Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

Vass Norbert | 2023. szeptember 25. |
Andrei Dósa
Füveskert
Ford. Koszta Gabriella, Horváth Benji, Helikon – Margó Könyvek, 2023, 157 oldal
-

„Én vagyok a harmadik Grimm testvér” – állítja magáról Andrei Dósa Füveskertjének narrátora. „(T)öredékesen és homályosan” mesél, így teszi lehetővé neki a „kiégett agya”, és bár magáról nem árul el valami sokat, abból, hogy fiatal értelmiségiek számára tart fenn Bukarestben egy „buli- és sztónertanyát”, arra következtethetünk, hogy jól fektette be a németországi nagybácsija után örökölt vagyont.

Nappalijában marihuánafüsttől sűrű a levegő reggeltől hajnalig, és nem mindenki nyerhet bebocsátást oda, csak kiválasztott kevesek. Ez a sokat látott lakás összeesküvés-elméleteknek és városi legendáknak kínál gazdag táptalajt, ingadozó kedélyállapotúak és a valósággal való szembenézést halogatók számára pedig pompás menedékhelyet. Délibábos oázis ez a hajlék, ahol a múzsák hajótöröttjei húzzák meg magukat. Elvarázsolt fazonok, akik emlékeznek még a nyolcvanas évek komplett városnegyedeket elsötétítő áramkimaradásaira, ám mivel eltelt már azóta két-három évtized, elfüggönyözött szobák mélyén, spontán beállásoktól remélik a saját megvilágosodásukat. Piszmognak a semmiben, mint pár űrben feledett asztronauta. Régóta unják a világmegváltó gondolatokat, és a társadalom jobbá tétele helyett megállás nélkül az idő felfüggesztésén mesterkednek az-, és másnaposan.

Ábrándokból sodort sorsokat visznek színre Andrei Dósa történetei
Ábrándokból sodort sorsokat visznek színre Andrei Dósa történetei

A Füveskert vakmerő generációs regény. Szereplői: a rendező, az író, a filozófus, a hekker és Gabi, a nő. Jelenükből és múltjukból, képzelt és józan ábrándjaikból sodródnak egységessé a regény narratív szálai. Olvass bele!

Tovább olvasok

A posztmodern mecénásként működő, rendező szakról kipenderült elbeszélő legközelebbi (?) barátai (?) – az író, a filozófus és a hekker – habókos boldogságkeresők. A narrátor talán azért nem árulja el a nevüket (a társaságból csak egy bizonyos Gabit szólít a keresztnevén), mert az általuk átélt és elképzelt tucatnyi kaland szerinte ennél jóval lényegesebb. A kibeszélés közös vákuuma talán segít nekik elfogadni kiábrándultságukat és kudarcaikat. Dósa hősei ugyanis nem azért gyűlnek össze, hogy valami forradalmit vigyenek véghez, hanem elsősorban amiatt, hogy odakint felejtsék a realitás zord díszletét, hogy együtt legyenek, történetekbe kezdjenek és történeteket hallgathassanak. „Nem nagy dolog elmesélni egy történetet” – biztatja a narrátor az egybegyűlt zöldfülűeket.

„Ki is lehet találni egyet. Nem teológiai szemináriumon vagyunk, lazuljunk el.”

A kétnyelvű, versekkel induló, brassói származású Dósa lazán manőverez a műnemek között, sőt, fotózással is foglalkozik ‒ remekül ért hozzá, hogy megragadja a pillanatot. A magyar nyelven is elérhető költeményei markáns érzéseket rögzítenek, és történetek töredékeit villantják fel, a prózája pedig líraian lüktető, már-már poétikus, úgyhogy megkockáztatom, hogy számára az epika és a líra közti keskeny határterület felderítése a legizgalmasabb. A ködképekben elmesélhető sztorik, amik közül a Koszta Gabriella és Horváth Benji fordításában, a Helikon Margó Könyvek sorozatában napvilágot látott Füveskert jó néhányat bemutat.

Andrei Dósa: Ebben a könyvben a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok
Andrei Dósa: Ebben a könyvben a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok

Az idén induló Margó Könyvek-sorozatban jelenik meg Andrei Dósa regénye, ami kapcsán a szerző beszélt a román és a magyar nyelv közötti átjárhatóságról, a droghasználatról és a Pán Péter-szindrómáról is, amikor fiatal felnőttek nem akarnak felnőni.

Tovább olvasok

A szereplők számára a mesélés a memória protézise, illetve az eszképizmus páncélingje is. Arra szolgál, hogy elodázza az élet súlyával való szembesülés macerás pillanatait, ugyanakkor a mesélés persze örömforrás is nekik. Álmokat idéznek fel, elképzelt vagy valós találkozásokat, gyerekkori csínytetteket és hajdani tévéműsorokat. És mivel a szerek ködbe burkolják a tér meg az idő kontúrjait, szétszálazhatatlan mámormozaik-amalgámmá állnak össze az elbeszéléseik törmelékei. Egybemosódnak az emlékeik, mint hullámok az óceán színén. Sodródnak gondtalan, mígnem a narrátor szertelenül figyelmezteti magát: „[d]e lám, engem is elsodort az ár, hová jutunk ilyen ritmusban, még húsz perce sincs, hogy lepasszoltam a cuccot, és úgy döntöttem, csavarok egy trombitát. Amit majd fújhatunk Jerikó falainál. Nem döntünk le semmit, de megvizsgáljuk, hol vannak az épület hibái, és holnap ugyanide jövünk vissza.”

Utaznak. Együtt, mozdulatlanul.

A beszédes, Journey című fejezet soraiban pedig mintha végképp összegabalyodnának a virtualitás és valóság komponensei. A Journey a 2010-es évek elejének népszerű számítógépes játéka, társtalan órák elűzésére való, ám a narrátor paradox módon éppen ennek kipróbálása során tapasztalja meg a közösségben rejlő erőt: „(h)a egymáshoz érünk, fényrészecskék keletkeznek közöttünk, majd sugarak. Eláraszt a fény, minél többet érintkezünk, annál inkább képesek vagyunk legyőzni a homokviharokat és a hideget, amely megfoszt az erőinktől. Ölelkezés után repülésre készen felragyognak a sáljaink”.

A Füveskert magányos kábulatkalandorai légüres térben lebegnek közösen, az együtt töltött idő alatt elhangzó sztorik pedig a mindennapok viharaitól védelmező esőkabátként szolgálnak nekik. Andrei Dósa kötete olvasható tehát a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffjaként, szereplői pedig a Douglas Coupland X generációjából ismert Palm Springs-i álmodozók kelet-európai mostohatestvérei.

Andrei Dósa regényének alaphelyzete a Trainspottingot idézi
Andrei Dósa regényének alaphelyzete a Trainspottingot idézi

Andrei Dósa Füveskert című könyvét a tavaszi Margón mutatták be, a beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod.

Tovább olvasok

És bár a vérmérsékletük nagyon másmilyen, Burgess Gépnarancs című klasszikusának féktelen kamaszbandája is felsejlik a Füveskönyv figuráinak távoli rokonaként ‒ csak épp az ő összejöveteleikhez a Caribou, Vladislav Delay vagy a Homeliss Derilex szolgáltat háttérzenét Ludwig van Beethoven helyett. A kötetben egyébként különösen fontos szerephez jut a zene. Dósa egyik mottója a Jefferson Airplane-től származik („Tell’em a hookah-smoking catterpillar / Has given you the call.”), ám a szövegbe is bőséggel ágyazott be jó ízlésről tanúskodó trekkeket. Ezeknek nem csupán hangulatteremtő szerepe van ‒ az elő-előbukkanó dalok támasztják meg az egyes fejezetek narratív tőkesúlyait.

A Babilon leggazdagabb embere című passzus például elsőre George S. Clason bestsellerét (a kötetben a meggazdagodás témakörét körüljáró tanmesék gyűjteménye olvasható) idézi meg, azonban ugyanez a címe Thievery Corporation 2002-ben megjelent dub és reggae inspirálta nagylemezének is ‒ ami simán passzolna a Füveskerthez mint aláfestőzene.

Amúgy is ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózatot hív játékba Dósa kötete. A léggitár-világbajnokság, a Space Invaders és a Sziget Fesztivál mellett szóba kerül Ginsberg Üvöltése, Henry Darger varázslatos képzőművészeti albuma és Thomas Pynchon írásművészete is.

Mindezen felül – elvégre a narrátor rendezést tanult – a 2046-tól a Lăzărescu úr haláláig számos filmes referencia felmerül, és a román mellett a francia újhullám is előkerül.

Az utóbbi irányzat jellemzőiként számon tartott merész vágások, a líraiság és a személyes hangvétel ráadásul a Füveskertre is illenek.

És ha már ideértünk a mozgóképes utalások útvesztőihez, Dósa könyvének olvasásakor beugrottak nekem David Lynch alkotásai, de Hajdu Szabolcs a mese határtalanságát és hatalmát hirdető mágikus szürrealista Bibliotheque Pascalja is eszembe jutott. Ahogy a Prodigy Smack My Bitch Up című dalának klipje is. Legalábbis annyiban, hogy a Jonas Åkerlund rendezte videó főhőséhez hasonlóan mintha Dósa narrátora is testkamerát szerelt volna magára, ami megállás nélkül rögzíti az élményeit, a szavait, továbbá a gondolatait is. Az emlegetett Prodigy-klipnek kulcsmotívuma a tükör, és a Dósa-mű magát a harmadik Grimm fivérnek nevező narrátora sem reflektálatlanul mutatja meg a megfelelésvágytól kiábrándulttá lett papírmaséalakokat, inkább iróniával ehelyett ‒ vagyis tükröt tart nekik.

A Füveskertben Andrei Dósa az inspirációt táncolja körül, és persze az alkotásra, a létrehozni vágyott műre is gyakran kikacsint („majd lesznek jobb esztétikai megoldásaim, ha eszembe jutnak, amikor nagy leszek”). Bár látszólag az élet elodázásáról ír, utat vesztett szereplőinek látomásos történetein keresztül voltaképpen a művészi indulást meséli el.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

A világ leghosszabb fantasyje, és szerzőjének a cselekménynél is különösebb élete

A tizenötezer, sűrűn gépelt oldalas, közel háromszáz illusztrációval színesített fantasyt tizenhét évesen kezdte el írni, és hat évtizeden át bővítgette egy Henry Darger nevű magányos férfi, aki napközben egy chicagói kórházban takarított.

...
Nagy

50 éves a legendás botránykönyv, a Gépnarancs

...
Szórakozás

Már harminc éve, hogy Renton nem az életet, hanem a heroint választotta [Trainspotting30]

Leírni is nehéz, de attól még igaz: harminc éve jelent meg eredetileg a Trainspotting, ami semmit se öregedett, Renton, Begbie, Spud meg a többi elfuserált szerencsétlen pedig 1993 óta újra és újra kitermeli a maga rajongótáborát. Az évforduló alkalmából viszont Irvine Welsh azt állítja, a könyv üzenete ma már nagyjából szöges ellentéte annak, aminek annak idején szánta.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Sokkal jobban hatnak a konteók, ha a közösség hiedelmeihez illeszkednek – Olvass bele az Emberarcú tudományba!

A különböző tudományterületek képviselőinek tanulmányaiból szerkesztett kötetben az alternatív világértelmezések, áltudományos elméletek és tudománytagadó tanok sorát járják körül. Olvass bele!

...
Zöld

3 ok, amiért a home office pszichésen megterhelő + 3 könyv segítségül

Ugyan a home office nagyobb szabadságot és autonómiát biztosíthat, olyan hátulütői vannak, amikre elsőre nem feltétlenül gondolnánk. 

...
Zöld

Mit tehet egy nő, ha lebénul az arca és elveszti a mosolyát? Olvass bele Sarah Ruhl könyvébe!

Sarah Ruhl az élete minden területén sikeresnek érezte magát, amikor az arca lebénult. Mi mindent jelent valójában egy mosoly? Mutatunk egy részletet a könyvéből!

...
Podcast

Karrierista nők: divathóbort vagy gazdasági kényszer? [Budapesti nők]

A századforduló környékén Budapesten is egy új nőtípus felbukkanása borzolta a kedélyeket: ő volt a New Woman, aki már nem elégedett meg azzal a térrel, amit a férfiak által húzott korlátok hagytak neki. Podcast.

Szerzőink

...
hhz

Daniel Kehlmann szerint itt az idő, hogy megijedjünk az AI-tól

...
Sándor Anna

Sherlock Holmes, a holokauszt és egy papagáj is befért Michael Chabon nyári krimijébe

...
hhz

Hogyan képzelték el a sárkányokat a különböző mítoszok?