Visky, Vonnák, Veres, Ternovszky, Szabó T., Ésik – 2022 legérdekesebb interjúi I.

Visky, Vonnák, Veres, Ternovszky, Szabó T., Ésik – 2022 legérdekesebb interjúi I.

Igazán gazdag év az, amelyikben ennyiféle szerzővel tudtunk interjúzni, mint idén. Volt, ami olyan nagyobb projektek keretében készült, mint Az olvasók országa, az a.dal.szöveg vagy a Zöld rovat, volt, ami a Margók vagy más irodalmi fesztiválok apropóján, és persze számos, amikor egy-egy izgalmas megjelenés miatt beszélgettünk. A legjobb interjúinkat csokorba szedtük, hogy év végén szemezgethess belőle.

A második részt itt találod, a harmadikat pedig itt.

Nyitókép: Valuska Gábor, Máté Péter

sa | 2022. december 25. |

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

A Kitelepítés 2022-ben az év könyve lett nálunk, hogy miért, azt podcastben is kifejtettük alaposabban. Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. A Kitelepítés megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. Visky Andrással szabadságról, elveszettségről, Isten arcairól és az egyházak történelmi felelősségéről is beszélgettünk.

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek
Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint  a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya és a család hű segítője, az önkéntes fogságot választó székely nő történeteivel.  A regény egy megrendítő történelmi helyzetben mesél egyfelől a kitelepítésről, száműzöttségről és a semmiben lebegésről, másfelől a család, a szeretet és a gondviselés megtartó erejéről. Szabadságról, elveszettségről, Isten arcairól és az egyházak történelmi felelősségéről is beszélgettünk.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

 

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott
Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Hosszú pályafutása alatt olyan közönségkedvenceket rendezett, mint a Macskafogó vagy a Mézga család, idén márciusban pedig munkásságáért Kossuth-díjjal tüntették ki. De hogyan került eredetileg a Pannónia Filmstúdióba, kivel kötött szoros szakmai barátságot, miért nem akart folytatásokat készíteni, és miket improvizáltak a színészek a Macskafogó felvételén? Ternovszky Béla otthonában adott interjút a Könyves Magazinnak, ahol a fentiek mellett festészetről, elvetélt színészi próbálkozásokról, nyíltszíni mozis tapsról és Rejtőről is beszélgettünk vele.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

 

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

A háború nem idén kezdődött. Az oroszok az invázió elején nácítlanításról és demilitarizálásról beszéltek, miközben igyekeztek kisajátítani az Ukrajnáról szóló elbeszélést - Magyarországon is. A kérdéseinkre az Ukrajnát kutató antropológus, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a 2014 óta az országban dolgozó Vonnák Diána válaszolt, akinek tavaly ősszel jelent meg első prózakötete (a Látlak című könyvéről itt írtunk, a bemutatóról pedig itt). 

Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg
Vonnák Diána: Ukrajnát ne az orosz agresszor nézőpontjából, hanem saját jogán értsük meg

A háború nem ma kezdődött. Vlagyimir Putyin orosz elnök sajátos nézőpontból elmesélt orosz történelmére hivatkozva a hadsereg 2022. február 24-én megtámadta a független Ukrajnát. Nácítlanításról és demilitarizálásról beszélnek az oroszok, miközben hatalmi helyzetüknek köszönhetően igyekeztek kisajátítani az Ukrajnáról szóló elbeszélést - Magyarországon is. A kérdéseinkre az Ukrajnát kutató antropológus, a St. Andrews-i Egyetem kutatója, a 2014 óta az országban dolgozó Vonnák Diána válaszolt, akinek tavaly ősszel jelent meg első prózakötete (a Látlak című könyvéről itt írtunk, a bemutatóról pedig itt). 

Tovább olvasok

 

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott.

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket
Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

Sűrű az ősz a hazai spekulatív irodalom egyik legfontosabb alkotójának életében. Hamarosan bemutatják a mozikban Átjáróházat, ami az ő forgatókönyvéből készült, megjelent A valóság helyreállítása című, novelláskötetnek álcázott hibrid regénye az Agavénál (ez a hét könyve is volt nálunk, itt beleolvashatsz), a The Black Maybe pedig az amerikai Valancourt Booksnál (januárban kérdeztük a kötetről). Veres Attilával beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

 

Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum

A Sanyikám, én nem politizálok című könyvében a Diétás Magyar Múzsa vezetője egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. 

Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum
Ésik Sándor: A működő demokrácia alapja nem a győzelem, hanem a kompromisszum

Vannak azok a jóféle pillanatok az életben, amikor egy sörözéskor vagy baráti vacsora során egy hozzáértő ismerősünknek sikerül annyira világosan (és persze szórakoztatóan) elmagyaráznia egy-egy szakmai fogalmat vagy összefüggést, hogy utána tényleg jobban értjük a világot magunk körül. Valami hasonlóra vállalkozott Ésik Sándor ügyvéd, amikor a Libri felkérésére megírta a Sanyikám, én nem politizálok című könyvet (itt beleolvashatsz), amiben egy Facebook-poszt közérthetőségével és lazaságával tárgyalja az állam, a társadalom, az igazságszolgáltatás működését, a történelmi örökségek és a szolidaritás (hiányának) kérdéseit. Vagyis mindazokat a dolgokat, amiket a történelem és állampolgári ismeretek óra keretében érdemes lett volna megtanulnunk és értenünk, mielőtt választópolgár lett belőlünk. Interjú.

(Fotók: Valuska Gábor)

Tovább olvasok

 

A 17. századi építésznő veszélyes példát mutathatott volna az utána jövő nőknek

Melania G. Mazzucco Az építésznő című regénye az utókor által jobbára elfelejtett művész, Plautilla Bricci portréját rajzolja meg, mi pedig a pápák városáról, pusztító járványokról és egy tehetséges, de végül elfeledett római építésznőről faggattuk.

A 17. századi építésznő veszélyes példát mutathatott volna az utána jövő nőknek
A 17. századi építésznő veszélyes példát mutathatott volna az utána jövő nőknek

Milyen lehetősége volt egy alkotó nőnek a 17. századi Rómában? És milyen ára volt annak, ha egy férfiak által uralt területen kívánt maradandót alkotni? Melania G. Mazzucco Az építésznő című regénye az utókor által jobbára elfelejtett művész, Plautilla Bricci portréját rajzolja meg, mégpedig egy egészen különleges villa felépítésének és pusztulásának tükrében. Bricci művei a mai napig megtekinthetők Rómában: míg festőként a klasszicizmus felé fordult, építészete – az író szerint – minden vitán felül állóan barokk, merész, kísérletező, művészetére pedig nagyban hatott maga Bernini. Melania G. Mazzuccót írásban kérdeztük a pápák városáról, pusztító járványokról és egy tehetséges, de végül elfeledett római építésznőről is.

Tovább olvasok

 

Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai

Frida Kahlo teljes naplója olyan, mint a mexikói festőművész híres önarcképei: szuggesztív, színes, izgalmas és sokrétegű. A töredékes, költői szöveget Szabó T. Anna fordította, aki a Frida Kahlo körüli kultuszról, a napló által tartogatott meglepetésekről és a fordítás adta élményről mesélt nekünk.

Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai
Szabó T. Anna: A napló Fridája néhol törékenyebb, mint a megkonstruált arcai

Az idén végre magyarul is megjelent Frida Kahlo teljes naplója, amely maga is olyan, mint a mexikói festőművész híres önarcképei: szuggesztív, színes, izgalmas és sokrétegű. A gazdagon illusztrált, különböző színű tintával írt naplót Kahlo az élete utolsó tíz évében vezette. A feljegyzésekben szó esik férjéről, Diego Riveráról, előkerül a gyerekkora, a politikai elképzelései, az álmai és az operációk is, amelyeken át kellett esnie. A töredékes, költői szöveget Szabó T. Anna fordította, aki a Frida Kahlo körüli kultuszról, a napló által tartogatott meglepetésekről és a fordítás adta élményről mesélt nekünk.

Tovább olvasok

 

Andrew Peterson: A fényt és az árnyékot egyaránt nevén kell neveznünk

A Hajnalszárnya-sorozat (The Wingfeather Saga) első része A Sötétség sötét tengerének peremén címmel a közelmúltban jelent meg magyarul és nemsokára a folytatás is a hazai polcokra kerül. Az író-zeneszerzőt, Andrew Petersont kérdeztük az alkotás folyamatáról, a világépítés titkairól, a zene „mágiájáról” és a humor erejéről.

Andrew Peterson: A fényt és az árnyékot egyaránt nevén kell neveznünk
Andrew Peterson: A fényt és az árnyékot egyaránt nevén kell neveznünk
Tovább olvasok

 

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román íróval, Mircea Cartarescuval beszélgettünk szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikusról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban.

Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet
Mircea Cărtărescu: A diktatúra mindig rossz ötlet

Az évek óta Nobel-díj esélyesként emlegetett román író, Mircea Cartarescu a PesText idei egyik kiemelt vendége. Látogatása alkalmából beszélgettünk vele szabadságról és diktátorokról, a naplójáról és az álmairól, fantasztikumról és valóságosról az irodalomban és az emberi léttapasztalatban. Interjú.

Tovább olvasok

 

Radó Péter: Az oktatáspolitika nem szakmai, hanem politikai napirendet követett

Radó Péter oktatáskutató friss kötetében az elmúlt 12 év történetét sűríti és elemzi, a szélesebb közönség számára is érthetően. Ez a beszélgetés a tanártüntetések és -kirúgások tükrében talán még égetőbben aktuális, mint a megjelenésekor.

Radó Péter: Az oktatáspolitika nem szakmai, hanem politikai napirendet követett
Radó Péter: Az oktatáspolitika nem szakmai, hanem politikai napirendet követett

“Ha az oktatásban minden marad úgy, ahogy eddig, akkor nem hiszek abban, hogy értelmes közpolitikai diskurzus alakulhat ki, mert a politikai hisztéria fogja uralni az oktatáspolitikát is. Vannak jó kármentő stratégiák, vannak jó egyéni stratégiák vagy jó csoportos stratégiák, amelyek azt a célt szolgálják, hogy ne hülyüljünk el, ne butuljunk le teljesen, de a politika nyomása ott marad a rendszeren” – vélekedik Radó Péter oktatáskutató, akivel frissen megjelent könyve kapcsán beszélgettünk. A Közoktatás és politika című kötet az elmúlt 12 év történetét sűríti és elemzi, a szélesebb közönség számára is érthetően.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Jól kibeszéljük 2022 legjobb könyveit

Az év végi lista elkészültét követően a Könyves stúdiójába vonultunk, és kitárgyaltuk a legjobb könyveket, szóba kerültek a jelenre leginkább reflektáló szépirodalmi kötetek, és még a személyes kedvenceinkről is beszélgettünk. Podcast.

...
Nagy

2022 legjobb non-fiction könyvei

A Könyvesen célunk, hogy egyre inkább nyissunk a non-fiction felé, idén pedig annyi remek tényirodalmi kötettel foglalkoztunk, hogy összeállítottuk belőlük a tízes listánkat.

...
Nagy

2022 legjobb könyvei 10-1.

Végre eljött ez a pillanat is, felfedjük az első tízet, azaz az év végi listánkat vezető könyveket, és megmutatjuk, hogy 2022-ben szerintünk mi volt az év könyve!

...

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

...

Börtönélmények és álmok is formálták egy sodródó kamasz sorsát Budapesten

...

Garaczi László: A feltorlódó krízisek meggátolják, hogy értelmesen feldolgozzuk őket

A hét könyve
Kritika
Zacskó kristály a szerelem a Nemzeti Együttműködés Rendszerében
...
Nagy

A Facebook a demokrácia egyik legnagyobb ellensége, mert a csőcselék uralmát biztosítja

Maria Ressa, Nobel-békedíjas újságíró azokhoz szól, akik többé-kevésbé diktatórikus rendszerekben élnek. A demokráciáért való küzdelem erkölcsi kötelessége mindenkinek, a szerző pedig saját élettörténetével példázza, hogy ezt a lehető legkomolyabban gondolja. 

Hírek
...
Zöld

A magunkra kapott pólónk gyakran többet látott a világból, mint mi

...
Hírek

Závada Péter kapta idén a Cogito-díjat

...
Hírek

Lezárult a jelentkezés: több mint 150 művet neveztek a Panodyssey pályázatára

...
Podcast

Babits szerint kispolgár, Ady szerint forradalmár – ez mind Petőfi

...
Hírek

Írj novellát egy sosemvolt Magyarországról vagy négylábú kedvencekről!

...
Zöld

Magyar kutatók bizonyították: a gyerek és a felnőtt máshogy észleli az időt

...
Hírek

Titkolózva jelentették be, hogy új Murakami-könyv jelenik meg áprilisban

...
Hírek

Két évtizeden át a polcon porosodó Harry Potter-könyvek kerülnek kalapács alá

...
Beleolvasó

Új Jeruzsálemet akartak építeni, terror lett belőle