Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin a Dávid Veron-krimik és a kortárs thriller után nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel (kritikánk ITT, beleolvasó ITT) . A kezdődő totális űrháborúban a megőrzött nyelv fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek. Az íróval beszélgettünk új kötetéről.

Apró Annamária | 2021. október 12. |
BARÁTH KATALIN
Afázia
Agave Könyvek, 2021, 336 oldal
-

Mikor döntötte el, hogy Dávid Veron helyett Nemes Nagy Ágnest röpteti az űrbe?

Az utolsó Veron-regény 2014 júniusában jelent meg, szóval inkább az lenne a meglepő, nekem legalábbis, ha elővenném a főszereplőt, és bármit is tennék vele. Nemes Nagy sem szerepelt az Afázia kezdeti terveiben, amelyek szerint meg kellett volna teremtenem egy teljes fiktív irodalmi örökséget a történetben szereplő nép számára. Ez a feladat végül túlságosan megterhelte a képességeimbe vetett hitemet, de fölöslegesnek is találtam: egy feltehetően fűzfapoétás irodalmi álkincs helyett, azt gondoltam, a történethez illőbb vagy méltóbb volna használnom a meglévő örökséget, ami már mindannyiunké.

A történet kerete egészen más, mégis előkerül Babits, Kosztolányi, Petőfi, Pilinszky. A líra a rejtélyek kulcsa még az űrben is, akárcsak A fekete zongorában.

Ha Ignotus nem jelenti ki A fekete zongoráról, hogy "Akasszanak fel, ha értem", gyanítom, sosem jut eszembe krimit építeni rá.

 Az Afáziában ennél szervesebb a líra szerepe, a nyelv esszenciális megtestesüléseként tekintenek rá a szereplők, mondhatni, a költészet a nyelv halálos fegyvere. Ez a szemlélet persze tőlem sem áll túl távol.

Melyek a legmeghatározóbb sci-fi élményei?

Mindenekelőtt a filmek és a sorozatok, a Star Trek a mai napig mindazt nyújtja nekem, amit én a műfajban leginkább szeretek. A Delfin Könyvek bizonyos darabjain túl aztán jöttek a klasszikusok, A Dűne, a Hyperion és Iain M. Banks univerzuma. És ne feledkezzünk meg az ezredforduló generációs élményéről, a Mátrixról sem, amiért vagy tucatszor elzarándokoltam mindenféle mozikba, a kispesti Hunyaditól a Bemig. Ebből is átszik, semmi extra nincs a sci-fis ízlésemben, ugyanazokért lelkesedtem, amiért mindenki más, sosem voltam és vagyok a műfaj specialistája. Szívesen nézem és olvasom, ha érdekesnek ígérkezik, ennyi.

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről
Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Tovább olvasok

Hogyan építette fel ezt a szavak szintjén is komplex világot? Mi volt a legnagyobb kihívás a világépítésben? Többször olyan érzésem volt a regényt olvasva, mint aki elalszik a nyelvészet szigorlat tételei fölött, és űrháborúba álmodja magát. Íróként hogyan lehet folyamatosan otthonosan mozogni a maga által teremtett fiktív univerzumban?

A világépítésben minden kihívás volt. A Veron-regények történelmi környezete is kihívás, mégse egy semmiből emelt univerzum. Az Arkangyal éjjel meg kifejezetten habkönnyű volt ilyen szempontból, a kortárs világhoz alig kellett valamit hozzátennem.

De a sci-fiben olvasóként én mindig is az idegen, újszerű világot találtam a legizgalmasabbnak,

úgyhogy szívesen öltem bele energiát íróként is - annak ellenére is, hogy jóval többet nyelt el, mint amire számítottam. És amikor az alapok állnak, a főbb szabályok működnek, már nem is olyan nehéz mozogni ebben a világban. Csak ne felejts el jegyzetelni, folyamatosan jegyzetelni!

„A sci-fi magasztos és vigasztaló. Ha nem az, hát… akkor minek az egész?”-írja Nemes Nagy Ágnes, akit Ön is idéz a kötet kapcsán.

Nemes Nagy az esszéiben gyakran foglalkozik az iskolai kánon peremén tenyésző műfajokkal, nemcsak sci-fivel, de krimivel is. A klasszikusnak tekintett magyar irodalomban nem kevés sci-fi nyomra akadhat az ember, ha van rá szeme, ezért is volt annyira kézenfekvő megszórni vele, vagy ha tetszik, ráépíteni, az Afáziát.

"Mert a jó tudományos-fantasztikus regény nyújt valamit önmagán túl, egy érzéskomplexust, valami újat vagy újrégit.” A moyerek pedig az űrben is két nagyhatalom közé szorult kis nemzet, árulásokkal, hazugságokkal, zseniális invenciókkal. A nyelv őrzői a Naprendszerben, de ez a nyelv fegyver és drog is. Milyennek képzeli az űrmagyarokat?

Fú, ezt, hogy "űrmagyar", felejtsük el gyorsan, ne keltsük szatirikus hírét az Afáziának, félrevezető volna. Igaz, parodisztikus magyar sci-fit írni sokkal természetesebbnek tűnik, talán könnyebb is.

Az Afázia azonban nem paródia és nem szatíra,

 a szatíraírás sose szerepelt a terveim között, még ha az Afázia meg is engedi a szatirikus olvasatot, éppen a kérdésben fölvetett jellegzetességek miatt.

Hogyan jelenik meg a nemzeti emlékezet az Afáziában?

Remélem, ez nem egy szerzőnek szóló tesztkérdés, ezeken mindig elbukom, ahogy a krimifeladványokon is... "Gondolta a fene." Az biztos, hogy ezen a téren nem akartam függetleníteni az Afázia világát azoktól a tapasztalatoktól, amiket a történetírói munka elemzése közben szereztem.

„Amikor a szavak helyére képek tolakodnak, az ember visszafelé kezd masírozni az evolúció ösvényén” – írja. Visszafelé indultunk? A reklámszakmában milyen tapasztalatokat szerzett a kép és a szöveg viszonyáról?

Pontosítsunk: ezt az egyik főszereplő gondolja, akivel számos szempontból nem tudnék azonosulni. Ami engem illet, ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását. Az Afázia is, ez az interjú is homok a szélben, nem? A reklámszakma a kép és a szöveg gazdaságos összehangolására tanít, de azért a szakmai csúcsnak ott is, akár a filmművészetben, a szöveg nélkül elmondott üzenetet, elmesélt történetet tekintik a szakértők.

 A szöveg csak bonyolít, ez az általános vélekedés. Na de pont erre találtuk ki, nem? Hogy bonyolult dolgokat is közölni tudjunk egymással.

Nem beszélve arról, hogy a képet egyszerű médiumnak tekinteni egy nagyon veszélyes tévedés. De mintha ma az egyszerűségen kívül nem is lennénk képesek mást elviselni.

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol
Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Tovább olvasok

Szinte egyszerre született meg A történetírás terhe és az Afázia, két régi projektje. Mi köti össze őket? Milyen kihívást jelentett történelmet írni a fikción belül? (pl. a Literár Első Lingvista: Kis moyer történet)

A történetírást nem véletlenül hívják történetírásnak: az is, a regény is történetet mond el, és ez létszükséglet a számunkra. Mások a műfaji követelmények, így tudnám egyszerűen és pontatlanul összefoglalni a kétféle elbeszélés közötti különbséget. Az Afáziának talán ezeket a fejezeteit írtam a legkönnyebben, a fiktív történelem fölvázolása szerintem minden történésznek csukott szemmel menne.

„Elég hatékonyan állok ellen a sokkötetes fiktív univerzumoknak”—írja. Íróként mennyire érdeklik a folytatások? Az Afáziának lesz folytatása? És a Dávid Veron-történeteknek?

Szeretek újraolvasni könyveket, újranézni filmeket, szóval tökéletesen megértem azt az általános igényt, hogy visszatérjünk egy jól ismert, belakott, vigasztalóan komfortos világba. A huszadik században ilyen-olyan okból nagyrészt elvesztettük az élet hagyományos kereteit, nem csoda, hogy folyton ilyen kereteket akarunk ácsolni magunknak. Te startrekes vagy, vagy starwarsos? A régi Dűnét szereted jobban, vagy inkább az újat? Tetszik vagy sem, ezek a választások határoznak meg minket, amikor túl sok az impulzus, és túl kevés a kapaszkodó. Folytatást viszont csak akkor írok, ha az ismerősség mellett lesz benne legalább annyi idegenség is, amit elég vonzónak találok ahhoz, hogy érdemes legyen beleölni az időmet, ami a munka és az emberek mellett marad.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

...
Hírek

Baráth Katalin alternatív Magyarországán az amerikaiak lettek a megszállók

Baráth Katalin október 23-án tette elérhetővé Alabama Jean című kriminovelláját. Meggyilkolt asszony, rejtélyek sora, alternatív Magyarország.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

Olvass!
...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Otthonosság és idegenség Görcsi Péter debütáló regényében – Olvass bele!

Görcsi Péter első regénye Magyarországon, Angliában és Norvégiában játszódó autofikciós fejlődésregény, tele generációs tapasztalatokkal, közéleti és személyes sorsfordulókkal. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás regényében egy fizikusnőé a főszerep [KÖNYVRÉSZLET]

Szöllősi Mátyás új kötetének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Olvass bele!

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...

Ezt senki nem mondta – Nádasdy Ádám: Lássa az a gyerek, hogy én is ember vagyok

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.

Polc

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

...

Denene Millner két anya és egy lány sorsán keresztül számol le a tökéletes nő mítoszával

...

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

...

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

...