Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

Felszabadult, abszurditásában szórakoztató kötetként jellemezte Kiss Tibor Noé vasárnap Szvoren Edina új könyvét (olvass bele ITT). A Margó zárónapján az igazinak tűnő szakszavak, az ijedős lovak és a duplikátumok is szóba kerültek.

Fotó: Posztós János/Margó Irodalmi Fesztivál

Ruff Orsolya | 2021. június 14. |

A szerkesztőségben abban nagyjából egyetértés van, hogy ha a legjobb címeket díjaznánk, akkor az idei Margón biztosan dobogós helyre került volna Szvoren Edina Mondatok a csodálkozásról című novelláskötete, amelyet vasárnap délután mutattak be a Margó kisszínpadán. Beszélgetőtársa, Kiss Tibor Noé rögtön egy hírrel indított, amelyet ő hamis Szvoren-novellaként definiált: eszerint megtalálták a legszebb német szót (nem, nem a Liebe az). ITT el lehet olvasni, mi lett végül a befutó, a jelöltek között volt viszont az Ohrwurm, aminek a tükörfordítása fülkukac, valójában pedig arra használják, ha valami nagyon fülbemászó, például egy dallam.

Szvoren Edina
Mondatok a csodálkozásról
Magvető, 2021, 249 oldal
-

Mindez annak kapcsán került szóba, hogy az új kötet hármas tagolású: a címadó aforizmaszerű novella után jönnek az Ohrwurm-jegyzetek, majd hét olyan novella, amelyeket Kiss Tibor Noé szerint megszokhattunk Szvoren Edinától. A legtöbb szó a bemutatón ugyanakkor az Ohrwurmokról esett, amelyekről az író elmondta, hogy keletkezésükben tényleg egy-egy álom vagy ébredéskor maradt töredék játszott nagy szerepet, a legtöbb Ohrwurm pedig egy mag köré szerveződik. Szerinte aki szövegekkel foglalkozik, annak gyakran van hasonló élménye, ugyanakkor az álmoknak nem tulajdonít túl nagy jelentőséget. A kötetbe került szövegeket egy „hosszabb nem-írás periódus után” kezdte el írni, és elismerte azt is, hogy a kezdeti könnyebbség után az írás nehezebbé vált. Maga a szó, Ohrwurm, amúgy egy literás közléskor jutott eszébe, és amikor meglett, az lökést adott a többi formálódásának is.

-

Kiss Tibor Noé felemlegette, hogy a kötet szerkesztője, Turi Tímea közzétett egy listát azokról az idegen szavakról, amelyekre olvasás közben bukkant. KTN megjegyezte, hogy ennek ő nagyjából a negyedét ismerte, mire Szvoren hozzátette: ő is. Ezek között olyan kifejezések vannak, mint a makuka vagy a simfel (nagyon szórakoztató lista, ITT tudjátok végigolvasni), akárcsak a bazolit, ami egy kakukktojás, már csak azért is, mert ilyen szó amúgy nem létezik.

Szvoren ezen a ponton elismerte, hogy néha szánt szándékkal kreál szakszónak tűnő kifejezéseket, főleg szakmák jellemzésére, szerszámok leírására. A maga részéről ezt egy fenntartott ujjnak gondolja, hiszen ha ezek a látszólag konkrét, egzakt vonatkozások nem igazak, akkor az olvasó másról is azt gondolhatja, hogy az nem a mindennapi valóságunk része. „És persze játék is”, tette hozzá. A bazolit amúgy az Utunk a mólóhoz a viadukton át című novellában bukkan fel, de Pelsőczy Réka nem ezt, hanem a barlangász című Ohrwurm-jegyzetet olvasta fel, amiről megjegyezte, hogy élete egyik legnehezebb szövege (és – spoiler – szerepel benne az a szó, hogy kuszoda).

-

Kiss Tibor Noé kiemelte a mindenből kettő van című novellát, amely kétszer szerepel a kötetben, és rámutatott, hogy az egész könyvön végigvonul a duplikátum. Szerinte Szvorenre jellemző a részletgazdagság iránti figyelem, és „picit eltartott szögből” is lát dolgokat. Hogy ez kiderüljön, ahhoz beszélgetni kellene, reagált minderre a szerző, aki szerint az írói létben van valamilyen „kívüllevés-érzés”. Benne kevésbé él a kényszer, hogy a mindennapi benyomásait másokkal megossza, mégis rögzítené szeretné azokat – ugyanakkor fontosnak érezte kiemelni, hogy ezek nem az ő mondatai, de az ő világnézete tükröződik bennük.

A Gregor szobája című írással összefüggésben természetesen felmerült Franz Kafka neve, Szvoren pedig megjegyezte, hogy a hatások „rejtekutakon járnak”, a memóriája pedig hatékonyan működik: mindent elfelejt, egy lenyomat ugyanakkor mégis megmarad. Szóba került még az Első videólejátszónk Alsónémediben című novella, ami Kiss Tibor Noé szerint az egyik legjobb, amit a nyolcvanas évekről olvasott, a műnek mégsem az a szándéka, hogy elmondja, milyen volt a nyolcvanas évek. Összességében felszabadult, abszurditásában szórakoztató kötetnek nevezte a Mondatok a csodálkozásrólt, kérdésére pedig Szvoren Edina elmondta, hogy a maga részéről „valami makacssággal” nem hajlandó nyomasztónak tekinteni az előző novelláit sem, így szerinte nincs akkora különbség az új kötet és a régebbi írások között. Hogy milyen hatást keltenek a művei, az már nem annyira tartozik rá, tette hozzá. Szvoren Edina amúgy fel szokta olvasni, amikor elkészül egy-egy novellája, és mindig arra kíváncsi, hogy vicces vagy inkább szomorú. Az ambivalens válasznak szokott örülni.

-

Az est végén Pelsőczy Réka felolvasta még a lópánik című Ohrwurmot, előzetesen pedig Kiss Tibor Noé megjegyezte, hogy ilyen tónusú Szvoren-novellát nem olvasott sokat. Szerinte a kötetből sok minden utal Szvoren Edina életére (a tanári hivatás, a komolyzene, stb.), de a ló nem tartozik ezek közé. Az író erre elmondta, hogy egyszer olvasott egy listát azokról a dolgokról, amelyek megijesztik a lovakat. Neki macskája van, és időnként mókás megfigyelni azt a vadállati félelmet, ami kitör rajta: „Megejtő volt, hogy a lovak – és a macska – milyen látványosan fél minden dologtól”.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Babiczky a megszólalás szabadságát fedezte fel Szapphóban

Sugallatos dolog volt, hogy rátaláltam az életmű lecsupaszított torzójára – mondta a Szapphó-paradigma című kötet bemutatóján Babiczky Tibor. A Margó zárónapján az antik szerelmi eszmény rehabilitásáról, a finomított fordításokról és természetesen Szapphóról beszélgetett a költő és Mészáros Sándor, a Kalligram igazgatója.

...
Nagy

Totth Benedek: Rövid feljegyzés egy hosszú és gyötrelmes évtized margójára

A tízéves Margót ünnepelve Totth Benedek is megosztotta emlékeit és gondolatait a Margóról, írásról, szlengről, cápákról. Olvasd el!

...
Nagy

Harag Anita: Nem kell utazni ahhoz, hogy megtaláljuk a helyünket az életben

A tavalyi Margó-díjas Harag Anitával beszélgetett Valuska László arról, hogy segíti vagy nehezíti-e az írást az elismerés, hogy mit tud a novella a regényhez képest, vagy hogy mi bosszantó lehet abban, ha az írót az inspiráló szerzőkről kérdezik.

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

A hét könyve
Kritika
Keresztury helyettünk is letegezte a halált
...
Kritika

Hányféle arca volt Polcz Alaine-nek?

Közel 140 fotóval mesél Polcz Alaine életéről Szávai Géza új képaláírás-kötete. Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban egy sajátos fényképalbum, amelyben a szerző szó szerint és átvitt értelemben is a saját lencséjén keresztül mutatja be az író és pszichológus személyét és egy különleges barátság történetét.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Hírek

Megvan A feleségem története hazai premierdátuma

...
Hírek

Bereményi, Bödőcs, Háy, Halász, Nádas – Ezek az irodalmi programok várnak a Margófeszten

...
Hírek

Európai turnéra indul a Meseország mindenkié, hat nyelven már biztos megjelenik

...
Hírek

Új gyerekkönyvkiadót indít a Central

...
Hírek

Nem volt ideje regényt írni, a század egyik legjobb novellistája lett

...
Hírek

Ady Endre, Hamvas Béla és Kaffka Margit neve is felkerült a csillagos égre

...
Hírek

Hitler lovai sok évig lappangtak, majd egy német gyűjtőnél kerültek elő

...
Hírek

Nemere István csúcsdöntésre készül a hétvégén

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

Berg Judit évek óta az egyik legismertebb és legnépszerűbb hazai gyerekkönyvírónk, mi pedig most összeszedtünk róla öt érdekességet, amelyeket eddig talán nem tudtatok róla.

...
Szívünk rajta

Ezeket a gyerekkrimiket vidd magaddal a nyaralásra!

Ebben a hónapban Berg Judit kamaszkrimije lett a hónap könyve, ez pedig jó alkalmat adott arra, hogy kiválogassunk három nyomozós könyvet a Szívünk rajta matricás kötetei közül.

...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: Berg Judit gyerekkrimije lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: a program szakmai zsűrije ezúttal Berg Judit Keresők című könyvét választotta.