Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Garton Ash, Lunde, Sarr: ezek a külföldi könyvbemutatók várnak az őszi Margón!

Október 13. és 16. között ismét vár a Margó Irodalmi Fesztivál könyvbemutatókkal és koncertekkel, ezúttal a Nemzeti Táncszínházban. Íme, ezekkel a külföldi szerzőkkel és könyvekkel találkozhatsz!

sa |

Timothy Garton Ash: Szólásszabadság

Timothy Garton Ash
Szólásszabadság
Ford. Frank Orsolya, Európa, 2022, 852 oldal
-

Soha nem volt ekkora szólásszabadság a világon, mint amit manapság megélünk – köszönhetően az internetnek és a közösségi hálónak. Ennek az ellenkezője is igaz: soha nem volt ekkora hatása egy-egy közösségre az elhallgattatásnak, a hálóról való letiltásnak, azaz a szólásszabadság korlátozásának. Az is új jelenség, ahogy egy szöveg kinövi a saját kereteit, ahogy a kézzel fogható könyv mellett megjelenik a digitális, amely meghaladja a hagyományos könyv fogalmát. Végtelen számú széljegyzetet és utalást csatolhatunk állításainkhoz, mint ahogy a tudásunk forrásának sem szabhat határt ma már semmi. Az Oxford Egyetem tudományos projektjeként a könyvvel egy időben megszületett a tizenhárom nyelven olvasható, folyamatosan bővülő freespeechdebate.com oldal, ahol a felvetődött vitás kérdéseket tovább rendezi Ash. Kiinduló tétele ugyanis így szólt: a poszt-Gutenberg világot nem lehet gutenbergi formában leírni.

Mikor? 10.13. 18:30 Hol? Nagyterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel beszélget Gergely Márton. Részletek erre>>> 

 

Maja Lunde: Az utolsó vadlovak

Maja Lunde
Az utolsó vadlovak
Ford. Patat Bence, Cser, 2022, 384 oldal
-

Maja Lunde emberről és természetről szóló nagy ívű regényeivel az egész világot meghódította. Az A méhek története és a Kékség című nemzetközi sikerek után most a tetralógia harmadik könyvével tér vissza, hogy megrázó képet fessen az egyén, a társadalom és az ökoszisztéma sérülékenységéről. Az utolsó vadlovak a világ egyetlen igazi vadlófajának történetét beszéli el, azét, amelyet franciaországi barlangok falára festettek fel, amely évszázadokon át a mongol sztyeppéken élt, és amely a 20. századra kipusztult, csak európai állatkertekben és rezervátumokban maradt belőle. A három idősíkon futó történetben a szentpétervári zoológus, Mihail, az 1880-as években Mongóliába utazik a kihaltnak hitt lovak nyomát kutatni, az állatorvos Karin a Szovjetunió összeomlása után azon munkálkodik, hogy az időközben megtalált vadlovakat visszatelepítse a sztyeppékre, Eva pedig 2064-ben azért küzd, hogy továbbra is egy felszámolt norvégiai rezervátumban lakhasson, miközben körülötte darabokra hullik a világ. 

Mikor? 10.13. 20:00 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház Részletek erre>>>

 

Cecilie Enger: A fehér térkép

Cecilie Enger
A fehér térkép
Ford. Petrikovics Edit, Typotex, 2022, 271 oldal
-

Cecilie Enger új könyve két fiatal nő egymásra találásának története a tizenkilencedik század végi Norvégiában, ahol a tenger felől már egy modernebb kor szele fúj, de még minden mozdulatlan, ódon és merev – főképpen a társadalom íratlan szabályai. Bertha félénk, zárkózott, a világra kíváncsian rácsodálkozó nagylány, Hanna öntudatos, komoly és főképp titokzatos személyiség. Berthát elbűvöli ez a határozottság, a büszkén viselt férfizakó és -kalap, de leginkább az a korábban elképzelhetetlen lehetőség, hogy egy nő ne a férje oldalán, gyermekeket szülve teljesítse be életét, hanem önállóan döntsön a sorsáról. A regény két valós történelmi alak felkavaróan szép kapcsolatát beszéli el, háttérben az északi táj sejtelmes hangulatával és sajátos világával.

Mikor? 10.14. 17:00  Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Ruff Orsolya beszélget. Közreműködik: Fodor Annamária. Részletek erre>>>

 

Stefan Ahnhem: A verem

Stefan Ahnhem
A verem
Ford. Erdődy Andrea, Animus, 2022, 423 oldal
-

Zsarolt. Erőszakolt. Ölt. Bárkin átgázolt, hogy felérjen a csúcsra. Hitvány, megvetendő ember. A neve Kim Sleizner. Ő a koppenhágai rendőrfőnök. Dunja Hougaard néhány hónapja eltűnt a világ szeme elől, hogy legfontosabb céljának szentelje magát, és elkapja egykori főnökét, Sleiznert, akinek a bűnlajstroma vele szemben is igen hosszú. A nyomozónő és csapata hónapokon át gyűjtik róla az adatokat, de az áttörés várat magára. Amikor a dán hírszerzés egyik magas rangú emberét egy ismeretlen nővel együtt holtan találják egy autóban, a tenger fenekén, végre úgy tűnik, elérkezett az idő, hogy a csapda bezáruljon. Ugyanekkor a szoros túloldalán, Helsingborgban a svéd rendőr, Fabian Risk olyan hírt kap, amely egész hátralevő életét megváltoztatja.

Mikor? 10.14. 18:30 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Oláh Andrea rádiós újságíró beszélget. Részletek erre>>>

 

Måns Wadensjö: Szülészet

Egy stockholmi szülészetre konyhásfiúként kerülő fiatalembernek gyorsan alkalmazkodnia kell az osztályt uraló láthatatlan, íratlan és mégis nyilvánvaló Szabályhoz, amely a szendvicsekre teendő uborkaszeletek helyes felvágási technikájától a lepedők betűrésének pontos lépésein át a hőmérsékletig mindenre kiterjed. Måns Wadensjö saját tapasztalatokon nyugvó, gondos megfigyelései a kicsi, zárt világról valahonnan mindannyiunknak ismerősek lehetnek. Szülésekről ugyan alig esik szó a műben, több svéd kismama mégis arról számolt be, hogy ez a kisregény jelentette számára a leghasznosabb felké­szítő irodalmat. A Szülészetet többek között a legjobb svéd debütregénynek járó Katapultpriset díjjal is kitüntették. A szerző egy évig lektorként dolgozott az ELTE-n. A könyvet megtalálod az Ø Kiadó oldalán.

Mikor? 10.15. 15:00 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Veress Dávid beszélget. Részletek erre>>>

 

Mohamed Mbougar Sarr: Az emberek legtitkosabb emlékezete

MOHAMED MBOUGAR SARR
Az emberek legtitkosabb emlékezete
Ford.: Bognár Róbert, Park, 2022, 461 oldal
-

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író Az emberek legtitkosabb emlékezete (La plus secrète mémoire des hommes) című, 2021 augusztusában, az Éditions Philippe Reynél megjelent könyve nyerte az idei Goncourt-díjat. Az elismerést, Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi díját most először nyerte el fekete-afrikai író. A kötetben 2018-ban egy fiatal szenegáli író, Diégane Latyr Faye felfedez Párizsban egy legendás könyvet, az 1938-ban kiadott Az embertelenség labirintusát. A szerzőt úgy emlegették annak idején: a „néger Rimbaud”, de a műve által keltett botrány miatt eltűnt. Diégane nyomozni kezd a titokzatos T.C. Elimane után, és tragédiákkal szembesül. Közben Párizsban fiatal afrikai írók egy csoportjával jár össze; figyelik egymást, beszélgetnek, vitatkoznak, isznak, sokat szeretkeznek, és töprengenek a száműzetésbeli alkotás szükségességén. A regény a hét könyve volt nálunk:

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat
Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Mindenki, aki olvas, megszállottan keres valamit a könyvekben. Ahogy egy életen át keresnek azok is, akik írnak. Az ember, akit egyszer beszippantott az irodalom, örökké hajtja, űzi ezt a megfoghatatlant, az esszenciális művet, ami valamit megragad a világ elmesélhetetlen teljességéből. De hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte Franciaország legnagyobb presztízsű irodalmi elismerését, a Goncourt-díjat, ősszel pedig a Margó Irodalmi Fesztivál vendége lesz. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

Fotó: Momar Niang

Tovább olvasok

Mikor? 10.15.  16:30 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Apró Annamária beszélget. Közreműködik: Dér Zsolt. Részletek erre>>>

 

Joonas Sildre: Két hang között – Arvo Pärt zenei útkeresése

Arvo Pärt (Paide, 1935. szeptember 11.) világhírű észt zeneszerző, az egyházi zeneszerzés legkiemelkedőbb ma élő képviselője. Zenéjét a gregorián énekek inspirálták. A minimalista stíluson belül saját fejlesztésű komponálási technikája az ún. tintinnabuli. Életéről 2018-ban készült képregény, amit most magyar nyelven is kézbe vehetnek az érdeklődők. A kötetet megtalálod a Polar könyvei között.

Mikor? 10.15. 18:00 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. A szerzővel Szép Eszter beszélget. Részletek erre>>>

 

Betty Friedan: A nőiesség kultusza

Betty Friedan
A nőiesség kultusza
Ford. Szirmai Panni, Noran Libro, 2021, 413 oldal
-

Mérföldkőnek számít a feminizmus történetében Betty Friedan 1963-ban megjelent könyve, a feminizmus második hullámának elindítójaként szoktak rá hivatkozni. A kötet magyar nyelvű, történeti, kritikai előszóval ellátott megjelentetése hiánypótló a magyar társadalomtudományi diskurzus és a felsőoktatás számára. A szerző a II. világháborút követő női szerepeket vizsgálja, mindenekelőtt a reklámokban és egyéb médiareprezentációkban, amelyek abból az ideából indulnak ki, hogy egy nő saját magát a háziasszony szerepében, a házasságon, a szexuális passzivitáson és a gyermeknevelésen keresztül valósíthatja meg. Minden más pedig, ami a háztartás és család körén kívül esik, nem nőies – legyen szó felsőoktatásban való részvételről, karrierről, politikai szerepvállalásról. A mű azonnal bestseller lett, és azóta is a XX. század egyik legnagyobb hatású olvasmányaként, a feminista mozgalom egyik alapműveként tartják számon. A kötetről itt írtunk, és itt bele is olvashatsz.

A nőiesség kultusza még ma is sok nőt hátráltat az önmegvalósításban
A nőiesség kultusza még ma is sok nőt hátráltat az önmegvalósításban

Csaknem hatvan év késéssel jelent meg magyarul a feminista irodalom mérföldköve, A nőiesség kultusza, az időzítés azonban így sem rossz, hiszen a benne foglaltak a mai Magyarországon is elég aktuálisak. Betty Friedan újságíró, polgárjogi aktivista dacból kezdte el írni az amerikai nők helyzetéről szóló nagyszabású munkáját, ez a dac pedig addig vezette, amíg el nem indította a feminizmus második hullámát a 60-as években. Friedan, aki a sikerkönyve megjelenése után valódi legenda lett, egy olyan jelenséget vizsgált, amelynek korábban még neve sem volt: azon háztartásbeli nők szorongását és kilátástalanságát kezdte el kutatni, akik csak a férjükért és a gyerekeikért éltek, és akik – hiába minden ellenkező propaganda – nem érezték úgy, hogy az anyaságban kiteljesedtek volna. A probléma gyökerét a nőiesség kultuszában találta meg, amely a nőiességet kizárólag a családanya szereppel kapcsolta össze, és amely nem engedte meg a nőknek, hogy a saját képességeiket kihasználják.

Tovább olvasok

Mikor? 10.16. 10:15 Hol? Kisterem, Nemzeti Táncszínház. Szirmai Pannival, a kötet fordítójával Juhász Borbála beszélget. Részletek erre>>>

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Ebből a tíz könyvből kerül ki 2022 Margó-díjasa!

Minden eddiginél több, összesen 56 könyvet jelöltek idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjra. Az elismerést nyolcadik alkalommal osztják ki, és célja a legerősebb pályakezdő prózaírók bemutatása. A lista további sorsának alakulása most már a zsűri kezében van, a győztes nevét pedig az októberi Margó Irodalmi Fesztiválon ismerhetjük meg! Mutatjuk a kiválasztott tízet!

...
Hírek

A legjobb francia regénnyel, a skandináv krimi sztárjával és rengeteg új magyar könyvvel jön a Margó

A Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár október 13-16. között elhozza a legfrissebb magyar könyvmegjelenéseket, 2021 legjobb francia regényét, a skandináv krimi sztárját és az egyik legmeghatározóbb brit történészt.

...
Kritika

Az igazi író élet-halál vitára készteti az igazi olvasókat

Hogyan fér meg egymás mellett az irodalom magánya és az élet? Erre a kérdésre kereste a választ Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író, aki regényével tavaly elnyerte a Goncourt-díjat. Az emberek legtitkosabb emlékezete a hét könyve, amely egy titokzatos afrikai íróról, egy kánonból kimaradt zseniális botránykönyvről és a nagy mű létrejöttének útvesztőjéről mesél.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?

Természetesen olvasok
...
Zöld

Litkai Gergely: Hogyan kerüljünk ki egy fekete lyukat?

...
Zöld

Az önfeledt szexualitás pszichológiája szerint nincs olyan, ami nem normális

...
Zöld

A jövő városa az a hely, ahol minden 15 percre van tőled

...
Zöld

Bill Gates se mentené meg a Földet: a jövő egy techbilliárdos szemével / Hogyan kerüljük el a klímakatasztrófát?

...
Zöld

Maja Lunde szerint az utolsó vadlovakra akkor is érdemes vigyázni, amikor felforr a világ

...
Zöld

Moskát Anita: Talált tárgyak jegyzéke, 2047. szeptember

...
Zöld

A Föld népessége elérte a 8 milliárdot, hamarosan rádobunk egy újabb milliárdot

...
Zöld

Cinke, rigó, csuszka… - Kezdődik az énekesmadár-etetési szezon!

...
Zöld

Veres Attila: Ettől kicsit könnyebb lesz

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.