Nyáry Krisztián egy kötetbe válogatta a melegirodalom legjavát

Ez a könyv nem jöhetett volna létre Orbán Viktor és azok nélkül, akik különböző stratégiákat eszelnek ki arról, ki legyen a következő közellenség – mondta Király Levente, a Corvina igazgatója a Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom – Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közti szerelemről című kötet hétfő esti bemutatóján a Magvető Caféban. A kötetbe Nyáry Krisztián válogatott közel háromezer év magyar és világirodalmi terméséből, mégpedig olyan műveket,  melyek fókuszában az azonos neműek szerelme áll. A bemutatón Nyáry Krisztiánnal Nádasdy Ádám beszélgetett, felolvasott Bánfalvi Eszter és Fehér Tibor, zongorán játszott Somlai Valéria.

Ruff Orsolya | 2022. február 15. |
Nyáry Krisztián (vál.)
Nem kötelező 2. - Tiltott irodalom - Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közti szerelemről
Corvina Kiadó, 2022, 392 oldal
-

Szerelemről lesz szó egész este – jelentette ki a bemutató legelején Nádasdy Ádám, és rögtön elhangzott az is, hogy a kötet létrejöttét bár a napi politika pillanatnyi helyzete indokolta, de ez a könyv akkor is érdekes volna, ha nincs a gyermekvédelminek nevezett, de melegellenes kitételekkel eltérített 2021-es törvény. Nyárynak ugyanakkor 6-7 éve még Czeizel Endre javasolta egy hasonló típusú antológia összeállítását, de ha nincs a szóban forgó törvény, akkor ez a könyv nem lett volna benne az első három tervében, így viszont kapott egy nagy lökést a munka. A kötet összeállítását pedig mindezeken túl maga az irodalom adja, hiszen

  • az európai líra azzal kezdődik, hogy egy nő szerelmes verset ír egy másik nőnek (Szapphó)
  • az európai epika azzal kezdődik, hogy egy görög hős bosszút áll a férfi szerelme miatt (Homérosz: Iliász)
  • az európai filozófia pedig Platónnal kezdődik, akinek műveiben szintén megjelenik a téma.

Nyáry a válogatásnál alapvetően a művekre koncentrált, nem pedig a szerzőkre, amihez Nádasdy hozzátette, hogy emiatt nem is lehet azt mondani, hogy ez a meleg szerzők antológiája lenne. Az ív az ókortól a közelmúltig húzódik (máig élő kortárs szerző műve nem szerepel a kötetben), és nagyjából fele-fele arányban szerepel benne vers és próza, illetve megtalálható még néhány drámarészlet (például A vágy villamosából). Nehézséget jelentett, amikor regényből kellett kimetszeni egy-egy részletet („Olyan, mint elefántból szalonnázni. Honnan vegyek ki belőle?”).

Részlet a fülszövegből:
Ebben a szöveggyűjteményben közel háromezer év magyar és világirodalmi terméséből válogattam ki az azonos neműek szerelméről szóló legfontosabb műveket - természetesen szigorúan 18 éven felüliek számára. A kötetben hetero- és homoszexuális szerzők művei egyaránt szerepelnek: nem az életrajz, hanem a tartalom, a szerelem sokféle arcának ábrázolása alapján kerestem verseket, próza- és drámarészleteket. Anakreon, Horatius, Janus Pannonius, Shakespeare, Rimbaud, Baudelaire, Zola, Tolsztoj, Rilke, Proust, Babits, Thomas Mann, Szerb Antal, Déry Tibor, Galgóczi Erzsébet, Faludy György, Ottlik Géza, s velük együtt közel száz szerző műveit tartalmazza az antológia.”

A meleg szerelemről az ókorban felszabadultabban lehetett írni, és ugyanez volt igaz rövid ideig a reneszánszra is, a keresztény középkorból viszont már nehezebben lehet ilyen művet felkutatni. Ugyanakkor ismerünk olyan híres műveket, amelyek említik a témát: ezek közé tartozik Dante Isteni színjátéka, amelyben a szodomiták az uzsorásokkal kerültek egy bugyorba, kiderül ugyanakkor az is, hogy Dante emberként sajnálta őket.

Viszont a középkor sem múlt el meleg szerelem nélkül, ennek nyomai például a muszlim európai költészetben maradtak fent: az antológiában így kapott helyet Abdallah Ibn Szárá Asz-Szántárini mór költő a Kék szemű fiatalember című verse, amelyet Faludy György fordított magyarra. „Nem lehet úgy olvasni ezt a verset, mintha nőhöz írta volna?” – vetette fel Nádasdy Ádám, mire Nyáry azt mondta, hogy ilyen esetben a névmások árulkodók. Hozzátette még, hogy Asz-Szántárini esetében nem az lehetett a baj, hogy férfiként egy másik férfihoz írt verset, hanem az, hogy az illető kék szemű, azaz nagy eséllyel keresztény volt – ez annak idején valószínűleg nagyobb problémát jelentett.

Szintén a névmások igazítanak el Michelangelo szonettjeinél is, igaz, ezeket később átírták (mintha férfi írta volna nőhöz), és csak a 19. században jöttek rá az átírási turpisságra. Ha már szonett, akkor kihagyhatatlan Shakespeare, igaz, azt nem tudjuk, hogy műveit kinek, kiknek írta a Bárd, bár vannak köztük férfiakhoz és nőkhöz szólók is. Nádasdy Ádám (aki amellett, hogy nyelvész, író, költő, Shakespeare egyik kutatója és fordítója is) ezen a ponton elmondta, hogy számára ezek a szonettek kimunkáltnak, hidegnek, játékosnak tűnnek: „Nagyon érdekesek, de engem hidegen hagynak”. Szerinte Shakespeare-nek egy szavát sem szabad elhinnünk, hiszen drámaíró volt, és szerinte nincs igazán szerelmes vers a szonettjei között. Ráadásul maguk a magyar fordítások is nagyon a szerelem felé tolják ezeket, a 75. szonett egy részlete például Szabó Lőrinc fordításában így hangzik:

„Az vagy nekem, mi testnek a kenyér

S tavaszi zápor fűszere a földnek”

míg az angol eredeti azért visszafogottabb:

„So are you to my thoughts as food to life,

Or as sweet-season'd showers are to the ground”.

A válogatásba kerültek olyan versek is, amelyeket kimondottan az antológia kedvéért fordítottak le, ezek közé tartozik például egy Byron-mű Nádasdy Ádám fordításában, és egy Emily Dickinson-vers, amelyet Nyáry Luca fordított magyarra. Szóba került Rimbaud és Verlaine szerelme is, de az antológiába most egy olyan Verlaine-vers került, ami a női szerelemről szól (Intézeti lányok – Babits Mihály fordításában).

Az antológia összeállításakor a jogörökösök nem minden esetben járultak hozzá ahhoz, hogy az adott mű bekerüljön a válogatásba („A tiltott irodalmon belül is van tiltott irodalom” – mondta erre Nádasdy Ádám). Ezek közé tartozik Berda József és Török Sophie verse is (utóbbi esetében Nyáry elmondása szerint az Országos Széchényi Könyvtár a kiadótól tudta meg, hogy náluk vannak a jogok – ezt megköszönték, majd nem járultak hozzá az újraközléshez). Vicces mellékszál, hogy Berda József Vers a péklegényekről című művét (amely engedély híján szintén nem kaphatott helyet a kötetben, és amelyben olyan sorok vannak, mint „De te nem tudod, mért olvad össze,/mint párzó szerelem, izzadó testük/kamaszszaga a sülő tészta illatával”) a proletárköltészet példájaként annak idején kifüggesztették egy pékség aulájában. A válogatás utolsó verse amúgy az orosz származású képzőművészé, a 2008-ban elhunyt El Kazovszkijé, amelyet Takács Zsuzsa fordított magyarra.

Az est végén Bánfalvi Eszter és Fehér Tibor felolvasott még egy-egy részletet Tennessee Williams és Ingmar Bergman műveiből, majd a résztvevők felköszöntötték Nádasdy Ádámot, aki február 15-én töltötte be a 75. életévét.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Nádasdy Ádám: A gyerekeket nem szabad elzárni fontos információktól

A homofób módosításokkal eltérített „gyermekvédelmi törvényről” és azok kulturális, társadalmi hatásairól beszélgetett Nádasdy Ádám és Nyáry Krisztián a Buksó-podcast legutóbbi adásában.

...
Hírek

Nádasdy Ádám: A pedofíliát nem szabad összemosni a melegséggel

Nádasdy Ádám a PartizánPRIDE vendégeként gyerekkoráról, magánéletéről, rendszerváltás előtti és utáni tapasztalatairól mesélt. Az interjú végén pedig a kormányzat szexuális kisebbségeket támadó, a pedofíliát a homoszexualitással összemosó törvényére is reagált. 

...
Hírek

Komoly cenzori apparátus felállítását is feltételezi a kormány „gyermekvédelmi” rendelete

Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke a Népszavának beszélt arról, hogy milyen abszurd dolgokat eredményezhet a „gyermekvédelmi” törvényhez megjelent kormányzati végrehajtási rendeletet.

ZÖLD - TERMÉSZETESEN OLVASOK
...
Zöld

Az embert tartjuk nagy művésznek, aztán egyszer csak egy gép kapja a festészeti díjat?

...
Zöld

Miért nem tudják a megújuló energiaforrások megmenteni a Földet?

...
Zöld

Az ország első erdei olvasókabinja Fekete István örökségéhez is kapcsolódik

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

...
Nagy

Visky András: Van, amikor az Isten egy elveszett gyermek

Az 1956-os forradalom után Visky András református lelkész édesapját huszonkét év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, édesanyját – hét gyermekükkel együtt – kitelepítették a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe. Kitelepítés című regényének alapját az otthon és az apa elvesztése, valamint a gyerekkori lágerbeli emlékei adják, melyben biblikus narratíva keveredik az elbeszélő hangján testvérei, valamint az édesanya történeteivel. 

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Hírek
...
Nagy

Vámos Miklós új könyvében a múltbéli üzenetek nemcsak kordokumentumok, ma is frissek és aktuálisak

...
Szórakozás

Ismerd meg sétálva Nádas Péter Budapestjét!

...
Gyerekirodalom

Asterix kutyája saját képregénysorozatot kapott

...
Zöld

Kiplingnek igaza volt: a farkasok akár a kutyáknál is jobban tudnak kötődni az emberhez

...
Szórakozás

Tom Hanks új regénye egy szuperhősfilm kulisszái mögé visz

...
Podcast

BORDA RÉKA: Minden második ismerősöm abúzus túlélője

...
Hírek

Harry Potter varázspálcájára is lehet licitálni Londonban

...
Hírek

Bereményi Géza Széna tér című költeménye végigfut majd az új emlékparkban

...
Hírek

Tízezer Nádas-kötetet kapnak a diákok az író 80. születésnapja alkalmából

...
Hírek

Alan Rickman felhívta Rowlingot a forgatás előtt, hogy többet tudjon meg Pitonról

...
Hírek

Orosz állampolgárságot kapott Edward Snowden

...
Hírek

Gárdos Péter nem forgathatott filmet, ezért könyvet írt Semmelweisről