Migráció és turizmus – Vesna Lemaic mindig az egyént keresi a tömegben

Migráció és turizmus – Vesna Lemaic mindig az egyént keresi a tömegben

Idegenségérzet, akadozó kommunikáció, és a vágy arra, még ha ideiglenesen is, de megtaláljuk helyünket a világban – csak néhány kulcsmozzanat, mely kirajzolódik Vesna Lemaić Szíves fogadtatás című kötetének novelláiból. A szlovén szerző kisprózáiban a turizmus és a migráció tapasztalatait simítja egymás mellé, és készteti folyamatos önreflexióra magát, és ami azt illeti, az olvasót is.

Interjúnkat a szerzővel ITT találod, Borda Réka utószavát ITT, és ITT bele is olvashatsz.

Ruff Orsolya | 2023. november 12. |
Vesna Lemaic
Szíves fogadtatás
Ford.: Reiman Judit, Helikon, Margó Könyvek, 2023, 147 oldal
-

Az ismerőst, a megszokottat magunk után hagyni egyszerre ijesztő és izgalmas; élethelyzet és nézőpont kérdése, mikor melyik. Az idegen hely próbára tesz és megkérdőjelez – képességet, identitást, célt és motivációt. Csak míg a turista mindig tudja, hogy hátországa stabil és van hová visszatérnie, a menekült terveiben csak egyirányú út szerepel, abban bízva, hogy célba érve maga mögött hagyhat múltat és traumát. Csakhogy ennek az útnak számtalan állomása van, és

Lemaic rövidprózái ezek közül villantanak fel néhány emlékezeteset.

Színhelyei menekültszállások, a határkerítés, vagy épp a tengerpart (Kapcsolat), ahol a szárazföldet érők egy gumicsónakból gázolnak a vízbe, majd robognak el a homokban napozók mellett („Ami a hullámokon közelít feléjük, az nem olajfolt, nem virágzó algák szigetei, még csak nem is hatalmas medúzacsapat, hanem olyasvalami, aminek alakja és elrendeződése rokon a turistákéval.”).

Lemaić alapvetően nem a menekültek történeteit akarja megírni, perspektívája mindig a fogadóé, a kívülállóé, a szemlélőé, aki interakcióba kerül a messziről jöttekkel (a kötetbe beleolvashatsz itt). Történeteiben éppen ezért sokszor központi szerepet kap a kommunikáció, vagy éppen annak nehézsége, kihívásai. „Welcome-mal köszöntöttük őket, és ők ezt welcome-mal viszonozták. Nem értettük a nyelvüket, ők sem a miénket” – deklarálja a Welcome tea narrátora, és ez az élmény végighúzódik az egész köteten. Két (vagy több) kultúra találkozásánál, történjen az a találkozás bárhol, bármilyen okból és körülmények között, a kommunikáció vágya adott, a szavak, a közös nyelv helyét viszont sokszor a gesztusok, a nonverbális eszközök veszik át – netán egy közös tevékenység, ami lehet a játék, a sport, vagy épp egy olyan banális dolog, mint a dohányzás.

Vesna Lemaić narrátora mindig az egyént szemléli a tömegben (különösen erős nála a női fókusz, így felbukkannak anyák, nagymamák, gyereklányok, kamaszok, takarítónők, barátnők, pincérnők, turistalányok, női aktivisták), az általa rögzített találkozások ugyanakkor villanásszerűek, az ismeretségek jellemzően órákra, napokra, hetekre köttetnek, a szereplők epizodisták egymás életeiben. Lemaić kisprózái talán emiatt is tárgyszerűen, pátosztól mentesen szólnak. Mininovellái nem akarnak sem magyarázni, sem kontextusba helyezni – egészen egyszerű helyzeteket, élettöredékeket vázolnak fel, melyekben ugyanakkor

mintha minden szereplő valahogy kívülálló maradna.

Holott nem lehet állítani, hogy Lemaić ne menne egészen közel; novellái érzékiek, hiszen a szenzuális érzékelés és befogadás sok írásának alapja: a színek, a hangok, a test apró moccanásai nem kerülik el a narrátor figyelmét.

„Megálltunk a tengerparton, rőzséből és fenyőtobozokból tüzet raktunk. Nagyanyám lehántotta a kukoricaleveleket, nyársra tűzte a kukoricacsöveket, és a pattogó tűz fölé tartotta. Az alkonyatban örvénylettek fölöttünk a szikrák. Nagyapámmal versenyeztünk, hogy ki tudja jobban megnevettetni a nagymamát (…).” (Antonia)

A megkérdőjelezett hovatartozás, a kitaszítottság érzése viszont nemcsak az otthonukat kényszerből maguk mögött hagyók sajátja. Holott a nyaralni vágyó éppen azért a többletért változtat helyet, amit egy másik országban, városban megkaphat és magába szívhat, a tömegturizmus, a profithajhászás pusztító hatása felett sokszor mégis szemet huny. A fent idézett Antoniában a hajdani földművesek unokái már turisztikai tanulmányokat folytatnak („és senki sem művelte tovább a földet”), az egykori istálló helyét pedig úszómedencés apartmanház foglalja el. De ugyanez a térfoglalás zajlik a városokban is, ahol a bezúduló zajos turistacsoport szétrebbenti a nevetgélő, pletykálkodó helyieket (Zsúfolt partok, üres tenger), vagy épp maga a turista kénytelen szembenézni azzal, hogy a tengerparti nyaralóhely már nem bírja el a tömegek rohamát („Trombotikus vérrögök vagyunk, amik elzárják a kisváros ereit.”, Két turistalány). A kötetből látszólag kilógnak azok a történetek (A gyűrött póló, A levescsont), amelyek a felnövés, a kamaszkor egy-egy, jellemzően traumatikus pillanatát villantják fel („Harmincöt kiló voltam, egy kiló levescsontért mentem be, a hentes meg azt kérdezte tőlem, hogy kinőttek-e már a cicijeid az inged alatt.”, A levescsont). Ugyanakkor ezek a kisprózák is egyfajta tranzitállapotot tükröznek, a bizonytalanság, a ledermedés, az utólagos, megmagyarázhatatlan bűntudat vagy szégyenérzet pedig ugyanúgy felbukkan bennük, mint Lemaić többi írásában. Alapvetően ugyanis ez a fő motívuma valamennyi rövidprózájának,

egy köztes állapot, amely lehet földrajzi vagy érzelmi akár,

ami sokszor kényelmetlen, fájdalmas, ugyanakkor minden benne szereplőt – ha csak egy csepp érzékenység is szorult belé – állandó önvizsgálatra kényszerít.

Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

A gyászban a szenvedésünk tovább tart, mint azok türelme, akik meghallgatnak minket

Andrés Neuman regénye egy család történetén keresztül bontja le a társadalmi tabuinkat gyászról, halálról, haldoklásról, a haldoklás kíséréséről. A Magunknak mondjuk provokatív és feszült, empatikus és sodró. Ez a hét könyve.

...
Kritika

Andrei Dósa megírta a Dekameron spangliparázstól izzó spinoffját

A Füveskert merész vágásokkal élő, lírai hangú, látomásos prózakötet. Andrei Dósa ágbogas pop- és magaskulturális hivatkozáshálózattal dolgozik, és utat vesztett szereplőinek beállástörténetein keresztül voltaképp a művészi indulást meséli el. Ez a hét könyve.

...
Beleolvasó

Lars Svisdal regényében a nemzedékek közötti törésvonal válik láthatóvá

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Semmirekellők a menekülés vágyáról szól, lázadásról és jobb sorsra érdemes fiatalokról, a nemzedékek közötti távolságról és ősi családi viszályokról. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Kiemeltek
...
Kritika

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

Daniel Kehlmann a német rendezőóriásról, G. W. Pabstról mesél, aki a Harmadik Birodalomban rekedve próbált jó művész maradni. A Mozgóképben a német expresszionista film szivárog be az irodalomba. Ez a hét könyve.

...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex

...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

Kiss Noémi: Tegnap még a neveden szólítottak, másnap már csak anya [Podcast]

Az Ezt senki sem mondta! EXTRA első epizódjában Ott Anna Kiss Noémivel beszélget anyaságról, hitről és a szerző Ikeranya című könyvéről.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Romok, zűrzavar és éjsötét mindenütt – a gyerekek nyelvén a háborúról

A háború, amely megváltoztatta Rondót című kötet nagy erejű képek és szimbólumok segítségével próbálja megmutatni a gyerekeknek, mi is az az értelmetlen borzalom, amit háborúnak nevezünk

...
Gyerekirodalom

Egy tini dinoszaurusz maradványait fedezték fel gyerekek – 5 dinós könyvvel

Ritka, hogy a valaha élt egyik legnagyobb dinoszauruszfaj, a T-rex nem kifejlett példányának csontjait találják meg.

...
Gyerekirodalom

Ezt a 12 gyerekkönyvet keresd a Könyvhéten!

Június 13-16. között ismét lesz Ünnepi Könyvhét, és ahogy megszokhattuk, gyerekkönyvekből sem lesz hiány.