Alekszijevics, L. Ritók, Moskát, Ash, Lunde – 2022 legérdekesebb interjúi II.

Felfoghatatlan volt számomra, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – mondta interjúnkban a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, aki a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. (Beszámolónkat a megnyitóról ITT olvashatod.) Alekszijevics könyveiben olyan hangokat erősít fel, amelyek addig hiányoztak a hivatalos narratívából, legyenek azok akár a háborút elszenvedő nők és gyerekek, vagy épp a csernobili kármentést végző átlagemberek. Ahogy mondja, íróként mindig arra törekszik, hogy a kórusban ne vesszen el az ember. A belorusz szerző Ukrajnában született, jelenleg emigrációban, Berlinben él, az otthona utáni vágyakozást pedig írással kompenzálja. De miért fontos, hogy a háborús narratívákban megszólaljanak a nők is, mit tanult gyerekkorában a falusi asszonyoktól, és szerinte lesz-e olyan, aki majd összegyűjti és megírja a jelenleg is zajló háború történeteit? Szvetlana Alekszijevics megrázó történetekről és egy felfüggesztett filmprojektről is mesélt.

Fotó: Valuska Gábor

Közel öt éve jelent meg L. Ritók Nóra könyve, a Láthatatlan Magyarország, amely a mélyszegénységben élő gyerekekkel folytatott munkája közben megírt blogbejegyzéseire, cikkeire épült (itt beleolvashatsz). Ezek a megrendítő és felkavaró írások az olvasót elviszi egy olyan világba, amelynek arcai az átlagemberek előtt nem látszódnak. Ezen a Magyarországon kiszolgáltatottság, harmadik világbeli szegénység, fűtetlen, kidőlt-bedőlt falú házak és gyakran éhezés van. A könyv a gettó falai mögé enged bepillantást. Nagyinterjú.

Képek: L. Ritók Nóra / Igazgyöngy Alapítvány

Hiába látjuk már a kizsákmányoló életmódunk következményeit, magunktól nem fogunk lemondani a privilégiumainkról, véli Moskát Anita, aki három évvel a Zsoldos Péter-díjat elnyert Irha és bőr (cikkünk itt) után új kötettel jelentkezik. A hazugság téziseibe a korábban már megjelent és új novellák mellé egy friss kisregény is belefért, a könyvet pedig majd a Margón mutatja be. Interjúnkban beszélgettünk vele hazugság és valóság kapcsolatáról, az agresszor nézőpontról, a közéleti témák felbukkanásáról a történeteiben, és hogy miért olyan hangsúlyos nála, hogy mindennek ára van. Mesélt a saját súlyos kiégéséről is, és arról, hogyan tudott visszatérni az íráshoz.

Fotók: Valuska Gábor

Érett állampolgárként nekünk kell kialakítanunk a szólásszabadság határait, véli Timothy Garton Ash brit történész, az Oxfordi Egyetem európai tanulmányok professzora, Közép- és Kelet-Európa jelenkori történelmének szakértője, aki október 13-án csütörtökön a Margó vendége lesz. Szólásszabadság - A globálisan összekapcsolt világ tíz alapelve című könyve magyar megjelenésének apropóján beszélgettünk többek között arról, hogyan értékeli a magyar sajtó helyzetét, miért optimista az internettel kapcsolatban, mit szólt a Rushdie elleni támadáshoz és milyen mechanizmust fedez fel a Meseország mindenkié sorsának alakulásában. Interjú.

Fotó: Martin U. K. Lengemann

Történelmi traumák, posztindusztriális kiüresedettség és rozsda, egy elfelejtett régió, ahol életerős férfiakat zárnak a föld alá vagy gyerekeket presszionálnak gyilkosságok bevallására: Tove Alsterdalnak a krimi műfaja eszköz, mellyel közelebb jut az emberi lélek megfejtéséhez, miközben a rejtély darabkáit egymáshoz illeszti. A svéd író, újságíró és drámaíró Gyökerestül kitépve című művét az év legjobb svéd bűnügyi regényének választották, és elnyerte a rangos Glass Key díjat is. 2021 őszén megjelent a High Coast sorozat második része, az Elnyelte a föld (kritikánk a könyvekről ITT olvasható). A szerzővel beszélgettünk.

Fotó: Annika Marklund

Idén tavasszal újra megjelent Terézia Mora Darius Kopp-trilógiája, immár kiegészülve a harmadik kötettel, a Kötélennel (kritikánk róla ITT). Bár a regények születése óta már jó pár év eltelt, Darius Kopp története mit sem veszített az aktualitásából, sőt, ma talán még jobban értjük őt, illetve, hogy miként szenvedi el a digitális forradalom hatásait: az internetfüggőséget, a munkakultúra átalakulását, az elmagányosodást vagy a kiégést. Interjúnkban Terézia Morát arról kérdeztük, hogy szerinte mennyiben előzte meg a korát Darius Kopp története, hogy miként alakult ki a regények sajátos elbeszélési technikája és nyelvezete, és hogy mit tehet a 21. századi ember, amikor kicsúszik a lába alól a talaj.

Kira Jarmist a legismertebb orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij sajtótitkáraként ismeri a világ, aki vele volt akkor is, amikor Navalnij mérgezés miatt rosszul lett egy repülőjáraton. Az ellenzéki politikust azóta bebörtönözték, Kira Jarmis pedig tavaly hagyta el hazáját, miután a bíróság 18 hónapos büntetést szabott ki rá: 2021-ben ugyanis azért vették őrizetbe, mert egy szimpátiatüntetés körüli szervezkedéssel „megszegte a koronavírus-járvány védelmi szabályait”. Kira Jarmis a héten azért érkezett Budapestre, hogy bemutassa a Zárka című regényét (olvass bele ITT). Utóbbi saját börtöntapasztalatain alapszik, de nem tényirodalom, hanem egy feszes, a szürreális elemeket sem mellőző regény. Mi csütörtökön interjúztunk vele, majd pénteken jött a hír, hogy az orosz hatóságok feltették a nemzetközi körözési listára és a letartóztatását kérik. A szerzővel készült interjúnkban természetesen kihagyhatatlan volt a háború, de Kira Jarmis mesélt „a hűtő és a tévé csatájáról”, elárulta, kinek a biztatására kezdett írni, ahogy azt is, milyen esélyeket lát a Navalnijra váró legújabb ítélethirdetésen.

Fotó: Valuska Gábor