Andrei Dósa: Ebben a könyvben a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok

Andrei Dósa: Ebben a könyvben a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok

Különleges beszélgetésnek adott otthont csütörtökön a Margó, ugyanis a Helikonnal közösen elindul a Margó Könyvek-sorozat, aminek keretében 18 kötet jelenik majd meg európai szerzőktől. A sorozatot Andrei Dósa regénye nyitja, amiről Valuska László kérdezte. Szóba kerül a román és a magyar nyelv közötti átjárhatóság, a droghasználat és a Pán Péter-szindróma is, amikor fiatal felnőttek nem akarnak felnőni. Közreműködött Szikszai Rémusz.

Fotók: Posztós János

sa | 2023. május 12. |
Margó Könyvek
Idén a Margó a Helikon Kiadóval partnerségben, a Kreatív Európa program támogatásával olvasásnépszerűsítő-érzékenyítő projektet indít útjára, Let’s Talk címmel. A projekt három éve alatt 18 fiatal európai szerzőt jelentet meg a Margó Könyvek sorozatban. A választott szerzőket, akiknek közös ambíciója a különleges problémaérzékenység, személyesen is bemutatják a hazai közönségnek. 

Az, hogy Dósa kötete végül Füveskert címmel jelenik majd meg, nem volt mindig magától értetődő, hiszen a fordítási folyamatban felmerült a Füveskönyv is - ám az Márai miatt áthallásos lett volna, ezt pedig nem akarták. Ez a dilemma azonnal kijelölte a beszélgetés első nagy témáját is, hiszen Dósa brassói születésű magyar, a könyvét mégis románul írta. Elmesélte, hogy eredetileg magyarul kezdett írni, ám időközben románra váltott, és fordít is magyar szerzőket románra. Mindennek a háttere az, hogy Brassóban mindössze a lakosság 10 százaléka magyar, és Dósa szerint kulturálisan sem virágzó ott az élet. Az apja magyarul olvasott, az anyja viszont inkább románul, és utóbbi ajánlott neki több olvasmányt - emellett volt egy nagyon jó romántanárnője is, így Dósának szinte természetes volt a nyelvi “áttérés”. Úgy fogalmazott, olyan volt ez, mint amikor egy álomban inkább sodródunk az árral és nem a konkrét döntés a fontos.

-

Húszévesen kezdett írni, nagy hatással volt rá József Attila, valamint Salinger Seymour: Bemutatás című kötete, és abban a kisfiú, aki haikukat írt. Dósa haikukat kezdett olvasni, majd mintegy két évig írt magyarul, el is küldte a verseit egy helyi újságba. Miután nem kapott választ, felkereste a főszerkesztőt, aki elmagyarázta neki, hogy ez a fajta hetilap nem publikál kortárs magyar irodalmat. Az akkori barátnője aztán Dósa figyelmébe ajánlott egy kreatív írói kurzust, ami viszont románul volt, ő pedig könnyen váltott arra, hogy románul írjon - 

jobb alkotónak is tartja magát románul, mint magyarul.

Jelenleg nagyobb küszködésként éli meg a két nyelv közti átjárást, amivel akkor is szembesült, amikor az egyik versét kellett lefordítania magyarra, és úgy érezte, magyarul teljesen más lett. A Margó Könyvek-sorozatban megjelenő regényével kapcsolatban viszont az a meglepő tapasztalata, hogy mintha magyarul jobb lenne, mint románul. Két fordító is dolgozik a könyvön, akik nyilván valamennyire benne hagyják a hangjukat, ugyanakkor Dósa szerint a fordításnak nem szabadna jobbá tennie egy regényt, hiszen fontos a szöveghűség.

A regényre áttérve Valuska László kiemelte az alaphelyzet hasonlóságát a Trainspottinghoz, mert mindkét könyvben fiatalok élnek együtt egy házban és a kötőerő köztük a közös drogfogyasztás. A cselekmény háttereként Dósa elmesélte, hogy ugyan a kilencvenes évek elején volt egy heroinjárvány Romániában, később elterjedtek az úgynevezett spice shopok, amikben olyan drogot árultak, ami hasonlított a fűre, de nem az volt. Miután a román kormány ezt betiltotta, elterjedt a fűhasználat - ennek a folyamata pedig egybeesett azzal a hét évvel, amikor ő Bukarestben élt.

-

A könyv szereplőit nem is igazán a barátság köti össze, hanem a fű: “a fű az igazi barát, fontosabb, mint más kapcsolatok”. A karakterek többnyire művész és értelmiségi alakok, van köztük rendező, író (őt Dósa saját magáról mintázta), a generációs élményük pedig az, hogy el akarnak lépni a valóságtól. Dósa majdnem három évig írta a regényt, majd miután befejezte, be is került olyan művészcsoportokba, ahol füveznek az emberek. Tehát tulajdonképpen úgy írt erről, hogy a fantáziáját használta és “ráéreztem, hogy mi történik körülöttem”. 

Ebben a miliőben Dósa a Pán Péter-szindrómát véli felfedezni, ami arról szól, hogy

fiatal férfiak egy bizonyos életkor elérése után nem tudnak megállapodni, hanem hedonisztikus hajszába kezdenek.

Őt az érdekelte, hogy ebben meddig lehet elmenni, a pedig téma annyira foglalkoztatta, hogy a második regényét is eköré építette. 

A Pán Péter-szindróma úgy jelenik meg Dósánál, hogy a szereplők azt érzik, képesek bármit létrehozni, ez viszont csak a fantáziájukban van így, hiszen valós helyzetekben nem tudnak helytállni. Ennek ellenére arrogánsak, és úgy tesznek, mintha, de soha nem viszik véghez a terveiket. Sok témáról elmélkednek, de nem kapcsolódnak eléggé ahhoz, hogy mi történik a világban. Dósa tudatosan írt kétdimenziós figurákat, akiknek nincs igazán súlya, mert ezzel is azt akarta érzékeltetni, hogy csak az a fontos nekik, hogy ők jól érezzék magukat (kapott olyan kritikákat, amik ezt nem értették, és kifogásolták a karakterábrázolást). A beszélgetés végefelé Dósa még elmondta, hogy a téma kapcsán nem akart etikai, morális kérdésekbe belemenni, bár szerinte a szöveg mögött felismerhető, hogy ő ezt az életmódot elítéli, és úgy véli, nem lehet így élni a végtelenségig.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Természetesen olvasok
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Zöld

A Meta dezinformáció elleni csapatot állít fel az EU-s választás idejére

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Zöld

Az isteneknek szánt fohászt őriz a legrégibb vaszkón nyelvű felirat

...
Zöld

Tányérunkon a változás - a konyhádban is törődhetsz a bolygóval

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Zöld

Darwin hatalmas könyvtára már online is elérhető

...
Zöld

Bosszantani az idősebbeket? Az az emberszabású kölyköknek is nagyon megy

...
Zöld

Peter Attia: a ránk leselkedő betegségek az apokalipszis lovasai

A hosszú élet nem a sorson vagy a géneken múlik: te is tehetsz érte ‒ tartja a világhírű orvosszerző, Peter Attia. Vedd fel a harcot te is, hogy elkerüld a diagnózis kimondását! Hogy hogyan? Olvass bele!

Szerzőink

...
Kiss Imola

A bántalmazás az irodalmi közegben sem az egyén ügye, hanem közös felelősség

...
Sándor Anna

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

...
Kolozsi Orsolya

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.