Stefánsson, Mautner, Hatvany és a Bestiarium – 2023 legérdekesebb interjúi II.

Stefánsson, Mautner, Hatvany és a Bestiarium – 2023 legérdekesebb interjúi II.

Ahogy tavaly, idén is különösen szerencsésnek érezhetjük magunkat, amiért ennyi izgalmas szerzőt kérdezhettünk. Voltak interjúk, amik önálló bemutatók, események kapcsán készültek, másokra fesztiválok idején került sor vagy egy-egy nagyobb projekt részeként. Igazán gazdag év az, amelyikben ennyiféle szerzővel tudtunk interjúzni, mint idén. A legjobb beszélgetéseket összegyűjtöttük, hogy az év végén olvasgathass belőlük.

Az első részt ITT találod.

sa | 2023. december 29. |

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval

Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató tudós, aki egyébként irodalomrajongó is, és nem csak azért szereti nagyon Szabó Magda műveit, mert amúgy magyar származású. Könyvében az egészséges felejtésről ír, ami mások mellett lehetővé teszi, hogy kreatívak és rugalmasak legyünk, hogy emlékezzünk a fontos dolgokra, és hogy megőrizzük az ép eszünket. Interjúnkban beszélgettünk vele Salman Rushdie-ról és az elmepalotáról, az alvás hasznáról, a kreativitásról és a mesterséges intelligenciáról, a pszichopaták és a csimpánzok hasonlóságairól és különbségeiről, valamint a társadalmi felejtés szerepéről is.

Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval
Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval
Tovább olvasok

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás

Rébecca Dautremer neves francia illusztrátor, a PesText vendégeként érkezett Magyarországra ősszel. „A gyerekek imádják megszemlélni a kis állatokat, ezért is döntöttem úgy annak idején, hogy ezt a könyvet állatokkal illusztrálom. Mintha azt mondanám nekik: tartsatok velem, mutatok nektek valami mókásat, ezzel pedig belehelyezem a gyerekeket ebbe az állatos világba, miközben nagyon nehéz dolgokat magyarázok el nekik” – mesélte interjúnkban, amiben családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról is beszélgettünk vele.

Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás
Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás
Tovább olvasok

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

Mi az a ködlovag? Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Eredetileg szerzőkre vagy fiktív karakterekre használták inkább? Ezekre a kérdésekre próbáltak választ találni „A rejtelem volt az írósága…” című tanulmánykötetben, amiről az egyik szerkesztővel, Ludmán Katalinnal beszélgettünk. Az interjúban szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, valamint egy esőköpenyes férfi is, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”
Ludmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”

„A történelem ködlovagjaira, kacsalábon forgó várkastélyaira, girbegurba utcáira, kísérteties pincéire, a lovagias, vérző és nyomorultan pusztuló Magyarországra ma fordítják rá a kaput” ‒ írja a köztársaság kikiáltását megörökítő, 1918. november 16-án megjelent publicisztikájában Krúdy Gyula. Az a ködlovagszerű alak, akivel kapcsolatban a ködlovagság talán legtöbbször felmerül. Olyan asszociációk tapadnak a fogalomhoz, mint a hagyománytörténeti vagy életrajzi értelemben vett mellőzöttség, a nosztalgia, a kudarcos vagy tragikus életút, netán a „nemzedékiség” tapasztalata. A nemrég megjelent, „A rejtelem volt az írósága…” című tanulmánykötet szerzői a ködlovag-metaforát értelmezik, megkísérlik szabatos használati keretének kialakítását, de továbbfejlesztésére, adaptálására is tesznek javaslatokat. A kötet a 2022 márciusában, a Miskolci Egyetemen megtartott Ködlovagok tegnap és ma: A ködlovag-jelenség történeti, poétikai és biografikus vetületei a századfordulótól napjainkig című konferencián elhangzott előadások írásos változatait gyűjti össze, mi pedig az egyik szerkesztőt, Ludmán Katalint kérdeztük arról, hogy kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, valamint egy esőköpenyes férfi is, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.

Nyitókép: Kósa Péter

Tovább olvasok

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Eredetileg újságíróként indult, mára nemzetközi szinten népszerű sci-fi szerző John Scalzi, mi sem példázza jobban utóbbit, mint hogy már egy Hugo-díjat is bezsebelt. Ősszel a Könyvfesztivál díszvendége volt (a megnyitóról itt számoltunk be), mi pedig új könyve, az Állati gonosz megjelenése kapcsán beszélgettünk vele az emberi hülyeségről, macskákról és hatalomról, a valódi mesterséges intelligenciáról, a templomról, amit vett magának, valamint a fóliázásról is.

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?
John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? A Hugo-díjas John Scalzi a Könyvfesztivál díszvendége idén (a megnyitóról itt írtunk). Az újságíróként induló Scalzi az egyik, ha nem a legnépszerűbb kortárs amerikai sci-fi szerző, aki amellett, hogy szívesen zenél, mostanra 25 éve vezetett blogján kifejti a véleményét közéleti kérdésekről is. Új regénye, az Állati gonosz az elmúlt hetekben jelent meg angolul és magyarul is, ebben a főhős azzal szembesül, hogy nemrég elhunyt nagybátyja nem egyszerűen mesés vagyont hagyott rá, hanem valójában a világot irányító szupergonoszok egyike volt. Scalzi a tőle megszokott humorba csomagolva itt olyan kérdéseket tárgyal, mint a gazdaság átalakulása, az intelligencia vagy a hatalom. Interjúnkban macskákról, az emberi hülyeségről és fóliázásról is kérdeztük.

Fotók: Valuska Gábor

Tovább olvasok

„A legnehezebbek a cipők voltak” – Harmath Artemisz a Térey-hagyatékról

Ősztől egy debreceni lakásmúzeumban mutatják be a nyilvánosságnak Térey János hagyatékát: az író személyes tárgyaiból, könyveiből, bútoraiból is válogattak. A pakolás nehézségeiről, a hagyaték sorsáról, az emlékekkel való szembenézésről is kérdeztük az író özvegyét, dr. Harmath Artemisz irodalomtörténészt. 

„A legnehezebbek a cipők voltak” – Harmath Artemisz a Térey-hagyatékról
„A legnehezebbek a cipők voltak” – Harmath Artemisz a Térey-hagyatékról

Térey János negyvennyolc évesen úgy halt meg, hogy meghatározó és komoly életművet hagyott hátra, szellemi hagyatéka megkerülhetetlen. Most tárgyi hagyatéka költözik: a tervek szerint a szeptemberi Térey Könyvünnepen nyílik meg az a lakásmúzeum, mely az író könyveit, személyes tárgyait, gyerekkori játékait, bútorait őrzi majd. A tárgyakat augusztus utolsó hetében szállították Debrecenbe, Térey János özvegyét, dr. Harmath Artemisz irodalomtörténészt pedig ennek kapcsán kérdeztük a pakolás nehézségeiről, a hagyaték sorsáról, személyes tárgyakról és kedvenc helyekről. A beszélgetésből kiderül, mennyire volt nehéz szembenézni az emlékekkel, és az is, hogyan változott az évek során az író Debrecenhez való viszonya. 

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám

„A saját elképzeléseit követte, és nemigen lehetett őt befolyásolni vagy a terveitől eltéríteni” – mesélte a Cambridge-ből a kommunista Magyarországra hazatérő apjáról Hatvany Helga, akivel Viharos idők című családtörténeti kötete megjelenésekor interjúztunk. Arisztokrata örökségről, megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk vele.

Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám
Hatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám

Viharos idők címmel jelent meg Hatvany Helga családtörténeti kötete, amely színes anekdotákkal fűszerezett áttekintést kínál a malomipar és a biztosítási üzletág mellett a cukorgyártás által gazdaggá tett felmenői mindennapjaiba. Az Aradon vegyesboltot nyitó, és Napóleon seregének gabonát szállító Deutsch Ábrahám utódainak Ferenc József bárói címet adományozott, a Hatvanban kastélyt vásárló, a nevüket Hatvanyra változtató család pedig az egyik legvagyonosabb, és legnagyobb tiszteletnek örvendő dinasztia lett a 20. század első évtizedeire. Iparmágnásként, politikusként, művészként vagy mecénásként alkottak nagyot, mígnem a II. világháború alatt a világ legkülönbözőbb pontjaira szórta őket szét a sors, és eltávolodtak egymástól világnézetileg is. A szerző édesapja, Hatvany József ‒ cambridge-i tanulmányait félbehagyva ‒ egy szebb, új világ építésének reményében, kommunista meggyőződésű fiatalként tért haza a háború után, hogy kisvártatva a Rákosi-korszak rémálomszerű valóságával kelljen farkasszemet néznie. A kádári Magyarországon nevelkedett, aztán a kilencvenes években az Egyesült Államokba költözött Hatvany Helga előbb angol nyelven írta meg a Hatvany-Deutsch család édes-keserű éveit, nemrég pedig a Libri gondozásában magyar nyelven is a könyvesboltokba került az örökségével számot vető kötet. Amikor a könyvbemutató miatt tizenhárom év után újból Budapesten járt, megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk vele.

Nyitókép: Libri Kiadó / Leslie Hoffman

Tovább olvasok

Merlin Sheldrake: A gombáktól az intelligencia természetéről is tanulhatunk

Az elmúlt év során a gombák szép lassan előbújtak a nyirkos árnyékokból, és egyre többet tanulunk róluk. Ebben persze nem kis része volt a Last of Usnak (a gombás horrorokról itt podcastoltunk), de szintén hozzájárult a brit biológus, Merlin Sheldrake immár magyarul is olvasható kötete, Az élet szövedéke (itt beleolvashatsz). Sheldrake-et telefonon sikerült elérnünk, hogy kérdezhessük a gombák szuperképességéről, az emberitől radikálisan eltérő intelligenciájukról, az elidegeníthetetlen érdemeikről a civilizációnk fejlődésében, és a gombakutatás meglepő és izgalmas irányairól is.

Merlin Sheldrake: A gombáktól az intelligencia természetéről is tanulhatunk
Merlin Sheldrake: A gombáktól az intelligencia természetéről is tanulhatunk
Tovább olvasok

Jordán Ferenc: A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye – Helyünk a földi ökoszisztémában címmel jelent meg Jordán Ferenc hálózatkutató biológus könyve, amiben lendületesen érvelve magyarázza el, mit rontottunk el ahhoz, hogy a leszármazottaink számára is élhető maradjon a bolygó (itt beleolvashatsz). Szerinte nem egy korábbi természeti állapothoz kell visszatérnünk, hanem megtanulnunk egyensúlyban élni, rendszerben gondolkodni és rugalmasan alkalmazkodni. Népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük.

Jordán Ferenc: A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia
Jordán Ferenc: A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia
Tovább olvasok

Jón Kalman Stefánsson: Fájdalom és hiány nélkül nem lehet élni

„(H)a nem tudod magad a körülményeidtől megszabadítani, ha képtelen vagy reflektálni rájuk, akkor fogoly vagy, és ez a világ bármely részén igaz” – mondta interjúnkban Stefánsson, aki immár visszatérő vendég Magyarországon. Ősszel a Margón pedig két, magyarul most kiadott könyvét is bemutatta, ezek a 2001-es Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről, illetve a 2020-as Hiányod maga a sötétség – utóbbi 17. lett az év végi listánkon. A bemutató előtt beszélgettünk vele sorsról, szerelemről, dalszöveg és költészet viszonyáról, a nők erejéről és arról, miért fontos az életünkben a regény címében is megjelenő hiány.

Jón Kalman Stefánsson: Fájdalom és hiány nélkül nem lehet élni
Jón Kalman Stefánsson: Fájdalom és hiány nélkül nem lehet élni

A múlt heti Margó irodalmi Fesztiválon két, magyarul most megjelent kötetét is bemutatta az izlandi Jón Kalman Stefánsson. Fellépése előtt Hiányod maga a sötétség című regénye kapcsán beszélgettünk vele sorsról, szerelemről, dalszöveg és költészet viszonyáról, a nők erejéről és arról, miért fontos az életünkben a regény címében is megjelenő hiány.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni

„Azt várjuk el, hogy az emberek tényeket tudjanak fölsorolni, és nem fontos, hogy összefüggésekben gondolkodjanak az egyes témákról” – mondta interjúnkban Ódor Lajos közgazdász, Szlovákia volt miniszterelnöke új könyve, a Mindentudók kézikönyve budapesti bemutatója előtt. A kötetben Ódor humorral és a laikusok számára is érthetően magyaráz kvantummechanikáról, GDP-ről, a demokráciáról és az agykutatási eredmények alapján a tudatról is. Mi beszélgettünk vele Douglas Adamsről, az általános műveltség változásáról, önképzésről, tudás- és munkaalapú társadalom különbségéről is.

Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni
Ódor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni
Tovább olvasok

A szülés utáni hetek törékenysége Instagram-filter nélkül nagyon kemény tapasztalat

„A patriarchátus ‒ amelynek megmaradásához a nők is nagyban hozzájárulnak ‒ továbbra is elsősorban hálára ösztönöz, és arra, hogy ne panaszkodjunk vagy osszunk meg túl sokat abból, amit valóban érzünk” – válaszolta írásos interjúnkban az Üvegház című regény szerzője, a magyar származású Szilvia Molnar. A frissen szült nő szemszögéből megszólaló kötetről azt írtuk, „megrázó utazás, mely a gyermekágyas időszak fizikai és érzelmi törékenységét mutatja meg az anya szemszögéből”. A szerzőt kérdeztük az anyaság paradoxonjairól, a valóságtorzulásról és arról is, miért fontos ledönteni bizonyos tabukat.

A szülés utáni hetek törékenysége Instagram-filter nélkül nagyon kemény tapasztalat
A szülés utáni hetek törékenysége Instagram-filter nélkül nagyon kemény tapasztalat

Az Üvegház az anyává válás, a szülés utáni hetek regénye, mely a témához szokásosan társuló, kizárólagosan pozitív konnotációk nélkül, brutális őszinteséggel örökíti meg ezt az időszakot. Megmutatja az identitáskrízist, melyet a gyermek érkezése jelent egy nő életében, és kendőzetlenül beszél a testi gyötrelmekről, fájdalomról, kialvatlanságról, kiszolgáltatottságról, sőt a szülés utáni depresszióról is. A kötetben egy frissen szült nő portréja rajzolódik ki, akinek egész addigi életét és párkapcsolatát is át kell értékelnie a radikálisan megváltozott, új helyzetben. A könyv olvasása megrázó utazás, mely a gyermekágyas időszak fizikai és érzelmi törékenységét mutatja meg az anya szemszögéből.A kötet szerzője Molnár Szilvia, aki Magyarországon született, Svédországban nevelkedett, jelenleg pedig a texasi Austinban él, és egy nagy irodalmi ügynökség munkatársa (korábban már interjúztunk vele). Most e-mailben kérdeztük néhány hete megjelent könyvéről, és ennek kapcsán az anyaság paradoxonjairól, a valóságtorzulásról és arról, miért fontos ledönteni bizonyos tabukat.

Fotók: Ben Mistak

Tovább olvasok

Mautner Zsófi: Tudni akarom, hogy mi van a valóságban, mi van vidéken

„Szerintem nálunk a leves egy lélektani dolog, és annyi minden van benne ténylegesen és átvitt értelemben is: tartalmas, gazdag, egyszerű, forró, meleg, otthon, házi koszt” – mondta Mautner Zsófi, mikor új könyve, A falusi konyhám megjelenése után leültünk vele beszélgetni. Azt mesélte, hosszú érzelmi és mentális folyamat volt eljutni a könyv megírásáig, de hogy megérkezett, megkérdeztük ízemlékekről, a magyar konyha lélektanáról, illetve arról is, milyen sok mindenről mesél a falusi konyha és a régi hagyományok, rítusok.

Mautner Zsófi: Tudni akarom, hogy mi van a valóságban, mi van vidéken
Mautner Zsófi: Tudni akarom, hogy mi van a valóságban, mi van vidéken

Mautner Zsófi lassan két évtizede foglalkozik azzal, hogy kedvet csináljon és bátorságot, muníciót adjon nekünk az ízekkel, alapanyagokkal való kísérletezéshez. Mert a főzés leginkább erről szól, saját szabadságunk és kreativításunk megéléséről, hogy úgy és azt készítsünk a konyhában, amihez kedvünk van. Receptjeinek leírásait követve pedig nemcsak ételeket kapunk, hanem egy-egy történet részesei is leszünk, amit akarva-akaratlan is írunk és viszünk tovább magunkkal. Most megjelent új könyve, A falusi konyhám a korábbi köteteihez hasonlóan szakácskönyv és útikönyv is egyben, csak a hol ismerős, hol ismeretlen táják helyett ezúttal rég elfeledettnek hitt emlékek felfedezésére invitál. A könyv megjelenése kapcsán ízemlékekről, a magyar konyha lélektanáról, illetve arról is beszélgettünk, milyen sok mindenről mesél a falusi konyha és a régi hagyományok, rítusok. Interjú.

Fotó: Valuska Gábor

Tovább olvasok

A magyar folklórban annyi a mágikus képességű ember, ami Európában is párját ritkítja

Amilyen meglepő, olyan igaz: nem tudunk róla, hogy az ősszel megjelent Bestiarium Hungaricum előtt összegyűjtötte-e valaki valaha ilyen alapos igénnyel a magyar nyelvterületen a hiedelmekben előforduló természetfölötti állatokat, lényeket és embereket. P. Szathmáry István és Németh Gyula illusztrátorok megkeresésére Magyar Zoltán néprajzkutató is csatlakozott a projekthez, aminek eredményeképpen megszületett az idei év egyik, ha nem a könyvszenzációja. Az alkotókkal beszélgettünk sárkányokról és boszorkányokról, a hiányról, amit ez a kötet hivatott betölteni, de előkerült az Alien és a magyar néphit sajátosságai is.

A magyar folklórban annyi a mágikus képességű ember, ami Európában is párját ritkítja
A magyar folklórban annyi a mágikus képességű ember, ami Európában is párját ritkítja

Évekig érlelődött, majd 2023 őszén végre elkészült és megjelent az első magyar bestiárium, mely több szempontból is egyedi kiadvány. Először is, a műfajban ez az első, amely a magyar nyelvterületen a hiedelemszövegekben előforduló, természetfeletti tulajdonságokkal bíró állatokat és szörnyetegeket összegzi. Második különlegessége, hogy ezekhez hozzávettek más mitikus lényeket és különleges képességű emberi alakokat is. A harmadik, hogy a Magyar Zoltán néprajzkutató által írt magyarázatokhoz konkrét szövegrészletek tartoznak, amelyek élőbbé teszik a leírásokat. A negyedik pedig, hogy az egyes lényekhez kétféle illusztráció készült: P. Szathmáry István fekete-fehér linómetszetei és Németh Gyula digitális festményei. A kötetet a Margó fesztiválon mutatták be (a beszélgetést itt meghallgathatod).

A magyar bestiárium ötlete a két illusztrátornak egymástól függetlenül jutott eszébe. Németh Gyula egy 2019-es hongkongi kiállításra már elkészített néhány képet magyar mitikus lényekről, amiket könyvben is szeretett volna kiadni. A szálak végül a Cser Kiadónál értek össze, miután P. Szathmáry István is megkereste őket ezzel az ötlettel. Ezután vették fel a kapcsolatot Magyar Zoltánnal, a többi pedig, ha nem is történelem, de sikernek mindenesetre nagy siker, ugyanis a Bestiarium Hungaricum első kiadása másfél hónap alatt elfogyott (olvass bele). Az alkotókkal beszélgettünk többek között a magyar hiedelemvilág sajátosságairól, a hiányról, amit ez a kötet betöltött, hogy miért volt fontos, hogy a széles közönségnek is szakmailag megalapozott szöveggel tálalják a témát, de a sárkányok és a boszorkányok sem maradhattak ki.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Visky, Vonnák, Veres, Ternovszky, Szabó T., Ésik – 2022 legérdekesebb interjúi I.

A legjobb interjúinkat csokorba szedtük, hogy év végén szemezgethess belőle.

...
Nagy

Alekszijevics, L. Ritók, Moskát, Ash, Lunde – 2022 legérdekesebb interjúi II.

A legjobb interjúinkat csokorba szedtük, hogy év végén szemezgethess belőle.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

...

A sikert csak tisztességtelen úton lehet elérni?

...

Az endometriózis poétikus betegség, mintha erdő nőne a hasunkban

...

Kerber Balázs: A versnél érzem, hogy a szöveg akar valamit és nem én

...

Ha van valami, ami az időtlent próbálja ostromolni, az a költészet

...

Áfra János: Egy megható vers csak terápia, a szépirodalom ott indul, ahol a nyelv uralkodni kezd

Polc

A diktatúra fenntartóinak süketnéma a lelkiismerete

...

A Hideg krematóriumban pucérra vetkőzik a reménytelenség

...

A háborúban a halál minden sarkon ott leselkedik, és csak a véletlenen múlik, kit visz magával

...

A diktatúra nem emlék, hanem a sötétség mélyén lopakodó szörny

...
Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mart kalandjai annyira megnevettetnek, mintha Janikovszky Éva írta volna őket

Az észt Anti Saar mesekönyvében egy hétéves fiú kalandjait követhetjük nyomon, miközben a rekeszizmaink sem pihennek. 

...
Gyerekirodalom

Percy Jackson gyerekbarát tempóban nyomoz Zeusz villáma után

Megnéztük az új adaptációt, ami azt vállalta, hogy sokkal hívebben bemutatja majd Percy Jackson kalandjait, az istenek és a félistenek világát.

...
Gyerekirodalom

Első világháborús harctéren rajzolt mesekönyvet kislányának egy magyar katona

A Zsuzsa Bergengóciában című kötetet sokan az egyik legszebb magyar mesekönyvnek tartják, ami egyben a magyar szecessziós könyvművészet kiemelkedő darabja is. A rajzok a gyimesi havasokon túl, a fronton születtek, a versek megírására Karinthy Frigyest kérték fel.