A holtszezonban is irány Veszprém: Cserna, Grecsó, Háy, Nyáry, Vecsei az új irodalmi fesztiválon

A holtszezonban is irány Veszprém: Cserna, Grecsó, Háy, Nyáry, Vecsei az új irodalmi fesztiválon

Új irodalmi fesztivál indul Veszprémben február 25-27. között Holtszezon néven. Sok-sok helyszínen kis és nagy programokkal szólítják meg a fiatal kultúrafogyasztókat, mert a balatoni régió holtszezonban is izgalmas. A Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa-program irodalmi rendezvénye hagyományteremtő szándékkal kifejezetten az uborkaszezonban indul el. De lehet holtszezonnak hívni egy eseményt, ami megtölti kulturális tartalommal Veszprém városát? A kérdésre röviden és magabiztosan, természetesen igennel válaszolt Can Togay, a fesztivál egyik szervezője, akivel a Holtszezon Irodalmi Fesztivál ötletéről és céljairól beszélgettünk. 

vl | 2022. február 23. |

A színház vagy a sport világában sem ismeretlen a holtszezon fogalma, általában azt az időszakot nevezzük így, amiben nem történik semmi. Mármint látszólag nem történik semmi, nincs évad vagy bajnokság, valójában mégis rengeteg minden történik: ilyenkor készülnek a társulatok vagy csapatok a következő megmérettetésekre, ebből a szempontból a műhelymunka és a felkészülés kap hangsúlyt.  

"A szezonhosszabbítás az EKF egyik kiemelt célja, hogy ne csupán nyáron, hanem télen is történjen valami Veszprémben és a régióban"

 - mondta Can Togay, művészeti és kreatív főtanácsadó, aki az EKF-nek tett javaslataiban “irodalmi szezonok” gondolatát vetette fel, amihez be lehet terelni mindent, ami irodalmi szempontból releváns és a régióban történik. "Az EKF pályázatban annak idején megszületett a szlogen, miszerint “a hét ne álljon többé unalmas keddekből”, és mi Varga Richárddal (a Holtszezon szervezője - a szerk.) erről kezdtünk el beszélni: mi lenne, ha olyan időpontban lenne izgalmas irodalmi rendezvénysorozat, ami egyáltalán nem jellemző? Mi lenne, ha az eseménytelenségre ítélt, álmos időszakban valósulna meg?" - mondta Togay, aki viccesen hozzátette, azt nem tudta átvinni, hogy február 30-án rendezzék meg az eseménysorozatot, ami ugye nem lehetséges. 

"Azt szeretnénk, ha olyan dolgok találkoznának egymással, amik nem szoktak. Idősebb generáció a fiatalabbal, a lokális az országos érdeklődéssel, a műfaji irodalom az elitirodalommal, hogy valamiféle interakcióba kerüljenek az egymással párhuzamosan létező szempontok." Az a projekt számára külön fontos volt, hogy az egyetemistákat is a városban tartsák, mert szükségük van a kapcsolódási pontokra, ne rohanjanak rögtön haza, mihelyt véget ér a hét. 

Togay a Veszprémi Egyetemen tanít kreatív írást, ahol a diákjaival kezdett arról beszélni, milyen eseményt képzelnének el, hiszen ők lennének a célcsoport. Így derült ki, hogy komolyan érdeklődnek a zsánerműfajok iránt (fantasy, sci-fi, krimi, horror, romantikus történet, képregény), illetve az olyan határátlépések iránt, amikor a különböző zenei műfajok és az irodalom, a gasztronómia és az előadóművészet találkozik, ezért ezek a szempontok az egész fesztivál nézőpontjában megjelennek. "Totálisan másban vagyunk ők és én, ami a korkülönbséget nézve nem meglepő. 

Tanítás közben kis túlzással folyton a Csillagok háborúját kell elővennem, ha közös ismeretre akarok hivatkozni.

Mindazonáltal nagyon tudatosak, ami az elbeszélést, a mesét illeti. Műfajokban gondolkodnak, anyanyelvük a fantasy, szerepjátékokat játszanak, ami ugye a storytelling egyik fajtája, azaz történetet fejlesztenek szenvedéllyel."

A Holtszezon gondolata így kezdett összeállni, amelynek során valamiféle hibrid, többfajta hangvételű program jött létre, amiben megjelenik a klasszikus értelemben vett szépirodalom, de például fellép a Platon Karatev, a Lázár tesók, Boebeck, Barkóczi Noémi, Vecsei H. Miklós Párbeszéd sötétben című Csoóri Sándor-ekoncertszínházával, de lesz Ohnody koncert és slam poetry is. A helyi irodalmi hagyományt képviseli Fenyvesi Ottó, de együtt lép fel Géczi János és a Vad Fruttik énekes-dalszövegírója, Likó Marci. De lesznek Móricz Zsigmond-ösztöndíjasok, Cserna-Szabó András, Grecsó Krisztián, Háy János és Nyáry Krisztián is.

Az ismert nagyobb helyszínek, Expresszó vagy Művésetek háza mellett nagyon sok kisebb étterem, kocsma és galéria is csatlakozott: Kunszt, Terem, Papírkutya, Utas és holdvilág Antikvárium, Wine & Vinyl Bar & Store, Fricska étteremlakás, Incognito Kávézó. Érdemes körbenézni, mert izgalmas helyekről van szó. "Eleve vonzó, kulturális atmoszférájú helyszíneket kerestünk, oda akarunk menni a nézőhöz, a fogyasztóhoz. Majd szeretnénk terjedni is a régióban. Az ünnep- vagy eseményszerűségét az adja, hogy három napon át olyan helyeken botlasz az irodalomba, ahol amúgy is az együttlétet keresed." 

"A legfőbb célunk nem is annyira irodalmi, mint inkább ennek a kulturális régiónak az erősítése" - magyarázza Togay a Holtszezon vízióját, amin ilyen értelemben "az irodalom eszköz a fiatalok eléréséhez, bevonásához". Abban reménykednek, hogy hosszútávon megmarad ez az esemény, ami az idei indulása után a jövő évi EKF-évben még nagyobbá és nemzetközivé válhatna. 

AZ OLVASÓK ORSZÁGA
...
Nagy

Ha eltévedsz az információs dzsungelben, már nem hiszel el semmit - és pont ez a cél

...
Podcast

Hogyan teremthetünk jobb Magyarországot 2030-ra?

...
Nagy

A nőiesség kultusza még ma is sok nőt hátráltat az önmegvalósításban

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

Hírek
...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

...
Hírek

Nádas Péter a Világló részletekért elnyerte a Berman Irodalmi Díjat

...
Hírek

Meghalt Vangelis

...
Hírek

Megmenekült és megújult a Hévíz folyóirat

...
Szórakozás

Megvan, ki játssza Coriolanus Snow-t az Éhezők viadala előzményfilmjében

...
Hírek

Mi történne a világgal méhek nélkül?

...
Szórakozás

Julianne Moore főszereplésével készül az új Atwood-adaptáció

...
Hírek

Ősszel jelennek meg Alan Rickman naplói

...
Beleolvasó

Szeifert Natália Örökpanorámája egy képzeletbeli falu keletkezését és pusztulását kíséri nyomon

...
Hírek

Orbán Viktor a mindennapos olvasásra buzdít

...
Hírek

Libri-díj, Nick Cave-doksi, Irodalmi Diszkó [Programajánló]

...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

...
Szórakozás

Ternovszky Béla: A Macskafogó minden szempontból kegyelmi állapotban íródott

Ternovszky Béla animációs filmkészítőként is megmaradt nézőnek, és saját bevallása szerint világéletében olyan filmeket akart rendezni, amelyekre máskülönben ő is beült volna. Interjúnkban a Macskafogóról, festészetről, színészi próbálkozásokról és Rejtőről beszélgettünk vele.