A filmben szó esik többek közt arról, hogy paradox módon a könyvet kiadó Labrisz és a magyarországi LMBT-közösség is megerősödött attól, hogy támadások érték a Meseország mindenkiét és alkotóit. Rédai Dorottya, a Meseország mindenkié projekt-koordinátora ugyanakkor arról is beszélt, hogy sok könyvesboltban – azon túl, hogy becsomagolva kell árulni a könyvet és nem lehet a kirakatban – egyenesen dugdossák azt a vásárlók elől. Szóba került az is, hogy megnövekedett érdeklődés miatt milyen bonyodalmas volt nyomdát találni az újabb kiadásokhoz: a második kiadásnál a nyomda nem engedte feltüntetni nevét, a későbbiekben pedig az egyesület egy szerb nyomdával tudott együtt dolgozni. Nagy M. Boldizsár arról is beszélt, hogy a mesekönyv az LMBT-ellenállás szimbóluma lett Magyarországon, és hogy nem számítottak rá, hogy külföldön is ilyen nagy lesz az érdeklődés a könyv iránt.
A Meseország mindenkié Facebook-oldalán jelentették be, hogy ezen kívül tárgyalásokat folytatnak több más külföldi kiadóval is.
Tovább olvasokA mesekönyv brüsszeli bemutatóján Gwendoline Delbos-Corfield összefoglalta a Magyarországon zajló folyamatokat: a gender studies-szak megszüntetését, a CEU elüldözését, a médiapluralizmus felszámolását, a korrupciót. Szerinte a Meseország mindenkié azért eshetett áldozatul, mert a sztereotípiákkal harcol, és hozzátette azt is, hogy ha az Európai Unión belül egy országban betiltanak egy könyvet, akkor határozott állásfoglalásra van szükség. Rédai Dorottya felelevenítette a könyv útját: bár kis projektként indult, a magyarországi fejlemények miatt a könyv most már az európai gyerekirodalom része lett. Nagy M. Boldizsár, a kötet szerkesztője azt hangsúlyozta, hogy a mese az egyik legerősebb műfaj, és azért van szükség a régi történetek újramesélésére, mert meg kell mutatni, hogy a hátrányos helyzetűeknek is ugyanakkora joguk van ahhoz, hogy hősök legyenek. Tompa Andrea, az egyik mese szerzője pedig arról beszélt, hogy mindaz, ami a Meseország mindenkiével történt, megrázott mindenkit, aki a projektben részt vett. Fájdalmas volt látni, ahogy megsemmisítik a munkáját, és ezzel jelképesen azt a családmodellt is, amiről ő mint örökbefogadó szülő írt. Azt is kiemelte, hogy a szimbolikus rombolást, a könyvdarálást Magyarországon nem ítélték el a politikusok. Pedig nem az a normális állapot, amikor az irodalom üggyé válik.
A bemutató várhatóan jövő márciusban lesz, a bécsi SVUNG-ban, azaz a Bécsi Magyar Színházban.
Tovább olvasokAhogy arról mi is beszámoltunk, a könyv akkor került igazán a köztudatba, amikor Dúró Dóra ledarált egy példányt, ami óriási felháborodást váltott ki, a külföldi sajtó is cikkezett róla - a TIME Magazin írását itt szemléztük mi is. A kötet szerkesztője, Nagy Boldizsár korábban a Könyves Magazinnak azt mondta, hogy Meseország mindig is mindenkié volt, csak erről nem feltétlenül tudott mindenki, Bódis Kriszta pedig a margós bemutatón arról beszélt, hogy a mesekönyv is az önelfogadáshoz és az önismerethez, összességében a békesség felé vezet minket. A 2020 szeptemberében megjelent Meseország mindenkié mesekönyv ezidáig több mint 30.000 példányban kelt el, és 11 európai nyelven jelenik meg, a kötet angol fordítója pedig egyike volt azoknak, akik elnyerték a műfordítók legrangosabb díját. És míg a könyvet a Dunakanyarban levetették egy könyvtár polcáról, Rédai Dorottyát, a mesekönyv projektkordinátorát 2021-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé sorolta a TIME.
