Gerlóczy Márton: Fikció 2. - Az örvény
"A dolgok egyféleképpen történhetnek, tudniillik úgy, ahogyan történtek." Gerlóczy Márton többkötetes identitásthrillerének második része ott folytatódik, ahol az első véget ért. A DNS-eredmény megérkezett a szicíliai kisváros csöndes sikátorába, a családregény szereplői szétszéledtek, és a történet helyén elindul a lefelé szívó gyors, forgó mozgás. Az aparegény apa nélkül marad. A Fikció második része utazás a tudat mélyére, kényszerleszállások, vulkánkitörések és frontális ütközések örvénylése egy családtörténetben önmagát kereső ember identitása körül.
Mikor? Október 13. 17:00 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
A család egy nagy elbeszélés, fikció, ami alakít minket, állítja Gerlóczy Márton tavaly júniusban megjelent regényében, ami egy többkötetes projekt első része: Fikció - A katlan.
Tovább olvasokPéntek Orsolya: Vénusz jegyében - Pécs regénye
Pécs soknemzetiségű kultúrváros, ahol kibogozhatatlanul keveredik a római alapítók, a középkori egyetemváros, valamint a törökök Iremjének - földi mennyországának - emlékezete a tizenkilencedik századi prosperáló polgárváros hagyatékával. Pécset sokan akarták meghódítani, de a város, amelyet a törökök szívrablónak mondanak a krónikáikban, szilárdan áll az alapítás óta a déli határvidéken. Régebbi, mint maga az ország. Péntek Orsolya negyedik regényének hősei egykori városlakók: Ulpia Ruca kelta-római asszony és leszármazottai, az egyetemen tanító Galvano da Bologna, a Mátyással élet-halál harcot vívó Janus Pannonius püspök és az itt élő, csodatévő Idrísz baba, a bektasi szent. De felbukkannak az egykori pestiskórház szakácsnői és sírásói is. A Zsolnayak, az Angsterek és a szomorú huszadik század több figurája a szerb megszállóktól az '56-os forradalom után utóvédharcokat folytató mecseki láthatatlanokig.
Mikor? Október 13. 18:30 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Péntek Orsolya negyedik regénye, a Vénusz jegyében igazi városregény. Hol a reneszánsz krónikák, hol a török útleírások és mesék nyelvén megszólaló történet, amelynek főszereplője az örökké változó, mégis minden időrétegét őrző, immár közel két évezredes város: Pécs. Olvass bele!
Tovább olvasokMészáros Dorka: Mimézis
Eltűnt Kovács Bence, a VI. kerületi rendőrök pedig a lakosság segítségét kérik. A harminckét éves férfi március 25-én az esti órákban a munkahelyéről távozott, azóta ismeretlen helyen tartózkodik. életjelet nem ad magáról. Amikor a veszélyeztetett terhessége miatt szabadságolt rendőrnyomozó, Wass Réka szomszédja nyomtalanul eltűnik, a nő önhatalmúlag visszahelyezi magát a szolgálatba, hogy megkeresse a fiút. Titkos akciójában egyedül a rendőrség fiatal gyakornokára számíthat. Réka és Gergő kénytelen együttműködni, hogy a nem minden-napi sorozatgyilkos nyomára bukkanjanak. Az elkövető, akit keresnek, olyan pontosan gyilkol, mintha könyvből olvasná.
Mikor? Október 13. 19: 45 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Vincze Ágnes: Kárrendezés
Ismered a viccet, amiben a negyvenes szingli nő megismerkedik egy pasival, majd mellrákot diagnosztizálnak nála, és alighogy meggyógyul, a pasi rákos lesz, aztán kilenc hónap múlva meghal? Nem? Nem csoda, mert ez nem vicc. Azt mondják, a legjobb történeteket az élet írja, kérdés, hogy ez vajon egy jó történet? Lehet jó, egy olyan sztori, ami azzal kezdődik, hogy az egyik főhős meghal? Fel lehet dolgozni egy daganatos betegséget, a hűtlenséget, a párunk halálos diagnózisát, majd a gyászt? A Kárrendezés a szerelem és a búcsú regénye.
Mikor? Október 14. 17:00 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Fliegauf Gergely: Mentem, álmodtam
Az álmok és a valóság laza kapcsolatban állnak egymással. Néha azonban valóságosnak éljük meg az álmainkat, és a valóság álomszép. Erről mesél Fliegauf Gergely első könyve, a Mentem, álmodtam, amelynek főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája elől a fantáziába menekül. Az útja során csak a túlélés vágya hajtja, de mindenben képes meglátni a szépséget, és folyton ostorozza magát. Harminc év múlva aztán csak azokkal a csodákkal kell foglalkoznia, amelyekre soha nem volt ideje, mert elrabolta a munka világa. Szinte visszasírja a korábbi poklot, és meglepő testi átalakuláson megy keresztül. Végigkíséri a barátság és a szerelem, nem hagyja nyugodni a kötelesség és a felelősség.
Mikor? Október 14. 17:45 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Fliegauf Gergely első könyvének főhőse egy felnőtté válás küszöbén álló fiú, aki a börtönőri munkája és a szerelmi csalódások elől a fantáziába menekül. Olvass bele!
Tovább olvasokMolnár T. Eszter: Hidegkút
Molnár T. Eszter Hidegkút című regénye Zoltán Gábor szerint olyan, mintha a legeslegjobb fordító áldozatos és szakszerű munkája nyomán olvashatnánk egy kortárs amerikai vagy nyugat-európai nagy író bestsellerét. De a Hidegkút nem fordítás, itt játszódik és most, amitől, ha lehetséges, még fájdalmasabb és még szebb."Még mindig ásnak. Azt hiszik, senki se látja őket, de a seggfej szomszéd szokás szerint az ablak előtt veri a nyálát. Mire lett figyelmes május ötödikén Czoborék kertjében, Seggfej úr? Ástak. Felásták a hátsó részt a grillsütőtől a mogyoróbokrokig. Hullákat földeltek el, legalább tizenegyet, és némelyiknek két feje volt. Szinte sajnálom, hogy nem hallhatom, amikor vallomást tesz."
Mikor? Október 14. 19:00 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Molnár T. Eszter Hidegkút című regénye Zoltán Gábor szerint olyan, mintha a legeslegjobb fordító áldozatos és szakszerű munkája nyomán olvashatnánk egy kortárs amerikai vagy nyugat-európai nagy író bestsellerét. De a Hidegkút nem fordítás, itt játszódik és most, amitől, ha lehetséges, még fájdalmasabb és még szebb.
Tovább olvasokGaraczi László: Weszteg
Garaczi László új regénye a karantén idején játszódik Magyarországon, a történet három sűrű napot fog át. A harmincas éveiben járó rendszergazda Brúnó és a tanár Hajni a világjárvány közegében próbálják feldolgozni szakításukat. Két nézőpontból számolnak be a részben összekapcsolódó, részben párhuzamos, egymásra rímelő vagy éppen egymást ellenpontozó történésekről. A maszkviselés, az online munka, a távolságtartás, az elnéptelenedett város, a bezártság és annak következményei - mindezek a motívumok túlmutatnak a konkrét járványhelyzeten. A karantén nem háttérként, hanem a társadalmi elszigeteltség metaforájaként jelenik meg. A harmadik szólamban Sybille, a német ökofeminista politológus a disztópiaként elképzelt jövő "csúnya, új világának" költői-filozofikus képeit adja.
Mikor? Október 14. 20:00 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Gurubi Ágnes: Másik Isten
Szenvedélyes szerelem, túlfűtött szexualitás, az apa hiánya, a hétköznapokba való beleszürkülés, a vágyott és a valódi élet közötti ellentét egyaránt fontos kérdései Gurubi Ágnes második regényének. Az író első könyve, a Szív utca óriási sikert aratott, az örökölt családi traumák működését feldolgozó szöveg női hősei mély nyomot hagytak az olvasókban. A most megjelenő kötet középpontjában ismét egy nő áll, de körülötte már a férfiak a domináns szereplők. Az előző regényhez hasonlóan itt is egy válságba került főhősnővel találkozhatunk, ő azonban nem a régmúlt, hanem a közelmúlt eseményei alapján próbál túljutni traumáin, és nem annyira az életében hangsúlyos nők, sokkal inkább férfiak felől próbálja megérteni önmagát.
Mikor? Október 15. 15: 30 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
A hét könyve Gurubi Ágnestől a Másik Isten, melynek főhőse az apjához, férjéhez és szeretőjéhez fűződő kapcsolatának lejegyzésével és megértésével igyekszik rendet tenni egyre kaotikusabbá váló életében.
Tovább olvasokVeres Attila: A valóság helyreállítása
Veres Attila, a horror és a weird irodalom hazai mestere és nemzetközileg is elismert szerzője egy új novelláskötettel tér vissza majdnem öt évvel a kultikussá vált Éjféli iskolák után. Ezekben a történetekben a démoni megszállottság járvány; a szerelem kutyaharapás; a komédia iszonyat - a valóság pedig csak hit kérdése.A valóság helyreállítása a széthullás állapotairól szól. Szétesnek benne életek és közösségek, hitek és világok. Mi, akárcsak a szereplők, keressük a helyünket ebben a szétszakadó világban, és ha nem találjuk, akkor eltűnünk a semmiben. A kötet tizennégy írásában Veres korunk legsürgetőbb kérdéseire keres választ a világ értelmezésével kapcsolatban. A lapokon elmosódik a határ az eksztázis és az iszonyat, a valóság és a fikció, a regény és a novelláskötet, a horror és a szépirodalom között.
Mikor? Október 15. 18:00 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
A nemzetközileg elismert horror és weird író Verest továbbra sem szelidítheti meg semmilyen elvárás, meglepő és kidolgozott fordulatokkal építkező novellái magyar valóságok során át vezetnek az emberi lét széthasadásaiba, majd azokon túl egy új létezésbe. A valóság helyreállítása a hét könyve.
Tovább olvasokDarvasi László: Az év légiutas-kísérője
Darvasi László évtizedek óta az egyik legjobb elbeszélő, Az év légiutas-kísérője pedig igazi mesternovellákat tartalmaz. A történetek helyszíne legtöbbször a magyar vidék, ahova elköltözött, de elszakadni képtelen felnőttek térnek vissza újra és újra, ahol a különböző generációk nem értik meg egymást a legváltozatosabb módokon. Az írásokban mégis ott kísért mindig a humor, a komor helyzeteken is átüt a kíméletlen fantázia, és a legváratlanabb helyzetekben is felbukkan a költőiség.
Mikor? Október 15. 18:30 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Gyurkovics Tamás: Akcentus - Lugosi Amerikában
Gyurkovics Tamás harmadik kötete egy elevenségében hiteles Lugosi Bélát rajzol meg. A munkát komoly kutatás előzte meg. Az amerikai filmgyártás aranykorán át értjük meg, milyen az a bizonyos "kontinentális sárm és óvilági modor", ami a korabeli filmcsillagok számára egyszerre vonzó, ám - a hangosfilm megjelenésével - egyre szűkebb skatulyába zárta a magyar Hollywoodot. Az Akcentus Lugosi Béla emigráció utáni éveire összpontosít. A regény elbeszélőjét, Lugosi titkárának kitalált alakját a szerző valós személyekből gyúrta össze. A regényes életrajz a végén kezdődik, innen halad visszafelé az időben egészen addig a pontig, ahol Lugosi története végzetes fordulatot vett.
Mikor? Október 15. 20: 15 Hol? Nemzeti Táncszínház- Facebook-esemény ITT.
Lugosi Béláról, aki az egyik legismertebb magyar a világon, mi, magyarok többnyire csak közhelyeket tudunk, pedig az életéből több film vagy regény is kitelne. Gyurkovics Tamás most megírta az egyiket. Olvass bele az Akcentusba!
Tovább olvasokMaros András: Sorsolják a kaszinótojást
Hány nap a világ? Maros András regényében úgy tűnik, hogy öt. Ebben az öt napban ugyanis a rendszerváltás utáni neurotikus eufória annyira szemléletes módon jelenik meg, hogy mi is úgy érezzük, az új világ színes és építhető, mintha csak legóval zsonglőrködnénk. A Sorsolják a kaszinótojást főszereplője egy egyetemről kimaradt fiú, aki furcsa önreflexióval néz a világra. Egyszerre látja nagyon tisztán, mégis saját vágyai homályos ablakán keresztül a környezetét. Amikor Mr. Ceng mellé kerül a kínai boltba, még nem tudja, milyen lelki és szellemi roadshow vár rá ebben a folyton a műanyag-papucs-illatú világban, ahol mindenki túlzottan élhetetlen, mégis mindenki túlzottan életképes.
Mikor? Október 16. 15:15 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
1993-ban a huszonéves András kimarad az egyetemről, el kell döntenie, mihez kezd az életével, de közben pénzre is szüksége van, tehát bekarikáz egy álláshirdetést. Aminek messzemenő következményei lesznek. Mutatunk egy részt Maros András új regényéből!
Tovább olvasokHidas Judit: Nem vagy többé az apám
Hidas Judit regénye a belső biztonság keresésének története. A könyv főhőse, Eszter a rendszerváltás utáni évek reményekkel teli időszakában válik felnőtté. Viszonylagos jómódban él a családjának köszönhetően, mégsem találja a helyét a világban. Szülei válása, a múlt öröksége rányomja bélyegét az életére, miközben egyedülálló anyaként valódi céljait keresi. Eszternek szembe kell néznie a családi titkokkal ahhoz, hogy tovább tudjon lépni. A Nem vagy többé az apám érzékenyen és pontosan beszél a mai szülő-gyerek viszony dilemmáiról és konfliktusairól.
Mikor? Október 16. 17:15 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Kemény Zsófi: Az aranykor fénykora
Kemény Zsófi legújabb regénye, Az aranykor fénykora idén október elején jelent meg a Cser Kiadónál. A kapunyitási pánik regénye, a helyüket kereső közép-huszonévesekről szól, akik egyszerre üresek és vannak teletömve a koruk minden sallangjával és szellemi hordalékával. Au, a színész sajnos gyilkos. És a három legjobb haverja is az. Közöttünk téblábolnak a saját Aranykorukban, itt és most Budapesten. Szerelmet keresnek, célt és feloldozást. Némelyiket meg is találják. Jövőképük az apokalipszis, szabadságukat algoritmusok szabályozzák, érzelmeiket a kémia.
Mikor? Október 16. 18:15 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Visky András: Kitelepítés
Visky András Kitelepítés című könyve egyrészt családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe, majd a Lăteşti lágerbe, miután a református lelkész édesapát, Visky Ferencet bebörtönzik. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” – ahogyan azt a szerző vele készített interjúnkban megfogalmazta. Leginkább azonban egy elemi – zsigeri – példázat hitről, szeretetről és szabadságról, szétszóratásról és egybegyűjtésről.
Mikor? Október 16. 19:00 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Visky András Kitelepítés című könyve egyrészt családtörténet egy kisfiú szemszögéből, akit kétévesen édesanyjával, Visky Júliával és hét testvérével kitelepítenek a Duna-deltával határos Bărăgan sztyeppe egyik lágerébe. Másrészt „az Istennel való megjegyzettség története” is. A Kitelepítés a hét könyve.
Tovább olvasokKeresztury Tibor: Reményfutam
Keresztury Tibor mára már kultikus kisprózakötete 2000-ben jelent meg a Magyar Narancs gondozásában. A szerző hatvanadik születésnapjára megjelenő új, változatlan kiadás immár történeti távlatból, ám eredeti kifejezőerejéből mit sem veszítve ad hírt a „keleti kilátásokról”. A szövegek a kilencvenes évek magyar mindennapjainak összetéveszthetetlen hangú, fanyar humorú, groteszk-abszurd-realista élménybeszámolói. A könyv a magyar irodalom markáns műfajának, a publicisztikának nagy teljesítménye: tavaly megjelent Artisjus-díjas regénye, a Hűlt helyem mellett a rövid történetek, tárcák, tárcanovellák révén lett Keresztury a kortárs próza meghatározó egyénisége. (Keresztury Hűlt helyem című könyve korábban a Hét könyve volt, a recenziónkat ITT olvashatod róla, tavalyi Margós beszélgetésről a beszámolót pedig ITT.)
Mikor? Október 16. 19:45 Hol? Nemzeti Táncszínház. Facebook-esemény ITT.
Keresztury Tibor mára már kultikus kisprózakötete 2000-ben látott napvilágot a Magyar Narancs gondozásában. A szerző hatvanadik születésnapjára megjelenő új, változatlan kiadás immár történeti távlatból, ám eredeti kifejezőerejéből mit sem veszítve ad hírt a „keleti kilátásokról”.
Tovább olvasok
