100 éve született a groteszk és szürreális irodalom egyik meghatározó, ha nem az alapját képező műve: A per. Franz Kafka rövid terjedelmű, de annál nagyobb hatással bíró regénye a klasszikus irodalom megkerülhetetlen alkotása. Az író eredetileg nem is akarta megjelentetni a hatalom és a létezés párhuzamát feszegető formabontó regényét, halála után mégis megjelent.
Ez volt az a regény, ami megmutatta, hogy az élet olykor minden erőfeszítésünk ellenére kegyetlen és logikátlan, és szembesített a modern valóság törékenységével. De hogyan jött létre Kafka meghatározó regénye? Mit jelent a bűn, amivel Josef K.-t vádolják? És miért olyan fontos egy évszázad után is, hogy tanúi legyünk K. szenvedéseinek?
A kafkai világ és a bürokrácia
„Valaki megrágalmazhatta Josef K.-t, mert noha semmi rosszat sem tett, egy reggel letartóztatták” – olvashatjuk a regény mára már kultikussá vált első mondatában, ami utat nyit K. nyomasztó és labirintusszerű nyomozásának a saját bűnössége és a szinte felfoghatatlanul nagyhatalmú bürokratikus rendszer ellen.
A regény az íróra jellemző kafkai világot jeleníti meg, amelyben a főszereplő mindig egy számára felfoghatatlan törvény áldozata, és látszólag minden, amit tesz, csak ennek a törvénynek a megerősítésére szolgál. Így van ez a saját létezésének érvényesítéséért küzdő földmérőnél A kastélyban, az emberi valóságot kereső bogárnál Az átváltozásban és természetesen A per főhősénél is.
A történet egy detektívregény egyszerűségével teszi fel a kérdést –„miben bűnös Josef K”– azért, hogy az élet alapvető kérdéseihez jusson el. K. szűk és levegőtlen folyosókon, lepusztult utcákon és lakásból nyíló tárgyalótermekben kilátástalanul próbálja megoldani saját ügyét, miközben folyamatosan a létezés, a bűn és a hatalom kérdéseit feszegeti:
Egy metafora az emberi létezésre, arra, hogy az egyén számára a világ idegen, szabályai ismeretlenek, ebből adódóan az élet szorongással teli és totálisan reménytelen”
– írtuk korábban a kötetről az Újraolvasó cikksorozatunkban.
Az üzemi balesetek és egy felbontott házasság inspirálhatta a regényt
A regényt Kafka eredetileg 1914-ben írta meg, de csak később, 1925-ben jelent meg az író barátjának, Max Brodnak köszönhetően, aki megtagadva az író utolsó kérését, nem égette el a kéziratait. Az 1883-ban, jómódú prágai kereskedő családba született szerző kiváló tanuló volt, barátai intelligensnek, megnyerőnek tartották, viszont életét nagyban meghatározta a zsarnoki természetű, elnyomó édesapja, ami írásaira is kihatott (lásd. Levél apámhoz). A perben megjelenő kizsigerelő hivatali életet is közelről ismerte, 1908-ban a félig állami cseh munkás-biztosítási intézetnél helyezkedett el.
Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per. 
Kafka kettős életet élt ekkoriban: nappal dolgozott, éjszaka pedig az íráson keresztül dolgozta fel a szorongást és a kételyeit. A biztosítónál végzett munkája, az apja által okozott trauma és az alapvetően érzékeny személyisége hozzátett ahhoz, hogy igazán csak az írásban tudott felszabadulni:
Néhány napja írok, csak maradna így. (…) Újra tudok párbeszédet folytatni önmagammal, és nem a teljes űrbe bámulok. Csak ezen az úton jöhet számomra javulás”
– olvasható az író Naplójában.
A regény létrejöttében több tényező is közrejátszhatott. Erős inspiráció lehetett, hogy a munkája során Kafka az üzemi balesetek részleteit rögzítette, a sérültekkel beszélgetett, aktákat rendezett, azokat pedig buzgón felterjesztette a vezetőségnek, viszont a korabeli hiányos munkavédelem miatt ez a munka rendszeressé és nyomasztóvá vált számára. Mellette pedig az apja szinte semmibe sem vette a hivatását, folyamatosan lenézte és azt várta, mikor veszi már át a családi kiskereskedést.
De két fontosabb esemény is megrázta az írót ekkoriban. A két éve megismert Felice Bauer, aki Kafka menyasszonya volt, hirtelen felbontotta az eljegyzésüket és magára hagyta az írót; a nyár közepén pedig kitört az I. világháború.
A hirtelen jött reménytelenség, a váratlanul felbukkanó életveszélyes helyzet, és a soha el nem érhető apai szeretet mind-mind rányomták a bélyeget Kafka írásaira, ezzel megalapozva a paranoid, kilátástalan bűnhődésnek, ami A perben érzékelhető.
A felfoghatatlan bűn
A könyv zsenialitását többek között az adja, hogy egy szimbólumokkal és metaforákkal teletűzdelt, többféleképpen értelmezhető történetet nyújt, miközben központi emberi érzéseket dolgoz fel, mint a szorongás, a félelem és a rettegés. Nem kapunk választ arra, hogy mit is követett el K., csak az elítélés módját és végeredményét látjuk. Kafka ugyan nem fejezte be a regényt (mint ahogyan egyik regényét sem), de itt megírta az utolsó fejezetet, amiben K.-t váratlan brutalitással kivégeznek.
Az évek során többen is megpróbálták felfejteni, hogy mit jelölhet a bűn a regényben. Sokan például a modern, elidegenedett világ lecsapódásának tartották, ami egyfajta választ adott a háborúk okozta abszurd szenvedésekre. Mások éppen az egyéniség felbomlásának vagy a létezés párhuzamának látták.
A bűn látszólagos értelmetlensége valójában belső, általunk hozzá nem férhető logikát takar, amitől csak még kegyetlenebbnek tűnik, bárhogyan is értelmezzük.
Érdekesség, hogy ez nem állította meg a 20. századi magyar irodalomtörténetet, hogy politikai síkon értelmezze a regényt. A per magyar fordítása 1966-ban jelent meg először, 42 évvel Kafka halála után, és a magyar sajtó szinte azonnal a kapitalizmus bravúros és szellemes kritikájának kiáltotta ki.
Természetesen a klasszikus történet jóval túlmutatott a történelem múló ábrándjain, azóta is 24 különböző kiadásban jelent meg.
A per színházban és filmen
Kafka regénye számos feldolgozást kapott már az évek alatt. Magyarországra is először színdarabként érkezett el 1966-ban a Thália Színházba, pár hónappal megelőzve a magyar fordítást. Azóta is számos külföldi és magyar színdarab készült belőle, korábban a Katona József Színház állította színpadra Ledarálnakeltűntem címmel még a 2010-es években, de legutóbb például a Táp Színház dolgozta fel.
1993-ban film is készült belőle azonos címmel, David Hugh Jones rendezésében, a főszerepet pedig nem más, mint a Twin Peaksből ismert Kyle MacLachlan játszotta.
A per hatása pedig a mai napig érezhető, elég csak akár a jelenleg is futó Severance (Különválás) című sorozatra gondolni, ami hasonlóan ábrázolja a bürokráciában rejlő hatalmat. De Déry Tibor G.A. úr X-ben című regényére is egyenes hatással volt, sőt Krasznahorkai László Kafka miatt kezdett el írni.
