, hogy folyton ilyen kereteket akarunk ácsolni magunknak. Te startrekes vagy, vagy starwarsos? A régi Dűnét szereted jobban, vagy inkább az újat? Tetszik vagy sem, ezek a választások határoznak meg minket, amikor túl sok az impulzus, és túl kevés a kapaszkodó. Folytatást viszont csak akkor írok, ha az ismerősség mellett lesz benne legalább annyi idegenség is, amit elég vonzónak találok ahhoz, hogy érdemes legyen beleölni az időmet, ami a munka és az emberek mellett marad.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

...
Hírek

Baráth Katalin alternatív Magyarországán az amerikaiak lettek a megszállók

Baráth Katalin október 23-án tette elérhetővé Alabama Jean című kriminovelláját. Meggyilkolt asszony, rejtélyek sora, alternatív Magyarország.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Lily Ebert: A holokauszt nem tettekkel kezdődött, hanem a gyűlölet szavaival

A 97 éves, magyar származású Lily Ebert az egyik utolsó holokauszt-túlélő, akinek a történetét még személyesen tőle hallgathatjuk meg. A dédunokájával, Dov Formannal közösen írt Lily fogadalma nemcsak Auschwitz borzalmairól, hanem az újrakezdésről is szól. Lily Eberttel, Dov Formannal és Lily lányával, a pszichoterapeuta Bilhával beszélgettünk. 

...
Nagy

Csíkszentmihályi Mihály hitt abban, hogy a flow eredendően bennünk van

Csíkszentmihályi Mihály egész életében kutatta a flow-élményt. Hitt abban, hogy  a flow-t nem kell tanulni és minden ember képes rá. Ahogy abban is, hogy a boldogság olyan állapot, amelyet mindenkinek magának kell ápolnia és óvnia. 

...
Nagy

Tizenegyes - Mit olvas az író? Szécsi Noémi

Az író is elsősorban olvasó. A Könyves Magazin sorozatában írókat kérdezünk olvasási szokásokról, az éjjeli szekrényen heverő könyvekről, és arról, milyen regény határozta meg az életüket. Tizenegy kérdés az olvasásról. Ezúttal Szécsi Noémi válaszolt.

...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

Olvass!
...
Beleolvasó

Csányi Vilmost már gyerekként beszippantotta a kémia csodavilága

A Kíváncsiságom története Csányi Vilmos kérdésekkel teli életén vezeti végig az olvasót, megismerhetjük belőle tudományos pályájának legfőbb állomásait és az utat, ami elvezette ebbe az irányba. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Bíró Szabolcs új regényében egy régi ismerős is színre lép Anjou Lajos király mellett

1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül - és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet - legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva. Olvass bele Bíró Szabolcs új könyvébe!

...
Beleolvasó

Ali Smith könyvében karácsonykor régi családi konfliktusok kerülnek a felszínre

Tavaly az év legjobb könyvének választottuk Ali Smith Ősz című regényét, amelyet az első poszt-Brexit regényként szoktak jellemezni. (ITT írtunk róla, interjúnk az íróval pedig ITT olvasható). Most megérkezett az Évszak-kvartet következő része, a Tél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Amikor a vírusvadász mondja el, mit gondol a járványról, vakcináról, összefogásról és annak hiányáról

Barát József és Kemenesi Gábor tizenhárom héten át beszélgetett, arról, hogy 2020 egyes hónapjaiban hogyan alakultak a járvány eseményei, a tudósok milyen válaszokat dolgoztak ki, és hogy mire számíthatunk 2021 őszén. A beszélgetéseket a könyvben megelőzi Barát József egy-egy írása arról, mi zajlott a társadalmi kulisszák mögött, hogyan változott meg az élet azokban az országokban, ahová éppen megérkezett a járvány. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...

Margó, Jennifer Teege, A feleségem története [10 perc Könyves]

...

Színt vall a Könyves: így olvastuk mi a kötelező olvasmányokat! [podcast]

...

Závada Péter átiratában Rómeó első szerelme a drog [Kötelező]

...

A mansfieldi kastélyban Austen nem félt egy unortodox hősnőt a középpontba tenni [Az Austen-projekt]

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

Polc

Az egykori 56-os menekült a gazdasági csodát kóstolgató NSZK-ban nyomoz

...

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

...

Dühös nők transzgenerációs sérüléseket gyógyítanak – Bethany Webster Anyaseb című könyvéről

...

Háy megmutatja, milyen mélyszegénységben élő, falusi cigánylányként felnőni

...