A gyerekeknek nem a mese káros, hanem az erőszak

A gyerekeknek nem a mese káros, hanem az erőszak

Könyves Magazin | 2020. szeptember 28. |

Meseország mindenkié címmel a napokban jelent meg egy olyan antológia a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában, amely hagyományos meséket mond újra, mégpedig oly módon, hogy abban marginalizált csoportok tagjai is megjelennek, olyanok, akik a fülszöveg leírása szerint „nehezebben találják a helyüket a világban”. A kötetben így például felbukkan háromfülű nyúl, örökbefogadott gyerek, idős ember, több kisebbség képviselője, és néhány mesében szerepelnek LMBTQ-karakterek. Néhány nappal a kötet megjelenése után már petíció indult, ami azt követeli, hogy vegyék le a könyvesboltok polcairól a meseválogatást, össztűz alá vette a jobboldali sajtó (888, Index, Magyar Nemzet), a hétvégén pedig a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője, Dúró Dóra példátlan módon ledarált egy példányt a könyvből, amelyet a homoszexualizmus propagandakönyvének titulált, ami „a gyerekek egészséges fejlődése és a magyar kultúra elleni támadás”.

A politikus lépése óriási felháborodást váltott ki. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közleményében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a Magyar Országgyűlés egy képviselője nyilvánosan megsemmisített egy könyvet – pusztán azért, mert nem értett egyet annak tartalmával. Szerintük minden könyv kritizálható, „a politikai célú könyvrombolás azonban Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik. Nem egyszerű véleménynyilvánítás, hanem közösségvállalás a náci könyvégetők és a kommunista könyvzúzdák örökségével. El a kezekkel a könyvektől!” Közleményében a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum szintén úgy vélekedett, hogy a kritikának és a vitának helye van, a könyvégetésnek, az agressziónak, az uszításnak azonban nincs. „A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elhatárolódik minden olyan cselekedettől, amely intoleranciát hirdet, és szétzúzza, lerombolja, elégeti stb. mások szellemi termékét” – szögezte le a szervezet.

A kötet egyik szerzője, Tompa Andrea a Facebookon írt arról, hogy életében először fordult elő vele, hogy megsemmisítettek egy olyan könyvet, amelybe írt: „A megsemmisítés - konkrétan ledarálás - semmiben sem különbözik a KÖNYVÉGETÉSTŐL. Üzenem innen: a gyermekeknek nem a mese káros. Hanem a szeretethiány, az elhanyagolás, és főleg az erőszak bármilyen formája. Könyvet megsemmisíteni pedig erőszak. Tudjuk, előbb a könyvek, aztán az emberek esnek áldozatul. És tudjuk, Bulgakov is megmondta: kézirat nem ég. A könyv van, forgassátok.” A kötet Ovidius-átiratát jegyző Molnár Krisztina Rita pedig posztjában felteszi a kérdést, hogy „akik a Meseország mindenkié című kötet elleni aláírásgyűjtésben részt vesznek, azok, akik egyetértéssel nézik végig egy mesekönyv ledarálását (ld. Ray Bradbury: Fahrenheit 451), ismerik a tartalmát? Tudják, hogy például a nemváltó történet egy görög mítoszban szerepel? Abban a mítoszban, ahol egy Poszeidón által megerőszakolt lány menekül férfitestbe, hogy soha többé ne eshessen meg vele a szégyen?” Majd így folytatja: „Nem, gondolom, nem tudják. Ahogy nem hiszem azt sem, hogy végiggondolták, hogy a könyvben, örökbefogadásról, betegségről szóló mesék is olvashatók. Hogy meleg párokról is? Igen. Mert a nap alatt sokféle ember él, és a nap alatt - Jézus szerint - nincs mód megítélni egymást. „Ne ítélj, hogy ne ítéltess. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek meg; és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek.” Máté 7:1-2.”

A könyvdarálást a hírességek közül is sokan elítélték – Karácsony Tamás, azaz Fluor például a következőket nyilatkozta a 24.hu-nak: „Dúró Dóra ledarált egy olyan könyvet, ami alapjaiban az elfogadásról szól, például arról, hogy ne csúfold a fogyatékkal élőt, ne legyél előítéletes a romákkal és legyen benned érzékenység az öregek felé. Szerinte ezek aberrált dolgok, és számára csak a tökéletes magyar ember tekinthető embernek. Az igazi kérdés az, hogy neki miért fáj ennyire az, ha valaki nem heteroszexuálisnak születik. A homoszexualitás nem egy kór, ami fertőz és mindenkit elbuzít, aki egy pillanatra nem figyel oda, hanem egy dolog, amivel születik az ember és az égvilágon senkinek nem árt. Ellentétben azzal, ha valaki náci, azzal általában nem születünk, viszont elég sok embernek ártott már.” Fluor szerint az a szülő, aki azt gondolja, hogy a gyereke egy mesekönyv vagy egy tévéműsor hatására változik meg, esélyesen nem teremtett meg egy stabilt bázist számára: „Tele van az egész ország frusztrációval, gyűlölettel, egyre nagyobbak a szakadékok, legalább az a kibaszott meseország hadd legyen mindenkié, ha már úgyis pártok mondják meg, hogy ki a magyar meg ki nem”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Klasszikus meséket írt újra Natalie Portman

A színész-rendező Natalie Portman hamarosan gyerekkönyv-szerzőként debütál: októberben jelenik meg ugyanis az a kötet, amelyben három klasszikus mesét gondolt újra.

...
Hírek

Az elmúlt tíz évben ezeket a könyveket akarták a legtöbbször leszedetni a polcokról

Toni Morrison, John Green és Harper Lee is szerepel azon a listán, amely az elmúlt tíz évben legtöbbször kifogásolt könyveit sorolja.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit és Varró Dániel - Lételemük a mese

A  kortárs magyar gyerekirodalom két meghatározó alakja Berg Judit és Varró Dániel, akik az elmúlt években tovább építették és bővítették azokat a meseuniverzumokat, amelyeket nemcsak a gyerekek fedeznek fel örömmel, hanem a felnőttek is szívesen bolyonganak bennük. Páros interjúnkban generációs hatásokról, olvasói szokásokról és sorozatokról beszélgettünk velük.

2020 legjobb könyvei 50-11.
...
Nagy

2020 legjobb könyvei 10-1.

Itt a vége, megmutatjuk 2020 legjobb tíz könyvét, köztük a győztest! 

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 20-11.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is itt a 20-11. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 30-21.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is következzen a 30-21. helyezett!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 40-31.

Folytatódik a Nagy Könyves Lista, a top50, amellyel minden decemberben lezárjuk az évet! A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve, de addig is fontolva haladunk, itt a 40-31.!

...
Nagy

2020 legjobb könyvei 50-41.

A koronavírus-járvány miatt a 2020-as év sok szempontból más volt, egyvalami viszont nem változott: ugyanolyan kíváncsisággal és lelkesedéssel olvastuk az új könyveket, és nem változott az sem, hogy ezeket az olvasmányélményeinket az év végén listába rendeztük. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2020 legjobb könyve. Addig is itt az első adag, 50-től 41-ig!

...
Hírek

Hogyan kokainozik a magyar?

Magyar kóla címmel írta meg Dezső András a kokain magyarországi útját. Kívülről néztünk meg egy száz évvel ezelőtti kokainbarlangot a könyvbemutató városi sétáján, de kiderült az is, hogy ki volt Kokós Lexi.

A hét könyve
Kritika
Egy karambol miatt négy sors csúszik ki a megszokott útról Kiss Tibor Noé regényében
...
Nagy

Mikor kezdtük el félreérteni a boldogságot?

Oliver Burkeman pszichológiai témájú könyvet írt, ő maga mégsem pszichológus. Túladagolt boldogság című kötete egyszerre gondolatébresztő és meghökkentő olvasmány.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

A kék madár az erejükkel és a félelmeikkel szembesíti a gyerekeket

A boldogság – máshol a remény – kék madara számos folklórtörténetben felbukkan (a kínaiak, az oroszok, sőt még a lotaringiaiak is tudnának erről mesélni), viszont széles körben ismertté a későbbi Nobel-díjas költő-drámaíró, Maurice Maeterlinck szimbolista műve tette a kifejezést. A világhírű történetet azonos című új kötetében Gimesi Dóra mesélte, képi világát pedig Rofusz Kinga gondolta újra.

...
Gyerekirodalom

Írj novellát a szerelem sötét oldaláról!

A szerelem nem csak rózsaszín címmel novellaíró pályázatot hirdet a Menő Könyvek. A nyertes pályaművek e-könyvben jelennek majd meg.

...
Gyerekirodalom

Marék Veronika: Szörnyű, hogy mennyi sok történetem van

Marék Veronika decemberben lett 83. éves, ebből az alkalomból pedig Szekeres Niki, a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke készített vele interjút gyerekkorról, az első könyvről és mesekönyvei külföldi fogadtatásáról.

Olvass!
...
Beleolvasó

Esterházy: Ha valamit félelmetesnek gondol az ember, nem jó egyedül lenni

Tizenhárom személyes hangvételű portrét olvashatunk Farkas Zoltán új kötetében. Olvassatok bele az Esterházy Péterről szóló fejezetbe!

...
Beleolvasó

Vajon eljön az a pont, amikor személynek kell tekinteni a mesterséges intelligenciákat?

Mikor válhat egy MI birtokolható tulajdonból önálló személlyé? Egyénnek tekinthető-e, ha fizikailag nem létezik, globálisan mégis jelen lehet egyszerre mindenhol? Olvass bele a Mozgástérbe!

...
Beleolvasó

Ken Liu történeteiben a mostani tevékenységünk következménye: a világvége

Ken Liu második novelláskötete, az Istenekkel nem lehet végezni tizennyolc történetet tartalmaz,  amelyek napjaink legégetőbb, egyben legismerősebb problémáiból indulnak ki. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó T. Anna új kötetében a sóvárgás és a rajongás irányít

Szabó T. Anna új novelláskötete, a Szabadulógyakorlat a vágy, a rajongás, a zene és a túlélés könyve. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Trónok harca készítésének hivatalos, vágatlan és hihetetlen története

A több mint 50 exkluzív interjún és a szerző forgatási élményein alapuló Valar Morghulis a Trónok harca kulisszatitkaiba enged bepillantást. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Roy Jacobsen új könyvében az emberi kapcsolatoké a főszerep

Roy Jacobsen trilógiájának második részében A láthatatlanok történetét folytatja. Olvass bele!