ÉLETÚT
1972-ben született Budapesten, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatára járt, majd a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom-művészettudomány szakjain végzett. 1995-től itt kutatta tanársegédként a 19. század első felének magyar költészettörténetét, 1994 és 1998 között a Szépliteratúrai Ajándék című irodalmi folyóirat szerkesztője volt.
A kilencvenes évek második felétől kommunikációs-marketinges karrierje is fellendült Budapesten. Volt sajtóreferens, majd sajtófőnök, illetve kommunikációs igazgató a Főpolgármesteri Hivatalban, és dolgozott a Marketing Centrum Országos Piackutató Intézet cégvezetőjeként, az amerikai-magyar Sawyer Miller Group stratégiai kommunikációs cég vezető tanácsadójaként, a Public Republic Group kommunikációs tanácsadó cég ügyvezető partnereként, de volt a Magyar Public Relations Szövetség elnökségi tagja is.
Az utóbbi évtizedben a könyvkiadás felé fordult: 2015 és 2016 között a Magvető és az Athenaeum igazgatója, majd 2016. július 1-től a Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója. Mellette a Magvető Café irodalmi kávéház művészeti vezetője.
A nyilvánosság akkor kezdte megismerni a nevét, amikor 2012-ben a Facebookon elkezdett a magyar szerzők szerelmi életéről írni. A posztok alapján jelent meg a Corvinánál az Így szerettek ők című kötet, ami 2012 egyik nagy hazai könyvsikere lett, és olyan elismeréseket hozott Nyárynak, mint a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Fitz József-könyvdíja és a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál irodalomtanárokból álló zsűrijének Budai-díja. A kötetet ugyanakkor több irodalomkritikus is támadta azzal, hogy túl bulváros, majd abból is vita kerekedett, amikor a második kötetben Nyáry azt állította, hogy Kölcsey Ferenc szerelmet érezhetett Szemere Pál iránt.
Miután Dúró Dóra ledarálta az azóta több nyelven kiadott, nemzetközi sikerű és hírű Meseország mindenkié című mesekönyvet, Nyáry Krisztián is felszólalt a 2021-es melegellenes törvény kapcsán, majd válaszul az ő szerkesztésében jelent meg a Tiltott irodalom című kötet, amibe közel háromezer év magyar és világirodalmi műveiből válogatta össze az azonos neműek szerelméről szóló legfontosabb (és gyakran közismert) darabokat.
Munkássága elismeréséül 2022-ben Budapest 13. kerületének díszpolgára lett.
KÖNYVEI
Így szerettek ők : magyar irodalmi szerelmeskönyv
2012 elején barátai szórakoztatására kezdte publikálni a Facebookon a magyar írók és művészek szerelmi életéről szóló írásait, amiből a kötet megjelenésére több mint 15 ezres követőtáborral rendelkező, ismeretterjesztő sorozat lett. Nyáry célja az volt, hogy a magyar irodalmi szereplőket kiléptesse a tankönyvek lapjairól, és hús-vér embereket mutasson be. A 40 történetből közelebbről is megismerhettük a szerelem sokféle arcát Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig.
Így szerettek ők 2. : újabb irodalmi szerelmeskönyv, Corvina, Budapest, 2013
A második kötetben Nyáry ismét 40 magyar szerző kevesek által ismert szerelmi életébe engedett bepillantást - a cél pedig ismét az volt, hogy a történeteken keresztül hozza meg a kedvet az irodalmi művek el/újraolvasásához. Olyan történetek osztott meg, mint például, hogy Karinthy fegyverrel szöktette meg első feleségét a férjétől, miután párbajozott érte, vagy hogy Molnár Ferenc ollóval vágta ki a nadrágja térdeit, hogy ezzel bizonyítsa, a felesége nem gondoskodik róla.
Igazi hősök – 33 magyar
A kötet 33 olyan magyar emberről szól, akik a 19-20. században éltek és valódi példaképekké válhatnak - akár egy-egy döntésükkel, akár az egész életükkel. Nyáry szerint ők az igazi hősök. A könyvben olvashatunk híresebb alakokról, mint amilyen Papp Laci vagy Semmelweiss Ignác, és kevésbé ismertek, mint Halassy Olivér a világ első mozgássérült olimpikonja, Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás nő vagy Ocskay László százados, a magyar Schindler.
Merész magyarok - 30 emberi történet
Olyan magyarokról szól a könyv, akik a legnehezebb helyzetekben is emberek tudtak maradni, akik a legnehezebb történelmi helyzetekben is rendíthetetlenül követték a saját értékrendjüket, így a belső bátorságuk vezette őket, és hűek maradtak önmagukhoz. Az iskolaalapító Teleki Blanka, akit a várbörtön sem tudott megtörni; a jobb kezét elvesztő sportlövő, Takács Károly, aki bal kezét használva lett olimpiai bajnok; a magyar gyógyszergyártást megteremtő Richter Gedeon, aki a halál torkában sem volt képes elszakadni a hazájától; a szíriai bevándorló Fadlallah el Hedad Mihály, aki a világ legjobbjává tette a bábolnai ménest; vagy az embermentő Karig Sára, aki azt vallotta: az embertelen törvényeket nem szabad betartani.
Festői szerelmek
Hogyan éltek híres festőink, kiket látunk a vásznaikon, s kik voltak azok, akiket modellként sosem örökített meg az alkotó, mégis életre szóló hatással voltak a magyar művészetre? Rippl-Rónai József 37 évvel fiatalabb modellje, Bányai Zorka egyben a festő utolsó szerelme is volt. Amrita Sher-Gil indiai-magyar festőnő halála után nem tudták eldönteni, hogy egy véletlen mérgezés vezetett-e a halálához, vagy féltékeny férje ölte meg. Munkácsy Mihály felesége, Cécile Papier a világ első női festészeti menedzsere volt, aki gondosan megtervezte férje szereplését a társasági eseményeken. Zichy Mihály Magyarországon hagyta családját és orosz feleségét, miközben ő tanítványából lett szeretőjével Európában utazgatott. Szinyei Merse Pált gyermekeik halála után elhagyta felesége, a Lilaruhás nő modellje.
Játékok és szerelmek
A kötetben Nyáry tizennégy kultúrtörténeti miniesszéjét találjuk a játék témakörében magyar írókról, művészekről, szerencselovagokról, valamint egy CD-t Kováts Kriszta dalaival, Fábri Péter dalszövegeivel.
Eminent Hungarians
"Nyáry Krisztián magyar hősöket bemutató új könyve a ma emberének alapvető olvasmánya kellene, hogy legyen. Magyarországon remélhetőleg születőben van egy olyan új generáció, amelynek tagjai, ha kell, felemelik szavukat az igazságtalanság ellen, akik együttérzéssel és törődéssel fordulnak mások felé, észszerűen és hatékonyan lépnek fel az emberségességért - annak minden formájáért. Hétköznapi polgárok, akik rendkívüli hőstetteikkel hétköznapi hősökké válnak. E lebilincselő könyv hősei különböző korokban éltek, különböző háttérrel rendelkeztek, mégis közös bennük, hogy életük várhatóan hatással lesz a magyarokra: fiatalokra és idősekre, nőkre és férfiakra egyaránt." Philip Zimbardo szociálpszichológus, Stanford University
Fölébredett a föld – Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből
A 1848-49-ben született 163 levelet felsorakoztató kötetből más oldalról ismerhetjük meg a forradalom és szabadság történetét, mint eddig. A történelmi szereplők magánlevelei mellett az utca embereinek üzenetei alulnézetből mutatják be az eseményeket és a mindennapok küzdelmeit. Kirajzolódik, hogy a 170 évvel ezelőtti emberek mást és másképp tartottak fontosnak, örömeik és fájdalmaik, reményeik és félelmeik emberközelibbé teszik a két esztendő krónikáját.
Írjál és szeressél – 125 szerelmes levél és történet
Félénk udvarlólevél, pimasz széptevés, szemérmes viszontválasz, írásos erotika, hideg elutasítás, csalódott szakítás, könnyes búcsúlevél: minden, ami a szerelmes levél műfajába belefért 1526 és 1976 között. Csokonai, Móricz, Ady, Nemes Nagy, Kossuth, Örkény, Jászai, Krúdy, Latinovits és még száz név a magyar közel- és régmúltból, akik levélben is megírták, mit gondolnak a szerelemről.
Életemnél is jobban – 115 újabb szerelmes levél és történet
Nyáry Krisztián gyűjti a magyar kultúrtörténet szerelmes leveleit. Az Írjál és szeressél folytatásában 115 magyar szerelmes levelet és történetet közöl. A válogatásban mások mellett Szabó Magda, Mészöly Miklós, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Jászai Mari, Liszt Ferenc, Kosztolányi Dezső, József Attila, Babits Mihály, Erzsébet királyné vagy éppen Frida Kahlo leveleibe olvashatunk bele.
Általad nyert szép hazát – A Himnusz és a himnuszok kalandos élete
Hogyan alakult ki, hogy a Himnusz a nemzeti himnuszunk, és mit énekeltünk előtte? Mi köti össze Balassit, a kanásztáncot és Kölcsey szövegét? Mennyi idő alatt írta Erkel a Himnusz zenéjét, és van-e hiteles kottája? Mi volt az Országgyűlés problémája a Himnusszal a 20. század elején? Mi történt, mikor Rákosi felkérte Kodályt és Illyést, hogy írjanak új himnuszt? És mi a helyzet a többi nemzet himnuszaival? Melyiknek van magyar kötődése? Vagy miért nevezzük székelynek a székely himnuszt? Ezeket a kérdéseket is körbejárja a kötet.
Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom. Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közti szerelemről
Miközben az európai irodalom hajnalán már ott találjuk az azonos neműek közti szerelem költészetét, gondoljunk csak Szapphóra vagy sokak szerint az Íliászra is, ezek tárgyalása az iskolában a 2021-es homofób törvény miatt problematikussá vált, hiszen a homoszexualitás jelenik meg bennük. Erre válaszolt Nyáry azzal, hogy a Tiltott szerelem 2. című kötetbe összeválogatta a szerelem sokféle arcát az európai, és közte a magyar irodalomból. Szerepel a könyvben vers, próza- és drámarészlet, és majdnem száz szerző. Többek között: Anakreon, Horatius, Janus Pannonius, Shakespeare, Rimbaud, Baudelaire, Zola, Tolsztoj, Rilke, Proust, Babits, Mann, Szerb, Déry, Galgóczi, Faludy, Ottlik.
Így szerettek ők 3.: legújabb irodalmi szerelmeskönyv
A népszerű sorozat harmadik részéből többek között kiderül, miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, aki nem lehetett az övé; hogyan próbálta megszervezni Vajda János és ifjúkori szerelme, Kratochwill Gerogina újbóli találkozását a költő későbbi felesége; miért kérte meg hétszer Móricz Zsigmond Magoss Olga kezét. Kiderül, hogy Petőfi Sándornak szerelme, Mednyányszky Berta helyett annak apja küldött szakító levelet; hogy Dsida Jenőt és menyasszonyát, Imbery Melindát hat évig próbálták elválasztani egymástól a szüleik, ezért csak titokban találkozhattak; valamint hogy miként élt évekig Molnár Ferenc és élete utolsó szerelme, Bartha Vanda ugyanannak a New York-i hotelnek két külön emeletén.
