Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Jónás Tamás: Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura

Jónás Tamás hosszú hallgatás után írta meg Kívülálló című, provokatív és felforgató hatású regényét, mely néhány napon belül jelenik meg. Önéletrajzi elemekben gazdag, letaglózóan őszinte és személyes vallomás ez, melynek főhős-elbeszélője szinte tehetetlenül és kiszolgáltatottan (és mindig kívülállóként) sodródik a különböző drogok és érzelmi kiegyensúlyozatlansága hatására egyik kapcsolatból a másikba, egyik testtől a másikig. Írásos interjúnkban önéletrajziságról, fájdalomról, szeretetről és Istenről is kérdeztük a szerzőt.

Fotó: Hegedűs Gyöngyi

Kolozsi Orsolya | 2023. március 02. |
Jónás tamás
Kívülálló
& Kiadó, 2023, 176 oldal
Jónás Tamás: Kívülálló könyv

Hamarosan ötvenéves leszel. Van ennek a kerek évfordulónak szerepe abban, hogy megírtad ezt a nagyon erősen önéletrajzi szöveget, melyben mintha számot vetnél az eddigi életeddel? Mennyi van Jónás Tamásból a narrátorodban, történeted hősében?

Az egész életem számvetés volt, ez nem új gesztus tőlem. Meg is szoktam az ilyen jellegű vallomásosság intimitását, hitelességét, szeretek ebből a pozícióból beszélni akkor is, ha a történetek nem is a sajátjaim. Bár ismeretlen dolgokról nem írok, valami közöm kell, hogy legyen ahhoz, amiről ilyen hosszan elmélkedem. A kívülállóság problémáját vizsgálgattam ebben a regényben, annak lehetséges következményeit, személyiségformáló hatását. Mások, barátok, ismerősök történeteit is beleolvasztottam a sajátoméiba, tényeket ferdítettem, hazudtam, ha kellett, és ügyeltem rá, hogy aki olvassa ezeket, egy percig se gondolja azt, hogy ezek ne vallomások lennének. Mondhatni, nem érdekeltek a tények. Annyira nem, hogy jópárat érintetlenül a regényben hagytam.

Nem egy szerethető hőst, nem egy parabolikus történetet akartam prezentálni, hanem végre felnőtt irodalmat írni.

Ami elsősorban azt jelenti, hogy árnyalt, lélektanilag hiteles és összességében mégis jóra törekvő sztorit. De hogy mi a jó, szándékosan nincs teljesen kibontva. Megelégszem íróként azzal, ha az olvasó szagot fog.

A Kívülálló elbeszélője egyes szám első személyben szólal meg, saját történeteit meséli, kegyetlenül őszinte, nagyon személyes, gyakran önreflexív. Minek neveznéd ezt a regényt? Köze lehet a vallomás műfajához? Vagy több annál: egyenesen gyónás?

Nincs mit meggyónnom, a regényt nem követte, nem követheti penitencia. Az E/1. személyű narráció arra való, hogy ne vádbeszéd legyen a regény, inkább legyen a mesélő önvádja. Hátha az elindít valami önvizsgálatot az olvasóban. De szerintem tévedtem, nem indul be az önvizsgálat: a másik önvádjainak csámcsogásait egy ideig képesek vagyunk jól kiérdemelt szórakoztatatásként felfogni. Az önpusztító életet élő, traumatizált személyek élete nem közügy, nem akarunk együttérzőek és megértőek lenni. Legyél hasznos, a többi nem érdekes. Ha bajod van a kívülállással, törjél be, lehetőleg új időknek új dalaival, mert nagyon unatkozunk egyébként. 

Nem féltél, miközben írtad? Az ilyen fokú őszinteség és kitárulkozás nem tesz nagyon sebezhetővé? Gondoltál írás közben a leendő olvasóra, arra, hogy a sokkoló vagy túlságosan naturalista, esetleg obszcén részekre hogyan reagál majd?

Aki fél írás közben, az inkább ne írjon, várja meg, amíg nem fél.

A megírás után azonban én is félni kezdtem, szóltam is a regényben felismerhető szereplőknek, hogy rejtegessék a könyvet a szeretteik elől, mert ha nem hajlandóak szembenézni ezzel-azzal, ez az írás felfogathatja az életüket. Nem igazán lepődtek meg, mert a hétköznapokban is úgy ismertek meg, mint aki hajlamos kiborítani a bilit. Egyébként itt kell elmondanom, hogy nem szeretek olyan témákról beszélgetni, amelyeket a szövegek megidéznek: szex, drog, tánc, szerelem, utazás, ezek olyan élmények, amelyekről csak az irodalom köntösébe bújva vagyok hajlandó beszélni. Az obszcén szót már csak ezért is árnyalni kellene: helyesen kell olvasni az idevonatkozó részeket, minden jelenet mélyén a szeretet, az elfogadás, több esetben az áldozatiság mint keresztény érték fogalma és mintázatai tűnnek fel. Amikor felnőtt irodalmat említettem, lényegében erről beszéltem: az egyszavas definícióknak ellenáll a szöveg, nincsenek megnyugtató, kényelmes válaszok. A Kívülálló nem szórakoztató irodalom akar lenni. Sem az olvasó, sem a kritika, de még a piac kegyeit sem keresi. Ha a végére kényelmetlenül érzi magát az olvasó, elértem, amit akartam.

Terápiás írásként is felfogható a regény? Azért írtad, hogy megszabadulj a múlttól?

Nem magamnak írtam ezt a könyvet. A nagy, felforgatóan fájdalmas, egyedi magántörténeteim legfeljebb nyomokban lelhetőek fel benne. Szigorúan válogattam a lehetséges történetek között. Nem könnyebbültem meg a megírásuk után, ellenkezőleg, még érthetetlenebbé és tulajdonképpen tipikussá váltak az élményeim írás közben. A valóság botrányosabb lett volna és így alkalmatlan arra, hogy táptalaja legyen az irodalmi provokációnak.  

A könyved, bár nyilván fiktív elemeket is tartalmaz, alapvetően élveboncolása a múltnak. Mennyire volt fájdalmas ez a szembenézés?

Fájdalmas volt. Ha nem lett volna az, nem hittem volna még én sem el magamnak.

Nekem úgy tűnt, hogy a gyerekkori évek viszonylag háttérben maradtak. Az anya, az apa és a nevelőszülők, a rengeteg fájdalom csak búvópatakként kerülnek elő (viszont akkor hihetetlenül letaglózó képekben), holott a harmincas éveit részletező elbeszélő személyiségét nagyban, talán a leginkább a gyerekkor formálta. Szándékosan hagytad ezt a szálat vázlatszerűnek?

Úgy vagyok ezzel, mint a jó erotikus fotóval: több van takarásban, mint ami megmutatkozik. Szomorkodhattam volna azon megint, hogy akit kínoztak és meg akartak ölni, milyen kötődéseket alakít ki a világban, miért kell extremitásokig merészkednie, hogyan lesz örök gyanakvó, hogyan teszi próbára a szeretteit, és képes-e egyáltalán eljutni a nyugalomig, és miért téveszti össze olyan gyakran a boldogságot a mámorral. Már nem az okok érdekelnek, hanem a lehetséges megoldások. Nincs időm a mellébeszélésre és a tabura.

Számodra mit jelent a kívülállás? Ki a kívülálló? 

A kívülálló az első idegen, akivel találkozunk, ha távolodni kezdünk az illedelmekkel megnyomorított társadalomtól. Még kötődik, szeretne bekerülni, fázik egyedül a végeken. Birtokában van annak a tudásnak, amit tudni egyáltalán nem felemelő, és hatalmas felelősséggel jár. Neki kell szólnia, ha közelít az ellenség. Ha ő eltűnik, csak nagy késéssel vesszük észre. Ő akkor lesz áruló, ha boldog lesz és kényelmes. Ő tudja igazán, mit ér a szeretet, mert neki jutott abból a legkevesebb. 

A szeretet működése nagyon hangsúlyos a regényben. Megtanulhat szeretni az, akit soha nem szerettek?

A szeretet nyelv. A nyelvek természetesen konstruálják a gondolkodást. Alászállni az emberi pokolba azt jelenti, hogy közösséget vállalsz az emberrel, beszélni kezded a nyelvét. Mindenkivel azon a nyelven kell beszélni, amit ő is bír. Nem eltartott kisujjal figyelni a szenvedést, hanem részt venni benne. Még aki gyűlölködik, az is a szeretet tereiben teszi ezt. Leginkább a steril dolgaink szeretettelenek. 

A válaszom: igen, megtanulhat szeretni mindenki.

Meg is fog, ki így, ki úgy. A szeretetről ékesen, áhítattal beszélők mindenesetre legyenek gyanúsak. 

Van pokol és van ördög is, létezik megkísértés, de az elbeszélőd azt mondja, Isten nincs. Létezhetnek ők egymás nélkül?

Ha Isten a hátam mögött áll, és én előre tekintek, háború idején nagyon valószínű, hogy az Ördögöt látom magam előtt. De én nem Ördög és Isten dualitásában, hanem az egységében hiszek. Szokták mondani, hogy Isten és az Ördög ugyannak a pénzérmének a feje vagy írása. Pontosítanék: az Isten az érme. Az Ördög is az érme. Ugyanannak az érmének nem két oldala, hanem két neve van. 

A főhős története egy száguldó sodródás, ördögi kör, örvényekkel teli. Ki lehet ebből szállni? Hogy érzed magad most? Könnyebb, hogy ezt megírtad?

Istennek könnyebb. Végre megvádolhat azzal, hogy miért őt szeretem még mindig. És én belenevethetek az arcába: mivel csak te nem vagy.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Fatörzsből fogpiszkáló - Jónás Tamás új kötetének bemutatója

...
Általános cikkek

Jónás Tamás: Kegyetlen [Költészet napja]

...
Hírek

Jónás Tamás kapta az Aegon Művészeti Díjat

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.

...
Nagy

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

90 éve született Csurka István. Ebből az alkalomból olyan színészekkel és rendezőkkel beszélgettünk, akik szerepeltek a színdarabjaiban és/vagy rendeztek tőle valamit. Andrási Attila, Koncz Gábor és Szilágyi Tibor válaszai.

Szerzőink

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

...
Sándor Anna

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A legújabb Bűn és bűnhődés egyelőre nehezen találja az irányt

Dosztojevszkij nagy klasszikusát, a Bűn és bűnhődést Gáspár Ildikó adaptálta színpadra az Örkényben. Vannak erős pillanatai, mégis hiányérzetünk maradt.

...
Szórakozás

Most vagy soha! – Petőfi Sándorból hiányzik a nagypöcs-energia

Ápolt arcszőrzetek, tengernyi sár és pompás díszletek. Lóth Balázs Petőfi-filmje klasszicista képregénydramaturgiát követve mondja fel március 15. történetét, de esélyt sem ad arra, hogy azonosuljunk a hőseivel.

...
Szórakozás

Az Oscar-díjas American Fiction beavat egy bonyolult gyászfolyamat részleteibe

Cord Jefferson első játékfilmje nyerte a legjobb adaptált forgatókönyv kategória Oscarját. Utánajártunk, melyik regény volt az alapanyaga, és eláruljuk, hogy tetszett nekünk a Magyarországon egyelőre csak a Prime Video kínálatában elérhető mozi.