Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban (ami a hét könyve volt nálunk) és Sepsi László Termőtestek (amibe itt beleolvashatsz) című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

Fotó: Posztós János

sa | 2021. október 18. |
Bartók Imre
Lovak a folyóban
Jelenkor, 2021, 393 oldal
-

Balajthy Ágnes azzal kezdte a regények bemutatását, hogy szerinte közös bennük, hogy mindkettőben markáns motívum a bukás, illetve mindkét regény épít olyan műfajokra, amelyek korábban nem voltak benne a kortárs magyar irodalom fősodrában. Bartók Imre Lovak a folyóban című könyvének narrátora író, aki egy svábhegyi szuterén lakásban húzza meg magát, és próbál írni előző könyve, a Jerikó kudarca után. Sepsi László a Termőtestekben Höksring fiktív városába kalauzol, ahol mindjárt a cselekmény elején felrobbantják a várost irányító családot, a túlélők között pedig megindul a harc a hatalomért.

Balajthy felvetésére, hogy mennyire erősen megjelenik Bartók regényében a hiány, a megakadás, a kétségbeesés, ami a bukott író toposzához tartozik, Bartók elmondta, hogy nála az alapmotívum az írás bevégezhetetlenségéhez kapcsolódik. 

Azaz, hogy az írás egy beteljesíthetetlen ígéret, folyamat, csak kudarc lehet, mert elvéti a tárgyat.

A regényében szerinte a háborgó felszín alatt, mint amilyen a szorongás a példányszámok miatt, van egy mélyebb, egzisztenciális felület. 

Sepsi kezdésként bevallotta, őt meglepte Balajthy, mert szerinte a Termőtestek inkább krízisregény. Egy krízisponton lépünk be, az ott valaminek a vége, és a regény ezt a végpontot fejti ki hosszan, viszont a zárásban egy új berendezkedés sejlik fel. Sepsit maga a krízis érdekelte: nemcsak a város van éppen abban, hanem több szereplője is.

Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 621 oldal
-

Balajthy itt felvetette, hogy Sepsi szereplőit két kategóriára lehet osztani, vagy valamilyen trauma vezérli őket, vagy szerepkényszer, ami a családjuk eredetmítoszából fakad. A kritikus szerint a nők tartoznak előbbi csoportba, míg a férfiak az utóbbiba, ám Sepsi ezt is cáfolta, szerinte nem lehet ilyen különbséget tenni a nemek között, hiszen az egyik női főszereplője is küzd a saját családi örökségével. Sepsi elmesélte, hogy arra csak utólag jött rá, hogy a szereplők zöme gyászol valamit. A gyász apropóján aztán a könyvnek több műfaji előképét, illetve hatását is említették, ilyen a skandináv irodalom a trauma miatt, a fantasy a benne rendre felbukkanó családi ősmítosz miatt, a gótika a nagy toposzával, a gyásszal, a veszteség romantikájával, illetve a századelő műfajilag nehezen behatárolható világát is említették, amiben olyan meghatározó szerzők alkottak, mint Lovecraft, és amiben átütő volt Poe hatása.

A zsáner és fikció kapcsán ismét a Lovak a folyóban került a beszélgetés fókuszába. Balajthy szerint, míg Bartók eddigi művei erősen fikciósak, ebben sok olyan önéletrajzi elemként is olvasható pont van, ami felveti, hogy autofikciós szövegről van-e szó. Bartók elmondta, hogy a Lovak a folyóban (és a benne felbukkanó Jerikó című kötet) persze ezer szálon kapcsolódik a Jerikó épül című regényéhez, de ha valaki olvasta mindkettőt, annak egyértelmű, hogy tényszerűen nem lehet szó ugyanarról a Jerikóról, ahogy a regénybeli Budapest sem a mi Budapestünk. Azt elismerte, hogy nehéz volt otthagynia az utolsó nagy regényét, és a Lovak a folyóban ilyen szempontból integratív, mert sok korábbi témája erősen visszaköszön benne.

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót
Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. A Lovak a folyóban a hét könyve.

Tovább olvasok

Balajthy szerint a regény egyik legszórakoztatóbb rétege (amit mi is kiemeltünk kritikánkban), amikor a sikertelen író gyilkos iróniával pellengérre állítja az irodalmi közeget, görbe tükröt állít a kritikusainak, és a bírálói kínzásán és elrablásán fantáziál. Ezzel kapcsolatban rákérdezett, Bartók szerint lehet-e egyszerre kint lenni és bent maradni az irodalmi életben. Bartók úgy vélte, ez a kérdés akkor válik élessé, ha a szerzőt azonosítja a könyvben szereplő íróval. A könyvtől eltávolodva úgy gondolta, hogy azokat sem engedi el a gravitáció, akik kint akarnak maradni. Példának erre Tandori Dezsőt hozta, aki szerinte “az elefántcsonttornyában élt és alkotott”, mégsem lehet róla azt mondani, hogy kívül volt az irodalmon. És fordítva, aki ott van a közepén, simán lehet, hogy egész nap azon frusztrálódik, hogy nincs a helyén. Végül Bartók megismételte, hogy szerinte ennek a könyvnek a fontos része inkább az a kudarcélmény, hogy hiába csinálod, nem tudod csinálni, nem ér semmit az egész. “Nem a magyar irodalmi élet nyomorai vannak benne, hanem egy sokkal általánosabb szorongása annak, amit az ember íróként csinál.”

Sepsi könyvére visszatéve Balajthy elmondta, hogy az életfogalom abban nem korlátozódik az emberi élete, és már a címnél - Termőtestek - sem egyértelmű, hogy mire, kikre vonatkozik. A regénynek ugyanis a tulajdonképpeni főszereplője a gomba, ami nemcsak a város gazdaságának alapja, és folyton felbukkan, hanem az elbeszélés nyelvének is van egy olyan metaforikus rétege, amit átszőnek a gombák.

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek
Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

Tovább olvasok

A gombákról Sepsi elmondta, hogy teljesen véletlenül kerültek a regénybe. A Pinky után akart írni egy hosszú, sötét, okkult gengszterregényt, amiről eleinte csak annyit tudott, hogy a várost irányító családok valamiféle alkut kötöttek egy démoni jelenléttel. Elkezdte írni a regényt, hogy majd kialakul, mi lesz az, és az egyik jelenetben, amikor az egyik szereplő drogot porcióz, elkezdett gondolkodni, hogy milyen drog legyen. A füvet és a tablettát unalmasnak találta, a kokaint puccosnak, és akkor beugrott neki a gomba. Egy évre félretette a regényt, és beleolvasta magát a gombák világába, így lett a Termőtestek gombás regény. 

Az emberen túliság aztán fontos téma és kihívás lett a könyvben, azaz, hogy hogyan építse fel azt, hogy a szereplők találkoznak valamilyen idegenséggel, de annak ne legyenek antropomorf vonásai. Utóbbit végül rengeteg húzással sikerült megoldania. 

Az antropocentrikus nézőpont kitágítása, a humanista nézőponttól való eltávolodás mindkét regényben erősen megjelenik,

Bartóknál ez a ló lett, ami szintén túlvilági, embertelen, néha szörnyszerű. Bartók szerint mindez nem tágítja a perspektívánkat, de jelzi, hogy mennyire szűkös. Sepsi szerint mindkét regényben megkérdőjeleződik az az alapvető humanista eszme, hogy az emberi élet érték - és a regényekben megfogalmazódik, hogy mi értelme az egésznek. Balajthy ezt kiegészítette azzal, hogy közben azért megjelennek a könyvekben olyan értékek is, mint a szeretet a testvérek vagy gyerek és szülő között.

A véletlen egybeesések kedvelőinek kiderült, hogy Sepsi regényében az, hogy Jerikónak hívják a fegyvert, nem főhajtás Bartók könyve előtt, hanem “egy baleset”. A regényt 2014-ben kezdte írni, és nem tudta, hogy pár év múlva Bartók megjelentet ilyen címmel egy könyvet. Amikor kijött a Jerikó épül, Sepsi gondolkodott rajta, hogy változtasson-e a fegyver nevén, ám végül hagyta. Amiről viszont tud, hogy hatott rá, az Bartók A patkány éve-trilógiája. Hasonló egybeesés Bartóknál is felbukkan, amikor a Lovakban szereplő egyik regényötletben egy férfit látunk, aki egy gombafövenyen fekszik. 

-

Bartók itt elmondta, hogy azért örült, hogy közösen valósult meg a beszélgetés, mert Sepsivel régi “harcostársak”, és rengeteg közös popJAK-os beszélgetésen vettek részt műfaji kérdések apropóján. Balajthy itt rákérdezett, hogy vajon aktuálisak-e még azok a tíz évvel ezelőtti parázs viták, amik azt feszegették, hogy vajon egy szépirodalmi szöveg milyen mértékben vagy egyáltalán támaszkodhat-e a zsánerekre.

Sepsi elmondta, hogy volt idő, amikor mélyen beleásta magát a zsánerekbe, de egyre inkább úgy látja, hogy ezeknek a kategóriáknak nincs értelme. Annyiféle horror van, hogy ha azt mondják egy könyvre, hogy horror, az legfeljebb az olvasót tudja nagy vonalakban orientálni, arra viszont alkalmatlan, hogy arról a szövegről mélységében lehessen beszélni. Sepsi szerint a műfaji meghatározások annyira tágak, hogy kiüresedtek, amivel Bartók is egyetértett, szerinte ki is fulladt már az a vita.

Sepsi hozzátette, hogy minden hat ránk, amit olvasunk, és ha össze-vissza olvasunk, akkor ezer hatás fog érni minket. “Ha bármikor megnézzük a szépirodalom krémjét és a zsánerirodalom krémjét, akkor azt látjuk, hogy a műveiket rengeteg hatás érte, és a műveiket sem lehet bedobozolni. Ott van Cormac McCarthy, aki mindent tud a westernről, ami a legalja ponyvaműfajnak számított előtte húsz évvel.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. A Lovak a folyóban a hét könyve.

...
Nagy

Bartók Imre: A jó harc [Olimpia]

 Olimpiai sorozatunkban Finy Petra, Baráth Katalin, Forgách Kinga, Ruff Orsolya és Kele Fodor Ákos írásait olvashattátok, Bartók Imre záró darabja pedig igazán méltó a 2020-2021-es különös-heroikus olimpiához.

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

...
Kritika

Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír

Daniel Kehlmann a német rendezőóriásról, G. W. Pabstról mesél, aki a Harmadik Birodalomban rekedve próbált jó művész maradni. A Mozgóképben a német expresszionista film szivárog be az irodalomba. Ez a hét könyve.

Szerzőink

...
vl

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

...
Bánhidi Lilla

Bánhidi Lilla: Elfordítja a fejét

...
ko

Romok, zűrzavar és éjsötét mindenütt – a gyerekek nyelvén a háborúról

Hírek
...
Hírek

Ki lesz 2024 legjobb elsőkönyvese, a Margó-díjas? 

...
Gyerekirodalom

Rókazsolt és Petőfi is az Év Gyerekkönyve Díj diákzsűrije által legjobbnak tartott könyvek között

...
Hírek

Sophie Kinsella új kisregényét az agydaganata inspirálta

...
Hírek

Tompa Andrea is az Erzsébetvárosi Irodalmi Ösztöndíj 2024-es nyertesei között

...
Szórakozás

5 Coldplay-dal, amik segítenek megérteni a szívdobbanásainkat és az univerzumot

...
Szórakozás

Blake Lively és Colleen Hoover azt ígéri, az It Ends With Us-film hű lesz a könyvhöz

Olvass!
...
Beleolvasó

Így ír Nádas Péter nyelvén Szvoren Edina – Olvass bele!

A Kérődző Kronosz pastiche-aiban ismert írók stílusokra ismerhetünk rá újfajta szemszögekből. Hiszen a szövegek egyszerre viselik magukon Szvoren Edina és a kiválasztott szerzők stílusjegyeit.

...
Beleolvasó

Ha nem sikerül örököst szülnie, talán túl sem éli a pokoli házasságot – Olvass bele a Hamnet szerzőjének új regényébe!

Az Egy házassági portré lapjain Maggie O'Farrell ezúttal a reneszánsz Itália sokszínű világát kelti életre. Olvass bele a regénybe!

...
Beleolvasó

Olvass bele Benedek Miklós mellbevágóan őszinte vallomásába!

Megannyi sikeres szerep után Benedek Miklós a legnagyobb kihívással birkózott meg: saját magáról, a saját életéről mesélt.

Kiemeltek
...
Nagy

Bánhidi Lilla: Elfordítja a fejét

„Indulás előtt mindig van szex. Olyan, mint érkezés után a közös reggeli, nem fontos, milyen, csak legyen.” Bánhidi Lilla A töltőm ott maradt címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a negyedik rész.

...
Nagy

Nádasdy Ádám: Úgy írtam a halál küszöbén, mint a gyerek, aki mondogatja magának, nem lesz baj

Bemutatták Nádasdy Ádám tizedik, Billeg a csónak című verseskötetét. A beszélgetésen szóba került a humorizálás és a komolyság, de az emlékek és a halál lehetősége is.

...
Nagy

Görcsi Péter: Szerettem volna, hogy a regényem azoknak a szócsöve legyen, akik elhagyják Magyarországot

Ahol most élek, az az otthonom, Magyarország meg a hazám - mondja Görcsi Péter, akivel íróvá válásról, önéletrajziságról, kivándorlásról és irodalomról is beszélgettünk.

A hét könyve
Kritika
Daniel Kehlmann Goebbelst is megduplázza, miközben a művészek megalkuvásáról ír
...
Podcast

A töltött káposztától a nemzeti szuverenitásig: hová tűnt a magyar konyha?

Mit kezdhetünk a 160 évvel ezelőtti ételekkel ma? Jókai Mórt és Ács Bori gasztroújságírót a kolozsvári töltött káposzta és a perec is összeköti. A Könyves Magazin podcastjában Ács Borival, a Telex újságírójával beszélgettünk. 

Fotó: Ajpek Orsi / Telex

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Jake Gyllenhaal nagy formában van a tárgyalótermi dráma főhőseként

A Donnie Darko sztárja, Jake Gyllenhaal alakítja a Scott Turow regényéből készült Ártatlanságra ítélve című sorozat központi karakterét, aki vádlóból egy gyilkossági ügy vádlottjává válik.

...
Szórakozás

Christian Bale félelmetes volt az Amerikai pszichó forgatásán, amikor szerepben maradt

Christian Bale két kollégája beszélgetett a 2000-ben bemutatott filmről, amiben a szélesebb  közönség is megismerte a színészt.

...
Szórakozás

Az amerikai motorosok többet érdemeltek volna egy steril, mozgó képeskönyvnél

Jeff Nichols rendező Danny Lyon fotóriporter híres könyve, a Motorosok alapján készített filmet a '60-as évek bőrdzsekis lázadóiról. Kritika.

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!