Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek
A Kitelepítés 2022-ben az év könyve lett nálunk, hogy miért, azt podcastben is kifejtettük alaposabban. Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. A Kitelepítés megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. Visky Andrással szabadságról, elveszettségről, Isten arcairól és az egyházak történelmi felelősségéről is beszélgettünk.
Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 
Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott
Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.
Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.
Tovább olvasok
Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg
A háború nem idén kezdődött. Az oroszok az invázió elején nácítlanításról és demilitarizálásról beszéltek, miközben igyekeztek kisajátítani az Ukrajnáról szóló elbeszélést - Magyarországon is. A kérdéseinkre az Ukrajnát kutató antropológus, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a 2014 óta az országban dolgozó Vonnák Diána válaszolt, akinek tavaly ősszel jelent meg első prózakötete (a Látlak című könyvéről itt írtunk, a bemutatóról pedig itt).
Ukrajna történetét szovjet és orosz nézőpontból ismerjük, vagyis az agresszoréból. 2014 óta fontos változások történtek Ukrajnában, amit három hete megtámadott Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az Ukrajna-szakértőt kérdeztük.
Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket
A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott.
A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.
Tovább olvasok
Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum
A Sanyikám, én nem politizálok című könyvében a Diétás Magyar Múzsa vezetője egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit.
A Sanyikám, én nem politizálok című könyvében a Diétás Magyar Múzsa vezetője egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. Interjú.
Tovább olvasok
A 17. századi építésznő veszélyes példát mutathatott volna az utána jövő nőknek
Melania G. Mazzucco Az építésznő című regénye az utókor által jobbára elfelejtett művész, Plautilla Bricci portréját rajzolja meg, mi pedig a pápák városáról, pusztító járványokról és egy tehetséges, de végül elfeledett római építésznőről faggattuk.
Milyen lehetősége volt egy alkotó nőnek a 17. századi Rómában? És milyen ára volt annak, ha egy férfiak által uralt területen kívánt maradandót alkotni? Melania G. Mazzucco Az építésznő című regénye az utókor által jobbára elfelejtett művész, Plautilla Bricci portréját rajzolja meg, mi pedig a pápák városáról, pusztító járványokról és egy tehetséges, de végül elfeledett római építésznőről faggattuk.
Tovább olvasok
Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai
Frida Kahlo teljes naplója olyan, mint a mexikói festőművész híres önarcképei: szuggesztív, színes, izgalmas és sokrétegű. A töredékes, költői szöveget Szabó T. Anna fordította, aki a Frida Kahlo körüli kultuszról, a napló által tartogatott meglepetésekről és a fordítás adta élményről mesélt nekünk.
Az idén végre magyarul is megjelent Frida Kahlo teljes naplója, amely maga is olyan, mint a mexikói festőművész híres önarcképei: szuggesztív, színes, izgalmas és sokrétegű. A töredékes, költői szöveget Szabó T. Anna fordította, aki a Frida Kahlo körüli kultuszról, a napló által tartogatott meglepetésekről és a fordítás adta élményről mesélt nekünk.
Tovább olvasok
Andrew Peterson: A fényt és az árnyékot egyaránt nevén kell neveznünk
A Hajnalszárnya-sorozat (The Wingfeather Saga) első része A Sötétség sötét tengerének peremén címmel a közelmúltban jelent meg magyarul és nemsokára a folytatás is a hazai polcokra kerül. Az író-zeneszerzőt, Andrew Petersont kérdeztük az alkotás folyamatáról, a világépítés titkairól, a zene „mágiájáról” és a humor erejéről.
A Hajnalszárnya-sorozat (The Wingfeather Saga) első része A Sötétség sötét tengerének peremén címmel a közelmúltban jelent meg magyarul és nemsokára a folytatás is a hazai polcokra kerül. Az író-zeneszerzőt, Andrew Petersont kérdeztük az alkotás folyamatáról, a világépítés titkairól, a zene „mágiájáról” és a humor erejéről.
Tovább olvasok
Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet
Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban.
Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.
Tovább olvasok
Radó Péter: Az oktatáspolitika nem szakmai, hanem politikai napirendet követett
Radó Péter oktatáskutató friss kötetében az elmúlt 12 év történetét sűríti és elemzi, a szélesebb közönség számára is érthetően. Ez a beszélgetés a tanártüntetések és -kirúgások tükrében talán még égetőbben aktuális, mint a megjelenésekor.
Radó Péter oktatáskutató friss kötetében az elmúlt 12 év történetét sűríti és elemzi, a szélesebb közönség számára is érthetően. Interjú.
Tovább olvasok
