Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin: Ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását

Baráth Katalin a Dávid Veron-krimik és a kortárs thriller után nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel (kritikánk ITT, beleolvasó ITT) . A kezdődő totális űrháborúban a megőrzött nyelv fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek. Az íróval beszélgettünk új kötetéről.

Apró Annamária | 2021. október 12. |
BARÁTH KATALIN
Afázia
Agave Könyvek, 2021, 336 oldal
-

Mikor döntötte el, hogy Dávid Veron helyett Nemes Nagy Ágnest röpteti az űrbe?

Az utolsó Veron-regény 2014 júniusában jelent meg, szóval inkább az lenne a meglepő, nekem legalábbis, ha elővenném a főszereplőt, és bármit is tennék vele. Nemes Nagy sem szerepelt az Afázia kezdeti terveiben, amelyek szerint meg kellett volna teremtenem egy teljes fiktív irodalmi örökséget a történetben szereplő nép számára. Ez a feladat végül túlságosan megterhelte a képességeimbe vetett hitemet, de fölöslegesnek is találtam: egy feltehetően fűzfapoétás irodalmi álkincs helyett, azt gondoltam, a történethez illőbb vagy méltóbb volna használnom a meglévő örökséget, ami már mindannyiunké.

A történet kerete egészen más, mégis előkerül Babits, Kosztolányi, Petőfi, Pilinszky. A líra a rejtélyek kulcsa még az űrben is, akárcsak A fekete zongorában.

Ha Ignotus nem jelenti ki A fekete zongoráról, hogy "Akasszanak fel, ha értem", gyanítom, sosem jut eszembe krimit építeni rá.

 Az Afáziában ennél szervesebb a líra szerepe, a nyelv esszenciális megtestesüléseként tekintenek rá a szereplők, mondhatni, a költészet a nyelv halálos fegyvere. Ez a szemlélet persze tőlem sem áll túl távol.

Melyek a legmeghatározóbb sci-fi élményei?

Mindenekelőtt a filmek és a sorozatok, a Star Trek a mai napig mindazt nyújtja nekem, amit én a műfajban leginkább szeretek. A Delfin Könyvek bizonyos darabjain túl aztán jöttek a klasszikusok, A Dűne, a Hyperion és Iain M. Banks univerzuma. És ne feledkezzünk meg az ezredforduló generációs élményéről, a Mátrixról sem, amiért vagy tucatszor elzarándokoltam mindenféle mozikba, a kispesti Hunyaditól a Bemig. Ebből is átszik, semmi extra nincs a sci-fis ízlésemben, ugyanazokért lelkesedtem, amiért mindenki más, sosem voltam és vagyok a műfaj specialistája. Szívesen nézem és olvasom, ha érdekesnek ígérkezik, ennyi.

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről
Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

Tovább olvasok

Hogyan építette fel ezt a szavak szintjén is komplex világot? Mi volt a legnagyobb kihívás a világépítésben? Többször olyan érzésem volt a regényt olvasva, mint aki elalszik a nyelvészet szigorlat tételei fölött, és űrháborúba álmodja magát. Íróként hogyan lehet folyamatosan otthonosan mozogni a maga által teremtett fiktív univerzumban?

A világépítésben minden kihívás volt. A Veron-regények történelmi környezete is kihívás, mégse egy semmiből emelt univerzum. Az Arkangyal éjjel meg kifejezetten habkönnyű volt ilyen szempontból, a kortárs világhoz alig kellett valamit hozzátennem.

De a sci-fiben olvasóként én mindig is az idegen, újszerű világot találtam a legizgalmasabbnak,

úgyhogy szívesen öltem bele energiát íróként is - annak ellenére is, hogy jóval többet nyelt el, mint amire számítottam. És amikor az alapok állnak, a főbb szabályok működnek, már nem is olyan nehéz mozogni ebben a világban. Csak ne felejts el jegyzetelni, folyamatosan jegyzetelni!

„A sci-fi magasztos és vigasztaló. Ha nem az, hát… akkor minek az egész?”-írja Nemes Nagy Ágnes, akit Ön is idéz a kötet kapcsán.

Nemes Nagy az esszéiben gyakran foglalkozik az iskolai kánon peremén tenyésző műfajokkal, nemcsak sci-fivel, de krimivel is. A klasszikusnak tekintett magyar irodalomban nem kevés sci-fi nyomra akadhat az ember, ha van rá szeme, ezért is volt annyira kézenfekvő megszórni vele, vagy ha tetszik, ráépíteni, az Afáziát.

"Mert a jó tudományos-fantasztikus regény nyújt valamit önmagán túl, egy érzéskomplexust, valami újat vagy újrégit.” A moyerek pedig az űrben is két nagyhatalom közé szorult kis nemzet, árulásokkal, hazugságokkal, zseniális invenciókkal. A nyelv őrzői a Naprendszerben, de ez a nyelv fegyver és drog is. Milyennek képzeli az űrmagyarokat?

Fú, ezt, hogy "űrmagyar", felejtsük el gyorsan, ne keltsük szatirikus hírét az Afáziának, félrevezető volna. Igaz, parodisztikus magyar sci-fit írni sokkal természetesebbnek tűnik, talán könnyebb is.

Az Afázia azonban nem paródia és nem szatíra,

 a szatíraírás sose szerepelt a terveim között, még ha az Afázia meg is engedi a szatirikus olvasatot, éppen a kérdésben fölvetett jellegzetességek miatt.

Hogyan jelenik meg a nemzeti emlékezet az Afáziában?

Remélem, ez nem egy szerzőnek szóló tesztkérdés, ezeken mindig elbukom, ahogy a krimifeladványokon is... "Gondolta a fene." Az biztos, hogy ezen a téren nem akartam függetleníteni az Afázia világát azoktól a tapasztalatoktól, amiket a történetírói munka elemzése közben szereztem.

„Amikor a szavak helyére képek tolakodnak, az ember visszafelé kezd masírozni az evolúció ösvényén” – írja. Visszafelé indultunk? A reklámszakmában milyen tapasztalatokat szerzett a kép és a szöveg viszonyáról?

Pontosítsunk: ezt az egyik főszereplő gondolja, akivel számos szempontból nem tudnék azonosulni. Ami engem illet, ijesztőnek találom az olvasási és szövegértési készségek foszladozását. Az Afázia is, ez az interjú is homok a szélben, nem? A reklámszakma a kép és a szöveg gazdaságos összehangolására tanít, de azért a szakmai csúcsnak ott is, akár a filmművészetben, a szöveg nélkül elmondott üzenetet, elmesélt történetet tekintik a szakértők.

 A szöveg csak bonyolít, ez az általános vélekedés. Na de pont erre találtuk ki, nem? Hogy bonyolult dolgokat is közölni tudjunk egymással.

Nem beszélve arról, hogy a képet egyszerű médiumnak tekinteni egy nagyon veszélyes tévedés. De mintha ma az egyszerűségen kívül nem is lennénk képesek mást elviselni.

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol
Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

Tovább olvasok

Szinte egyszerre született meg A történetírás terhe és az Afázia, két régi projektje. Mi köti össze őket? Milyen kihívást jelentett történelmet írni a fikción belül? (pl. a Literár Első Lingvista: Kis moyer történet)

A történetírást nem véletlenül hívják történetírásnak: az is, a regény is történetet mond el, és ez létszükséglet a számunkra. Mások a műfaji követelmények, így tudnám egyszerűen és pontatlanul összefoglalni a kétféle elbeszélés közötti különbséget. Az Afáziának talán ezeket a fejezeteit írtam a legkönnyebben, a fiktív történelem fölvázolása szerintem minden történésznek csukott szemmel menne.

„Elég hatékonyan állok ellen a sokkötetes fiktív univerzumoknak”—írja. Íróként mennyire érdeklik a folytatások? Az Afáziának lesz folytatása? És a Dávid Veron-történeteknek?

Szeretek újraolvasni könyveket, újranézni filmeket, szóval tökéletesen megértem azt az általános igényt, hogy visszatérjünk egy jól ismert, belakott, vigasztalóan komfortos világba. A huszadik században ilyen-olyan okból nagyrészt elvesztettük az élet hagyományos kereteit, nem csoda, hogy folyton ilyen kereteket akarunk ácsolni magunknak. Te startrekes vagy, vagy starwarsos? A régi Dűnét szereted jobban, vagy inkább az újat? Tetszik vagy sem, ezek a választások határoznak meg minket, amikor túl sok az impulzus, és túl kevés a kapaszkodó. Folytatást viszont csak akkor írok, ha az ismerősség mellett lesz benne legalább annyi idegenség is, amit elég vonzónak találok ahhoz, hogy érdemes legyen beleölni az időmet, ami a munka és az emberek mellett marad.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az Afázia rendhagyó sci-fi az emberiség és a magyarok jövőjéről

Baráth Katalin a Dávid Veron-sorozat sikerei után 2016-ban thrillerrel jelentkezett, majd öt évvel később nyelvészeti sci-fit írt Afázia címmel. A lakhatatlan Földet elhagyó űrmagyarok (moyerek) legfőbb kincse a megőrzött beszédképesség a hálón függő, valamint a csak képekben kommunikáló népek között. Ez a nyelv azonban fegyver és drog is, mellyel vissza is élnek az űrháborúban. 

...

Az Afáziában a Föld már lakhatatlan, de az emberi faj továbbra is előszeretettel harcol

A krimik után ezúttal sci-fivel jelentkezik Baráth Katalin: az Afáziában totális háború van kitörőben, a katasztrófát egy génmódosított szuperkatona és egy veterán hírszerző akadályozhatja meg. Mutatunk egy részt a könyvből!

...

Baráth Katalin alternatív Magyarországán az amerikaiak lettek a megszállók

Baráth Katalin október 23-án tette elérhetővé Alabama Jean című kriminovelláját. Meggyilkolt asszony, rejtélyek sora, alternatív Magyarország.

Kiemeltek
...

Török Ábel: Most próbáltam meg először igazán kiengedni a saját hangomat

Meglepi, hogy az olvasók mennyire szeretik a könyvét. Török Ábellel Norvégiáról, sóvárgásról, a mesék erejéről és egy vágyott igazságos világról beszélgettünk.

...

Hogyan foglalta el egy könyves falu a világot? A Hay Festivalon jártunk, megmutatjuk! 

Egy 1600 fős kisvárosba százezrek érkeznek a könyvek miatt, bár az aprócska települést még megközelíteni is nehéz. 

...

Az év irodalmi szenzációja: 60 év késéssel megjelent Tandori első, ki nem adott és egyetlen példányban létező kötete

Megjelent Tandori Dezső első verseskötete, az Egyetlen: nem kellett a kiadónak, de a költő elkészített egy példányt a legjobb barátja számára. Fantasztikus sztori és podcast Pándi Balázzsal és Simon Mártonnal, hallgassátok! 

Olvass!
...

Megérkezett a fasiszta Olaszországban játszódó Goncourt-díjas regény magyar fordítása – olvass bele!

Részlet Jean-Baptiste Andrea Vigyázni rá című regényéből.

...

„Rangon aluli, hogy én csak szaros krimiket írok?” – részlet Szlavicsek Judit Végzetes Kékszalag című regényéből

Megjelent Szlavicsek Judit új krimije, olvass bele!

...

A Ceaușescu-rendszer végnapjai egy groteszk mesevilágban: Olvass bele a Minden idők legjobb regényébe! 

Daniel Bănulescu disztópikus történelmi regényében újragondolta az 1989-es romániai eseményeket.

...

Az év irodalmi szenzációja: 60 év késéssel megjelent Tandori első, ki nem adott és egyetlen példányban létező kötete

...

A másfélfokos életmód megoldhatja a globális felmelegedést, de hol érdemes elkezdeni?

...

Tóth Krisztina: Nem igaz, hogy a szerző halott

SZÓRAKOZÁS
...

Ryan Gosling nem akar asztronauta lenni – itt A Hail Mary-küldetés előzetese

Matt Damon vagy Ryan Gosling a jobb elveszett űrhajós?

...

Gálvölgyi Örkény-egypercesben segít Dolák-Salynak megtalálni a feleségét

Vajon a férj egy nagyon ügyetlen gyilkos vagy csak egy nagyon figyelmetlen élettárs? 

...

Jön Matthew McConaughey második könyve

Matthew McConaughey új kötete várhatóan ugyanolyan rendhagyó lesz, mint az előző könyve.

Polc

Hiába élünk egy elfogadó társadalomban, mindannyian a többség oldalán állunk

...

Török Ábel varázslatos könyve elhiteti, létezik egy szebb világ

...

Apakeresés, szerelem, kultúrsokk és egyéb zűrök a Balkánon 

...

Van helye szeretetnek és megbocsátásnak az erőszak tájain? Kiss Tibor Noé új könyvéből kiderül!

...