Borda Réka utószó Vesna Lemaic

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

Margó Könyvek sorozatban jelent meg a szlovén Vesna Lemaić Szívélyes fogadtatás című kisprózakötete (olvass bele itt). Kritikánkban azt írtuk, hogy a szerző novelláiból az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció rajzolódik ki, és a vágy arra, hogy még ha ideiglenesen is, de megtaláljuk helyünket a világban. A könyvhöz Borda Réka írt utószót, melyet most teljes terjedelmében közlünk.

Interjúnkat a szerzővel ITT találod.

Könyves Magazin | 2023. november 23. |
VESNA LEMAIC
Szíves fogadtatás
Ford. Reiman Judit, Helikon - Margó Könyvek, 2023, 147 oldal
-

Vesna Lemaić kisprózái elsősorban a turizmus és a migráció tapasztalatait állítják szembe egymással. A történetekben minduntalan az otthonosság és az idegenség, a beilleszkedni és a kitaszítani akarás, a hovatartozás és a kirekesztés érzései találkoznak, amelyek a mi és a mások közötti különbségből, távolságból fakadnak. A töredékesség élményét keltő, mozaikszerűen egymásba illeszkedő írások látszólag a felszínen zajló történéseket - egy menekülttábor hétköznapi gondjait vagy épp a tömegturizmus banális helyzeteit - rögzítik, ám ezek mélyén mindig súlyos egyenlőtlenségek, igazságtalanságok rejlenek.

Borda Réka: Emberekről, akik békák – vagy mégis emberek

 Az ember nem béka” – mondja az „Antonia” című fejezet elbeszélőjének nagyapja. Ám a Szíves fogadtatásban megjelenő nézőpontok nem ezt támasztják alá: mintha valójában mindenki béka lenne. Az is, akit nyugtalanul bámulnak a napozók, miközben átvág a strandon, és az is, aki annyira segíteni akar másokon, hogy az már kínos helyzetet szül. Vagy aki nem ad borravalót a vélhetően feketén alkalmazott pincéreknek. Vagy aki szerint a pakisztániak büdösebbet tojnak, mint a nem pakisztániak. Vagy aki pénzért ugráltatja a bevándorlókat. A könyv középpontjába állított menekültek eltaposhatók, kicsik, és rendre erős érzéseket váltanak ki a környezetükből, míg a nem menekülteket képes rúttá változtatni a viselkedésük. A lényeg a (béka)perspektíva: soha nem madártávlatból látjuk a szereplőket, és nem is szemtől szemben találkozunk velük, így azok, akikről a történetek szólnak,

szinte mindig alulmaradnak a hatalmi játszmákban.

Talán az sem véletlen, hogy a Szíves fogadtatás visszatérő eleme a víz. Pontosabban a tenger. Hánykolódó matracok, algás kötelek, öreg halászok, Zahara de los Atunes puha homokja. A kapálózó békák minden viszontagság ellenére képesek szárazföldet érni, és ez akkor is pozitív, ha kiröhögik vagy megalázzák őket, hiszen akármennyire próbálják is elnyomni őket, jóval erősebbek és kitartóbbak, mint bárki az új hazájukban.

Lemaić elbeszélője ugyanakkor gyakran külső szemlélő is, aki interakcióba keveredik a menekültekkel, és ezáltal a történetek részévé válik. Ebben a könyvben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek, ezek a félelemmel, frusztrációval, haraggal, veszteséggel, de egyben reménnyel, életörömmel és rácsodálkozással teli békák. Úgy fest tehát, hogy a békaperspektívának valamelyest mégiscsak van haszna: innen lentről könnyebben észrevesszük a menekültek mások által alig látható rezdüléseit, ezáltal pedig szinte testközelből követhetjük végig küzdelmeiket, amik időnként pont annyira feketék, mint amennyire fehérek.

Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó
Margó Könyvek néven indít könyvsorozatot a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

18 kötetből álló könyvsorozat jelenik meg a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó gondozásában, Margó Könyvek néven. A sorozat első hat kötete már elérhető a könyvesboltokban, öt szerzővel pedig találkozhatnak is az olvasók a következő hetek nagy könyves eseményein, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon és az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron. A könyvsorozat megjelenését középiskolásokat célzó olvasásnépszerűsítő program kíséri a következő három évben. A projekt médiapartnere a Könyves Magazin, a könyveket és a szerzőket részletesen és rendszeresen bemutatjuk majd az oldalon.

Tovább olvasok

A menekültválság, annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évben vált a közbeszéd részévé, nem új szerzet, és még csak messzire sem kell utaznunk ahhoz térben és időben, hogy a lábnyomára bukkanjunk. Például a jugoszláv háború is ontotta magából az elkeseredett, megtört menekülteket, akik közül sokan Magyarországot választották lakhelyül. Közéjük tartozott Milos is, akivel a kedvenc szegedi kocsmánkban futottunk össze mindig a gimnáziumi évek alatt, és jókat derültünk részeges monológjain. Felnőtt fejjel viszont egyértelmű, hogy nem viccnek szánta őket, és még csak ittas halandzsáról sem volt szó, sokkal inkább egy olyan férfi zavaros gondolatainak lehettünk fültanúi,

akit pszichésen teljesen tönkretett a határ másik oldalán zajló vérontás.

Évek óta nem gondoltam Milosra, és csak ennek a könyvnek köszönhető, hogy felidéztem a vágás nyomát a karján, a sokzsebes mellényét, a cigarettától sárgálló körmét. Hasonlóképp nem gondolunk a Közel- és Távol-Kelet, valamint Afrika menekültjeire, akik nem is olyan rég vágtak át az országon egy jobb jövő reményében, sem pedig a szomszédban zajló háború elszenvedőire – könnyebb csupán számokat olvasni róluk, nehogy a végén még empatizálnunk kelljen, amitől, ne adj’ isten, álmatlanul forgolódnánk éjszaka. Pedig ők itt voltak és vannak – és itt lesznek. És mi is ott” voltunk, vagyunk és leszünk, hiszen bár a magyar társadalom különösen hajlamos azt mondani, ők, valójában a mi múltunknak is szoros része az immigráció és emigráció. 

Vesna Lemaic prózájában a hovatartozás és a kirekesztés érzései feszülnek egymásnak
Vesna Lemaic prózájában a hovatartozás és a kirekesztés érzései feszülnek egymásnak

Margó Könyvek sorozatban jelent meg a szlovén Vesna Lemaić Szívélyes fogadtatás című kötete, melyben elsősorban a turizmus és a migráció kérdései, igazságtalanságai foglalkoztatják. Olvass bele!

A kötetről írt kritikánkat ITT találod, interjúnkat a szerzővel ITT, Borda Réka utószavát pedig ITT.

Tovább olvasok

Mondok egy történetet, ami szintén a könyv hatására jutott eszembe. A történet egy nagy tiszteletben álló szerbiai paprikagyárosról szól, akinek egy nap azt mondták, pakoljon össze mindössze tízkilónyi holmit, hagyja el az országot, és hátra se nézzen az örökölt villára, az anyanyelvre, a megtakarításokra, a szülőföldre. Ez a paprikagyáros napokon át menetelt a családjával, és hol megdobálták őket, hol adtak nekik enni, hol elhajtották őket, hol munkát ajánlottak nekik. Lényegében tehát menekültként érkeztek a Dél-Alföldre majdnem száz évvel ezelőtt,

ahol a semmiből kellett újrakezdeniük az életüket.

Ez a bizonyos paprikagyáros az anyai dédapám, akinek a tragédiája szájról szájra terjed a családban. Mindez nemcsak arról árulkodik, hogy a menekülés, disszidálás, kitoloncolás vagy épp betelepítés valóban a magyar történelem része, hanem arról is, hogy adott esetben generációkon átívelő traumák gócpontja is lehet. Számtalan családi szorongást tudok visszavezetni erre az eseményre, így például a kirúgástól való szüntelen félelmet, és az ebből következő esztelen túlteljesítést. Vagy az attól való rettegést, hogy egyik napról a másikra nem lesz hol laknunk. Vagy a folyamatos gyanakvást, hogy a jólétnek bármikor véget vethet egy felsőbb utasítás. Egyszóval elbizakodott dolog lenne azt hinni, hogy a menekültek ne járnának köztünk és olyan távoliak lennének: sokunkban a mai napig élnek, így sokszor már azelőtt megírták cselekedeteinket, hogy megszülettünk volna. 

Mi következik ebből? Ahogy az utunkat keresztezőkkel bánunk, úgy befolyásoljuk a következő nemzedékek sorsát. Gáncsold el a gyereket, és megtanulja, hogy rosszak az emberek, és ő is rosszá válhat. Vagy segítsd fel, és a számtalan megrázkódtatás ellenére is elhiheti, hogy bárhol talál jóságot. Az elmúlt években megtanultunk nem gondolni arra, hogy a száraz adatok, és az olyan, bevándorlást érintő diskurzusok ellenére, mint – adott esetben – az integráció gazdasági és kulturális hatásai, az egyéni sorsokat sem szabad háttérbe szorítani. Nekünk, olvasóknak, a tudományos elemzésekkel szemben kifejezetten nem a madártávlatból való szemlélés a dolgunk – elvégre egy szépirodalmi alkotást tartunk a kezünkben,

a szépirodalom pedig minden esetben közelebb hozza az embert.

A menekültek heves reakciót váltanak ki belőlünk. Például káromkodást abból a taxisból, aki a Keleti pályaudvar mellett furikázott el egyszer a menekültválság idején; vagy egy meglehetősen magának való ismerős váratlan adakozását; vagy a kalauz hatalomfitogtatását, aki kimerült afrikai bevándorlókat szállított le a Budapestre tartó IC-ről. A csoportok mindig is szerették elhatárolni magukat más csoportoktól, hogy megképezzék saját identitásukat. Ez talán nem is olyan meglepő, ha legközelebbi rokonaink viselkedését nézzük: az Uganda esőerdejében élő csimpánzok például pillanatok alatt gyilkolják meg azokat a fajtársaikat, akik a területükre tévednek egy szomszédos hordából. Hiszen, emlékszünk ugyebár, vannak az ők és vannak a mi, és aki közéjük tartozik, nem egy közülünk.

Persze, ne mentsük fel magunkat azzal a hazug kijelentéssel, hogy a taxis vagy a kalauz viselkedése a származásunk számlájára írható. Mi, nem győzöm hangsúlyozni, emberek vagyunk, akik tüzet csiholnak, eszközt készítenek, komplex jelrendszereket dolgoznak ki, és – szerencsés esetben – gondolkodnak. A gondolkodásnak pedig a civilizált, szolidáris attitűd is velejárója.

Migráció és turizmus – Vesna Lemaic mindig az egyént keresi a tömegben
Migráció és turizmus – Vesna Lemaic mindig az egyént keresi a tömegben

Idegenségérzet, akadozó kommunikáció, és a vágy arra, még ha ideiglenesen is, de megtaláljuk helyünket a világban – csak néhány kulcsmozzanat, mely kirajzolódik Vesna Lemaić Szíves fogadtatás című kötetének novelláiból. A szlovén szerző kisprózáiban a turizmus és a migráció tapasztalatait simítja egymás mellé, és készteti folyamatos önreflexióra magát, és ami azt illeti, az olvasót is.

Interjúnkat a szerzővel ITT találod, Borda Réka utószavát ITT, és ITT bele is olvashatsz.

Tovább olvasok

A Szíves fogadtatás bizonyítja, hogy igenis képesek vagyunk az empátiára és befogadásra. Ahogy a mesekönyvek arra tanítják a gyerekeket, hogyan viselkedjenek helyesen, hogyan mossanak fogat és hogyan fejezzék ki magukat, úgy nekünk, felnőtteknek is kellenek az ezekhez hasonló történetek, amik a szürke, rideg hétköznapok során újra megmutatják nekünk, hogyan kell együtt érezni másokkal. 

Teszik mindezt úgy, hogy kiemelik az egyént a tömegből. Hangsúlyozzák, hogy annak a nőnek lelőtték a férjét a hazájában, az a gyerek mindennél jobban vágyik egy biciklire, az a férfi megállítja a forgalmat, hogy felfigyeljenek rá a hatóságok. [A] helyek eltűnnek, idő előtt eltűnnek emberek, hiszen a múlt szüntelenül kizökkenti tengelyéből az időt” – olvassuk a „Nyomok” című fejezetben, pedig az irodalom, különösen Lemaić prózája képes az eltűnteket megtalálttá, a némákat hallhatóvá, a láthatatlanokat láthatóvá, a névteleneket ismertté tenni, és erre különösen nagy szükségük van az olyan jogfosztottaknak, mint a menekültek. Mondjuk tehát úgy, az irodalom az a királykisasszony, aki képes királyfivá varázsolni a békát. Vagy legalábbis emberré a bevándorlót. És ebben rejlik az ereje.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Neuman úgy ír a szabadságról, hogy valójában a búcsúzásról és a halálról beszél

Magunknak mondjuk "szívszorító, mégis felemelő regény egy családról, amelynek nemsokára meg kell tanulnia együtt élni a hiánnyal". A könyvhöz Valuska László írt utószót. Olvasd el!

...
Beleolvasó

Szöllősi Mátyás szerint Roderik Six világa lágy, nedves, szürke purgatórium

Olvasd el Roderik Six Özönvíz című regényének utószavát, melyet Szöllősi Mátyás írt!

...
Beleolvasó

Moskát Anita: A Semmirekellők a mérgező családi minták és a megrekedések regénye

A Helikon Kiadó és a Margó Irodalmi Fesztivál közös gondozásában megjelent Margó Könyvek sorozatának norvég darabjához Moskát Anita írt utószót. 

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Hírek
...
Beleolvasó

„mennyi elmondhatatlanság” – olvass bele Kabai Lóránt posztumusz kötetébe

...
Gyerekirodalom

Jennifer Garner gyerekeknek tartott felolvasásokat szerte az Egyesült Államokban

...
Beleolvasó

Andy Warhol gépírónőjét magába szippantja a hatvanas évek New Yorkja

...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Hírek

Puskás Panni regényét jelölték az Európai Unió Irodalmi Díjára

...
Szórakozás

A Bábel megfilmesítéséről nyilatkozott Kuang

...
Hírek

Sally Rooney új regénye ősszel érkezik

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Virginia Woolf impresszionista ecsettel festi meg Mrs. Dalloway világát

Újraolvasó rovatunkban ezúttal Virginia Woolf legismertebb regényét, a Mrs. Dallowayt poroltuk le, természetesen Tandori Dezső fordításában.

...
Zöld

Árnyékmunka, dühös emberek, no meg a hírek – a legjobb pszicho könyvek 2024 tavaszán

Ki az a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát? Hogyan bánjunk a dühös emberekkel? Miért leszünk boldogabbak, ha nem olvasunk híreket? És miként hatnak az életünkre a titkok? 

...
Nagy

Rushdie, Gagarin, Pamela és Kobe – a legjobban várt életrajzi újdonságok 2024 tavaszán

Színész- és sportlegendák, az első űrhajós és az egyetlen, Kínából megszökött ujgur író, világhírű művészek gondolatai életről, halálról, alkotásról. A legizgalmasabb (ön)életrajzi megjelenéseket szemléztük.

...
Kritika

Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van

Alan Moore korszakalkotó képregényes legenda, ami nem gátolta meg abban, hogy páros lábbal szálljon bele az alkotókat kizsákmányoló iparba és az infantilis rajongókba. A Megvilágosodások a hét könyve.

...
Nagy

Putyin háborúja, viking nők és európai gőg Mexikóban – történelmi non-fiction 2024 tavaszán

Milyen birodalmi hagyományt folytat Putyin a nők elleni erőszakkal? Milyen színes történeteket rejtenek az Andrássy út házai? Milyen események vezettek a ma háborúihoz Izraelben és Ukrajnában? Hogyan fulladt vérbe az európai gőg Mexikóban?

...
Kritika

Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné

Rácz Zsuzsa visszatért, hogy szórakoztatóan beszámoljon arról a rohadt nehéz útról, amin egy nőnek végig kell mennie: a Kovácsné kivan című regényben elmeséli az anyává válásának történetét. Ez a hét könyve.

Természetesen olvasok
...
Zöld

Peter Attia: a ránk leselkedő betegségek az apokalipszis lovasai

...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Zöld

A Meta dezinformáció elleni csapatot állít fel az EU-s választás idejére

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Zöld

Az isteneknek szánt fohászt őriz a legrégibb vaszkón nyelvű felirat

...
Zöld

Tányérunkon a változás - a konyhádban is törődhetsz a bolygóval

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Zöld

Darwin hatalmas könyvtára már online is elérhető

KERÜLJ KÉPBE ÉS OLVASS!
...
Gyerekirodalom

Kormos Istvánnak avatnak emléktáblát az Esterházy Péter és Gitta Könyvtárnál

...
Gyerekirodalom

Percy Jackson gyerekbarát tempóban nyomoz Zeusz villáma után

...
Gyerekirodalom

Janikovszky Éva a rendszerváltás utáni felfordulást egy kamasz szemén át mutatja be

...
Gyerekirodalom

2024 tavaszán ezeket a gyerek- és ifjúsági köteteket várjuk legjobban

...
Gyerekirodalom

Első világháborús harctéren rajzolt mesekönyvet kislányának egy magyar katona

...
Gyerekirodalom

Aki elvarázsolja és megnyugtatja a legkisebbeket - Bartos Erika 50