Andrei Dósa: Ebben a könyvben a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok

Andrei Dósa: Ebben a könyvben a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok

Különleges beszélgetésnek adott otthont csütörtökön a Margó, ugyanis a Helikonnal közösen elindul a Margó Könyvek-sorozat, aminek keretében 18 kötet jelenik majd meg európai szerzőktől. A sorozatot Andrei Dósa regénye nyitja, amiről Valuska László kérdezte. Szóba kerül a román és a magyar nyelv közötti átjárhatóság, a droghasználat és a Pán Péter-szindróma is, amikor fiatal felnőttek nem akarnak felnőni. Közreműködött Szikszai Rémusz.

Fotók: Posztós János

sa | 2023. május 12. |
Margó Könyvek
Idén a Margó a Helikon Kiadóval partnerségben, a Kreatív Európa program támogatásával olvasásnépszerűsítő-érzékenyítő projektet indít útjára, Let’s Talk címmel. A projekt három éve alatt 18 fiatal európai szerzőt jelentet meg a Margó Könyvek sorozatban. A választott szerzőket, akiknek közös ambíciója a különleges problémaérzékenység, személyesen is bemutatják a hazai közönségnek. 

Az, hogy Dósa kötete végül Füveskert címmel jelenik majd meg, nem volt mindig magától értetődő, hiszen a fordítási folyamatban felmerült a Füveskönyv is - ám az Márai miatt áthallásos lett volna, ezt pedig nem akarták. Ez a dilemma azonnal kijelölte a beszélgetés első nagy témáját is, hiszen Dósa brassói születésű magyar, a könyvét mégis románul írta. Elmesélte, hogy eredetileg magyarul kezdett írni, ám időközben románra váltott, és fordít is magyar szerzőket románra. Mindennek a háttere az, hogy Brassóban mindössze a lakosság 10 százaléka magyar, és Dósa szerint kulturálisan sem virágzó ott az élet. Az apja magyarul olvasott, az anyja viszont inkább románul, és utóbbi ajánlott neki több olvasmányt - emellett volt egy nagyon jó romántanárnője is, így Dósának szinte természetes volt a nyelvi “áttérés”. Úgy fogalmazott, olyan volt ez, mint amikor egy álomban inkább sodródunk az árral és nem a konkrét döntés a fontos.

-

Húszévesen kezdett írni, nagy hatással volt rá József Attila, valamint Salinger Seymour: Bemutatás című kötete, és abban a kisfiú, aki haikukat írt. Dósa haikukat kezdett olvasni, majd mintegy két évig írt magyarul, el is küldte a verseit egy helyi újságba. Miután nem kapott választ, felkereste a főszerkesztőt, aki elmagyarázta neki, hogy ez a fajta hetilap nem publikál kortárs magyar irodalmat. Az akkori barátnője aztán Dósa figyelmébe ajánlott egy kreatív írói kurzust, ami viszont románul volt, ő pedig könnyen váltott arra, hogy románul írjon - 

jobb alkotónak is tartja magát románul, mint magyarul.

Jelenleg nagyobb küszködésként éli meg a két nyelv közti átjárást, amivel akkor is szembesült, amikor az egyik versét kellett lefordítania magyarra, és úgy érezte, magyarul teljesen más lett. A Margó Könyvek-sorozatban megjelenő regényével kapcsolatban viszont az a meglepő tapasztalata, hogy mintha magyarul jobb lenne, mint románul. Két fordító is dolgozik a könyvön, akik nyilván valamennyire benne hagyják a hangjukat, ugyanakkor Dósa szerint a fordításnak nem szabadna jobbá tennie egy regényt, hiszen fontos a szöveghűség.

A regényre áttérve Valuska László kiemelte az alaphelyzet hasonlóságát a Trainspottinghoz, mert mindkét könyvben fiatalok élnek együtt egy házban és a kötőerő köztük a közös drogfogyasztás. A cselekmény háttereként Dósa elmesélte, hogy ugyan a kilencvenes évek elején volt egy heroinjárvány Romániában, később elterjedtek az úgynevezett spice shopok, amikben olyan drogot árultak, ami hasonlított a fűre, de nem az volt. Miután a román kormány ezt betiltotta, elterjedt a fűhasználat - ennek a folyamata pedig egybeesett azzal a hét évvel, amikor ő Bukarestben élt.

-

A könyv szereplőit nem is igazán a barátság köti össze, hanem a fű: “a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok”. A karakterek többnyire művész és értelmiségi alakok, van köztük rendező, író (őt Dósa saját magáról mintázta), a generációs élményük pedig az, hogy el akarnak lépni a valóságtól. Dósa majdnem három évig írta a regényt, majd miután befejezte, be is került olyan művészcsoportokba, ahol füveznek az emberek. Tehát tulajdonképpen úgy írt erről, hogy a fantáziáját használta és “ráéreztem, hogy mi történik körülöttem”. 

Ebben a miliőben Dósa a Pán Péter-szindrómát véli felfedezni, ami arról szól, hogy

fiatal férfiak egy bizonyos életkor elérése után nem tudnak megállapodni, hanem hedonisztikus hajszába kezdenek.

Őt az érdekelte, hogy ebben meddig lehet elmenni, a pedig téma annyira foglalkoztatta, hogy a második regényét is eköré építette. 

A Pán Péter-szindróma úgy jelenik meg Dósánál, hogy a szereplők azt érzik, képesek bármit létrehozni, ez viszont csak a fantáziájukban van így, hiszen valós helyzetekben nem tudnak helytállni. Ennek ellenére arrogánsak, és úgy tesznek, mintha, de soha nem viszik véghez a terveiket. Sok témáról elmélkednek, de nem kapcsolódnak eléggé ahhoz, hogy mi történik a világban. Dósa tudatosan írt kétdimenziós figurákat, akiknek nincs igazán súlya, mert ezzel is azt akarta érzékeltetni, hogy csak az a fontos nekik, hogy ők jól érezzék magukat (kapott olyan kritikákat, amik ezt nem értették, és kifogásolták a karakterábrázolást). A beszélgetés végefelé Dósa még elmondta, hogy a téma kapcsán nem akart etikai, morális kérdésekbe belemenni, bár szerinte a szöveg mögött felismerhető, hogy ő ezt az életmódot elítéli, és úgy véli, nem lehet így élni a végtelenségig.

Természetesen olvasok
...
Zöld

A 19. századi dán festők a sörfőzés maradékát használhatták vásznaik alapozására

...
Zöld

A vízhiány és egy különleges arab öntözőrendszer ihlette regény nyert rangos díjat

...
Zöld

Megtalálhatták a gyilkos galóca mérgének ellenszerét

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a modern kutyafajták agya nagyobb, mint ősi társaiké

...
Zöld

A Budapestre látogató Jane Goodall üzent a magyaroknak

...
Zöld

Szent-Györgyit a nyilasok nem tudták elfogni, ezért minden fórumon hazudtak róla

...
Zöld

Őskori nő DNS-ét vonták ki egy húszezer éves csontékszerből

...
Zöld

Az Amazonasban le akarják állítani az erdőirtást, hat új rezervátumot kapnak az őslakosok

...
Zöld

Peter Wohlleben: Sok fa jelentősen csökkenthetné a magyar városok hőmérsékletét is

...
Kritika

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

Emberek és kultúrák közötti távolságokról, a hiányról, a megszállottságot súroló vonzalomról és a mérgező szépségkultuszról is mesél a francia-dél-koreai Elisa Shua Dusapin 2016-os, első regénye. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
Borda Réka

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

...
Ruff Orsolya

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

...
Kolozsi Orsolya

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Még több olvasnivaló
...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

...
Nagy

Pléh Csaba életútja a soha el nem fogyó kíváncsiság története

 A pszichológus-nyelvész a Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatában most megjelent Árnyak lapjain saját élettörténetét, tudományos pályafutását, és ezen keresztül a korszak pszichológiai és a nyelvészeti tudományos világát is bemutatja, miközben annak kiemelkedő alakjairól (munkatársairól, barátairól) is portrékat rajzol.

...
Nagy

Pam Jenoff a Covid alatt értette meg, hogyan változhat meg radikálisan az élet egy másodperc alatt

Pam Jenoff a kilencvenes évek közepén Krakkóban kezdett el dolgozni diplomataként, ahol többek között a holokauszttal kapcsolatos ügyeken, a zsidó tulajdon visszaállításán dolgozott. Szoros kapcsolat alakult ki közte és az idős túlélők között, történelmi fikciós regényeit a tőlük hallott történetek inspirálják. Interjú.

...
Nagy

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom része

Behrouz Boochani iráni kurd újságíróként dolgozott, mikor menekülni kényszerült, majd illegális bevándorlóként éveket töltött embertelen körülmények között egy ausztrál börtöntáborban. A Margó előtt beszélgettünk a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.