Nyáry Krisztián a Sztálin által Gulagra küldött meteorológusról posztolt

Nyáry Krisztián Sztálin meteorológusa címmel írt érdekes bejegyzést Facebook-oldalára, nem sokkal azután, hogy Palkovics László – vélhetően az augusztus 20-i tűzijáték elhalasztása miatt – menesztette az Országos Meteorológiai Szolgálat elnökét és szakmai elnökhelyettesét. Alekszej Feodosevics Wangenheim tragikus meghurcoltatásáról Olivier Rolin francia író írt regényt.

fk | 2022. augusztus 23. |

Nyáry Krisztián a posztjában – amelyhez külön kommentárt nem fűzött, de amely erősen összecseng a mostani eseményekkel – a következőket írta: „Alekszej Feodosevics Wangenheim a Szovjetunió Meteorológia Szolgálatának igazgatója 1934. január 8-án este a moszkvai Bolsoj Színházba készült. Felesége a jegyekkel a kezében az aulában várakozott, de a férje nem érkezett meg az előadás kezdetéig. Sőt, később sem: aznap délután a titkosrendőrség hírhedt Ljubjanka börtönébe hurcolták a hivatalából. Közölték vele, hogy szabotázzsal vádolják, mert meghamisította az időjárás-előrejelzéseket, hogy aláássa az aszály elleni harcot. Hithű kommunista volt, Sztálin hűséges híve, ezért először azt hitte, összekeverik valakivel. Később rá kellett jönnie, hogy őt teszik felelőssé a rossz állami döntésekből következő csapnivaló mezőgazdasági termésért. Tíz év kényszermunkára ítélték. Ezután is úgy gondolta, túlkapás áldozata, Sztálin bizonyára nem tud sorsáról.”

Nyáry Krisztián leírása szerint a meteorológus büntetését vélhetően a távoli Szoloveckij-szigeteken töltötte egy kolostorból kialakított Gulag-táborban, ahol idővel megengedték neki, hogy méréseket készíthessen a környéken felgyülemlett hómennyiségről és más időjárási adatokról. Ebben az időben rajzokat készített sarki fényről, a különböző felhőalakzatokról, és a helybeli állat- és növényvilágról. „Rajzait és akvarelljeit egy külön füzetbe gyűjtötte. Naplót is vezetett négyéves kislánya számára, amelybe megfigyeléseit és irodalmi igényű reflexióit rögzítette. Meteorológiai témájú előadásokat is tartott rabtársai számára.”

Néhányszor feleségének is írhatott levelet, három és fél évvel a letartóztatása után azonban az államvédelemtől érkezett levél a feleség számára, amelyben közölték, hogy férje büntetését újabb 10 évvel meghosszabbították, és egyúttal megvonták tőle a levelezés jogát is. „Soha többé semmilyen információ nem érkezett felőle. Csak a Szovjetunió összeomlása után derült ki, hogy a levél minden szava hazugság volt. Wangenheimet 1937. november 7-én, a Nagy Októberi Forradalom 20. évfordulóján – egyfajta perverz ünnepi aktusként – 1115 másik rabbal együtt kivégezték. Hivatalosan egy nacionalista összeesküvésben való részvétellel vádolták őket. Valójában egyszerűen kellett a hely az újabb raboknak.”

Az időjárás már nem egyszer átformálta a világtörténelmet

Marcus Rosenlund új könyvében azzal foglalkozik, milyen drámai eseményeket okozott az időjárás a történelmünkben. Olvass bele!

Tovább olvasok

Nyáry Krisztián arról is írt, hogy a meteorológus naplója és rajzai az egykori kolostor könyvtárából kerültek elő. Lánya, Eleonóra később egy emlékalbumot állított össze a tiszteletére. Ennek alapján írt a történetből regényt Sztálin meteorológusa címmel Olivier Rolin, francia író. A teljes posztot ITT lehet elolvasni.

Hírlevél feliratkozás

 

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az időjárás már nem egyszer átformálta a világtörténelmet

Marcus Rosenlund új könyvében azzal foglalkozik, milyen drámai eseményeket okozott az időjárás a történelmünkben. Olvass bele!

...

Az évszázadok során csaták menetét, birodalmak sorsát dönthette el az időjárás

Marcus Rosenlund könyve, a popkulturális utalásokban gazdag Az időjárás és a történelem számos példán keresztül mutatja meg, hogy Földünk időjárása egy olyan mátrix, amelyben egy-egy komponens megváltozása birodalmak, civilizációk és kultúrák felemelkedését vagy hanyatlását okozhatja.

...

Mit gondol az író az olvasók országában? Aki válaszol: Nyáry Krisztián

Érdekel minket, hogy a hazai szerzők hogyan látják irodalom és közélet kapcsolatát, de nem aktuál- és pártpolitikai törésvonalak mentén, hanem eggyel általánosabb nézőpontból, ezért összeállítottunk és elküldtünk nekik egy kérdéssort.

KÖNYVHÉT
...

Vérszerződést kötünk, hogy komfortzónán kívüli könyveket olvasunk! / Flair #6

A Vigadó tér 18-as standjánál az olvasó podcasterek vakmerő kihívásra vállalkoznak: álkapcsolatok, escortnapló és feminista fantasy. Hallgassátok!

...

Flair Podcast #5: A póniklubtól Esterházyig – így váltunk olvasóvá

Hogyan váltunk olvasóvá? Flair Podcast az Ünnepi Könyvhéten a szerkesztőséggel.

...

Flair Podcast #3: Mindenkinek van egy saját Bermuda-háromszöge – Beszélgetés Mechiat Zina költővel

Mechiat Zina költővel beszélgetünk második, Bermudák találkozása tilos című kötetéről.

...

Flair #2: BookTok, politikai viharok és az Alice Munro-titok – Beszélgetés Milovecz Laurával

Könyvhét, Vigadó tér 18-as stand: podcast a flair székekből, hallgassátok! 

...

Tarr Zoltán a Könyvhéten: Felfüggesztjük az árkötöttségi törvény alkalmazását

A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter bejelentését az Ünnepi Könyvhéten lelkes taps fogadta.

...

Flair Podcast #1: Paneloktól a londoni elitig – David Szalay és a Test

Spontán, kötetlen kibeszélő David Szalay Booker-díjas regényéről a Vigadó térről.

A hét könyve
Kritika
David Szalay szűkszavú hőse egy életen át sodródik – de mégis végig szurkolsz neki
David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

David Szalay: Az erőszak, a vágy és a trauma nem elbeszélhető

Interjú a magyar származású Booker-díjas szerzővel, aki idén megnyitó beszédet mond az Ünnepi Könyvhéten.

Polc

Sötét mese a furcsa lányról, aki elégette az apját

...

A mágikus realizmus sosem volt még ennyire gondtalan és felszabadító

...

Mennyiért adja el az ember a lelkét az ördögnek? – Knausgård megírta eddigi legsötétebb könyvét

...

Nagyszájú nő vagy rendszerellenes művész? – Juan Gabriel Vásquez kolumbiai író: Feliza nevei

...