- Kölcsey költeménye, a Himnusz a magyarok nemzeti himnuszává vált, de vajon miért adta ezt a címet? – tette fel a kérdést Nádasdy Ádám a beszélgetés elején. Nyáry elmondta, a kérdés jó, mert szigorúan nézve a vers nem illik a himnusz műfajba, inkább ima. Kölcsey szerinte valószínűleg nem gondolta, hogy nemzeti himnusz, jelkép lesz belőle, és szinte biztos, hogy nem ez volt a célja vele.
- Abban az időszakban, amikor a Himnusz született, már volt igénye arra a magyaroknak, hogy legyen egy nemzeti himnusz. Ugyanabban az évben, amikor Kölcsey megírta a verset (1822), Kisfaludy Sándor, a kor legnépszerűbb költője is írt egy himnusznak szánt verset, amelynek Magyar nemzeti ének volt a címe, és amelyhez zenét is szereztetett.
- A magyar történelemben vagy két tucat himnusznak írott vers lett megzenésítve, de hamar elfelejtették mindet. Amiből pedig himnusz lett, az nem annak született.
- A mindenkori rezsimek nem ösztönözték, hogy a Kölcsey-Erkel-féle Himnuszból nemzeti himnusz legyen. Így történhetett, hogy csak 1989-ben lett hivatalosan az. Előtte már évtizedekig, majdnem száz évig himnuszként énekelték, de nem a hatalom, hanem a nép tette azzá. Pedig általában uralkodók írattak himnuszokat maguknak.
- Kölcsey Himnusza formailag nagyon érdekes: egyrészt megjelenik benne egy protestáns imádság hagyomány, a közbenjáró ima (Kölcsey református volt), másrészt egy másik hagyomány, amely a 16-17. századból ered.
- 1818 és 1822 között, amikor Kölcsey a Himnuszt írta, nagyon depressziós, vagy ahogy ő mondta, búskomor volt. A birtokán elbújva élt egyedül, szinte el sem hagyta azt, viszont számára fontos szövegeket olvasott. Ekkor olvasott egy verset (amit ő Balassinak tulajdonított, de valójában Rimay János írta), amely megszólította a következő korok embereit, hogy könyörögjenek kegyelemért. Erre akart választ írni, amikor belefogott a Himnuszba. A vershez egy nagyon szokatlan formát talált, amelyet Berzsenyi mutatott meg neki: a Kanásztánc ritmusára írta.
- Kölcsey megírta a Himnuszt, de aztán nem kezdett vele semmit. Életében kétszer jelent meg, de nem tartotta számon a legfontosabb költeményei közt. Úgy halt meg 1838-ban, hogy eszébe sem jutott, hogy ebből nemzeti himnusz lesz.
- A himnusz egyébként nem olyan régi műfaj. Az első a brit királyi himnusz volt, más nemzetek, például a Porosz Királyság ezt másolták. A másik mintahimnusz a Marseillaise volt. Az osztrákok Haydnt kérték fel, hogy írjon himnuszt, aki sokáig küzdött a feladattal, majd egy horvát népdal alapján írta meg. Az 1820-as években ez lett a császári himnusz, így nálunk is ez volt a hivatalos himnusz. ’49 után a magyarok ezt már nem szerették, hóhérhimnusznak hívták. Amikor megszűnt a Monarchia, ez a himnusz ott maradt gazdátlanul, így a Weimari Köztársaságban kezdték használni, csak új szöveget írtak hozzá. Azóta is ez Németország himnusza.
- Akár lehetett volna a Rákóczi-induló is a himnuszunk, hiszen ez a legismertebb magyar zenei motívum a mai napig. Kétszer is majdnem himnusz lett.
- Nádasdy Ádám elmondta, az 50-es években az iskolában nem volt szabad a Himnuszt énekelni, mert benne volt Isten, csak hallgatni lehetett. Nyáry szerint a szocialista blokkban ezzel még egész jól jártunk, mert csak a magyaroknak és a lengyeleknek maradt meg a himnusza.
- Nyáry Krisztián a beszélgetés közben több zenei érdekességet is mutatott. Például egy olyan magyar himnuszszerűséget, amelyet francia katonáktól hallott a tévében. Amikor nyomozni kezdett utána, kiderült, hogy a Bercsényi huszárok ejtőernyős páncélozott ezredét hallotta. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Bercsényi fia XIV. Lajos udvarába ment, ahol felkérték, hogy egy magyar mintájú könnyűlovasságot szervezzen. Ebből lett a Bercsényi huszárezred, amely azóta is működik, csak most ejtőernyősök.
- Kiderült az is, hogy ha az ember odatéved a Kárpátia koncertjére, és meghallgatja a Felvidéki táj című számukat, valójában az izraeli himnusz dallamait hallja.
- Az uruguayi himnuszt pedig egy magyar ember szerezte. Egy katona zenész, aki Brazíliába indult szerencsét próbálni, de egy járvány miatt Montevideóban kötött ki.
- Bár Kisfaludy Magyar nemzeti énekéből nem lett himnusz, tudtán kívül mégis írt valamit, amiből himnusz lett, egy szüretelő éneket, amely nagyon népszerű lett, és amelyet még Beethoven is feldolgozott. Sőt, évekkel később a zeneszerző ennek a motívumait használta az Örömóda megalkotásakor, amely most az Európai Unió himnusza.
- A Himnusz megzenésítéséhez Erkel a verbunkos elemeit használta fel. Régebben sokkal katonásabb, vidámabb hangzása lehetett. Az első felvétel a Himnuszról 1902-1904 körül született, Nyáry ezt is megmutatta a beszélgetés közben. Később a nép himnusza lett, és folyamatosan alakult, mert a himnusz egy olyan műalkotás, ami él, és éppen ezért folyamatosan változik.
