Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin a Dávid Veron-krimik és a kortárs thriller után nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel (kritikánk ITT, beleolvasó ITT) . A kezdődő totális űrháborúban a megőrzött nyelv fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek. Az íróval beszélgettünk új kötetéről.

Apró Annamária | 2021. október 12. |
BARÁTH KATALIN
Afázia
Agave Könyvek, 2021, 336 oldal
-

Mikor döntötte el, hogy Dávid Veron helyett Nemes Nagy Ágnest röpteti az űrbe?

Az utolsó Veron-regény 2014 júniusában jelent meg, szóval inkább az lenne a meglepő, nekem legalábbis, ha elővenném a főszereplőt, és bármit is tennék vele. Nemes Nagy sem szerepelt az Afázia kezdeti terveiben, amelyek szerint meg kellett volna teremtenem egy teljes fiktív irodalmi örökséget a történetben szereplő nép számára. Ez a feladat végül túlságosan megterhelte a képességeimbe vetett hitemet, de fölöslegesnek is találtam: egy feltehetően fűzfapoétás irodalmi álkincs helyett, azt gondoltam, a történethez illőbb vagy méltóbb volna használnom a meglévő örökséget, ami már mindannyiunké.

A történet kerete egészen más, mégis előkerül Babits, Kosztolányi, Petőfi, Pilinszky. A líra a rejtélyek kulcsa még az űrben is, akárcsak A fekete zongorában.

Ha Ignotus nem jelenti ki A fekete zongoráról, hogy "Akasszanak fel, ha értem", gyanítom, sosem jut eszembe krimit építeni rá.

 Az Afáziában ennél szervesebb a líra szerepe, a nyelv esszenciális megtestesüléseként tekintenek rá a szereplők, mondhatni, a költészet a nyelv halálos fegyvere. Ez a szemlélet persze tőlem sem áll túl távol.

Melyek a legmeghatározóbb sci-fi élményei?

Mindenekelőtt a filmek és a sorozatok, a Star Trek a mai napig mindazt nyújtja nekem, amit én a műfajban leginkább szeretek. A Delfin Könyvek bizonyos darabjain túl aztán jöttek a klasszikusok, A Dűne, a Hyperion és Iain M. Banks univerzuma. És ne feledkezzünk meg az ezredforduló generációs élményéről, a Mátrixról sem, amiért vagy tucatszor elzarándokoltam mindenféle mozikba, a kispesti Hunyaditól a Bemig. Ebből is átszik, semmi extra nincs a sci-fis ízlésemben, ugyanazokért lelkesedtem, amiért mindenki más, sosem voltam és vagyok a műfaj specialistája. Szívesen nézem és olvasom, ha érdekesnek ígérkezik, ennyi.

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről
Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Tovább olvasok

Hogyan építette fel ezt a szavak szintjén is komplex világot? Mi volt a legnagyobb kihívás a világépítésben? Többször olyan érzésem volt a regényt olvasva, mint aki elalszik a nyelvészet szigorlat tételei fölött, és űrháborúba álmodja magát. Íróként hogyan lehet folyamatosan otthonosan mozogni a maga által teremtett fiktív univerzumban?

A világépítésben minden kihívás volt. A Veron-regények történelmi környezete is kihívás, mégse egy semmiből emelt univerzum. Az Arkangyal éjjel meg kifejezetten habkönnyű volt ilyen szempontból, a kortárs világhoz alig kellett valamit hozzátennem.

De a sci-fiben olvasóként én mindig is az idegen, újszerű világot találtam a legizgalmasabbnak,

úgyhogy szívesen öltem bele energiát íróként is - annak ellenére is, hogy jóval többet nyelt el, mint amire számítottam. És amikor az alapok állnak, a főbb szabályok működnek, már nem is olyan nehéz mozogni ebben a világban. Csak ne felejts el jegyzetelni, folyamatosan jegyzetelni!

„A sci-fi magasztos és vigasztaló. Ha nem az, hát… akkor minek az egész?”-írja Nemes Nagy Ágnes, akit Ön is idéz a kötet kapcsán.

Nemes Nagy az esszéiben gyakran foglalkozik az iskolai kánon peremén tenyésző műfajokkal, nemcsak sci-fivel, de krimivel is. A klasszikusnak tekintett magyar irodalomban nem kevés sci-fi nyomra akadhat az ember, ha van rá szeme, ezért is volt annyira kézenfekvő megszórni vele, vagy ha tetszik, ráépíteni, az Afáziát.

"Mert a jó tudományos-fantasztikus regény nyújt valamit önmagán túl, egy érzéskomplexust, valami újat vagy újrégit.” A moyerek pedig az űrben is két nagyhatalom közé szorult kis nemzet, árulásokkal, hazugságokkal, zseniális invenciókkal. A nyelv őrzői a Naprendszerben, de ez a nyelv fegyver és drog is. Milyennek képzeli az űrmagyarokat?

Fú, ezt, hogy "űrmagyar", felejtsük el gyorsan, ne keltsük szatirikus hírét az Afáziának, félrevezető volna. Igaz, parodisztikus magyar sci-fit írni sokkal természetesebbnek tűnik, talán könnyebb is.

Az Afázia azonban nem paródia és nem szatíra,

 a szatíraírás sose szerepelt a terveim között, még ha az Afázia meg is engedi a szatirikus olvasatot, éppen a kérdésben fölvetett jellegzetességek miatt.

Hogyan jelenik meg a nemzeti emlékezet az Afáziában?

Remélem, ez nem egy szerzőnek szóló tesztkérdés, ezeken mindig elbukom, ahogy a krimifeladványokon is... "Gondolta a fene." Az biztos, hogy ezen a téren nem akartam függetleníteni az Afázia világát azoktól a tapasztalatoktól, amiket a történetírói munka elemzése közben szereztem.

„Amikor a szavak helyére képek tolakodnak, az ember visszafelé kezd masírozni az evolúció ösvényén” – írja. Visszafelé indultunk? A reklámszakmában milyen tapasztalatokat szerzett a kép és a szöveg viszonyáról?

Pontosítsunk: ezt az egyik főszereplő gondolja, akivel számos szempontból nem tudnék azonosulni. Ami engem illet, ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását. Az Afázia is, ez az interjú is homok a szélben, nem? A reklámszakma a kép és a szöveg gazdaságos összehangolására tanít, de azért a szakmai csúcsnak ott is, akár a filmművészetben, a szöveg nélkül elmondott üzenetet, elmesélt történetet tekintik a szakértők.

 A szöveg csak bonyolít, ez az általános vélekedés. Na de pont erre találtuk ki, nem? Hogy bonyolult dolgokat is közölni tudjunk egymással.

Nem beszélve arról, hogy a képet egyszerű médiumnak tekinteni egy nagyon veszélyes tévedés. De mintha ma az egyszerűségen kívül nem is lennénk képesek mást elviselni.

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol
Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Tovább olvasok

Szinte egyszerre született meg A történetírás terhe és az Afázia, két régi projektje. Mi köti össze őket? Milyen kihívást jelentett történelmet írni a fikción belül? (pl. a Literár Első Lingvista: Kis moyer történet)

A történetírást nem véletlenül hívják történetírásnak: az is, a regény is történetet mond el, és ez létszükséglet a számunkra. Mások a műfaji követelmények, így tudnám egyszerűen és pontatlanul összefoglalni a kétféle elbeszélés közötti különbséget. Az Afáziának talán ezeket a fejezeteit írtam a legkönnyebben, a fiktív történelem fölvázolása szerintem minden történésznek csukott szemmel menne.

„Elég hatékonyan állok ellen a sokkötetes fiktív univerzumoknak”—írja. Íróként mennyire érdeklik a folytatások? Az Afáziának lesz folytatása? És a Dávid Veron-történeteknek?

Szeretek újraolvasni könyveket, újranézni filmeket, szóval tökéletesen megértem azt az általános igényt, hogy visszatérjünk egy jól ismert, belakott, vigasztalóan komfortos világba. A huszadik században ilyen-olyan okból nagyrészt elvesztettük az élet hagyományos kereteit, nem csoda, hogy folyton ilyen kereteket akarunk ácsolni magunknak. Te startrekes vagy, vagy starwarsos? A régi Dűnét szereted jobban, vagy inkább az újat? Tetszik vagy sem, ezek a választások határoznak meg minket, amikor túl sok az impulzus, és túl kevés a kapaszkodó. Folytatást viszont csak akkor írok, ha az ismerősség mellett lesz benne legalább annyi idegenség is, amit elég vonzónak találok ahhoz, hogy érdemes legyen beleölni az időmet, ami a munka és az emberek mellett marad.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...
Beleolvasó

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

...
Hírek

Baráth Katalin alternatív Magyarországán az amerikaiak lettek a megszállók

Baráth Katalin október 23-án tette elérhetővé Alabama Jean című kriminovelláját. Meggyilkolt asszony, rejtélyek sora, alternatív Magyarország.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vigh Bori könyve hasznos tanácsok sorával segít turistából utazóvá válni

A Túl a plafonon podcastsorozat májusi vendége Vigh Bori digitális nomád, akinek az utazás az élete. Olvass bele Hogyan menjünk világgá című könyvébe!

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

Szeifert Natália negyedik könyve varázslatos teret épít olvasója köré, ahol az emberi élet végső kérdései olyan hangtalanul, összetetten, mégis természetesen vannak jelen, akárcsak maga a táj. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Lesújt az istenek haragja, amikor egy boszorkány beleszeret Lokiba

A megindító, elsöprő erejű történet újragondolja az északi mitológiát. Olvass bele!

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

Megtörni a hallgatást [Ms. Columbo Olvas]

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

Polc

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

...

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

...

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

...

Bruck Edith regénye a tanúságtétel és az újrakezdés könyve

...