A gyerekeknek nem a mese káros, hanem az erőszak

A gyerekeknek nem a mese káros, hanem az erőszak

Könyves Magazin | 2020. szeptember 28. |

Meseország mindenkié címmel a napokban jelent meg egy olyan antológia a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában, amely hagyományos meséket mond újra, mégpedig oly módon, hogy abban marginalizált csoportok tagjai is megjelennek, olyanok, akik a fülszöveg leírása szerint „nehezebben találják a helyüket a világban”. A kötetben így például felbukkan háromfülű nyúl, örökbefogadott gyerek, idős ember, több kisebbség képviselője, és néhány mesében szerepelnek LMBTQ-karakterek. Néhány nappal a kötet megjelenése után már petíció indult, ami azt követeli, hogy vegyék le a könyvesboltok polcairól a meseválogatást, össztűz alá vette a jobboldali sajtó (888, Index, Magyar Nemzet), a hétvégén pedig a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője, Dúró Dóra példátlan módon ledarált egy példányt a könyvből, amelyet a homoszexualizmus propagandakönyvének titulált, ami „a gyerekek egészséges fejlődése és a magyar kultúra elleni támadás”.

A politikus lépése óriási felháborodást váltott ki. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közleményében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a Magyar Országgyűlés egy képviselője nyilvánosan megsemmisített egy könyvet – pusztán azért, mert nem értett egyet annak tartalmával. Szerintük minden könyv kritizálható, „a politikai célú könyvrombolás azonban Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik. Nem egyszerű véleménynyilvánítás, hanem közösségvállalás a náci könyvégetők és a kommunista könyvzúzdák örökségével. El a kezekkel a könyvektől!” Közleményében a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum szintén úgy vélekedett, hogy a kritikának és a vitának helye van, a könyvégetésnek, az agressziónak, az uszításnak azonban nincs. „A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elhatárolódik minden olyan cselekedettől, amely intoleranciát hirdet, és szétzúzza, lerombolja, elégeti stb. mások szellemi termékét” – szögezte le a szervezet.

A kötet egyik szerzője, Tompa Andrea a Facebookon írt arról, hogy életében először fordult elő vele, hogy megsemmisítettek egy olyan könyvet, amelybe írt: „A megsemmisítés - konkrétan ledarálás - semmiben sem különbözik a KÖNYVÉGETÉSTŐL. Üzenem innen: a gyermekeknek nem a mese káros. Hanem a szeretethiány, az elhanyagolás, és főleg az erőszak bármilyen formája. Könyvet megsemmisíteni pedig erőszak. Tudjuk, előbb a könyvek, aztán az emberek esnek áldozatul. És tudjuk, Bulgakov is megmondta: kézirat nem ég. A könyv van, forgassátok.” A kötet Ovidius-átiratát jegyző Molnár Krisztina Rita pedig posztjában felteszi a kérdést, hogy „akik a Meseország mindenkié című kötet elleni aláírásgyűjtésben részt vesznek, azok, akik egyetértéssel nézik végig egy mesekönyv ledarálását (ld. Ray Bradbury: Fahrenheit 451), ismerik a tartalmát? Tudják, hogy például a nemváltó történet egy görög mítoszban szerepel? Abban a mítoszban, ahol egy Poszeidón által megerőszakolt lány menekül férfitestbe, hogy soha többé ne eshessen meg vele a szégyen?” Majd így folytatja: „Nem, gondolom, nem tudják. Ahogy nem hiszem azt sem, hogy végiggondolták, hogy a könyvben, örökbefogadásról, betegségről szóló mesék is olvashatók. Hogy meleg párokról is? Igen. Mert a nap alatt sokféle ember él, és a nap alatt - Jézus szerint - nincs mód megítélni egymást. „Ne ítélj, hogy ne ítéltess. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek meg; és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek.” Máté 7:1-2.”

A könyvdarálást a hírességek közül is sokan elítélték – Karácsony Tamás, azaz Fluor például a következőket nyilatkozta a 24.hu-nak: „Dúró Dóra ledarált egy olyan könyvet, ami alapjaiban az elfogadásról szól, például arról, hogy ne csúfold a fogyatékkal élőt, ne legyél előítéletes a romákkal és legyen benned érzékenység az öregek felé. Szerinte ezek aberrált dolgok, és számára csak a tökéletes magyar ember tekinthető embernek. Az igazi kérdés az, hogy neki miért fáj ennyire az, ha valaki nem heteroszexuálisnak születik. A homoszexualitás nem egy kór, ami fertőz és mindenkit elbuzít, aki egy pillanatra nem figyel oda, hanem egy dolog, amivel születik az ember és az égvilágon senkinek nem árt. Ellentétben azzal, ha valaki náci, azzal általában nem születünk, viszont elég sok embernek ártott már.” Fluor szerint az a szülő, aki azt gondolja, hogy a gyereke egy mesekönyv vagy egy tévéműsor hatására változik meg, esélyesen nem teremtett meg egy stabilt bázist számára: „Tele van az egész ország frusztrációval, gyűlölettel, egyre nagyobbak a szakadékok, legalább az a kibaszott meseország hadd legyen mindenkié, ha már úgyis pártok mondják meg, hogy ki a magyar meg ki nem”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Klasszikus meséket írt újra Natalie Portman

A színész-rendező Natalie Portman hamarosan gyerekkönyv-szerzőként debütál: októberben jelenik meg ugyanis az a kötet, amelyben három klasszikus mesét gondolt újra.

...
Hírek

Az elmúlt tíz évben ezeket a könyveket akarták a legtöbbször leszedetni a polcokról

Toni Morrison, John Green és Harper Lee is szerepel azon a listán, amely az elmúlt tíz évben legtöbbször kifogásolt könyveit sorolja.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit és Varró Dániel - Lételemük a mese

A  kortárs magyar gyerekirodalom két meghatározó alakja Berg Judit és Varró Dániel, akik az elmúlt években tovább építették és bővítették azokat a meseuniverzumokat, amelyeket nemcsak a gyerekek fedeznek fel örömmel, hanem a felnőttek is szívesen bolyonganak bennük. Páros interjúnkban generációs hatásokról, olvasói szokásokról és sorozatokról beszélgettünk velük.

A hét könyve
Kritika
Nem nagy ügy, szorongunk és élvezzük
...
Nagy

Vlagyimir Szorokin: Alulértékeltem Putyin őrültségét

„Tragikus időkben nehéz az oroszoknak az orosz irodalomról beszélni” – Vlagyimir Szorokin és M. Nagy Miklós mégis erre tettek kísérletet tegnap este a Három Hollóban. A beszélgetés során az emigráns orosz írók tragédiája, az oroszok és az erőszak viszonya, valamint a szerző magyarul megjelent szövegei is előkerültek. Beszámolónk.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Az oltári Austentől az utolsó Uderzóig

A hétkezdő Könyvesblokkba ezúttal a friss gyerekkönyvek között válogattunk: ezek között akad újramesélt klasszikus, egy gyerekregény az életre keltett szülinapi kívánságokról, és az utolsó Asterix-képregény, amelyen az eredeti rajzoló dolgozott.

...
Gyerekirodalom

Kiről mintázta Molnár Ferenc Nemecseket?

A Pál utcai fiúk - Rajongói kézikönyvből megismerhetjük Molnár Ferenc világhírű regényének elő- és utóéletét, a fiúk korabeli öltözködését, azt, hogy milyen játékokat játszottak, és miket vittek magukkal uzsonnára. A könyv ugyanolyan hasznos a regény elolvasása előtt, után vagy közben.

...
Gyerekirodalom

Így néz ki Dániel András íróasztala

Dániel András gyerekként örökké rajzolt - és felnőttként sem hagyott fel ezzel a jó szokásával. Neki köszönhetjük a kuflikat, Kicsibácsit és Kicsinénit (meg az Imikémet), de mesélt már nyúlformájú kutyáról, ágy alatti kalandokról, legutóbb pedig három pecásról. Most megmutatja az íróasztalát, amely tele van izgalmas, szokatlan és kreatív tárgyakkal.

Olvass!
...
Beleolvasó

A magányos élet váratlan örömeiről, kikerülhetetlen buktatóiról és hétköznapi csodáiról szól a Tó

Az utóbbi évek egyik legerősebb brit debütálásában Claire-Louise Bennett húsz összefüggő történetben keres nyelvet a magánytapasztalatnak.

...
Beleolvasó

Szaddám főzni akart a katonáira, úgyhogy azt is meg kellett enniük, amit odaégetett

Mit evett Pol Pot, miközben kétmillió kambodzsai éhen halt? Idi Amin valóban fogyasztott emberhúst? És miért volt Fidel Castro egy bizonyos tehén megszállotja? Olvass bele Witold Szabłowski könyvébe!

...
Beleolvasó

A sztálini Szovjetuniójában egy ártatlan balerinából is könnyen a rendszer ellensége válhatott

Akár egy balerinát is "társadalmilag veszélyes" elemnek nyilváníthattak a sztálini Szovjetunióban, és ha ez bekövetkezett, útja a Gulagig vezetett. Nyina Anyiszimova karaktertáncossal ez történt. Letartóztatásának, raboskodásának és meglepő szabadulásának történetét írta meg Christina Ezrahi könyvében. Olvass bele!