Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban (ami a hét könyve volt nálunk) és Sepsi László Termőtestek (amibe itt beleolvashatsz) című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

Fotó: Posztós János

sa | 2021. október 18. |
Bartók Imre
Lovak a folyóban
Jelenkor, 2021, 393 oldal
-

Balajthy Ágnes azzal kezdte a regények bemutatását, hogy szerinte közös bennük, hogy mindkettőben markáns motívum a bukás, illetve mindkét regény épít olyan műfajokra, amelyek korábban nem voltak benne a kortárs magyar irodalom fősodrában. Bartók Imre Lovak a folyóban című könyvének narrátora író, aki egy svábhegyi szuterén lakásban húzza meg magát, és próbál írni előző könyve, a Jerikó kudarca után. Sepsi László a Termőtestekben Höksring fiktív városába kalauzol, ahol mindjárt a cselekmény elején felrobbantják a várost irányító családot, a túlélők között pedig megindul a harc a hatalomért.

Balajthy felvetésére, hogy mennyire erősen megjelenik Bartók regényében a hiány, a megakadás, a kétségbeesés, ami a bukott író toposzához tartozik, Bartók elmondta, hogy nála az alapmotívum az írás bevégezhetetlenségéhez kapcsolódik. 

Azaz, hogy az írás egy beteljesíthetetlen ígéret, folyamat, csak kudarc lehet, mert elvéti a tárgyat.

A regényében szerinte a háborgó felszín alatt, mint amilyen a szorongás a példányszámok miatt, van egy mélyebb, egzisztenciális felület. 

Sepsi kezdésként bevallotta, őt meglepte Balajthy, mert szerinte a Termőtestek inkább krízisregény. Egy krízisponton lépünk be, az ott valaminek a vége, és a regény ezt a végpontot fejti ki hosszan, viszont a zárásban egy új berendezkedés sejlik fel. Sepsit maga a krízis érdekelte: nemcsak a város van éppen abban, hanem több szereplője is.

Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 621 oldal
-

Balajthy itt felvetette, hogy Sepsi szereplőit két kategóriára lehet osztani, vagy valamilyen trauma vezérli őket, vagy szerepkényszer, ami a családjuk eredetmítoszából fakad. A kritikus szerint a nők tartoznak előbbi csoportba, míg a férfiak az utóbbiba, ám Sepsi ezt is cáfolta, szerinte nem lehet ilyen különbséget tenni a nemek között, hiszen az egyik női főszereplője is küzd a saját családi örökségével. Sepsi elmesélte, hogy arra csak utólag jött rá, hogy a szereplők zöme gyászol valamit. A gyász apropóján aztán a könyvnek több műfaji előképét, illetve hatását is említették, ilyen a skandináv irodalom a trauma miatt, a fantasy a benne rendre felbukkanó családi ősmítosz miatt, a gótika a nagy toposzával, a gyásszal, a veszteség romantikájával, illetve a századelő műfajilag nehezen behatárolható világát is említették, amiben olyan meghatározó szerzők alkottak, mint Lovecraft, és amiben átütő volt Poe hatása.

A zsáner és fikció kapcsán ismét a Lovak a folyóban került a beszélgetés fókuszába. Balajthy szerint, míg Bartók eddigi művei erősen fikciósak, ebben sok olyan önéletrajzi elemként is olvasható pont van, ami felveti, hogy autofikciós szövegről van-e szó. Bartók elmondta, hogy a Lovak a folyóban (és a benne felbukkanó Jerikó című kötet) persze ezer szálon kapcsolódik a Jerikó épül című regényéhez, de ha valaki olvasta mindkettőt, annak egyértelmű, hogy tényszerűen nem lehet szó ugyanarról a Jerikóról, ahogy a regénybeli Budapest sem a mi Budapestünk. Azt elismerte, hogy nehéz volt otthagynia az utolsó nagy regényét, és a Lovak a folyóban ilyen szempontból integratív, mert sok korábbi témája erősen visszaköszön benne.

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót
Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Mit tehet egy író, ha élete fő művét, az általa csak magnum opusként emlegetett regényét, a Jerikót, az ismeretlenség mocsarába süllyeszti az olvasói és kritikai közöny? Mit tehet, ha a szakmai után a magánélete is szilánkokra törik, és klausztrofób, málló falú szuterénjében legfeljebb a város számkivetettjei meg egy rendőrnyomozó teszi tiszteletét? Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. Bartóknak legutóbb 2018-ban jelent meg regénye, ez volt a Jerikó épül, és bár olvasóként lehetetlen megítélni, hogy saját tapasztalataiból és indulataiból mennyi került az új regénybe, mindenesetre az irodalmi és popkulturális utalásokban tobzódó, hol szürreális, máshol horrorisztikus vonásokat mutató Lovak a folyóban szarkasztikusan és ritka öniróniával ránt magával a lélek legmélyebb bugyraiba. Ez a hét könyve.

Tovább olvasok

Balajthy szerint a regény egyik legszórakoztatóbb rétege (amit mi is kiemeltünk kritikánkban), amikor a sikertelen író gyilkos iróniával pellengérre állítja az irodalmi közeget, görbe tükröt állít a kritikusainak, és a bírálói kínzásán és elrablásán fantáziál. Ezzel kapcsolatban rákérdezett, Bartók szerint lehet-e egyszerre kint lenni és bent maradni az irodalmi életben. Bartók úgy vélte, ez a kérdés akkor válik élessé, ha a szerzőt azonosítja a könyvben szereplő íróval. A könyvtől eltávolodva úgy gondolta, hogy azokat sem engedi el a gravitáció, akik kint akarnak maradni. Példának erre Tandori Dezsőt hozta, aki szerinte “az elefántcsonttornyában élt és alkotott”, mégsem lehet róla azt mondani, hogy kívül volt az irodalmon. És fordítva, aki ott van a közepén, simán lehet, hogy egész nap azon frusztrálódik, hogy nincs a helyén. Végül Bartók megismételte, hogy szerinte ennek a könyvnek a fontos része inkább az a kudarcélmény, hogy hiába csinálod, nem tudod csinálni, nem ér semmit az egész. “Nem a magyar irodalmi élet nyomorai vannak benne, hanem egy sokkal általánosabb szorongása annak, amit az ember íróként csinál.”

Sepsi könyvére visszatéve Balajthy elmondta, hogy az életfogalom abban nem korlátozódik az emberi élete, és már a címnél - Termőtestek - sem egyértelmű, hogy mire, kikre vonatkozik. A regénynek ugyanis a tulajdonképpeni főszereplője a gomba, ami nemcsak a város gazdaságának alapja, és folyton felbukkan, hanem az elbeszélés nyelvének is van egy olyan metaforikus rétege, amit átszőnek a gombák.

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek
Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele Sepsi László új regényébe!

Tovább olvasok

A gombákról Sepsi elmondta, hogy teljesen véletlenül kerültek a regénybe. A Pinky után akart írni egy hosszú, sötét, okkult gengszterregényt, amiről eleinte csak annyit tudott, hogy a várost irányító családok valamiféle alkut kötöttek egy démoni jelenléttel. Elkezdte írni a regényt, hogy majd kialakul, mi lesz az, és az egyik jelenetben, amikor az egyik szereplő drogot porcióz, elkezdett gondolkodni, hogy milyen drog legyen. A füvet és a tablettát unalmasnak találta, a kokaint puccosnak, és akkor beugrott neki a gomba. Egy évre félretette a regényt, és beleolvasta magát a gombák világába, így lett a Termőtestek gombás regény. 

Az emberen túliság aztán fontos téma és kihívás lett a könyvben, azaz, hogy hogyan építse fel azt, hogy a szereplők találkoznak valamilyen idegenséggel, de annak ne legyenek antropomorf vonásai. Utóbbit végül rengeteg húzással sikerült megoldania. 

Az antropocentrikus nézőpont kitágítása, a humanista nézőponttól való eltávolodás mindkét regényben erősen megjelenik,

Bartóknál ez a ló lett, ami szintén túlvilági, embertelen, néha szörnyszerű. Bartók szerint mindez nem tágítja a perspektívánkat, de jelzi, hogy mennyire szűkös. Sepsi szerint mindkét regényben megkérdőjeleződik az az alapvető humanista eszme, hogy az emberi élet érték - és a regényekben megfogalmazódik, hogy mi értelme az egésznek. Balajthy ezt kiegészítette azzal, hogy közben azért megjelennek a könyvekben olyan értékek is, mint a szeretet a testvérek vagy gyerek és szülő között.

A véletlen egybeesések kedvelőinek kiderült, hogy Sepsi regényében az, hogy Jerikónak hívják a fegyvert, nem főhajtás Bartók könyve előtt, hanem “egy baleset”. A regényt 2014-ben kezdte írni, és nem tudta, hogy pár év múlva Bartók megjelentet ilyen címmel egy könyvet. Amikor kijött a Jerikó épül, Sepsi gondolkodott rajta, hogy változtasson-e a fegyver nevén, ám végül hagyta. Amiről viszont tud, hogy hatott rá, az Bartók A patkány éve-trilógiája. Hasonló egybeesés Bartóknál is felbukkan, amikor a Lovakban szereplő egyik regényötletben egy férfit látunk, aki egy gombafövenyen fekszik. 

-

Bartók itt elmondta, hogy azért örült, hogy közösen valósult meg a beszélgetés, mert Sepsivel régi “harcostársak”, és rengeteg közös popJAK-os beszélgetésen vettek részt műfaji kérdések apropóján. Balajthy itt rákérdezett, hogy vajon aktuálisak-e még azok a tíz évvel ezelőtti parázs viták, amik azt feszegették, hogy vajon egy szépirodalmi szöveg milyen mértékben vagy egyáltalán támaszkodhat-e a zsánerekre.

Sepsi elmondta, hogy volt idő, amikor mélyen beleásta magát a zsánerekbe, de egyre inkább úgy látja, hogy ezeknek a kategóriáknak nincs értelme. Annyiféle horror van, hogy ha azt mondják egy könyvre, hogy horror, az legfeljebb az olvasót tudja nagy vonalakban orientálni, arra viszont alkalmatlan, hogy arról a szövegről mélységében lehessen beszélni. Sepsi szerint a műfaji meghatározások annyira tágak, hogy kiüresedtek, amivel Bartók is egyetértett, szerinte ki is fulladt már az a vita.

Sepsi hozzátette, hogy minden hat ránk, amit olvasunk, és ha össze-vissza olvasunk, akkor ezer hatás fog érni minket. “Ha bármikor megnézzük a szépirodalom krémjét és a zsánerirodalom krémjét, akkor azt látjuk, hogy a műveiket rengeteg hatás érte, és a műveiket sem lehet bedobozolni. Ott van Cormac McCarthy, aki mindent tud a westernről, ami a legalja ponyvaműfajnak számított előtte húsz évvel.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. A Lovak a folyóban a hét könyve.

...
Nagy

Bartók Imre: A jó harc [Olimpia]

 Olimpiai sorozatunkban Finy Petra, Baráth Katalin, Forgách Kinga, Ruff Orsolya és Kele Fodor Ákos írásait olvashattátok, Bartók Imre záró darabja pedig igazán méltó a 2020-2021-es különös-heroikus olimpiához.

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

...
Podcast

Iamyank: Ki akartam mondani, hogy mind meg fogunk halni

Láttam a jövőt meghalni címmel jelent meg iamyank új albuma, amin, nem kis meglepetésre, magyar dalszöveg is hallható. Fejlődési útról, kockázatvállalásról és technikai fejlődésről is mesélt. Az a.dal.szöveg című podcastsorozat vendége: Herold János.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát

...
Sándor Anna

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

...
Kolozsi Orsolya

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Hírek
...
Hírek

Csányi Vilmos és Doszpot Péter is elárulta, mi a kedvence a 20 éves Agavétól

...
Panodyssey

Szerényi Tamás: Special Offer [Panodyssey]

...
Hírek

Michel Houellebecq szexfilmje körül tovább dagad a botrány

...
Alkotótárs

Harmadik alkalommal hirdetik meg a Mastercard® - Alkotótárs irodalmi ösztöndíjprogramot

...
Panodyssey

Kiss Tibor Noé és Borda Réka a Panodyssey új magyar nagykövetei

...
Hírek

Ősi, akkád nyelven hallgatható meg a Gilgames-eposz

...
Hírek

Karafiáth Orsolya: Petőfi életében Júlia volt az egyetlen kaliber [Petőfi200]

...
Beleolvasó

Emerenc ajtaja mögött egy magára maradt nő tragikus sorsa sejlik fel

...
Hírek

Annie Ernaux kivizsgálást követel a bántalmazott francia diáklányok ügyében

Olvass!
...
Beleolvasó

Tom Felton: Harry Potter és Draco Malfoy egyazon érme két oldala

A Harry Potter-filmek forgatásáról, felnövésről, barátságokról, a hírnév előnyeiről és hátrányairól is mesél önéletrajzában Tom Felton színész, akit Draco Malfoyként ismert meg a világ. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szerhij Zsadan: Ezt a földet mától Ukrajnának nevezd!

Harkiv Hotel címmel jelent meg az ukrán Szerhij Zsadan kötete, melynek verseit Vonnák Diána válogatta és fordította magyarra. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Az elitiskola tanárának manipulációja a szülők életét sem kíméli

A saját érdekedben az iskolai közösségek olykor viszontagságos működésébe enged betekintést, ahol sokszor csupán egy szikra kell, hogy lángra lobbanjanak a lappangó indulatok. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk. 

...
Nagy

„Kommunista volt-e Petőfi? Néger volt-e Kossuth?”

A Petőfi-délibábok című programsorozat Petőfi politikai emlékezete a dualizmustól napjainkig című nyitórendezvényén kiderült, hogy az évek során Petőfi lobogó helyett sokaknak inkább dobogó volt: emelvény, amelyről ki-ki a maga hasznát remélve szónokolt.

...
Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William ShakespeareAgatha Christie, Jane AustenCharles DickensJ. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van? 

...
Kritika

Fakó lábujjak és parányi nők – Így szól a horror a nagyvilágban

Magyarul is olvasható az amerikai Valancourt kiadó nemzetközi antológiája, amiben Veres Attilától is jelent meg novella. A kötet történetei úgy mesélnek az emberi félelmek és szorongások egyetemességéről, hogy közben sokféle szerző, sokféle stílusában, sokféle horrortradícióhoz kapcsolódnak eredetien. Ez a hét könyve.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

...
Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik. 

A hét könyve
Kritika
Atwood varázstalanítja Odüsszeusz mítoszát
...
Nagy

Az utolsó mohikánon nőttél fel, de ezeket nem tudtad

Milyen történelmi előzményei vannak a regénynek? Mi tükröződik abban, ahogyan Cooper az őslakosokat ábrázolja? Az eredeti szöveg melyik rétegével nem találkozhattak Magyarországon azok, akik Réz Ádám átdolgozását olvasták? És mit hagytak ki korábban több magyar fordításból?

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Ezeket a könyveket olvasd, ha tetszett A páciens!

A páciens című sorozathoz kapcsolódva most öt olyan könyvet mutatunk, amelyekben a pszichológus szemszögén keresztül beleshetünk a terápia zárt ajtaja mögé, és amelyekből kiderül, hogy a szakember is ugyanolyan esendő, mint a páciens.  

...
Podcast

Szabó Benedek: Az igazán jó műveknek nincs eleje és vége

A hallgatók társalkotói szerepéről, John Cheever prózájáról, hidegháborúról és melankóliáról beszélgettünk Szabó Benedekkel, aki az egyrészt-másrészt generációjához tartozik.

...
Szórakozás

Müller Péter Sziámi: A dal tud valamit, amit szeretnék tudni én is

„Életem összes kalandja másodszándékból következett” ‒ mondja Müller Péter Sziámi, akinek napestig sorolhatnánk a titulusait és a kitüntetéseit, magára legszívesebben mégis költőként tekint. Elmesélte nekünk, hogy lelt rá élete legjobb játszótársára nemrégiben, és megtudtuk tőle, miért csendesednek el bennünk a dalok, mire felnövünk.

...

Hidas Judit: Nőként gyakran szapuljuk az apákat, különösen, ha elváltak 

...

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

...

Komplett iparágak dolgoznak azért, hogy az anyák rettenetesen érezzék magukat

...

Hollywood legendagyártó gépezete Lugosi Bélát sem kímélte