Az írók jóval a tudósok előtt ráéreztek az agy működésére – interjú a világhírű agykutatóval
Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató tudós, aki egyébként irodalomrajongó is, és nem csak azért szereti nagyon Szabó Magda műveit, mert amúgy magyar származású. Könyvében az egészséges felejtésről ír, ami mások mellett lehetővé teszi, hogy kreatívak és rugalmasak legyünk, hogy emlékezzünk a fontos dolgokra, és hogy megőrizzük az ép eszünket. Interjúnkban beszélgettünk vele Salman Rushdie-ról és az elmepalotáról, az alvás hasznáról, a kreativitásról és a mesterséges intelligenciáról, a pszichopaták és a csimpánzok hasonlóságairól és különbségeiről, valamint a társadalmi felejtés szerepéről is.
Dr. Scott A. Small Alzheimer-kutató érdekfeszítően írt arról, miért tesz jót nekünk az egészséges felejtés. Szóba került Salman Rushdie elmepalotája, a kreativitás és a MI, az alvás és a társadalmi felejtés szerepe, illetve a pszichopaták és a csimpánzok is. Interjú.
Rébecca Dautremer: A jó képeskönyv olyan, mint egy színházi előadás
Rébecca Dautremer neves francia illusztrátor, a PesText vendégeként érkezett Magyarországra ősszel. „A gyerekek imádják megszemlélni a kis állatokat, ezért is döntöttem úgy annak idején, hogy ezt a könyvet állatokkal illusztrálom. Mintha azt mondanám nekik: tartsatok velem, mutatok nektek valami mókásat, ezzel pedig belehelyezem a gyerekeket ebbe az állatos világba, miközben nagyon nehéz dolgokat magyarázok el nekik” – mesélte interjúnkban, amiben családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról is beszélgettünk vele.
A francia Rébecca Dautremer gyerekeknek szóló könyveket és olyan klasszikusokat is illusztrál, mint az Egerek és emberek vagy a Cyrano. A Pestext Fesztivál vendégeként járt Budapesten, mi pedig családi indíttatásról, egy elrontott gyerekkori rajzról, a vizuális utalások elrejtéséről, és az illusztráció meg a szöveg kapcsolatáról beszélgettünk vele.
Tovább olvasokLudmán Katalin: „A ködlovag alakja egyszerre megfoghatatlan és jelenvaló”
Mi az a ködlovag? Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Eredetileg szerzőkre vagy fiktív karakterekre használták inkább? Ezekre a kérdésekre próbáltak választ találni „A rejtelem volt az írósága…” című tanulmánykötetben, amiről az egyik szerkesztővel, Ludmán Katalinnal beszélgettünk. Az interjúban szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, valamint egy esőköpenyes férfi is, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.
Kik, mikor, kikre és miért mondták azt, hogy ködlovag? Ludmán Katalinnal, „A rejtelem volt az írósága…” szerkesztőjével beszélgettünk. Szóba kerültek Schöpflin, Márai vagy Mészöly Miklós „ködlovagozásai”, Hazai Attila prózája és Hajnóczy szöveguniverzuma, továbbá kiderült, hogy hungarikum-e a ködlovagság.
Tovább olvasokJohn Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?
Eredetileg újságíróként indult, mára nemzetközi szinten népszerű sci-fi szerző John Scalzi, mi sem példázza jobban utóbbit, mint hogy már egy Hugo-díjat is bezsebelt. Ősszel a Könyvfesztivál díszvendége volt (a megnyitóról itt számoltunk be), mi pedig új könyve, az Állati gonosz megjelenése kapcsán beszélgettünk vele az emberi hülyeségről, macskákról és hatalomról, a valódi mesterséges intelligenciáról, a templomról, amit vett magának, valamint a fóliázásról is.
Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.
Tovább olvasok„A legnehezebbek a cipők voltak” – Harmath Artemisz a Térey-hagyatékról
Ősztől egy debreceni lakásmúzeumban mutatják be a nyilvánosságnak Térey János hagyatékát: az író személyes tárgyaiból, könyveiből, bútoraiból is válogattak. A pakolás nehézségeiről, a hagyaték sorsáról, az emlékekkel való szembenézésről is kérdeztük az író özvegyét, dr. Harmath Artemisz irodalomtörténészt.
Térey János hagyatéka Debrecenbe költözik, ahol az író személyes tárgyaiból, könyveiből, bútoraiból lakásmúzeumot alakítanak ki. A pakolás nehézségeiről, a hagyaték sorsáról, az emlékekkel való szembenézésről is kérdeztük az író özvegyét, dr. Harmath Artemiszt. Interjú.
Tovább olvasokHatvany Helga: Legfőképpen az érdekelt, hogy kicsoda az apám
„A saját elképzeléseit követte, és nemigen lehetett őt befolyásolni vagy a terveitől eltéríteni” – mesélte a Cambridge-ből a kommunista Magyarországra hazatérő apjáról Hatvany Helga, akivel Viharos idők című családtörténeti kötete megjelenésekor interjúztunk. Arisztokrata örökségről, megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk vele.
Viharos idők címmel jelent meg Hatvany Helga családtörténeti kötete. A szerzővel megtorpanásokról és kérdésekről, a nyelvtanuláshoz hasonlító kutatómunkáról, ízemlékekről, keményfejűségről, dacról, valamint a minták meghaladásának lehetőségeiről is beszélgettünk.
Tovább olvasokMerlin Sheldrake: A gombáktól az intelligencia természetéről is tanulhatunk
Az elmúlt év során a gombák szép lassan előbújtak a nyirkos árnyékokból, és egyre többet tanulunk róluk. Ebben persze nem kis része volt a Last of Usnak (a gombás horrorokról itt podcastoltunk), de szintén hozzájárult a brit biológus, Merlin Sheldrake immár magyarul is olvasható kötete, Az élet szövedéke (itt beleolvashatsz). Sheldrake-et telefonon sikerült elérnünk, hogy kérdezhessük a gombák szuperképességéről, az emberitől radikálisan eltérő intelligenciájukról, az elidegeníthetetlen érdemeikről a civilizációnk fejlődésében, és a gombakutatás meglepő és izgalmas irányairól is.
Hogyan oldanak meg a gombák komplex problémákat agy nélkül? Miért olyan nehéz még a gombahálózatok vizsgálata? Miről taníthatnak nekünk és milyen lehetőségeket rejt, ha végre jobban megismerjük a gombákat? Merlin Sheldrake-et kérdeztük.
Tovább olvasokJordán Ferenc: A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia
Az ember vége, a természet esélye – Helyünk a földi ökoszisztémában címmel jelent meg Jordán Ferenc hálózatkutató biológus könyve, amiben lendületesen érvelve magyarázza el, mit rontottunk el ahhoz, hogy a leszármazottaink számára is élhető maradjon a bolygó (itt beleolvashatsz). Szerinte nem egy korábbi természeti állapothoz kell visszatérnünk, hanem megtanulnunk egyensúlyban élni, rendszerben gondolkodni és rugalmasan alkalmazkodni. Népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük.
Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.
Tovább olvasokJón Kalman Stefánsson: Fájdalom és hiány nélkül nem lehet élni
„(H)a nem tudod magad a körülményeidtől megszabadítani, ha képtelen vagy reflektálni rájuk, akkor fogoly vagy, és ez a világ bármely részén igaz” – mondta interjúnkban Stefánsson, aki immár visszatérő vendég Magyarországon. Ősszel a Margón pedig két, magyarul most kiadott könyvét is bemutatta, ezek a 2001-es Gondolatok a mamutfenyőkről és az időről, illetve a 2020-as Hiányod maga a sötétség – utóbbi 17. lett az év végi listánkon. A bemutató előtt beszélgettünk vele sorsról, szerelemről, dalszöveg és költészet viszonyáról, a nők erejéről és arról, miért fontos az életünkben a regény címében is megjelenő hiány.
Múlt héten a Margó Irodalmi Fesztiválra érkezett Jón Kalman Stefánsson, akivel legújabb, magyarul megjelent kötete, a Hiányod maga a sötétség kapcsán készítettünk interjút. Az izlandi szerzővel sorsról, szerelemről, a nők erejéről és arról is beszélgettünk, miért fontos az életünkben a hiány.
Tovább olvasokÓdor Lajos: Az lenne a fontos, hogy megtanuljunk jó kérdéseket föltenni
„Azt várjuk el, hogy az emberek tényeket tudjanak fölsorolni, és nem fontos, hogy összefüggésekben gondolkodjanak az egyes témákról” – mondta interjúnkban Ódor Lajos közgazdász, Szlovákia volt miniszterelnöke új könyve, a Mindentudók kézikönyve budapesti bemutatója előtt. A kötetben Ódor humorral és a laikusok számára is érthetően magyaráz kvantummechanikáról, GDP-ről, a demokráciáról és az agykutatási eredmények alapján a tudatról is. Mi beszélgettünk vele Douglas Adamsről, az általános műveltség változásáról, önképzésről, tudás- és munkaalapú társadalom különbségéről is.
Ódor Lajos közgazdásszal, Szlovákia volt miniszterelnökével a Mindentudók kézikönyve című kötete budapesti bemutatója előtt beszélgettünk általános műveltségről, oktatásról és a lányának tett ígéretről. Interjú.
Tovább olvasokA szülés utáni hetek törékenysége Instagram-filter nélkül nagyon kemény tapasztalat
„A patriarchátus ‒ amelynek megmaradásához a nők is nagyban hozzájárulnak ‒ továbbra is elsősorban hálára ösztönöz, és arra, hogy ne panaszkodjunk vagy osszunk meg túl sokat abból, amit valóban érzünk” – válaszolta írásos interjúnkban az Üvegház című regény szerzője, a magyar származású Szilvia Molnar. A frissen szült nő szemszögéből megszólaló kötetről azt írtuk, „megrázó utazás, mely a gyermekágyas időszak fizikai és érzelmi törékenységét mutatja meg az anya szemszögéből”. A szerzőt kérdeztük az anyaság paradoxonjairól, a valóságtorzulásról és arról is, miért fontos ledönteni bizonyos tabukat.
Az Üvegház című regény megrázó utazás, melyben egy frissen szült nő portréja rajzolódik ki, akinek egész addigi életét és párkapcsolatát is át kell értékelnie a radikálisan megváltozott, új helyzetben.
Tovább olvasokMautner Zsófi: Tudni akarom, hogy mi van a valóságban, mi van vidéken
„Szerintem nálunk a leves egy lélektani dolog, és annyi minden van benne ténylegesen és átvitt értelemben is: tartalmas, gazdag, egyszerű, forró, meleg, otthon, házi koszt” – mondta Mautner Zsófi, mikor új könyve, A falusi konyhám megjelenése után leültünk vele beszélgetni. Azt mesélte, hosszú érzelmi és mentális folyamat volt eljutni a könyv megírásáig, de hogy megérkezett, megkérdeztük ízemlékekről, a magyar konyha lélektanáról, illetve arról is, milyen sok mindenről mesél a falusi konyha és a régi hagyományok, rítusok.
Mautner Zsófi új könyve, A falusi konyhám megjelenése kapcsán ízemlékekről, a magyar konyha lélektanáról, illetve arról is beszélgettünk, milyen sok mindenről mesél a falusi konyha és a régi hagyományok, rítusok. Interjú.
Tovább olvasokA magyar folklórban annyi a mágikus képességű ember, ami Európában is párját ritkítja
Amilyen meglepő, olyan igaz: nem tudunk róla, hogy az ősszel megjelent Bestiarium Hungaricum előtt összegyűjtötte-e valaki valaha ilyen alapos igénnyel a magyar nyelvterületen a hiedelmekben előforduló természetfölötti állatokat, lényeket és embereket. P. Szathmáry István és Németh Gyula illusztrátorok megkeresésére Magyar Zoltán néprajzkutató is csatlakozott a projekthez, aminek eredményeképpen megszületett az idei év egyik, ha nem a könyvszenzációja. Az alkotókkal beszélgettünk sárkányokról és boszorkányokról, a hiányról, amit ez a kötet hivatott betölteni, de előkerült az Alien és a magyar néphit sajátosságai is.
Az év egyik szenzációjává vált a Bestiarium Hungaricum, mely a magyar hiedelmek természetfeletti tulajdonságokkal bíró állatait, lényeit és alakjait összegzi. A szerzőkkel, Magyar Zoltánnal, P. Szathmáry Istvánnal és Németh Gyulával beszélgettünk a hiedelmeinkről, a kötet sikeréről, de a sárkányok és a boszorkányok sem maradhattak ki.
