A gyerekeknek nem a mese káros, hanem az erőszak

A gyerekeknek nem a mese káros, hanem az erőszak

Könyves Magazin | 2020. szeptember 28. |

Meseország mindenkié címmel a napokban jelent meg egy olyan antológia a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában, amely hagyományos meséket mond újra, mégpedig oly módon, hogy abban marginalizált csoportok tagjai is megjelennek, olyanok, akik a fülszöveg leírása szerint „nehezebben találják a helyüket a világban”. A kötetben így például felbukkan háromfülű nyúl, örökbefogadott gyerek, idős ember, több kisebbség képviselője, és néhány mesében szerepelnek LMBTQ-karakterek. Néhány nappal a kötet megjelenése után már petíció indult, ami azt követeli, hogy vegyék le a könyvesboltok polcairól a meseválogatást, össztűz alá vette a jobboldali sajtó (888, Index, Magyar Nemzet), a hétvégén pedig a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője, Dúró Dóra példátlan módon ledarált egy példányt a könyvből, amelyet a homoszexualizmus propagandakönyvének titulált, ami „a gyerekek egészséges fejlődése és a magyar kultúra elleni támadás”.

A politikus lépése óriási felháborodást váltott ki. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közleményében megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy a Magyar Országgyűlés egy képviselője nyilvánosan megsemmisített egy könyvet – pusztán azért, mert nem értett egyet annak tartalmával. Szerintük minden könyv kritizálható, „a politikai célú könyvrombolás azonban Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik. Nem egyszerű véleménynyilvánítás, hanem közösségvállalás a náci könyvégetők és a kommunista könyvzúzdák örökségével. El a kezekkel a könyvektől!” Közleményében a HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum szintén úgy vélekedett, hogy a kritikának és a vitának helye van, a könyvégetésnek, az agressziónak, az uszításnak azonban nincs. „A HUBBY - Magyar Gyerekkönyv Fórum elhatárolódik minden olyan cselekedettől, amely intoleranciát hirdet, és szétzúzza, lerombolja, elégeti stb. mások szellemi termékét” – szögezte le a szervezet.

A kötet egyik szerzője, Tompa Andrea a Facebookon írt arról, hogy életében először fordult elő vele, hogy megsemmisítettek egy olyan könyvet, amelybe írt: „A megsemmisítés - konkrétan ledarálás - semmiben sem különbözik a KÖNYVÉGETÉSTŐL. Üzenem innen: a gyermekeknek nem a mese káros. Hanem a szeretethiány, az elhanyagolás, és főleg az erőszak bármilyen formája. Könyvet megsemmisíteni pedig erőszak. Tudjuk, előbb a könyvek, aztán az emberek esnek áldozatul. És tudjuk, Bulgakov is megmondta: kézirat nem ég. A könyv van, forgassátok.” A kötet Ovidius-átiratát jegyző Molnár Krisztina Rita pedig posztjában felteszi a kérdést, hogy „akik a Meseország mindenkié című kötet elleni aláírásgyűjtésben részt vesznek, azok, akik egyetértéssel nézik végig egy mesekönyv ledarálását (ld. Ray Bradbury: Fahrenheit 451), ismerik a tartalmát? Tudják, hogy például a nemváltó történet egy görög mítoszban szerepel? Abban a mítoszban, ahol egy Poszeidón által megerőszakolt lány menekül férfitestbe, hogy soha többé ne eshessen meg vele a szégyen?” Majd így folytatja: „Nem, gondolom, nem tudják. Ahogy nem hiszem azt sem, hogy végiggondolták, hogy a könyvben, örökbefogadásról, betegségről szóló mesék is olvashatók. Hogy meleg párokról is? Igen. Mert a nap alatt sokféle ember él, és a nap alatt - Jézus szerint - nincs mód megítélni egymást. „Ne ítélj, hogy ne ítéltess. Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek meg; és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek.” Máté 7:1-2.”

A könyvdarálást a hírességek közül is sokan elítélték – Karácsony Tamás, azaz Fluor például a következőket nyilatkozta a 24.hu-nak: „Dúró Dóra ledarált egy olyan könyvet, ami alapjaiban az elfogadásról szól, például arról, hogy ne csúfold a fogyatékkal élőt, ne legyél előítéletes a romákkal és legyen benned érzékenység az öregek felé. Szerinte ezek aberrált dolgok, és számára csak a tökéletes magyar ember tekinthető embernek. Az igazi kérdés az, hogy neki miért fáj ennyire az, ha valaki nem heteroszexuálisnak születik. A homoszexualitás nem egy kór, ami fertőz és mindenkit elbuzít, aki egy pillanatra nem figyel oda, hanem egy dolog, amivel születik az ember és az égvilágon senkinek nem árt. Ellentétben azzal, ha valaki náci, azzal általában nem születünk, viszont elég sok embernek ártott már.” Fluor szerint az a szülő, aki azt gondolja, hogy a gyereke egy mesekönyv vagy egy tévéműsor hatására változik meg, esélyesen nem teremtett meg egy stabilt bázist számára: „Tele van az egész ország frusztrációval, gyűlölettel, egyre nagyobbak a szakadékok, legalább az a kibaszott meseország hadd legyen mindenkié, ha már úgyis pártok mondják meg, hogy ki a magyar meg ki nem”.

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Klasszikus meséket írt újra Natalie Portman

A színész-rendező Natalie Portman hamarosan gyerekkönyv-szerzőként debütál: októberben jelenik meg ugyanis az a kötet, amelyben három klasszikus mesét gondolt újra.

...
Hírek

Az elmúlt tíz évben ezeket a könyveket akarták a legtöbbször leszedetni a polcokról

Toni Morrison, John Green és Harper Lee is szerepel azon a listán, amely az elmúlt tíz évben legtöbbször kifogásolt könyveit sorolja.

...
Gyerekirodalom

Berg Judit és Varró Dániel - Lételemük a mese

A  kortárs magyar gyerekirodalom két meghatározó alakja Berg Judit és Varró Dániel, akik az elmúlt években tovább építették és bővítették azokat a meseuniverzumokat, amelyeket nemcsak a gyerekek fedeznek fel örömmel, hanem a felnőttek is szívesen bolyonganak bennük. Páros interjúnkban generációs hatásokról, olvasói szokásokról és sorozatokról beszélgettünk velük.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Esther Perel: A modern magány felfalja az életünket

Mi az a mesterséges intimitás, és milyen hatással van az életünkre? Esther Perel belga-amerikai pszichoterapeuta tartotta az idei Brain Bar záró előadását.

...
Zöld

Ez a könyv minden kérdésre válaszol, amit feltettél sörivás előtt, közben vagy után

Mark Dredge Sör mesterkurzusa az erjesztett ital karakterjegyeinek felismerése terén segít magabiztosságot szerezni, és abban is a segítségünkre siet, hogy megértsük, hogy kerültek oda.

...
Zöld

Csányi Vilmos: Biológiailag meg lehetne hosszabbítani az életet, de nem biztos, hogy érdemes

Csányi Vilmos és Barát József Jövőpánik Beszélgetések a lehetséges határairól című kötetében a jövő bizonytalanságairól beszélget tudományos igénnyel, így szóba kerül robotosítás, a közösségek átalakulása, szülőség és szerelem, de a biológiai határaink is.

A hét könyve
Kritika
A háborúból nincs visszatérés, ez az élet
...
Nagy

John Scalzi: Miért akarna bármi az emberhez hasonlóvá válni?

Miért vesz valaki templomot magának? Segít-e az alkotói válságban a zenélés? Hogyan reagálnának az emberek, ha tényleg megjelenne az igazi mesterséges intelligencia? John Scalzival, a Könyvfesztivál díszvendégével beszélgettünk. Interjú.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Könyv vagy Fortnite – kell-e egyáltalán a „vagy”?

Az alfa generáció tagjai olyan világban élnek, ahol a vizualitás minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap. Vajon a könyvek és azok vizualitása mit tud adni ennek a korosztálynak?

...
Gyerekirodalom

Hétlábú paripák és jó boszorkányok bújnak elő Zalka Csenge Virág mesekönyvéből

Olvass bele Zalka Csenge Virág csodálatos meseválogatásába!

...
Gyerekirodalom

Kelta kincsvadászattal folytatódhatnak Mikó Csaba balatoni kalandjai

Egy hajó megmentése, valójában egy igazi nyomozás áll Mikó Csaba balatoni kalandregényének középpontjában. A Lukrécia megmentése új könyv, szerzője ugyanakkor már jó húsz éve papírra vetette. De milyen kötődése van az írónak a Balatonhoz, és hogyan tér vissza Gergő és Zsófi a folytatásban? Mikó Csabát kérdeztük.

Olvass!
...
Beleolvasó

Luiz Schwarcznak a bipoláris depresszióval és a családja történetével is meg kellett küzdenie

Luiz Schwarcz Sao Paulo egyik legjelentősebb könyvkiadójának alapítója, aki Légszomj című könyvében családjáról és a bipoláris zavarral való küzdelméről is mesél. Olvass bele!

...
Beleolvasó

És te mit tennél, ha éjszaka beállítana hozzád a bátyád egy zsák pénzzel és egy hullával?

A családomban mindenki gyilkos Agatha Christie és Arthur Conan Doyle találkozása a Tőrbe ejtve-filmekkel és A csütörtöki nyomozóklubbal. Ördögien csavaros történet, ami a klasszikus krimik szabályrendszerét tiszteletben tartva nyújt valami felejthetetlenül újat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Roderik Six hátborzongató történetet írt az emberi alkalmazkodókészségről

A Helikon Margó Könyvek sorozatában megjelent Özönvíz egy ökológiai katasztrófa küszöbén játszódik és a kíméletlen túlélési kényszerről mesél. Olvass bele!