Mozgalmas év áll Szabados Ágnes mögött: a Nincs időm olvasni kihívás (NIOK) mellett 2020 novemberében saját kiadót alapított, megnyitotta Budapesten aranylétrás könyvesboltját, a Libertine Könyvesboltot, most pedig új online műsort indított, ahol ismert emberekkel beszélget a könyvespolcukról, könyveikről (a Lapozz a 99!-re podcastet át is adta Vecsei Miklós Hasinak).

A Mutasd a könyvespolcod! ezentúl minden vasárnap új epizóddal jelentkezik. Színészek, írók, zenészek, bloggerek, a közélet ismert szereplői mutatják meg Szabados Ágnesnek a könyvespolcukat, illetve azt a három könyvet, ami valamiért fontos a számukra, aminek története van.

A műsor első részében Grecsó Krisztián mutatta meg a padlótól a plafonig érő, ábécé rendbe szervezett könyvgyűjteményét. Elmesélte azt, hogy mi volt az a felnőtteknek szóló mesekönyv, amelyet kislánya először leemelt a polcról. Elmondta, hogy melyik Parti Nagy-kötet volt az, amin annyira röhögött, hogy kiküldték a könyvtárból. És azt is elárulta, melyik nyugatos író az, akinek a naplója nagyon sokat jelent számára.

A könyvek mellett a beszélgetésen szó esett arról is, hogyan indult Grecsó pályája és miket olvasott húsz évvel ezelőtt. Elmondta például, hogy nagyon sok Mészölyt olvasott, és nagyon szeretett volna úgy írni, mint ő, rengeteget utánozta. „Gyönyörű út volt amíg felfedeztem a saját képességeimet és értékeimet.”

Szóba kerültek a kötelező olvasmányok is, és hogy az irodalomtörténeti szemlélet, a kultuszképzés miért nem engedi meg az élményalapú olvasást. Grecsó szerint a kötelezők témája azért kavar olyan nagy viharokat, mert összekeveredett a nemzeti identitás ügyével, pedig a kettőt szét kellene választani. Szerinte az olvasás mint befogadás már nem olyan alapvető dolog, mint húsz éve, és ezt meg kell érteni, mert olvasási gondjai vannak a gyerekeknek. „Azért küzdünk, hogy ez a befogadás forma egyáltalán megmaradjon.”

A Pál utcai fiúk témája sem maradt ki. Grecsó elmondta, hogy nagyon sokat dolgozott a színpadi változaton, legalább ötvenszer elolvasta a regényt és nagy kudarcai voltak az átdolgozás közben, de szép folyamat volt. A munka ráadásul nagy hatással volt rá, az sem véletlen, hogy a Vera című regényében gyerekszemszögből mesélte el a történetet.

A teljes beszélgetést ITT lehet megnézni.