Nyáry Krisztián: Kölcsey úgy halt meg, hogy eszébe sem jutott, hogy a verséből nemzeti himnusz lesz

Nyáry Krisztián: Kölcsey úgy halt meg, hogy eszébe sem jutott, hogy a verséből nemzeti himnusz lesz

Kölcsey valószínűleg nem gondolta, hogy a verséből jelkép, nemzeti himnusz lesz. Életének egy depressziós szakaszában írta, és később nem tartotta számon a fontos költeményei közt. Többek közt erről, és rengeteg más érdekességről is szó esett Nyáry Krisztián Általad nyert szép hazát című kötetének bemutatóján tegnap a Margón, ahol a szerzőt Nádasdy Ádám kérdezte. A bemutatón zenei részleteket is hallhattunk, és kiderült, mi közünk nekünk, magyaroknak a német vagy az uruguayi himnuszhoz, és mi az a magyar dal, amit a franciák ejtőernyős ezrede a mai napig énekelni szokott.

Fotó: Valuska Gábor/ Posztós János

Forgách Kinga | 2020. október 18. |

  • Kölcsey költeménye, a Himnusz a magyarok nemzeti himnuszává vált, de vajon miért adta ezt a címet? – tette fel a kérdést Nádasdy Ádám a beszélgetés elején. Nyáry elmondta, a kérdés jó, mert szigorúan nézve a vers nem illik a himnusz műfajba, inkább ima. Kölcsey szerinte valószínűleg nem gondolta, hogy nemzeti himnusz, jelkép lesz belőle, és szinte biztos, hogy nem ez volt a célja vele.
Nyáry Krisztián
Általad nyert szép hazát
Corvina, 2020, 183 oldal
Nyáry Krisztián: Általad nyert szép hazát
  • Abban az időszakban, amikor a Himnusz született, már volt igénye arra a magyaroknak, hogy legyen egy nemzeti himnusz. Ugyanabban az évben, amikor Kölcsey megírta a verset (1822), Kisfaludy Sándor, a kor legnépszerűbb költője is írt egy himnusznak szánt verset, amelynek Magyar nemzeti ének volt a címe, és amelyhez zenét is szereztetett.
  • A magyar történelemben vagy két tucat himnusznak írott vers lett megzenésítve, de hamar elfelejtették mindet. Amiből pedig himnusz lett, az nem annak született.

  • A mindenkori rezsimek nem ösztönözték, hogy a Kölcsey-Erkel-féle Himnuszból nemzeti himnusz legyen. Így történhetett, hogy csak 1989-ben lett hivatalosan az. Előtte már évtizedekig, majdnem száz évig himnuszként énekelték, de nem a hatalom, hanem a nép tette azzá. Pedig általában uralkodók írattak himnuszokat maguknak.
  • Kölcsey Himnusza formailag nagyon érdekes: egyrészt megjelenik benne egy protestáns imádság hagyomány, a közbenjáró ima (Kölcsey református volt), másrészt egy másik hagyomány, amely a 16-17. századból ered.
  • 1818 és 1822 között, amikor Kölcsey a Himnuszt írta, nagyon depressziós, vagy ahogy ő mondta, búskomor volt. A birtokán elbújva élt egyedül, szinte el sem hagyta azt, viszont számára fontos szövegeket olvasott. Ekkor olvasott egy verset (amit ő Balassinak tulajdonított, de valójában Rimay János írta), amely megszólította a következő korok embereit, hogy könyörögjenek kegyelemért. Erre akart választ írni, amikor belefogott a Himnuszba. A vershez egy nagyon szokatlan formát talált, amelyet Berzsenyi mutatott meg neki: a Kanásztánc ritmusára írta.
  • Kölcsey megírta a Himnuszt, de aztán nem kezdett vele semmit. Életében kétszer jelent meg, de nem tartotta számon a legfontosabb költeményei közt. Úgy halt meg 1838-ban, hogy eszébe sem jutott, hogy ebből nemzeti himnusz lesz.
  • A himnusz egyébként nem olyan régi műfaj. Az első a brit királyi himnusz volt, más nemzetek, például a Porosz Királyság ezt másolták. A másik mintahimnusz a Marseillaise volt. Az osztrákok Haydnt kérték fel, hogy írjon himnuszt, aki sokáig küzdött a feladattal, majd egy horvát népdal alapján írta meg. Az 1820-as években ez lett a császári himnusz, így nálunk is ez volt a hivatalos himnusz. ’49 után a magyarok ezt már nem szerették, hóhérhimnusznak hívták. Amikor megszűnt a Monarchia, ez a himnusz ott maradt gazdátlanul, így a Weimari Köztársaságban kezdték használni, csak új szöveget írtak hozzá. Azóta is ez Németország himnusza.

  • Akár lehetett volna a Rákóczi-induló is a himnuszunk, hiszen ez a legismertebb magyar zenei motívum a mai napig. Kétszer is majdnem himnusz lett.
  • Nádasdy Ádám elmondta, az 50-es években az iskolában nem volt szabad a Himnuszt énekelni, mert benne volt Isten, csak hallgatni lehetett. Nyáry szerint a szocialista blokkban ezzel még egész jól jártunk, mert csak a magyaroknak és a lengyeleknek maradt meg a himnusza.
  • Nyáry Krisztián a beszélgetés közben több zenei érdekességet is mutatott. Például egy olyan magyar himnuszszerűséget, amelyet francia katonáktól hallott a tévében. Amikor nyomozni kezdett utána, kiderült, hogy a Bercsényi huszárok ejtőernyős páncélozott ezredét hallotta. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Bercsényi fia XIV. Lajos udvarába ment, ahol felkérték, hogy egy magyar mintájú könnyűlovasságot szervezzen. Ebből lett a Bercsényi huszárezred, amely azóta is működik, csak most ejtőernyősök.

  • Kiderült az is, hogy ha az ember odatéved a Kárpátia koncertjére, és meghallgatja a Felvidéki táj című számukat, valójában az izraeli himnusz dallamait hallja.
  • Az uruguayi himnuszt pedig egy magyar ember szerezte. Egy katona zenész, aki Brazíliába indult szerencsét próbálni, de egy járvány miatt Montevideóban kötött ki.
  • Bár Kisfaludy Magyar nemzeti énekéből nem lett himnusz, tudtán kívül mégis írt valamit, amiből himnusz lett, egy szüretelő éneket, amely nagyon népszerű lett, és amelyet még Beethoven is feldolgozott. Sőt, évekkel később a zeneszerző ennek a motívumait használta az Örömóda megalkotásakor, amely most az Európai Unió himnusza.
  • A Himnusz megzenésítéséhez Erkel a verbunkos elemeit használta fel. Régebben sokkal katonásabb, vidámabb hangzása lehetett. Az első felvétel a Himnuszról 1902-1904 körül született, Nyáry ezt is megmutatta a beszélgetés közben. Később a nép himnusza lett, és folyamatosan alakult, mert a himnusz egy olyan műalkotás, ami él, és éppen ezért folyamatosan változik.
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Háy János: Létvizsgálatban vagyok érdekelt

Rendhagyó módon zajlott Háy János A cégvezető című regényének margós bemutatója, hiszen beszélgetőtársa, Bojár Gábor interneten keresztül jelentkezett be, az író pedig közönség előtt, a Várkert Bazár színpadán mesélt a szembesülés fontosságáról és a léttel szembeni jóindulatáról.

...
Nagy

Vajon mit üzen Szécsi Pál egy csöpögő csapon keresztül?

Új könyve leginkább azokról a traumákról szól, melyeket a párkapcsolatainkban szerzünk - árulta el Karafiáth Orsolya péntek este a Margón, ahol Valuska László életrajziságról, arányokról és öndefinicióról is faggatta a szerzőt.

...
Nagy

Vámos Miklós: A Dunapestnek öt főszereplője van, és az egyik a ház

A Pozsonyi út 38-40. történetét meséli el Vámos Miklós új regénye, a Dunapest, amelyet tegnap este mutattak be a Margón. Az íróval Inkei Bence beszélgetett. 

A hét könyve
Kritika
Zadie Smith hőseinek a tévedés élethossziglani elfoglaltságot jelent
...
Nagy

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

A preraffaeliták művészete nem ért véget a festészettel, hiszen szenvedélyes és intenzív kapcsolatuk volt az irodalommal: inspirálta őket és írták is. Sőt, még a világ legszebb könyveihez is hozzátettek párat.

Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

Film / Színház / Muzsika
...
Kritika

Egy agancsos fiúból lesz a járvány utáni világ megváltója?

...
Nagy

Attenborough szerint most kell cselekednünk, különben nem lesz visszaút a bolygó számára

...
Nagy

A Netflix földbe döngölte Mark Millar jupiteri hagyatékát