Lépj túl a határaidon és járd be Európát - ez volt 2023-ban a Margó Könyvek

Lépj túl a határaidon és járd be Európát - ez volt 2023-ban a Margó Könyvek

2023 őszén indult el a 18 kötetből álló Margó Könyvek sorozat a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó gondozásában, a Kreatív Európa Program támogatásával. A világ sokszínű, tele kérdésekkel és kihívásokkal, ám valljuk, hogy az irodalom segíthet jobban megérteni ezeket és így egymást is. Migráció és vízözön, drogok és gyász, családi konfliktusok és a bőrszín okozta konfliktusok – ezeket a témákat is feldolgozza a tavaly megjelent első hat regény, ebben a cikkben pedig még egyszer bemutatjuk valamennyit, és összegyűjtöttük a hozzájuk tartozó kritikákat, interjúkat, beleolvasókat is.

sa | 2024. január 10. |
A Margó Könyvek sorozatban érkezik még:
2024: Arnaud Dudek (francia), Asko Sahlberg (finn), Silvester Lavrík (szlovák), Lana Bastašić (bosnyák), Martyna Bunda (lengyel), Ivana Bodrožić (cseh)
2025: Alessandro Mari (olasz), Dora Čechova (cseh), Gerard Donovan (ír), Bruno Viera Amaral (portugál), Tonio Schachinger (osztrák), Alek Popov (bolgár)

Andrei Dósa: Füveskert

ANDREI DÓSA
Füveskert
Ford. Koszta Gabriella, Horváth Benji, Helikon, 2023, 160 oldal
-

„A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el” – írtuk a kötetről, amikor a hét könyve volt nálunk, és amit a Margó-díjas Totth Benedek „vakmerő generációs regénynek” nevezett. Szereplői: a rendező, az író, a filozófus, a hekker és Gabi, a nő. A brassói származású költő, műfordító Andrei Dósa (1985) közgazdasági és bölcsész diplomát szerzett, öt verseskötete és két regénye jelent meg – stílusáról Totth a kötethez írt utószavában azt írta: „Azt nem tudom, mi volt előbb, a próza vagy a líra, de mintha Dósánál igazából ez a kettő nem is válna el teljesen, a prózájában is előszeretettel él a költészet eszközeivel, ahogyan a lírája meg néha mintha megégetett próza lenne, szikár, sallangmentes, tömör, kegyetlen.”

Ahogy azt Dósa ősszel a Margó Könyves Színpadán elmondta, „a Füveskert karakterei kábítószerek és videojátékok mesterséges vagy virtuális világaiban keresnek menedéket a valóság elől, elvégre erős bennük a káosztól való félelem. A magukat értelmiségi pályára képzelő álmodozók, tartanak attól, hogy fel kell nőniük, így voltaképpen Pán Péter-szindrómás, kiskamasz korban rekedt, a kapunyitással járó pánikot sztorizgatással és füstöléssel elnapoló gyerekeknek számítanak.” (A szerző májusban is járt a Margón, azt a beszélgetést itt tudod meghallgatni, itt pedig a beszámolónkat találod róla.) Interjúnkban a külön polcon heverő román és magyar nyelvű klasszikusokról, a valóság egyik tartományából a másikba átlibbenő szavakról, íráskedvet fűtő érzelmekről és művészi szinten művelt halogatásról is beszélgettünk, a kötetbe itt beleolvashatsz.

Andrei Dósa: A fantáziálás és a prózaírás között hatalmas a szakadék
Andrei Dósa: A fantáziálás és a prózaírás között hatalmas a szakadék

Augusztus végén a Helikon Margó Könyvek sorozatában, Koszta Gabriella és Horváth Benji fordításában jelent meg Andrei Dósa Füveskert című, merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötete. A kétnyelvű, és mindkét műnemben alkotó, brassói szerző tavasszal a Margó vendége volt, majd ősszel újra a fesztiválra érkezett. Nemrég a hét könyve lett nálunk a Füveskert, most pedig külön polcon heverő román és magyar nyelvű klasszikusokról, a valóság egyik tartományából a másikba átlibbenő szavakról, íráskedvet fűtő érzelmekről és művészi szinten művelt halogatásról is beszélgettünk a szerzővel.

Nyitókép: Claudiu Popescu

Tovább olvasok

Vesna Lemaić: Szíves fogadtatás

VESNA LEMAIĆ
Szíves fogadtatás
Ford. Reiman Judit, Helikon - Margó Könyvek, 2023, 147 oldal
-

A szlovén Vesna Lemaić novelláskötetében a vándorlás, az utazás különböző arcait és megítéléseit ragadja meg (itt beleolvashatsz). Ahogy interjúnkban elmondta: „(A) kétféle migráció megosztja az embereket. Vannak az első osztályú utazók, a turisták, akik semmiféle problémába nem ütköznek a határon, és szinte mindenhol szívesen látják őket. Aztán ott vannak a másodosztályú utazók, az illegális bevándorlók, akik a határon rendőri elnyomással kénytelenek szembenézni, csak azért, mert nem »jó országokból« érkeznek.” Lemaić alapvetően nem a menekültek történeteit akarja megírni, a fogadó, szemlélődő fél nézőpontjából beszél.

Kritikánkban kiemeltük azt is, hogy „narrátora mindig az egyént szemléli a tömegben (különösen erős nála a női fókusz, így felbukkannak anyák, nagymamák, gyereklányok, kamaszok, takarítónők, barátnők, pincérnők, turistalányok, női aktivisták), az általa rögzített találkozások ugyanakkor villanásszerűek, az ismeretségek jellemzően órákra, napokra, hetekre köttetnek, a szereplők epizodisták egymás életeiben. Lemaić kisprózái talán emiatt is tárgyszerűen, pátosztól mentesen szólnak. Mininovellái nem akarnak sem magyarázni, sem kontextusba helyezni – egészen egyszerű helyzeteket, élettöredékeket vázolnak fel, melyekben ugyanakkor mintha minden szereplő valahogy kívülálló maradna.” Ehhez a gondolathoz kapcsolódik Borda Réka utószava is a kötetben: „Ebben a könyvben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek, ezek a félelemmel, frusztrációval, haraggal, veszteséggel, de egyben reménnyel, életörömmel és rácsodálkozással teli békák. Úgy fest tehát, hogy a békaperspektívának valamelyest mégiscsak van haszna: innen lentről könnyebben észrevesszük a menekültek mások által alig látható rezdüléseit, ezáltal pedig szinte testközelből követhetjük végig küzdelmeiket, amik időnként pont annyira feketék, mint amennyire fehérek.”

Migráció és turizmus – Vesna Lemaic mindig az egyént keresi a tömegben
Migráció és turizmus – Vesna Lemaic mindig az egyént keresi a tömegben

Idegenségérzet, akadozó kommunikáció, és a vágy arra, még ha ideiglenesen is, de megtaláljuk helyünket a világban – csak néhány kulcsmozzanat, mely kirajzolódik Vesna Lemaić Szíves fogadtatás című kötetének novelláiból. A szlovén szerző kisprózáiban a turizmus és a migráció tapasztalatait simítja egymás mellé, és készteti folyamatos önreflexióra magát, és ami azt illeti, az olvasót is.

Interjúnkat a szerzővel ITT találod, Borda Réka utószavát ITT, és ITT bele is olvashatsz.

Tovább olvasok

Andrés Neuman: Magunknak mondjuk

ANDRÉS NEUMAN
Magunknak mondjuk
Ford. Eőry Zsófia, Helikon, 2023, 185 oldal
-

Az argentin-spanyol Andrés Neuman regényét a szerkesztőségből többen a sorozat egyik legerősebb darabjának tartjuk, az év végi listánkon be is futott az 5. helyre (itt beleolvashatsz). A regény egyszerre mélyen empatikusan és tabudöntögetően provokatívan szól szeretetről, gyászról, betegségről, gondoskodásról és halálról egy család történetén keresztül. A lapokon az apa kimondott szavait, a fiú gondolatait és az anya naplóját olvashatjuk, hangjuk pedig párhuzamos szólamokká épül. Ahogy kritikánkban írtuk: „Ez a szeparáltság fontos motívum: kiegészítik egymást, de valódi párbeszédbe nem lépnek, mintegy ezzel is hangsúlyozva, hogy a legjelentősebb léttapasztalataink valójában nem megoszthatók. Még ha fogjuk is egymás kezét, az olyan nagy beavatások stációin, mint a halál, egyedül kell végigmennünk. A regény így közelség és távolság, megoszthatóság és megoszthatatlanság feszültségéből bomlik ki. »Akkor tanulunk meg hazudni, amikor beszélni, először a beszédre tanítanak meg, aztán a hallgatásra«, mondja Mario, és a címbe is foglalt monológok körüljárják a titok, hazugság és hallgatás aspektusait.”

Az apa utolsó ajándékként egy kamionos útra viszi a kisfiát, amely által a regény, ahogy Valuska László utószavában kiemelte, „más ikonikus utazós regényekhez hasonlóan (például Jack Kerouac: Úton, Robert M. Pirsig: A zen és a motorkerékpár-ápolás művészete), úgy is a szabadságról szól, hogy valójában a búcsúzásról és a halálról beszél. Nagy motorzajban és olajszagban halad apa és fia egyre közelebb egymáshoz, hiszen a halálunkkal semmi mást nem örökíthetünk át, csak a közös történeteket.” Interjúnkban Neuman mesélt arról, milyen beleszületni egy katonai diktatúrába, mit jelent elveszíteni az anyanyelvedet úgy, hogy még mindig spanyolul beszélsz, és hogyan lesz ebből költészet. Elárulta, szerinte ki a regény valódi főszereplője, és azt is, hogyan segített neki egy karakter megkérdőjelezni a gyász és a betegség olyan tabuit, amikről magánemberként nem tudott volna beszélni.

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg
Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

„Ha a gyászról azt mondjuk, nem csak egyféle fajtája van, a száműzetés is több, mint elhagyni a hazádat” – mondta Andrés Neuman argentin-spanyol író, költő, amikor az őszi Margó Irodalmi Fesztivál előtt interjúztunk vele. Magunknak mondjuk című kötete a Helikon Kiadóval közös Margó Könyvek sorozatban jelent meg (nagyon szerettük ezt a regényt, a hét könyve volt nálunk, itt beleolvashatsz, itt pedig Valuska László utószavát találod). A megrendítő kötetben egy olyan család tagjainak párhuzamos monológjait olvashatjuk, amiben az apa halálos betegséggel küzd. Neuman mesélt arról, milyen beleszületni egy katonai diktatúrába, mit jelent elveszíteni az anyanyelvedet úgy, hogy még mindig spanyolul beszélsz, és hogyan lesz ebből költészet. Elárulta, szerinte ki a regény valódi főszereplője, és azt is, hogyan segített neki egy karakter megkérdőjelezni a gyász és a betegség olyan tabuit, amikről magánemberként nem tudott volna beszélni. Interjú.

Fotók: Kováts Zsófia

Tovább olvasok

Hassan Preisler: A barna ember terhe

HASSAN PREISLER
A barna ember terhe
Ford. Fejérvári Boldizsár, Helikon, 248 oldal
-

„Összebékülhet-e egy emberben ennyiféle múlt (hagyomány)? Összebékülhetnek-e egy emberen belül ennyire különböző múltak és hagyományok és kultúrák? Vagy a civilizációk harca az énen belül folytatódik? Vajon ez a belső harc elpusztítja az ént? Ami nem pusztít el, az erősebbé tesz?” – teszi fel kérdéseit Cserna-Szabó András a kötethez írt utószavában, és egyben meg is ragadja annak nagy témát. A dán-pakisztáni író, színész, műsorvezető Hassan Preisler ugyan Dániában született és nőtt fel, vonásai és bőrszíne miatt folyamatosan a figyelem kereszttüzébe került. „Két identitás közötti feszültségben élek, vagy inkább a két identitás gondolata közötti feszültségben: a pakisztáni és a dán között”, írja, majd ahogy a beleolvasónkban közölt részletben is megtalálod, folyamatosan alkalmazkodni próbál, „mert kaméleon vagyok, és lehetek bárki, akit csak kívánsz”.

A Dániában bestseller autofikciós regénye szatirikus és nem PC társadalomkritika egyben, amellyel elnyerte Dánia legjelentősebb elsőkönyves díját. „Az összetett idő- és térszerkezetű regény legélvezetesebb részei azonban nem az amúgy kifejezetten szórakoztatóan megírt önmarcangolások, vallomások és a »konferenciapatkányozás«, vagy a világ bármely pontján eltöltött, talajvesztett és féktelen, whiskey-vel, brandy-vel, crackkel és hasissal átitatott éjszakák leírásai, hanem a szövevényes és hihetetlenül izgalmas családtörténet töredékei” – írtuk a regényről, amikor a hét könyve volt nálunk, interjúnkban pedig arról is beszélgettünk Preislerrel, hogyan hatott rá a siker, hogyan árulta el a teste, amikor zaklatóként viselkedett, hogy szerinte mi segít valójában elfogadóvá tenni egy társadalmat, és arról is, melyik olvasójától kapott meglepő visszajelzést.

Hassan Preisler: Házasodnunk és szaporodnunk kell, hogy jóvá tegyük eddigi bűneinket
Hassan Preisler: Házasodnunk és szaporodnunk kell, hogy jóvá tegyük eddigi bűneinket

A dán-pakisztáni származású Hassan Preisler sikeres médiasztár Dániában, mégis folyamatosan küzd származásával, görcsös megfelelési vágya a többségi társadalom felé felőrli a mindennapokban. Az eredetileg 2013-ban megjelent A barna ember terhe a szerző debütregénye, amellyel elnyerte Dánia legjelentősebb elsőkönyves díját. A bestseller autofikció egyszerre szövevényes családtörténet és éles társadalmi szatíra.

Margó Könyvek sorozatban megjelent kötet a hét könyve volt nálunk (itt beleolvashatsz, itt pedig Cserna-Szabó András utószavát találod), most pedig a szerzővel beszélgettünk.

Tovább olvasok

Roderik Six: Özönvíz

RODERIK SIX
Özönvíz
Ford. Bérczes Tibor, Helikon - Margó Könyvek, 2023, 292 oldal
-

„Six prózájának legerősebb vonása, mely az egzisztencialistákkal rokonítja, hogy benne legtöbbször az egyént látjuk a maga pőreségében”, írta Szöllősy Mátyás utószavában a regényről, amiben négy egyetemista reked egy kollégium tetején, miközben hónapok óta esik az eső és egyre magasabbra emelkedik a mindent elöntő víz. A fiatalok eleinte nem zavartatják magukat, isznak, szexelnek, drogoznak, viszont szükségszerűen eljön az a pont, amikor kénytelenek szembenézni a komoly kérdésekkel. „Azt hiszem, az ő korukban én is hasonló voltam. Az X generáció tagja vagyok, a grunge nemzedéké, és nem hittünk túl sok mindenben: sem a jövőben, sem a kapitalizmusban, sem a társadalomban, sem a szüleinkben, de nem voltak valódi célok sem. Gazdasági válság volt – most is az van, úgy tűnik, mindig az van –, úgyhogy nem igazán volt tétje az életünknek, elég nihilista felfogásunk volt a jövőről. A miénk volt az első generáció, amelyik rájött, hogy nem lesz jobb az életünk, mint a szüleinké” – mondta a flamand szerző interjúnkban, amiben a természet erejéről, a hangtalan világról és az emberi morálról is kérdeztük.

„Six özönvize azonban a maga módján sokkal kegyetlenebb, mint az, amelyet a Genezisből ismerünk. A meg nem nevezett vidék meg nem nevezett városában a soha el nem álló eső ugyanis sokkal lassabban, alattomosabban pusztít, szinte fel sem tűnik. Megszokható, elviselhető, elég megnézni az angolokat. De pont a lassúsága miatt az is erősen megkérdőjeleződik, hogy az ár végül tényleg elmossa-e az emberek bűneit”, írtuk kritikánkban a regényről (itt beleolvashatsz), ami eredetileg 2012-ben jelent meg, ám a klímaválság új réteggel gazdagította az olvasatát. 

Roderik Six: Ha nagy rajtunk a nyomás, előtör belőlünk a szörnyeteg
Roderik Six: Ha nagy rajtunk a nyomás, előtör belőlünk a szörnyeteg

A flamand Roderik Six első regénye, az Özönvíz egy napról-napra begyűrűző ökológiai katasztrófa közepette játszódik, melyet azonban a tinédzserkort épp elhagyó szereplői sokáig nem vesznek komolyan (olvass bele itt). A Helikon kiadó gondozásában a Margó Könyvek sorozatban megjelent disztópiáról azt írtuk, karakterei vergődnek az önként vállalt nihilben, folyamatosan viaskodnak azzal, hogy mit jelent embernek lenni, és sokszor alulmaradnak ebben a harcban. Szöllősi Mátyás utószavában lágy, szürke purgatóriumhoz hasonlította a kötet világát. A Gentben élő Six sikeres író a flamand nyelvterületen, öt regénye jelent meg, emellett több más könyvben közreműködött és irodalmi újságíróként is aktív. A szerzővel készített interjúnkban szóba került a természet kíméletlen ereje, hogy miért ijesztő, ha nincsenek hangok, és az is, hogy az ember alapvetően jó-e vagy rossz. 

Tovább olvasok

Lars Svisdal: Semmirekellők

LARS SVISDAL
Semmirekellők
Ford. Domsa Zsófia, Helikon Margó Könyvek, 2023, 419 oldal
-

„Lars Svisdal első regénye olyan, mint korhadt deszkák alatt hangyabolyt találni. Más író talán kísértésbe esett volna, mihez kezdjen vele, vérmérsékletének megfelelően bottal piszkálja fel, vagy forró vizet önt járataiba – a Semmirekellők azonban a higgadt és pontos megfigyelések regénye, beavatkozás és ítélkezés nélkül mutatja be Fægranét és szereplőit, akik egy életre, vagy csak egy nyárra kapcsolódnak a szállóhoz. Egyébként sem szükséges felpiszkálni ezt a bolyt: épp eleget kínozzák ők egymást és saját magukat” – írta utószavában Moskát Anita a regényről (itt beleolvashatsz), amiben a 18 éves Gjoa megszökik válás miatt szétszakadt családjától, és nyári munkát vállal egy eldugott faluban található turistaszállóban. A panziót egy házaspár üzemelteti, a rengeteget dolgozó Olaug, és férje, Gunnar, aki inkább csak a vendégekkel beszélget. Fiuk, Ingebrigt lesz Gjoa egyetlen bizalmasa, amikor a lány embert próbáló helyzetbe kerül.

„A generációkat elválasztó nagy távolságok oka lehet a technika robbanásszerű fejlődése és a hirtelen kinyíló, globalizálódó világ, de Svisdalt nem ez érdekli, nem az okokat kutatja, hanem a következményekre mutat rá. Látjuk, hogy a falvak egyre néptelenebbek, a fiatalok elhagyják a vidéket, a szüleiket, a régi mesterségeket, a városokba mennek, de valójában fogalmuk sincs arról, hogy miért. Nincsenek igazán céljaik , de abban egészen biztosak, hogy otthon nem maradhatnak, az otthon ugyanis nem meleg és biztonságos, hanem kiszámíthatatlan, fojtogató közeg ebben a regényben” – írtuk kritikánkban, a szerzővel pedig beszélgettünk Norvégia jelenéről, rossz anyákról, a vidék elnéptelenedéséről, és arról is, hogy visszatérni a gyökerekhez és egy farmon gazdálkodni nem annyira romantikus, sokkal inkább kőkemény munka.

Lars Svisdal: Kevesen értik saját magukat kristálytisztán
Lars Svisdal: Kevesen értik saját magukat kristálytisztán

A norvég Lars Svisdal Semmirekellők című regénye (itt bele is olvashatsz) coming of age sztori és a generációk közötti szakadékok bemutatása egy eldugott norvég faluban, ahová a főhős, a tizennyolc éves Gjøa nyári munkára érkezik. A Helikon Kiadó által gondozott Margó Könyvek sorozatban megjelent kötetről kritikánkban azt írtuk, hogy lapjain „láthatóvá válik, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival, válással, alkohollal, abortusszal és családi problémákkal, viszályokkal, meg nem értéssel”. Moskát Anita utószavában a megrekedések és kitörések regényének nevezte a szöveget, melyben megfigyelhetők a mérgező családi minták és a változások keresztútjai. A kötetet az őszi Margó Fesztiválon mutatták be a magyar közönségnek, előtte pedig a szerzővel beszélgettünk Norvégia jelenéről, rossz anyákról, a vidék elnéptelenedéséről, és arról is, hogy visszatérni a gyökerekhez és egy farmon gazdálkodni nem annyira romantikus, sokkal inkább kőkemény munka.

Fotó: Kováts Zsófia

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Kritika

A gyászban a szenvedésünk tovább tart, mint azok türelme, akik meghallgatnak minket

Andrés Neuman regénye egy család történetén keresztül bontja le a társadalmi tabuinkat gyászról, halálról, haldoklásról, a haldoklás kíséréséről. A Magunknak mondjuk provokatív és feszült, empatikus és sodró. Ez a hét könyve.

...
Kritika

A "médiasztár pakit" csak addig éltetik, míg ki nem mondja a h-betűs szót

A barna ember terhe éles, őszinte és szatirikus önéletrajzi regény, valamint egyáltalán nem PC kortárs társadalomrajz. Elnyerte Dánia legjelentősebb elsőkönyves díját, és színpadi  adaptáció is készült belőle, méghozzá a szerző főszereplésével. Ez a hét könyve.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

...

Ha van valami, ami az időtlent próbálja ostromolni, az a költészet

...

Áfra János: Egy megható vers csak terápia, a szépirodalom ott indul, ahol a nyelv uralkodni kezd

A hét könyve
Kritika
Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné
...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Navalnij halála az elnökválasztás előtt szembesít az orosz valósággal

9+1 kötet gyűjtöttünk össze az elmúlt évek megjelenései közül, amelyek segítségével jobban megértheted a putyini Oroszországot. Az alábbi listában találsz az orosz jelenről készült podcasteket is, több könyvbe pedig beleolvashatsz.

...
Nagy

Navalnij az utolsó lélegzetéig Putyin legelszántabb kritikusa maradt

A világ első számú orosz ellenzéki politikusa volt, aki az ellene indított különféle támadások dacára, még a börtönben sem adta fel az azért folytatott harcot, hogy Oroszországban újra szabad lehessen a sajtó és a közélet. Portré.

...
Nagy

Oravecz Imre: Az öregségnek nincs helye a modern társadalomban

Az emlékezés, a naplóírás, az öregedés, Márai, Steinbeck és az alkotáshoz szükséges magány is szóba kerültek Oravecz Imre most megjelent Alkonynapló című kötetének bemutatóján. Beszámoló.

...
Nagy

„Az igazi zene a tánc” – ezeket a versköteteket várjuk 2024 első felében

A világirodalmi megjelenéseket, a gyerek- és ifjúsági köteteket, illetve a hazai prózatermést szemléző összeállításaink után ezúttal a 2024 első felében várható legfontosabb verseskönyveket mutatjuk meg.

...
Nagy

Lehet valaki jó író attól, hogy nyilas? – Nyirő József élete, utóélete és műveinek megítélése

A székely nép krónikása, kiugrott pap, Szálasi propagandistája, a két világháború közötti időszak fontos prózaírója, emigrációban elhunyt „temetetlen halott”. Ki volt, és főként milyen író volt Nyirő József?

Természetesen olvasok
...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Zöld

Az isteneknek szánt fohászt őriz a legrégibb vaszkón nyelvű felirat

...
Zöld

Tányérunkon a változás - a konyhádban is törődhetsz a bolygóval

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Zöld

Darwin hatalmas könyvtára már online is elérhető

...
Zöld

Bosszantani az idősebbeket? Az az emberszabású kölyköknek is nagyon megy

...
Zöld

Nézd meg az Örökölt sors horvát borítóját!

...
Zöld

„Az a labor egy nap múzeum lesz” – Karikó Katalin könyvét méltatja a Guardian

...
Zöld

Fontosabb, hogy jól aludj, mint hogy mennyit, ha a 30-40-es éveidben jársz