Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban (ami a hét könyve volt nálunk) és Sepsi László Termőtestek (amibe itt beleolvashatsz) című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

Fotó: Posztós János

sa | 2021. október 18. |
Bartók Imre
Lovak a folyóban
Jelenkor, 2021, 393 oldal
-

Balajthy Ágnes azzal kezdte a regények bemutatását, hogy szerinte közös bennük, hogy mindkettőben markáns motívum a bukás, illetve mindkét regény épít olyan műfajokra, amelyek korábban nem voltak benne a kortárs magyar irodalom fősodrában. Bartók Imre Lovak a folyóban című könyvének narrátora író, aki egy svábhegyi szuterén lakásban húzza meg magát, és próbál írni előző könyve, a Jerikó kudarca után. Sepsi László a Termőtestekben Höksring fiktív városába kalauzol, ahol mindjárt a cselekmény elején felrobbantják a várost irányító családot, a túlélők között pedig megindul a harc a hatalomért.

Balajthy felvetésére, hogy mennyire erősen megjelenik Bartók regényében a hiány, a megakadás, a kétségbeesés, ami a bukott író toposzához tartozik, Bartók elmondta, hogy nála az alapmotívum az írás bevégezhetetlenségéhez kapcsolódik. 

Azaz, hogy az írás egy beteljesíthetetlen ígéret, folyamat, csak kudarc lehet, mert elvéti a tárgyat.

A regényében szerinte a háborgó felszín alatt, mint amilyen a szorongás a példányszámok miatt, van egy mélyebb, egzisztenciális felület. 

Sepsi kezdésként bevallotta, őt meglepte Balajthy, mert szerinte a Termőtestek inkább krízisregény. Egy krízisponton lépünk be, az ott valaminek a vége, és a regény ezt a végpontot fejti ki hosszan, viszont a zárásban egy új berendezkedés sejlik fel. Sepsit maga a krízis érdekelte: nemcsak a város van éppen abban, hanem több szereplője is.

Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 621 oldal
-

Balajthy itt felvetette, hogy Sepsi szereplőit két kategóriára lehet osztani, vagy valamilyen trauma vezérli őket, vagy szerepkényszer, ami a családjuk eredetmítoszából fakad. A kritikus szerint a nők tartoznak előbbi csoportba, míg a férfiak az utóbbiba, ám Sepsi ezt is cáfolta, szerinte nem lehet ilyen különbséget tenni a nemek között, hiszen az egyik női főszereplője is küzd a saját családi örökségével. Sepsi elmesélte, hogy arra csak utólag jött rá, hogy a szereplők zöme gyászol valamit. A gyász apropóján aztán a könyvnek több műfaji előképét, illetve hatását is említették, ilyen a skandináv irodalom a trauma miatt, a fantasy a benne rendre felbukkanó családi ősmítosz miatt, a gótika a nagy toposzával, a gyásszal, a veszteség romantikájával, illetve a századelő műfajilag nehezen behatárolható világát is említették, amiben olyan meghatározó szerzők alkottak, mint Lovecraft, és amiben átütő volt Poe hatása.

A zsáner és fikció kapcsán ismét a Lovak a folyóban került a beszélgetés fókuszába. Balajthy szerint, míg Bartók eddigi művei erősen fikciósak, ebben sok olyan önéletrajzi elemként is olvasható pont van, ami felveti, hogy autofikciós szövegről van-e szó. Bartók elmondta, hogy a Lovak a folyóban (és a benne felbukkanó Jerikó című kötet) persze ezer szálon kapcsolódik a Jerikó épül című regényéhez, de ha valaki olvasta mindkettőt, annak egyértelmű, hogy tényszerűen nem lehet szó ugyanarról a Jerikóról, ahogy a regénybeli Budapest sem a mi Budapestünk. Azt elismerte, hogy nehéz volt otthagynia az utolsó nagy regényét, és a Lovak a folyóban ilyen szempontból integratív, mert sok korábbi témája erősen visszaköszön benne.

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót
Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Mit tehet egy író, ha élete fő művét, az általa csak magnum opusként emlegetett regényét, a Jerikót, az ismeretlenség mocsarába süllyeszti az olvasói és kritikai közöny? Mit tehet, ha a szakmai után a magánélete is szilánkokra törik, és klausztrofób, málló falú szuterénjében legfeljebb a város számkivetettjei meg egy rendőrnyomozó teszi tiszteletét? Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. Bartóknak legutóbb 2018-ban jelent meg regénye, ez volt a Jerikó épül, és bár olvasóként lehetetlen megítélni, hogy saját tapasztalataiból és indulataiból mennyi került az új regénybe, mindenesetre az irodalmi és popkulturális utalásokban tobzódó, hol szürreális, máshol horrorisztikus vonásokat mutató Lovak a folyóban szarkasztikusan és ritka öniróniával ránt magával a lélek legmélyebb bugyraiba. Ez a hét könyve.

Tovább olvasok

Balajthy szerint a regény egyik legszórakoztatóbb rétege (amit mi is kiemeltünk kritikánkban), amikor a sikertelen író gyilkos iróniával pellengérre állítja az irodalmi közeget, görbe tükröt állít a kritikusainak, és a bírálói kínzásán és elrablásán fantáziál. Ezzel kapcsolatban rákérdezett, Bartók szerint lehet-e egyszerre kint lenni és bent maradni az irodalmi életben. Bartók úgy vélte, ez a kérdés akkor válik élessé, ha a szerzőt azonosítja a könyvben szereplő íróval. A könyvtől eltávolodva úgy gondolta, hogy azokat sem engedi el a gravitáció, akik kint akarnak maradni. Példának erre Tandori Dezsőt hozta, aki szerinte “az elefántcsonttornyában élt és alkotott”, mégsem lehet róla azt mondani, hogy kívül volt az irodalmon. És fordítva, aki ott van a közepén, simán lehet, hogy egész nap azon frusztrálódik, hogy nincs a helyén. Végül Bartók megismételte, hogy szerinte ennek a könyvnek a fontos része inkább az a kudarcélmény, hogy hiába csinálod, nem tudod csinálni, nem ér semmit az egész. “Nem a magyar irodalmi élet nyomorai vannak benne, hanem egy sokkal általánosabb szorongása annak, amit az ember íróként csinál.”

Sepsi könyvére visszatéve Balajthy elmondta, hogy az életfogalom abban nem korlátozódik az emberi élete, és már a címnél - Termőtestek - sem egyértelmű, hogy mire, kikre vonatkozik. A regénynek ugyanis a tulajdonképpeni főszereplője a gomba, ami nemcsak a város gazdaságának alapja, és folyton felbukkan, hanem az elbeszélés nyelvének is van egy olyan metaforikus rétege, amit átszőnek a gombák.

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek
Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele Sepsi László új regényébe!

Tovább olvasok

A gombákról Sepsi elmondta, hogy teljesen véletlenül kerültek a regénybe. A Pinky után akart írni egy hosszú, sötét, okkult gengszterregényt, amiről eleinte csak annyit tudott, hogy a várost irányító családok valamiféle alkut kötöttek egy démoni jelenléttel. Elkezdte írni a regényt, hogy majd kialakul, mi lesz az, és az egyik jelenetben, amikor az egyik szereplő drogot porcióz, elkezdett gondolkodni, hogy milyen drog legyen. A füvet és a tablettát unalmasnak találta, a kokaint puccosnak, és akkor beugrott neki a gomba. Egy évre félretette a regényt, és beleolvasta magát a gombák világába, így lett a Termőtestek gombás regény. 

Az emberen túliság aztán fontos téma és kihívás lett a könyvben, azaz, hogy hogyan építse fel azt, hogy a szereplők találkoznak valamilyen idegenséggel, de annak ne legyenek antropomorf vonásai. Utóbbit végül rengeteg húzással sikerült megoldania. 

Az antropocentrikus nézőpont kitágítása, a humanista nézőponttól való eltávolodás mindkét regényben erősen megjelenik,

Bartóknál ez a ló lett, ami szintén túlvilági, embertelen, néha szörnyszerű. Bartók szerint mindez nem tágítja a perspektívánkat, de jelzi, hogy mennyire szűkös. Sepsi szerint mindkét regényben megkérdőjeleződik az az alapvető humanista eszme, hogy az emberi élet érték - és a regényekben megfogalmazódik, hogy mi értelme az egésznek. Balajthy ezt kiegészítette azzal, hogy közben azért megjelennek a könyvekben olyan értékek is, mint a szeretet a testvérek vagy gyerek és szülő között.

A véletlen egybeesések kedvelőinek kiderült, hogy Sepsi regényében az, hogy Jerikónak hívják a fegyvert, nem főhajtás Bartók könyve előtt, hanem “egy baleset”. A regényt 2014-ben kezdte írni, és nem tudta, hogy pár év múlva Bartók megjelentet ilyen címmel egy könyvet. Amikor kijött a Jerikó épül, Sepsi gondolkodott rajta, hogy változtasson-e a fegyver nevén, ám végül hagyta. Amiről viszont tud, hogy hatott rá, az Bartók A patkány éve-trilógiája. Hasonló egybeesés Bartóknál is felbukkan, amikor a Lovakban szereplő egyik regényötletben egy férfit látunk, aki egy gombafövenyen fekszik. 

-

Bartók itt elmondta, hogy azért örült, hogy közösen valósult meg a beszélgetés, mert Sepsivel régi “harcostársak”, és rengeteg közös popJAK-os beszélgetésen vettek részt műfaji kérdések apropóján. Balajthy itt rákérdezett, hogy vajon aktuálisak-e még azok a tíz évvel ezelőtti parázs viták, amik azt feszegették, hogy vajon egy szépirodalmi szöveg milyen mértékben vagy egyáltalán támaszkodhat-e a zsánerekre.

Sepsi elmondta, hogy volt idő, amikor mélyen beleásta magát a zsánerekbe, de egyre inkább úgy látja, hogy ezeknek a kategóriáknak nincs értelme. Annyiféle horror van, hogy ha azt mondják egy könyvre, hogy horror, az legfeljebb az olvasót tudja nagy vonalakban orientálni, arra viszont alkalmatlan, hogy arról a szövegről mélységében lehessen beszélni. Sepsi szerint a műfaji meghatározások annyira tágak, hogy kiüresedtek, amivel Bartók is egyetértett, szerinte ki is fulladt már az a vita.

Sepsi hozzátette, hogy minden hat ránk, amit olvasunk, és ha össze-vissza olvasunk, akkor ezer hatás fog érni minket. “Ha bármikor megnézzük a szépirodalom krémjét és a zsánerirodalom krémjét, akkor azt látjuk, hogy a műveiket rengeteg hatás érte, és a műveiket sem lehet bedobozolni. Ott van Cormac McCarthy, aki mindent tud a westernről, ami a legalja ponyvaműfajnak számított előtte húsz évvel.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. A Lovak a folyóban a hét könyve.

...
Nagy

Bartók Imre: A jó harc [Olimpia]

 Olimpiai sorozatunkban Finy Petra, Baráth Katalin, Forgách Kinga, Ruff Orsolya és Kele Fodor Ákos írásait olvashattátok, Bartók Imre záró darabja pedig igazán méltó a 2020-2021-es különös-heroikus olimpiához.

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Nagy

Ai Weiwei a kínai kommunisták miatt műalkotássá vált

Pár hét különbséggel láttuk Ai Weiwei kiállítását az Albertinában, majd olvastuk az 1000 év öröm és bánat című sokkoló és nagyszerű önéletrajzot. Rengeteg kép egy memoárhoz.

Szerzőink

...
Laborczi Dóra

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

...
Forgách Kinga

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

...
Simon Eszter

Afganisztán egyetlen női polgármestere ezt üzeni: Ha van hangotok, használjátok és ne féljetek megszólalni

Hírek
...
Könyves Advent

Debbie Harry a '70-es évek New Yorkjának lázadásából emelkedett ki

...
Zöld

ENSZ Klímakonferencia: Ne csak a fejlődő országok, mindannyian fizessük meg az éghajlatváltozás árát

...
Gyerekirodalom

Hogyan segíthet a gyerekirodalom a történelemtanulásban?

...
Hírek

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – megjelenik Zsigó Jenő memoárja a roma polgárjogi küzdelmekről

...
Könyves Advent

A LEGO egy család és egy cég története, ami kanyargósan vezet el a világsikerig

...
Szórakozás

Lecserélik A hatalom gyűrűi legjobb karakterét alakító színészt

...
Könyves Advent

Kekszek, reneszánsz receptek, erdélyi lakoma és az új Dragomán - ezeket a gasztrokönyveket ajánljuk karácsonyra

...
Könyves Advent

Dobray Sarolta történetei a nyomorban is megtalálják a vágyat a méltósággal élhető életre

...
Hírek

Erdős Virág petíciót indított a tiltakozó tanárok mellett

...
Gyerekirodalom

Az ünnep azé, aki várja - adventi mesekalendáriumok

...
Promóció

Egy nélkülözhetetlen kiegészítő, ha sokat időzöl a gép előtt – Kékfény szűrő szemüveg

...
Promóció

A kulturális feltöltődéshez minőségi élelmiszerek járnak

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Heather Morris: Tartozunk a holokauszt túlélőinek azzal, hogy elmeséljük a történetüket

Heather Morrisnak az utóbbi években több holokauszt-témájú regénye is megjelent, és mindegyik kötetet túlélőkkel készült beszélgetések és kutatások alapozták meg. Az auschwitzi tetováló szerzőjével új könyveinek háttértörténetéről beszélgettünk, ő pedig mesélt az általa megismert túlélők bátorságáról, bűntudatáról, és azokról a nehéz emlékekről, amiket kötelességünk elmesélni az utókornak.

...
Kritika

A majdnem-élet receptje: egyedülálló anya reménytelen szerelemmel

A siker fokmérője ma a karrier és a boldog - kétszülős - családi élet. De mi van azokkal, akiknek egyik sem adatik meg? Bendl Vera első felnőtteknek szóló regényében nekik ad hangot: a nagy büdös semmiben lebegés állapotának, amit szeretünk átmenetinek hinni, de van, hogy nem lesz jobb. És a semminél már egy reménytelen szerelem is jobb. A Majdnem negyven a hét könyve. 

...
Nagy

A rómaiak is züllésről panaszkodtak, amikor a tekercseket felváltotta a lapozható könyv

A Papirusz számtalan ókori anekdotán és történelmi emléken keresztül elvezet az egyiptomi papiruszkészítő műhelyektől az alexandriai könyvtáron át a római rabszolgák másolóműhelyeiig. Hét érdekességet választottunk ízelítőül az ókori könyvek világából.

...
Nagy

Mohamed Mbougar Sarr az irodalom labirintusáról írt, és közben beleveszett a saját regényébe

Mohamed Mbougar Sarr szenegáli író akarata ellenére is szimbólummá vált: 31 évesen, első fekete-afrikai szerzőként nyerte el a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Paradox módon azzal, hogy neki ítélték a díjat, mintha belépett volna a saját regényének világába, amelyben az irodalmi elitet és intézményrendszert figurázta ki.

...
Nagy

Veres Attila: Igazából már csak a törvények és a pénz fog össze minket

A valóság helyreállítása és a The Black Maybe megjelenése apropójából beszélgettünk a humor szerepéről a feszültségépítésben, a kísérletező történetmesélő formákról, a sírkertszerű Magyarországról, reményről és reménytelenségről. Végül még olvasnivalót is ajánlott. Interjú.

...
Nagy

„Úgy képzeltem, az irodalom lesz a főfoglalkozásom” [Lator95]

A mesterség alapos ismerete elengedhetetlen - mondta egy régebbi interjújában Lator László, aki ma ünnepli 95. születésnapját. Költő, műfordító, tanár, aki szemináriumain egyetemi hallgatók nemzedékeit oktatta.

A hét könyve
Kritika
Werner Herzog első regényében egy japán katona téveszméje epikussá nemesedik
...
Zöld

A jövő embere ma már megszerkeszthető - csak az a kérdés, meddig mehet el

Eddig úgy gondoltuk, hogy biológiai meghatározottságunk miatt az életünkkel – legfőképpen annak kezdetével és végével kapcsolatban – tehetetlenek vagyunk. Mindannyian hozott csomaggal születünk, megöregszünk és meghalunk. De biztos, hogy ennek így kell lennie? 

SZÓRAKOZÁS
...
Kritika

A Szürke Ember szuperhősként menekül és száguld országokon át

Courtland Gentry bérgyilkos, a CIA szebb napokat látott árnyékügynökségének, a Sierra alakulatnak egyik utolsó tagja, akit csak a „Szürke Ember”-ként ismernek és emlegetnek. 

...
Szórakozás

Karafiáth Orsolya: Simán belefér, hogy dalszövegíróként az árnyékban maradok

Karafiáth Orsolya szeret helyzetbe hozni másokat. Életművét át- meg átszövik a médium-, illetve műnemváltások, és izgalmas projektek keretében alakulnak dallá a sorai. Az íróként, költőként, fordítóként és publicistaként is aktív szerzőt ezúttal a megzenésített szövegeiről kérdeztük.

...
Szórakozás

Nyugaton a helyzet változatlan - Remarque háborúellenessége nem is lehetne aktuálisabb

A megjelenését követően közel száz év kellett, hogy a németek feldolgozzák az egyik legnagyobb bestsellerüknek számító Erich Maria Remarque-regényt. A végeredmény egy látványos, naturális film lett, de nem emiatt fogunk rá emlékezni.

...

Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]

...

Tíz példamutató nő, tíz kiváló szakmai életút - Ezeket tanultam a Túl a plafonon beszélgetéseiből

...

Harry Potter vs. Jókai: a kötelezőkről szóló vitát nem lehet ennyire leegyszerűsíteni

...

Miért nem kapnak díjakat a női írók?