Szvetlana Alekszijevics: Miért nem tudunk szembeszállni a diktatúrával?
Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.
Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, akivel a háborúról, a női narratíva fontosságáról, és egy felfüggesztett filmprojektről is beszélgettünk.
Tovább olvasok
L. Ritók Nóra: Ha egyéni sorsokon akarunk javítani, akkor a rendszer hibáit kell megoldani
Közel öt éve jelent meg L. Ritók Nóra könyve, a Láthatatlan Magyarország, amely a mélyszegénységben élő gyerekekkel folytatott munkája közben megírt blogbejegyzéseire, cikkeire épült. De mi történt azóta ezen a láthatatlan Magyarországon és mik L. Ritók Nóra tapasztalatai?
Közel öt éve jelent meg L. Ritók Nóra könyve, a Láthatatlan Magyarország, amely a mélyszegénységben élő gyerekekkel folytatott munkája közben megírt blogbejegyzéseire, cikkeire épült. De mi történt azóta ezen a láthatatlan Magyarországon és mik L. Ritók Nóra tapasztalatai? Nagyinterjú.
Tovább olvasok
Moskát Anita: A novellák segítettek visszatérni a kiégés után
Novellák és egy új kisregény is olvasható a Zsoldos Péter-díjas Moskát Anita új kötetében. Valóságformáló hazugságok, a kizsákmányoló jogosultságtudat és a kiégés is hangsúlyos témái, amikről interjúnkban beszélgettünk vele.
Novellák és egy új kisregény is olvasható a Zsoldos Péter-díjas Moskát Anita új kötetében. Valóságformáló hazugságok, a kizsákmányoló jogosultságtudat és a kiégés is hangsúlyos témái, amikről interjúnkban beszélgettünk vele.
Timothy Garton Ash: Nincs olyan, hogy totális szólásszabadság
Szólásszabadság című könyvét mutatta be a Margón Timothy Garton Ash brit történész, akit arról kérdeztünk, hogyan értékeli a magyar sajtó helyzetét, miért optimista az internettel kapcsolatban, mit szólt a Rushdie elleni támadáshoz és milyen mechanizmust fedez fel a Meseország mindenkié sorsának alakulásában.
Szólásszabadság című könyvét mutatja be a Margón Timothy Garton Ash brit történész, akit arról kérdeztünk, hogyan értékeli a magyar sajtó helyzetét, miért optimista az internettel kapcsolatban, mit szólt a Rushdie elleni támadáshoz és milyen mechanizmust fedez fel a Meseország mindenkié sorsának alakulásában. Interjú.
Maja Lunde: El kell sajátítanunk a túlélő képességeket, de remélhetőleg nem kell használnunk őket
A Margó Irodalmi Fesztivál meghívására érkezett Budapestre Maja Lunde norvég író, olyan nemzetközi sikerkönyvek szerzője, mint A méhek története, a Kékség, A nap őrzője. A Margón Az utolsó vadlovak című könyvét mutatta be, ami a Klímakvartett-sorozat harmadik kötete. A könyvbemutató előtt a norvég nagykövetségen beszélgettünk vele többek között arról, hogyan talált reményt a klímaválságban a könyvei megírásán keresztül, hogy a forgatókönyvírói tapasztalata hat-e az írásaira, hogy mit gondol a második világháború után született generációk mostani feladatáról, és hogy miért tartja fontosnak, hogy megtanuljuk szeretni a többi fajt a Földön - például a rovarokat és a madarakat.
A Margóra érkező Maja Lunde norvég íróval beszélgettünk klímaválságról és reményről, forgatókönyvírói tapasztalatokról, túlélőszkillekről és más fajokról. Interjú.
Tovább olvasok
Tove Alsterdal: Szeretném, ha a női szereplők is húsbavágó kérdésekkel foglalkoznának
Történelmi traumák, posztindusztriális kiüresedettség és rozsda, egy elfelejtett régió, ahol életerős férfiakat zárnak a föld alá vagy gyerekeket presszionálnak gyilkosságok bevallására: Tove Alsterdalnak a krimi műfaja eszköz, mellyel közelebb jut az emberi lélek megfejtéséhez, miközben a rejtély darabkáit egymáshoz illeszti.
Történelmi traumák, posztindusztriális kiüresedettség és rozsda, egy elfelejtett régió, ahol életerős férfiakat zárnak a föld alá vagy gyerekeket presszionálnak gyilkosságok bevallására: Tove Alsterdalnak a krimi műfaja eszköz, mellyel közelebb jut az emberi lélek megfejtéséhez, miközben a rejtély darabkáit egymáshoz illeszti. Interjú.
Tovább olvasok
Terézia Mora: Elkerülhetetlenek a személyes magány pillanatai
Terézia Morát arról kérdeztük, hogy szerinte mennyiben előzte meg a korát Darius Kopp története, hogy miként alakult ki a regények sajátos elbeszélési technikája és nyelvezete, és hogy mit tehet a 21. századi ember, amikor kicsúszik a lába alól a talaj.
Terézia Morát arról kérdeztük, hogy szerinte mennyiben előzte meg a korát Darius Kopp története, hogy miként alakult ki a regények sajátos elbeszélési technikája és nyelvezete, és hogy mit tehet a 21. századi ember, amikor kicsúszik a lába alól a talaj. Interjú.
Tovább olvasok
Bart Dániel: A Brexitet azok csinálták, akik nem akartak komlózott sört inni
Bart Dániel a hazai sörkultúra megkerülhetetlen alakja. Az arany folyam című könyvében a sör életrajzírójaként a kezdetektől veszi végig a sör történetét a nyugati civilizációban úgy, hogy az ital oldaláról meséli újra a történelmünket. Az első nagy főzdéket üzemeltető suméroktól a söröző birodalmakat lenéző görögökön, a sörben utazó Hanza-kereskedőkön és protestánsokon át a szesztilalom extrém ötleteiig és a craft beer forradalmáig. De volt-e magyar sörkultúra Balassi korában? És miért tiltakoztak annyira az angolok a komló ellen?
Bart Dániel a magyar sörforradalom atyja, a Főzdefeszt alapítója. Az arany folyam című könyvében a sör életrajzírójaként meséli újra a történelmünket: söröző sumérok, tiltakozó angolok és Pest-Buda főzdéi. Interjú.
Tovább olvasok
Kira Jarmis: Putyin két hét alatt évtizedekkel vetette vissza Oroszországot
Kira Jarmist a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij sajtótitkáraként ismeri a világ, Budapestre viszont a Zárka című regénye miatt jött, melyet saját börtöntapasztalatai ihlettek. A szerzővel készült interjúnkban természetesen kihagyhatatlan volt a háború, de Kira Jarmis mesélt „a hűtő és a tévé csatájáról”, elárulta, kinek a biztatására kezdett írni, ahogy azt is, milyen esélyeket lát a Navalnijra váró legújabb ítélethirdetésen.
Kira Jarmist a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij sajtótitkáraként ismeri a világ, Budapestre viszont a Zárka című regénye miatt jött, melyet saját börtöntapasztalatai ihlettek. Interjú.
