A gyerekeknek nem a mese káros, hanem az erőszak

A gyerekeknek nem a mese káros, hanem az erőszak

Könyves Magazin | 2020. szeptember 28. |

Meseország mindenkié címmel a napokban jelent meg egy olyan antológia a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában, amely hagyományos meséket mond újra, mégpedig oly módon, hogy abban marginalizált csoportok tagjai is megjelennek, olyanok, akik a fülszöveg leírása szerint „nehezebben találják a helyüket a világban”. A kötetben így például felbukkan háromfülű nyúl, örökbefogadott gyerek, idős ember, több kisebbség képviselője, és néhány mesében szerepelnek LMBTQ-karakterek. Néhány nappal a kötet megjelenése után már petíció indult, ami azt követeli, hogy vegyék le a könyvesboltok polcairól a meseválogatást, össztűz alá vette a jobboldali sajtó (888, Index, Magyar Nemzet), a hétvégén pedig a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője, Dúró Dóra példátlan módon ledarált egy példányt a könyvből, amelyet a homoszexualizmus propagandakönyvének titulált, ami „a gyerekek egészséges fejlődése és a magyar kultúra elleni támadás”.

A politikus lépése óriási felháborodást váltott ki. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közleményében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a Magyar Országgyűlés egy képviselője nyilvánosan megsemmisített egy könyvet – pusztán azért, mert nem értett egyet annak tartalmával. Szerintük minden könyv kritizálható, „a politikai célú könyvrombolás azonban Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik. Nem egyszerű véleménynyilvánítás, hanem közösségvállalás a náci könyvégetők és a kommunista könyvzúzdák örökségével. El a kezekkel a könyvektől!” Közleményében a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum szintén úgy vélekedett, hogy a kritikának és a vitának helye van, a könyvégetésnek, az agressziónak, az uszításnak azonban nincs. „A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elhatárolódik minden olyan cselekedettől, amely intoleranciát hirdet, és szétzúzza, lerombolja, elégeti stb. mások szellemi termékét” – szögezte le a szervezet.

A kötet egyik szerzője, Tompa Andrea a Facebookon írt arról, hogy életében először fordult elő vele, hogy megsemmisítettek egy olyan könyvet, amelybe írt: „A megsemmisítés - konkrétan ledarálás - semmiben sem különbözik a KÖNYVÉGETÉSTŐL. Üzenem innen: a gyermekeknek nem a mese káros. Hanem a szeretethiány, az elhanyagolás, és főleg az erőszak bármilyen formája. Könyvet megsemmisíteni pedig erőszak. Tudjuk, előbb a könyvek, aztán az emberek esnek áldozatul. És tudjuk, Bulgakov is megmondta: kézirat nem ég. A könyv van, forgassátok.” A kötet Ovidius-átiratát jegyző Molnár Krisztina Rita pedig posztjában felteszi a kérdést, hogy „akik a Meseország mindenkié című kötet elleni aláírásgyűjtésben részt vesznek, azok, akik egyetértéssel nézik végig egy mesekönyv ledarálását (ld. Ray Bradbury: Fahrenheit 451), ismerik a tartalmát? Tudják, hogy például a nemváltó történet egy görög mítoszban szerepel? Abban a mítoszban, ahol egy Poszeidón által megerőszakolt lány menekül férfitestbe, hogy soha többé ne eshessen meg vele a szégyen?” Majd így folytatja: „Nem, gondolom, nem tudják. Ahogy nem hiszem azt sem, hogy végiggondolták, hogy a könyvben, örökbefogadásról, betegségről szóló mesék is olvashatók. Hogy meleg párokról is? Igen. Mert a nap alatt sokféle ember él, és a nap alatt - Jézus szerint - nincs mód megítélni egymást. „Ne ítélj, hogy ne ítéltess. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek meg; és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek.” Máté 7:1-2.”

A könyvdarálást a hírességek közül is sokan elítélték – Karácsony Tamás, azaz Fluor például a következőket nyilatkozta a 24.hu-nak: „Dúró Dóra ledarált egy olyan könyvet, ami alapjaiban az elfogadásról szól, például arról, hogy ne csúfold a fogyatékkal élőt, ne legyél előítéletes a romákkal és legyen benned érzékenység az öregek felé. Szerinte ezek aberrált dolgok, és számára csak a tökéletes magyar ember tekinthető embernek. Az igazi kérdés az, hogy neki miért fáj ennyire az, ha valaki nem heteroszexuálisnak születik. A homoszexualitás nem egy kór, ami fertőz és mindenkit elbuzít, aki egy pillanatra nem figyel oda, hanem egy dolog, amivel születik az ember és az égvilágon senkinek nem árt. Ellentétben azzal, ha valaki náci, azzal általában nem születünk, viszont elég sok embernek ártott már.” Fluor szerint az a szülő, aki azt gondolja, hogy a gyereke egy mesekönyv vagy egy tévéműsor hatására változik meg, esélyesen nem teremtett meg egy stabilt bázist számára: „Tele van az egész ország frusztrációval, gyűlölettel, egyre nagyobbak a szakadékok, legalább az a kibaszott meseország hadd legyen mindenkié, ha már úgyis pártok mondják meg, hogy ki a magyar meg ki nem”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Klasszikus meséket írt újra Natalie Portman

A színész-rendező Natalie Portman hamarosan gyerekkönyv-szerzőként debütál: októberben jelenik meg ugyanis az a kötet, amelyben három klasszikus mesét gondolt újra.

...
Hírek

Az elmúlt tíz évben ezeket a könyveket akarták a legtöbbször leszedetni a polcokról

Toni Morrison, John Green és Harper Lee is szerepel azon a listán, amely az elmúlt tíz évben legtöbbször kifogásolt könyveit sorolja.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit és Varró Dániel - Lételemük a mese

A  kortárs magyar gyerekirodalom két meghatározó alakja Berg Judit és Varró Dániel, akik az elmúlt években tovább építették és bővítették azokat a meseuniverzumokat, amelyeket nemcsak a gyerekek fedeznek fel örömmel, hanem a felnőttek is szívesen bolyonganak bennük. Páros interjúnkban generációs hatásokról, olvasói szokásokról és sorozatokról beszélgettünk velük.

A hét könyve
Kritika
Az undor kitörölhetetlenül ott van férfi és nő kapcsolatában
...
Podcast

Morcsányi Géza: “Az irodalom a szívre mért kibírhatatlan csapás” [Kötelező: Sorstalanság]

A kötelező olvasmányok közös könyveink, amiket aligha tudunk elkerülni életünk során. A Kötelező podcast legújabb részében Kertész Imre Sorstalanságáról beszélgetünk Morcsányi Gézával.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Animációs film készülhet az Apufából

Összesen 42 alkotásnak szavazott meg támogatást a napokban a Nemzeti Filmintézet, így animáció készülhet Kolozsi László Apufa című gyerekkönyvéből is.

...
Gyerekirodalom

A középsulis lány milliárdos lesz, csak előtte meg kell fejtenie egy rejtélyes ház titkait

Az Örökösök viadala bár címében kissé Suzanne Collins sorozatát idézi, cselekménye inkább olyan, mintha a Neveletlen hercegnőt egy merész mozdulattal a Tőrbe ejtve filmmel mosták volna össze. Ha lehántjuk a tini szappanoperás sallangokat, mindenesetre egy jó kis nyomozós-rejtvényfejtős ámokfutást kapunk. U18.

...
Gyerekirodalom

Süvöltő és gólyatöcs – Gyönyörű, játékos verseskötet vezet be a madarak világába

A madárnak szereplőként és motívumként is óriási hagyománya van a magyar (gyerek)irodalomban, elég csak Lázár Ervin seregélyére és feketerigójára vagy Tandori Dezső verebeire gondolni.  Ezt a hagyományt folytatja új könyvében Balázs Imre József: a MadárÁBÉCÉ egyszerre madárhatározó, versgyűjtemény, ábécéskönyv és gyönyörű lapozgató.

Olvass!
...
Beleolvasó

A kutya és az ember kapcsolata egyszerre különleges és ősi

Van valami igazi, valami ősi, bölcs és gyönyörű az állat és az ember kapcsolatában - állítja Tor Age Bringsvaerd Vau című könyvében, amely a kutyát övező mítoszokra, mesékre és különös hagyományokra koncentrál - mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Ilyen volt Magyarország 2008-ban

Mesterházi Mónika új versekötete, a Nem félek a rendszerváltás után újabb rendszerbe zökkenő magyar viszonyokról mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Egy nyakék még a 19. században is fel tudta forgatni az ember életét

Rose Tremain új könyvében egy fiatal nő változtatni akar az életén, és ki akar törni a kisvárosi közegből, mert azt gondolja, többre és másra hivatott. Olvassatok bele A kegyelem szigetei című regénybe!

...
Beleolvasó

Steven Spielberg megvette Richard Osman krimijének filmjogait

Május elején érkezik magyarul Richard Osman debütáló regénye, A csütörtöki nyomozóklub, amely 2020 egyik legnagyobb krimi szenzációja volt. 

...
Beleolvasó

Egy közszereplőnek tudomásul kell vennie, hogy foglalkoznak vele

Görög Ibolya könyve a közéleti szereplők megkerülhetetlen műve, és azoknak biztosít támpontokat, akiknek a mindennapjait a nyilvános szereplés tölti ki.

...
Beleolvasó

Boccaccio klasszikusa ihlette a modern Dekameron-projektet

Margaret Atwood, Mona Awad, Tommy Orange, Edwidge Danticat vagy David Mitchell - csak néhány név azok közül, akik igent mondtak a New York Times felkérésére, és vállalták, hogy történeteket írnak a koroanvírus-járvány idején. Ez lett a Dekameron-projekt - mutatunk belőle egy részletet!