Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A Helikon Kiadó és a Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelenő Margó Könyvek sorozatából ezúttal a norvég Lars Svisdal Semmirekellők című regényét ajánljuk (itt bele is olvashatsz), mely a mai generációk között tátongó szakadék mélységét mutatja meg, miközben egy felnőtté válás története is. A könyvben, melyhez Moskát Anita írt utószót, láthatóvá válik, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival, válással, alkohollal, abortusszal és családi problémákkal, viszályokkal, meg nem értéssel.

Kolozsi Orsolya | 2023. november 25. |
lars svisdal
Semmirekellők
Ford. Domsa Zsófia, Margó Könyvek, Helikon, 2023, 419 oldal
Lars Svisdal: Semmirekellők könyv

A bergeni szerző első, 2018-ban megjelent regénye újnorvég, azaz nynorsk nyelven íródott, csakúgy, mint az idei irodalmi Nobel-díjas, Jon Fosse munkái. A kötettel Svisdal 2018-ban elnyerte a pályakezdők Tarjei Vesaas-díját, 2022-ben Budapesten az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának norvég vendége volt, ősszel pedig a Margó Irodalmi Fesztiválon mutatta be Domsa Zsófia fordításában megjelent kötetét.

A Semmirekellők viszonylag könnyen átlátható regénytérben, egy isten háta mögötti turistaszállón és annak környékén játszódik Norvégia északnyugati részén. Az árnyaltan és részletesen bemutatott alakok sincsenek túlságosan sokan, és bár bukkannak fel mellékszereplők (leggyakrabban szállóvendégek), a hangsúly három fiatalon és a szállodát vezető házaspáron van. A középponti hős egy tizennyolc éves lány, Gjøa, aki nyári munkát vállal ezen az otthonától távoli helyen, így próbál elszökni a gondjai (szülei válása, családja széthullása és az anyjával való fojtogató viszony) elől. A felnőttkorba lépő középiskolás lány a szállóban töltött néhány hét alatt teljesen egyedül kénytelen szembenézni olyan problémákkal, mint munkaadójának kiszámíthatatlansága,

elszigeteltség, honvágy, és a legnehezebb mind közül, egy abortusz.

A kis faluban minden új számára, mégis hamar közeli barátságba kerül a szállodát vezető házaspár fiával, Ingebrigttel és a másik kisegítő lánnyal, Therese-vel is. A három fiatal egymáshoz nagy megértéssel és empátiával viszonyul, de az idősebb generációval, a szállodát vezető házaspár tagjaival nem találják a közös hangot. Mindenki éli a maga meglehetősen frusztrált életét, szinte mindenki neheztel mindenkire, de hogy kinek van igaza, ki az, akivel olvasóként együtt érezhetünk vagy akinek igazat adhatunk, nem egyértelmű, és ez nagyrészt a Svisdal által választott nézőpontváltásos elbeszélésmódnak köszönhető. 

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó
Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

18 kötetből álló könyvsorozat jelenik meg a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó gondozásában, Margó Könyvek néven. A sorozat első hat kötete már elérhető a könyvesboltokban, öt szerzővel pedig találkozhatnak is az olvasók a következő hetek nagy könyves eseményein, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron. A könyvsorozat megjelenését középiskolásokat célzó olvasásnépszerűsítő program kíséri a következő három évben. A projekt médiapartnere a Könyves Magazin, a könyveket és a szerzőket részletesen és rendszeresen bemutatjuk majd az oldalon.

Tovább olvasok

A regény egyes fejezetei ugyanis váltakozó nézőpontból íródnak, van, hogy Gjøa, van, hogy Ingebrigt vagy az ő anyja mesél, van mindentudó narrátor is, de az is előfordul, hogy a falu állatorvosa veszi át az elbeszélő szólamot egy fejezet erejéig. A saját nézőpontjából pedig mindenkinek igaza van, még az állandóan mogorva, nehéz természetű anyát is megértéssel figyeljük, ugyanúgy, mint az életben látszólag céltalanul tébláboló fiát vagy munkakerülő férjét. A gyakori perspektívaváltásokban még inkább láthatóvá válnak a generációk közötti törésvonalak, betemethetetlen árkok, felszámolhatatlan szakadékok.

„Nincs kinek elmondani”

– jegyzi meg a főhős az abortusza után, utalva azokra a kommunikációs problémákra, melyek nagyon élesen láthatóvá válnak a nézőpontváltásokban. Mindenki a maga monológját mondja, a saját zárt életét éli és egy pillanatra sem tud vagy nem akar más életébe belehelyezkedni. A generációkat elválasztó nagy távolságok oka lehet a technika robbanásszerű fejlődése és a hirtelen kinyíló, globalizálódó világ, de Svisdalt nem ez érdekli, nem az okokat kutatja, hanem a következményekre mutat rá. Látjuk, hogy a falvak egyre néptelenebbek, a fiatalok elhagyják a vidéket, a szüleiket, a régi mesterségeket, a városokba mennek, de valójában fogalmuk sincs arról, hogy miért. Nincsenek igazán céljaik , de abban egészen biztosak, hogy otthon nem maradhatnak,

az otthon ugyanis nem meleg és biztonságos, hanem kiszámíthatatlan, fojtogató közeg ebben a regényben. 

Ennek egyik oka éppen az, hogy a viszály, az ellentét mindenhol ott van, a családtagok között (lásd a szállót vezető szülők rossz házasságát, kapcsolatukat gyerekeikkel), és a tágabb környezetben is: „Azt hittem, túlzás, de talán fél év sem telt bele, hogy világossá vált, nincs olyan tanya, ahol ne kísérne valamelyik ük-ük-ükatya szelleme. A következő tanyán meg egy másik ősé, aki valaha összeütközésbe került az előbbivel, és emiatt kellett szítani a parazsat. A viszály ugyan nem mindennap kerül napvilágra. De akkor is ott lebeg felettük.” A viszályok generációról generációra öröklődnek és ott vannak a szűk családban, és a tágabb közösségben is. Ezek a viták nem mindig állnak meg a szóbeli sértéseknél és vádaskodásoknál, hanem olyan kegyetlenségig fajulhatnak, mint megölni valaki szeretett kutyáját.

Lars Svisdal regényében a nemzedékek közötti törésvonal válik láthatóvá
Lars Svisdal regényében a nemzedékek közötti törésvonal válik láthatóvá

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Semmirekellők a menekülés vágyáról szól, lázadásról és jobb sorsra érdemes fiatalokról, a nemzedékek közötti távolságról és ősi családi viszályokról - meg arról, hogy talán a legreménytelenebb helyzetekben is van választási lehetőségünk. Olvass bele!

Tovább olvasok

A regény kényelmetlen, klausztrofóbiás viszonyokkal van tele, ami alól az anya-gyerek kapcsolatok sem kivételek, annak ellenére, hogy – a közvélekedés szerint – éppen ezeknek a viszonyoknak kellene a biztonság és a feltétlen szeretet fundamentumainak lennie. Svisdal mintha azt sugallaná, hogy valaki, pusztán attól, hogy anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré. Ez egyébként visszatérő meglátása a szövegnek, mely egy társadalmi tabut is ledönt, és felhívja a figyelmet arra, hogy az anyák között is vannak nemtörődöm, agresszív, kontrollmániás vagy szeretni képtelen emberek, így léteznek rossz anyák is. A regény egyik érzelmi csúcspontja az a rész, amikor a szálló szomszédságában élő óvodás-kisiskolás korú kisfiú magában elképzeli anyja halálát: „Aztán elsírom magam. Egyszer agyonverem az anyám. Egyszer majd péppé verem és ő nem fog visszaütni. (…) A nyakát ütöm, meg a kezét. És azt ordítom: Nem sírtam, hallod? Most sem sírok, te átkozott pokolfajzat! Hallod ezt? (…) Addig verem, amíg meg nem mozdul többé, és elhajítom a botomat. Aztán elfutok.” A hosszú bekezdés a gyermeki fantázia túlzásaival mutatja be a toxikus kapcsolat elszenvedőjének érzéseit, és

rántja le az anyaságot néhány mondatban a kultúránkban neki rendelt piedesztálról.

A regényben a szomszédi viszonyban, a házasságban, a szülő-gyerek kapcsolatokban is a negatívumok a hangsúlyosak, de azért van példa olyan viszonyra is, melyben a pozitív érzelmek, az odafigyelés, a törődés és az empátia dominálnak. Gjøa és Ingebrigt kapcsolata például kétségtelenül ilyen. Nem szerelmesek egymásba, így a szerelem önzése nélkül, már alig pár hetes ismeretség után is támogatják egymást. Amikor a lánynak be kell vennie az abortusztablettát, akkor Ingebrigt szolgáltat számára alibit, hogy távol maradhasson a munkától, illetve ő az, aki óránként megjelenik, hogy ellenőrizze az érzelmi és fizikai traumán egyszerre áteső lányt, és ha a szavak szintjén nem is, tetteivel, figyelmével segítse őt a nehéz pillanatokban.

A Semmirekellőkben nem a cselekmény a lényeg, a hangsúly sokkal inkább az események megfigyelésén van.

A világtól elzárt helyen a kontempláció a lényeges,

az, ahogyan a kapcsolatokat a szereplők érzékelik és értékelik. A szerző mindehhez a realista elbeszélésmód eszközeit használja, figyel a részletekre, a látásmódhoz pedig hétköznapi nyelvet rendel, ami nincs megszórva semmivel, ami kifejezetten irodalmivá, stilizálttá tehetné. A könyv „a higgadt és pontos megfigyelések regénye”, jegyzi meg az utószót író Moskát Anita, aki szerint a szerző „beavatkozás és ítélkezés nélkül” mutatja be a szereplőit. Bár Gjøa története egy coming of age sztori, mégsem jellemzőek a hosszú belső monológok, az árnyalt lélekábrázolás. Nem igazán tudjuk meg, mi játszódik a hősök fejében, szívében, legfeljebb abból következtethetünk, ahogy viselkednek. Éppen ezért nem klasszikus lélektani regény a Semmirekellők, és sokszor az az érzésünk, nem azért nem ismerjük meg ezeket a belső monológokat, mert az író nem akarta megmutatni őket, hanem mert egyáltalán nem is léteznek, hiszen a szereplők maguk sem értik, mi történik velük, nem reflektálnak a saját helyzetükre, érzéseikre. Éppen ezért mi, olvasók sem belehelyezkedünk a tudatukba, csupán megfigyeljük őket, és ebből próbálunk levonni bizonyos következtetéseket. 

Moskát Anita: A Semmirekellők a mérgező családi minták és a megrekedések regénye
Moskát Anita: A Semmirekellők a mérgező családi minták és a megrekedések regénye
Tovább olvasok

A regénnyel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdés, hogy Gjøa felnőtté válásának története egyben fejlődéstörténet-e. Bár a főhős nagyon keveset tár fel a benne lejátszódó folyamatokból, mégis arra kell következtetnünk, hogy történik benne változás, mert a szöveg végén, a hazatérés előtt mintha a végig távollévő és elutasított anya iránti megbocsátás, sőt, a túl szigorú ítélet miatti megbánás körvonalazódna, még ha egyelőre csak feltételes módban is:

„Talán nem is kellene kétségbeesetten összekaparnom néhány szót, hogy belekezdjek a válaszba. Csak annyit mondanék: mama. És beismerném, hogy hibáztam.”

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Lars Svisdal regényében a nemzedékek közötti törésvonal válik láthatóvá

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Semmirekellők a menekülés vágyáról szól, lázadásról és jobb sorsra érdemes fiatalokról, a nemzedékek közötti távolságról és ősi családi viszályokról. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Moskát Anita: A Semmirekellők a mérgező családi minták és a megrekedések regénye

A Helikon Kiadó és a Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelent Margó Könyvek sorozatának norvég darabjához Moskát Anita írt utószót. 

...
Hírek

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

18 kötetből álló könyvsorozat jelenik meg a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon gondozásában, Margó Könyvek néven. A sorozat első hat kötete már elérhető a könyvesboltokban, öt szerzővel pedig találkozhatnak is az olvasók a következő hetek nagy könyves eseményein.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...
Zöld

Peter Attia: a ránk leselkedő betegségek az apokalipszis lovasai

Szerzőink

...
Kiss Imola

A bántalmazás az irodalmi közegben sem az egyén ügye, hanem közös felelősség

...
Sándor Anna

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

...
Kolozsi Orsolya

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.