Tompa, Boochani, Jónás, Harris – 2023 legérdekesebb interjúi I.

Tompa, Boochani, Jónás, Harris – 2023 legérdekesebb interjúi I.

Ahogy tavaly, idén is különösen szerencsésnek érezhetjük magunkat, amiért ennyi izgalmas szerzőt kérdezhettünk. Voltak interjúk, amik önálló bemutatók, esmények kapcsán készültek, másokra fesztiválok idején került sor, vagy egy-egy nagyobb projekt részeként. Igazán gazdag év az, amelyikben ennyiféle szerzővel tudtunk interjúzni, mint idén. A legjobb beszélgetéseket összegyűjtöttük, hogy az év végén olvasgathass belőlük.

A második részt ITT találod.

sa | 2023. december 27. |

„Egyenesen ugrottunk a mélyvízbe” – Roma fiatalok fordították magyarra Amanda Gorman verseskötetét

Az ifjú amerikai költőcsillag, Amanda Gorman verseit magyarra a Van Helyed Alapítvány irodalmi műhelyének roma fiataljai fordították, a kötet Ne kérdezd, kik vagyunk címmel jelent meg (a margós bemutató felvételét itt tudod meghallgatni). Írásos interjúnkban Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője mesélt a közös munka kezdetéről, szépségeiről és nehézségeiről, a fordítók pedig elmondták, hogy nekik mit adtak Gorman versei, és személy szerint miért tartják különösen fontosnak a kötet magyarországi megjelenését.

„Egyenesen ugrottunk a mélyvízbe” – Roma fiatalok fordították magyarra Amanda Gorman verseskötetét
„Egyenesen ugrottunk a mélyvízbe” – Roma fiatalok fordították magyarra Amanda Gorman verseskötetét

Amanda Gorman két évvel ezelőtt szinte berobbant az irodalmi köztudatba, Joe Biden elnöki beiktatásán elmondott vizionárius, politikai verse pedig hamar irodalmi-társadalmi tényezővé tette a fiatal költőt. Verseskötetét óriási példányszámban jelentették meg az Egyesült Államokban, és egyre-másra jöttek ki a fordításai. Utóbbiak viszont komoly identitáspolitikai kérdést vetettek fel, nevezetesen: ki fordíthatja le a 22 éves amerikai, fekete nő verseit? Eredetileg a Nemzetközi Booker-díjas Marieke Lucas Rijneveld fordította volna például hollandra, de akkora felháborodást váltott ki, hogy fehér bőrű fordítót választottak a feladatra, hogy a fiatal író végül visszalépett. Pár nappal később – hasonló okokból – Victor Obiols katalán fordító is visszakozott.

Magyarországon a Van Helyed Alapítvány irodalmi műhelyének roma fiataljai fordították le a verseket, a kötet Ne kérdezd, kik vagyunk címmel az Open Books gondozásában jelent meg. Írásos interjúnkban Bódis Kriszta, az alapítvány vezetője mesélt a közös munka kezdetéről, szépségeiről és nehézségeiről, a fordítók pedig elmondták, hogy nekik mit adtak Gorman versei, és személy szerint miért tartják különösen fontosnak a kötet magyarországi megjelenését.

Tovább olvasok

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

A.dal.szöveg című projektünk még 2022-ben indult, és átgyűrűzött az idei évre is. A célunk ebben az volt, hogy a dalszövegeket és a dalszerzést vizsgáljuk meg irodalmi szemszögből, ehhez pedig leültünk beszélgetni zenészekkel és szövegírókkal. „Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül”, mondta például Kollár-Klemencz László (a pályaívéről szóló cikket itt találod), aki mesélt nekünk a mondatokban kószálás szabadságáról, a velünk lévő Mennyországról, egy kecskékkel bandázó tyúkról, a nyolcadik lépcsőfokra tett sör hőmérsékletéről, és megtudtuk tőle azt is, hogyan viselkedik a dalszöveg, amikor megváltozik körülötte a zene. A projekt záró interjúját Müller Péter Sziámival olvashatod, a pályájáról itt írtunk.

Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet
Kollár-Klemencz László: Írni az utolsó pillanatig lehet

„Azt hiszem, a novellákban és a regényekben messzebbre juthatok, mint a popzenén keresztül” – mondja Kollár-Klemencz László, aki nemrég új lemezt rögzített kamarazenekarával, hamarosan pedig megint prózaírásba fog majd a tervek szerint. Mesélt nekünk a mondatokban kószálás szabadságáról, a velünk lévő Mennyországról, egy kecskékkel bandázó tyúkról, a nyolcadik lépcsőfokra tett sör hőmérsékletéről, és megtudtuk tőle azt is, hogyan viselkedik a dalszöveg, amikor megváltozik körülötte a zene.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Jónás Tamás sokéves hallgatás után jelentkezett erőteljesen önéletrajzi ihletésű kötetével, a Kívülállóval, amiről a hét könyveként azt írtuk: „A sodró lendületű cselekmény olykor lefékez, és teret enged az eseményekre kívülről rátekintő (ön)reflexiónak, néha pedig olyan erőteljes és letaglózó képek szakítják meg, hogy meg kell állnunk olvasás közben, mert elfogy a levegőnk.” A kötet az év végi listánkra is felkerült, a 43. helyre. Írásos interjúnkban Jónást kérdeztük önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről is.

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura
Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Jónás Tamás hosszú hallgatás után írta meg Kívülálló című, provokatív és felforgató hatású regényét, mely néhány napon belül jelenik meg. Önéletrajzi elemekben gazdag, letaglózóan őszinte és személyes vallomás ez, melynek főhős-elbeszélője szinte tehetetlenül és kiszolgáltatottan (és mindig kívülállóként) sodródik a különböző drogok és érzelmi kiegyensúlyozatlansága hatására egyik kapcsolatból a másikba, egyik testtől a másikig. Írásos interjúnkban önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről is kérdeztük a szerzőt.

Fotó: Hegedűs Gyöngyi

Tovább olvasok

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

„Az Agave elsőként kommunikált így az olvasóival, válaszoltak, lehetett velük találkozni. Az alapítók ráéreztek, hogy erre van szükség, és működtettek például fórumot, benne tematikus topicokkal, amikben lehetett kommentelni. (...) Olvasóként alig vártam, hogy hazaérjek a suliból, befejezzem az aktuális Philip K. Dicket, aztán megírjam a fórumon, hogy elolvastam” – mesélte Velkei Zoltán az idén húszéves Agave kiadóvezetője, akivel az évforduló alkalmából ültünk le beszélgetni, hogy meséljen a kezdetekről, a híressé váló borítókról, a fordítói munka csapatjátékos részéről és Veres Attila sikereiről is.

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett
Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, ami indulásakor bebizonyította, hogy magas minőségben is lehet sci-fit és fantasyt megjelentetni Magyarországon, a krimiről nem is beszélve. Emlékezetes Philip K. Dick-borítók, menő plakátkampány, korát megelőző online közösségépítés - de mi maradt a lendületből két évtized múlva, egy gazdasági válság közepén? A kiadó vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

Fotók: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Szép Eszter: A képregény segít továbbgondolni a nehéz kérdéseket

Az Útmutató a képregények tanulmányozásához a képregények iránt érdeklődő fiataloknak és tanároknak készült, hogy bevezessen a médium sokszínű univerzumába. A magyar kiadás apropóján a fordítóval, a képregénykutató Szép Eszterrel beszélgettünk a magyar olvasóközönség konzervativizmusáról, képernyő és képregény viszonyáról, valamint a képregény reflexiós képességéről, továbbá a webes és papírra készült darabok különbségéről is.

Szép Eszter: A képregény segít továbbgondolni a nehéz kérdéseket
Szép Eszter: A képregény segít továbbgondolni a nehéz kérdéseket

Nemrégiben magyarul is megjelent az a frappáns képregénytudományos gyorstalpaló, amelynek az Oxfordi Bölcsészettudományi Kutatóközpont (TORCH) adta ki az eredetijét. A digitális formában bárki számára ingyenesen elérhető Útmutató a képregények tanulmányozásához elsősorban a médium iránt érdeklődő fiataloknak és tanáraiknak nyújt inspirációt, de haszonnal forgathatják mindazok, akiket érdekel, miként fordulhat elő, hogy három és fél milliméternyi területen akár tíz év is eltelik. A kiadványt fordító Szép Eszter képregénykutató szerint a magyar olvasóközönség még túl konzervatív, de abban bízik, idővel képregénykészítőként láthatja viszont a füzet olvasóit. Megtudtuk tőle, miért tartja a képernyőknél hasznosabbnak a képregényt, és hogy miként hat egymásra a comics- és a streamingreneszánsz.

Nyitókép: Erdős Dénes

Tovább olvasok

André Ferenc: Bármely pillanat mögött ott lapulhat az angyal

A MasterCard – Alkotótárs ösztöndíjas André Ferencet a költészet napja alkalmából kérdeztük új kötetéről, amiben a 16. századi matematikus-csillagászt Keplert szólaltatja meg. Hőséről az interjúban például elmondta, hogy „a túlélés érdekében viszont kénytelen horoszkópokat írni a megrendelőinek. A felszínnek kényszerül hódolni, hogy a mélységet kutathassa. Ebbe látcső nélkül sem nehéz belelátni egy ars poeticát.” André elmesélte, mióta hízott a gigafájl, amiben minden verskezdeménye és vázlata pihent, hogyan kötődik Madách főművéhez, illetve azt is, hogy mit jelentenek számára az Évák történetei.

André Ferenc: Bármely pillanat mögött ott lapulhat az angyal
André Ferenc: Bármely pillanat mögött ott lapulhat az angyal

Pár napja jelent meg André Ferenc új verseskötete, amelyben egy 16. századi matematikus-csillagászé az első szó. A slam poetryben is aktív, műfordítással és szerkesztéssel is foglalkozó szerzővel felszabadító formaismeretről, verssorok közé szivárgó életművekről és a kisebbségiség identitásjegyeiről is beszélgettünk. Szóba kerültek a second hand magyarok, valamint a ritmikus szövegmondásra és a szakralitás megteremtésére irányuló globális igény. Megtudtuk, mióta hízott a gigafájl, amiben minden verskezdeménye és vázlata pihent, hogy miben segített neki a MasterCard – Alkotótárs ösztöndíj, hogyan kötődik Madách főművéhez, illetve, hogy mit jelentenek számára az Évák történetei. Mindezen felül a Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról előtanulmányaiként elvégzett empátiagyakorlatokba is beavatott, és a fejében örvénylő tengernyi információból is megosztott velünk egy jó adagot. Nagyinterjú a magyar költészet napján.

Nyitókép: Márkos Tamás

Tovább olvasok

Ha József Attiláról előkerül egy fotó, az rögtön eseményszámba megy

Áprilisban két fotó került elő, amin József Attilát vélték felfedezni. A szakma gyorsan eloszlatta a félreértést az egyikkel kapcsolatban, a másikról viszont megerősítette, hogy valóban a költő látható rajta. Mivel a felfedezés napokig lázban tartotta a magyar internetet, Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténészt kérdeztük arról, hogyan tartják számon a József Attiláról készült képeket, vagy hogy ezekből mire tud következtetni egy kutató.

Ha József Attiláról előkerül egy fotó, az rögtön eseményszámba megy
Ha József Attiláról előkerül egy fotó, az rögtön eseményszámba megy

József Attila fotói – vagy legalábbis egy részük – a magyar irodalomtörténet legjobban ismert fényképei. Pontosan tudjuk, hány kép készült a költőről, és ezt a gyűjteményt gazdagítja mostantól az a 90 évig lappangó hírlapi fotó, amelyre Illés Zoltán bukkant a napokban. De mit tud kiolvasni egy képből az irodalomtörténész, mennyire építette József Attila az imázsát, és vajon számítani lehet-e további, egyelőre lappangó fényképek felbukkanására? Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténészt a költő ikonográfiájáról kérdeztük.

Tovább olvasok

Puskás Panni: Illúzió, hogy az ember kivonulhat a társadalomból

„(A) világban zajló folyamatok megterhelőek, nem pedig a szöveg, amivé alakítom őket” – mondta a két éve a Margó-díj rövidlistájára is felkerült Puskás Panni, akit új, Megmenteni bárkit című kötetéről kérdeztünk, és ő mesélt a punk szubkultúráról, a szabadság valódi természetéről, a másik ember és a világ megmentésének vágyáról, az anyák elleni haragunkról, valamint Siracusa különleges védőszentjéről, Santa Luciáról is. 

Puskás Panni: Illúzió, hogy az ember kivonulhat a társadalomból
Puskás Panni: Illúzió, hogy az ember kivonulhat a társadalomból

Puskás Panni második kötetének címe, a Megmenteni bárkit nagyon nagy asszociációs mezőt teremt, mindenképpen kézbe kell vennünk a kötetet ahhoz, hogy közelebbit megtudjunk a regényről. Első könyve (A rezervátum visszafoglalása két éve a Margó-díj rövidlistájára került) elbeszéléseket tartalmazott, most azonban nagyobb struktúrát épít, három női hang segítségével egy olyan történetet hoz létre, melyben napjaink több társadalmi problémája megjelenik, de a lélektaniság is begyűrűzik ezek közé. A szerzővel a frissen megjelent könyvről beszélgettünk, szóba került többek között a punk szubkultúra, a szabadság természete, a másik ember és a világ megmentésének vágya, valamint Siracusa védőszentje, Santa Lucia is.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz

Idén új regénnyel jelentkezett Tompa Andrea, a Sokszor nem halunk meg a hét könyve volt nálunk, az év végi listánkon pedig harmadik lett. „Bár a kiindulópontot a romániai és erdélyi zsidóság tragédiája szolgáltatja, a regénynek ennél sokkal több rétege van, egyszerre generációkon és társadalmi csoportokon átívelő családregény és Tilda felnövésének és identitáskeresésének története is” – írtuk a kötetről, amihez kapcsolódva a szerzőt kérdeztük emlékezetnélküliségről, a titok kutathatóságáról, a háttérbe vesző Kolozsvárról és a kézírás fontosságáról is.

Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz
Tompa Andrea: Van bennem egy őskíváncsiság, hogy milyen a gonosz

„Három réteg ruhát adtak rá, kopott pokrócba csavarták” – ezzel a mondattal indít Tompa Andrea új regénye, a Sokszor nem halunk meg (kritikánk ITT olvasható). A pokróc egy pár hónapos csecsemőt rejt, Matyit, akit később Tildaként és Matildként látunk viszont. A második világháború alatt a zsidó származású gyereket egy házaspár, Erzsi és Feri fogadta be, megmentve ezzel az életét. A Sokszor nem halunk meg három nagy szakaszban meséli el a csecsemő, a kamasz és a felnőtt Matild történetét, aki egész életében – gyerekként, iskolásként és színésznőként is – azokat a fogódzókat keresi, amelyek segítségével megtalálhatja saját magát. Tompa Andreával az emlékezetnélküliségről, a titok kutathatóságáról, a háttérbe vesző Kolozsvárról és a kézírás fontosságáról is beszélgettünk.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom részévé vált

Az iráni kurd író, költő, újságíró Behrouz Boochani politikai okokból kényszerült elmenekülni szülőföldjéről. A visszatoloncolás veszélye miatt illegálisan próbált Ausztráliába menni, a hatóságok viszont elfogását követően hat évig egy Pápua Új-Guineához tartozó börtöntáborban tartották fogva. Nincs barátunk, csak a hegyek című könyvében lírai nyelven, de kendőzetlenül és naturalistán írt a táborban zajló embertelenségekről. Interjúnkban kérdeztük az otthon koncepciójáról, a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. 

Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom részévé vált
Behrouz Boochani: Kurd vagyok. Az ellenállás az identitásom részévé vált

Behrouz Boochani (1983) iráni kurd újságíróként és aktivistaként dolgozott, mikor a letartóztatás elől menekülni kényszerült. Rossz időzítéssel érkezett az ausztrál partok közelébe, ezért illegális bevándorlóként hat évig a Pápua Új-Guineához tartozó Manus-szigeten tartották fogva embertelen körülmények között. Börtönnaplója Nincs barátunk, csak a hegyek címmel jelent meg, ezzel érkezett a Margó Irodalmi Fesztiválra. A könyvbemutatója előtt beszélgettünk az otthon koncepciójáról, a kurd ellenállásról, az iráni tüntetésekről, a börtöntábor rendszeréről, kontrollról és migrációról is. Interjú.

Fotók: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus

A svéd viselkedéskutató, Thomas Erikson a tavaszi Margóra érkezett Magyarországra, ahol az Idiótákkal körülvéve című könyvéről stand-upolt. Látogatása alkalmából a magyarul akkor frissen megjelent, energiavámpírokról szóló könyvéről kérdeztük (a kötetbe itt beleolvashatsz). Erikson elmondta, mit tehetünk, ha energiavámpír van a családban, hogy az ilyen működésű emberek hogyan hatnak a társadalomra, és örökölhetőek-e a rossz mintázatok.

Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus
Thomas Erikson: Aki engem fáraszt, lehet, hogy másnak szimpatikus
Tovább olvasok

Joanne Harris: A szereplőim egynél több történetet akarnak elmesélni

„Ha azt akarjuk, hogy a gyerekünk olvasson, fontos lenne látnia, hogy mi magunk is olvasunk. Tanárként emellett azt láttam, hogy sok szülő kontrollálni akarja, mit olvasson a gyereke, ami általában nem valami jó ötlet. Azok a szülők szoktak beavatkozni, akik ítélkezőn állnak a gyerekeik olvasmányaihoz, akik például azt mondják, minek választasz képregényeket, vedd elő inkább a klasszikusokat. Ezzel viszont csak azt érik el, hogy a gyerek teljesen felhagy az olvasással. Szóval, szerintem kulcsfontosságú a csendes bátorítás, valamint hogy engedjük a gyereket szabadon megválasztani, hogy mit is akar olvasni” – mondta Joanne Harris interjúnkban, amikor a St. Oswald fiúiskola-sorozat negyedik részéről, továbbá kétnyelvűségről és illatokról is kérdeztük.

Joanne Harris: A szereplőim egynél több történetet akarnak elmesélni
Joanne Harris: A szereplőim egynél több történetet akarnak elmesélni

Mint pók a kulcslyukon című pszichológiai thrillerében Joanne Harris ismét visszatér a St. Oswald fiúiskola falai közé, ahol alapvető változásoknak lehetünk szemtanúi. Az intézményt ugyanis új igazgató vezeti, Rebecca Buckfast személyében ráadásul az első nő, aki ezt a posztot betöltheti. Rebecca Buckfast tudja, mit akar, ahogy azt is, mindezt hogyan érheti el. Világos elképzelésekkel rendelkezik, és terveiben még a nem várt akadályok sem tartóztathatják fel. Így az sem, ha az egyik tanár – nevezetesen Roy Straitley – tanítványai egy holttestet fedeznek fel az iskola területén zajló építkezésen. A rejtélyek feloldásához egészen mélyre kell ásni, a folyamat fájdalmas és hosszú, közben pedig feltárul Rebecca traumatikus múltja, melynek során nemcsak egy fivért, hanem a komplett gyerekkorát veszítette el. A Mint pók a kulcslyukon a St. Oswald fiúiskola-sorozat negyedik darabja, Joanne Harris folytatásnak szánta (korábbi szereplői közül is van, aki visszatér), de lényegében önálló kötetként is olvasható. De mi vonzza a sorozatokhoz, mi köze az illatoknak a könyveihez, és íróként, valamint olvasóként mit jelentett számára, hogy kétnyelvű családban nőtt fel? Joanne Harris az otthonából – egészen pontosan az úgynevezett írókunyhójából – Zoomon adott interjút a Könyvesnek.

Fotó: Kyte Photography

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Visky, Vonnák, Veres, Ternovszky, Szabó T., Ésik – 2022 legérdekesebb interjúi I.

A legjobb interjúinkat csokorba szedtük, hogy év végén szemezgethess belőle.

...
Nagy

Alekszijevics, L. Ritók, Moskát, Ash, Lunde – 2022 legérdekesebb interjúi II.

A legjobb interjúinkat csokorba szedtük, hogy év végén szemezgethess belőle.

...
Nagy

Nádas, Réz, Romsics, Kertész, Kováts – 2022 legérdekesebb interjúi III.

A legjobb interjúinkat csokorba szedtük, hogy év végén szemezgethess belőle.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Természetesen olvasok
...
Zöld

Orvos-Tóth Noémi könyvével van tele egy horvát könyvesbolt kirakata

...
Zöld

Az ír nomádok meséiben a pitypang napként ragyog

...
Zöld

A Meta dezinformáció elleni csapatot állít fel az EU-s választás idejére

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Zöld

Az isteneknek szánt fohászt őriz a legrégibb vaszkón nyelvű felirat

...
Zöld

Tányérunkon a változás - a konyhádban is törődhetsz a bolygóval

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Zöld

Darwin hatalmas könyvtára már online is elérhető

...
Zöld

Bosszantani az idősebbeket? Az az emberszabású kölyköknek is nagyon megy

...

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

...

Kerber Balázs és Nemes Z. Márió: Mit kaphatnak a közösségtől a magányos odúlakók?

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Dűne 2: Hőssé válhat, aki tétovázik, mielőtt megragadja a hatalmat?

A Dűne ismét monumentális és epikus, minket viszont az is érdekelt, milyen párbeszédben áll a filmklasszikussal, aminek eredetije Frank Herbertet is inspirálta. És az is, hogyan cáfol rá már most egy rendezői döntésre a valós történelem.

...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

...
Szórakozás

Érdekvédelmi terület: Auschwitz parancsnokáról tisztábban beszélnek a zajok, mint a szavak

Jonathan Glazer Cannes-nagydíjas, öt Oscarra jelölt filmje szokatlan módon közelíti meg a holokausztot: Rudolf Hösst és családját követjük benne, a zsidók szenvedését pedig hangok „testesítik meg”.

A hét könyve
Kritika
Alan Moore tálalásában a képregényiparnak átható ondószaga van
...
Zöld

Megjavítani azt, ami elromlott: a szemlélet, amit újra meg kell tanulnunk // Repair

Litkai Gergely podcastsorozatának témája ez alkalommal a Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat című kötet, amiről a szerzővel, Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológussal beszélgettek.