A podcastsorozat második vendége Bőgel György közgazdász, a Közép-európai Egyetem professzora, számos szakcikk és -könyv szerzője, többek között a nemrég megjelent Mesterséges intelligencia a gazdaságban című kötet írója (olvass bele). Az adásból kiderül, hogyan változtatta meg a sokszorosítás az emberiséget, hogy miként függ össze a kapitalizmus és az AI, illetve hogy milyen kilátásai vannak Magyarországnak a mesterséges intelligencia jövőjét illetően.
Bőgel november 15-én a Futurothecán, az első magyar non-fiction fesztiválon is részt vett az Üzlet/Ember szekcióban (itt írtunk róla), ahol az Emberi ösztönök az MI árnyékában címmel tartott előadást, és a Forró döntések, hideg fejjel – avagy mikor és hogyan kockáztassunk egy bizonytalan világban? kerekasztal-beszélgetés vendége volt.
Az Üzlet/Ember szekciót a Multi Alarm támogatta – mert szívügyük a biztonság, akár értékekről, akár döntésekről van szó.
Mi is valójában a mesterséges intelligencia?
Az AI, vagyis a mesterséges intelligencia egyre több helyen vesz minket körbe: a keresőmotoroktól kezdve a halott családtagjainkkal való beszélgetésekig. Az epizód kiindulópontja is az a tapasztalat volt, hogy általánosan nem tiszta, mit is értünk mesterséges intelligencia alatt. Bőgel György szerint az AI nem egy egységesen meghatározható fogalom, hanem alkalmazási módok és megítélések szerint eltérhet.
Számomra a mesterséges intelligencia azt jelenti, hogy a gép megtanul valamit, és maga fejleszti ki azt a modellt, aminek a segítségével inputokból outputokat csinál” – mondta a közgazdász.
Az AI-jal való ismerkedése mezőgazdasági robotokkal indult: felfigyelt egy vállalkozásra, amelyben egy robotot arra képeztek ki, hogy eltávolítsa a gyomnövényeket a földekről. Itt gondolkozott el a gazdasági és technológiai párhuzamokon, amiről aztán megírta a könyvét.
Tényként kezeljük, amit a gép ír?
Mindennapi tapasztalat, hogy a mesterséges intelligenciák (pl. Gemini) általában nem pontos válaszokat adnak, sőt akár egyenesen tévednek. Bőgel szerint az emberek nagy része ténylegesen elhiszi azokat az információkat, amiket válaszol az AI, de ez könnyen párhuzamba hozható a kritikus gondolkodás hiányával.
Az emberek nagy része hajlamos tényként kezelni azt, amit a gép ír.
Nagyrészt azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy amit a televízióban vagy a rádióban hallanak, az is igaz” – mondta. Ezért a legfontosabb a közgazdász szerint, hogy mindig figyeljünk arra, milyen forrásokból dolgozik az adott gép. Példaként említette, hogy van olyan cég, amelynél a jogászok rendszeresen használnak AI-t, de minden lépésnél beiktatnak egy emberi tényezőt, mivel csak így lehet kiküszöbölni a téves és félrevezető információkat.
Ennek apropóján az is szóba került, hogy talán sosem tud az emberiség olyan intézményt alkotni, ami képes hitelesen ellenőrizni a mesterséges intelligencia működését. Főleg a technológia szédítően gyorsan alakulása miatt.
A fejlődés olyan gyors, hogy mire ezt jogi lépésekkel, törvényekkel, szabályokkal követni tudják, és azokat megírják, jóváhagyják, bevezetik, stb., addig a világ már három lépéssel odébb van” – fogalmazott Bőgel.
Az adásból továbbá kiderül:
- A Gutenberg-fordulat: hogyan változtatta meg a sokszorosítás az emberiséget? Mit várhatunk az MI-től?
- Hogyan érhetjük el az MI-t kontrollálhtó intézményrendszert? Mintha egy gyógyszert tesztelés nélkül engednénk a piacra!
- A kapitalizmust vagy az MI-t lesz könnyebb kontrollálni? A növekedés és a jövőkép, aminek alárendelik a demokráciát és a szabadságot
- Az MI hatása a geopolitikára, vagyis hogyan alakulhat át a világunk a mindenható technológiai cégek miatt?
- Mi lesz az oktatással az MI világában?
- Hogyan lesz jó Magyarországnak az MI?