Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban (ami a hét könyve volt nálunk) és Sepsi László Termőtestek (amibe itt beleolvashatsz) című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

Fotó: Posztós János

sa | 2021. október 18. |
Bartók Imre
Lovak a folyóban
Jelenkor, 2021, 393 oldal
-

Balajthy Ágnes azzal kezdte a regények bemutatását, hogy szerinte közös bennük, hogy mindkettőben markáns motívum a bukás, illetve mindkét regény épít olyan műfajokra, amelyek korábban nem voltak benne a kortárs magyar irodalom fősodrában. Bartók Imre Lovak a folyóban című könyvének narrátora író, aki egy svábhegyi szuterén lakásban húzza meg magát, és próbál írni előző könyve, a Jerikó kudarca után. Sepsi László a Termőtestekben Höksring fiktív városába kalauzol, ahol mindjárt a cselekmény elején felrobbantják a várost irányító családot, a túlélők között pedig megindul a harc a hatalomért.

Balajthy felvetésére, hogy mennyire erősen megjelenik Bartók regényében a hiány, a megakadás, a kétségbeesés, ami a bukott író toposzához tartozik, Bartók elmondta, hogy nála az alapmotívum az írás bevégezhetetlenségéhez kapcsolódik. 

Azaz, hogy az írás egy beteljesíthetetlen ígéret, folyamat, csak kudarc lehet, mert elvéti a tárgyat.

A regényében szerinte a háborgó felszín alatt, mint amilyen a szorongás a példányszámok miatt, van egy mélyebb, egzisztenciális felület. 

Sepsi kezdésként bevallotta, őt meglepte Balajthy, mert szerinte a Termőtestek inkább krízisregény. Egy krízisponton lépünk be, az ott valaminek a vége, és a regény ezt a végpontot fejti ki hosszan, viszont a zárásban egy új berendezkedés sejlik fel. Sepsit maga a krízis érdekelte: nemcsak a város van éppen abban, hanem több szereplője is.

Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 621 oldal
-

Balajthy itt felvetette, hogy Sepsi szereplőit két kategóriára lehet osztani, vagy valamilyen trauma vezérli őket, vagy szerepkényszer, ami a családjuk eredetmítoszából fakad. A kritikus szerint a nők tartoznak előbbi csoportba, míg a férfiak az utóbbiba, ám Sepsi ezt is cáfolta, szerinte nem lehet ilyen különbséget tenni a nemek között, hiszen az egyik női főszereplője is küzd a saját családi örökségével. Sepsi elmesélte, hogy arra csak utólag jött rá, hogy a szereplők zöme gyászol valamit. A gyász apropóján aztán a könyvnek több műfaji előképét, illetve hatását is említették, ilyen a skandináv irodalom a trauma miatt, a fantasy a benne rendre felbukkanó családi ősmítosz miatt, a gótika a nagy toposzával, a gyásszal, a veszteség romantikájával, illetve a századelő műfajilag nehezen behatárolható világát is említették, amiben olyan meghatározó szerzők alkottak, mint Lovecraft, és amiben átütő volt Poe hatása.

A zsáner és fikció kapcsán ismét a Lovak a folyóban került a beszélgetés fókuszába. Balajthy szerint, míg Bartók eddigi művei erősen fikciósak, ebben sok olyan önéletrajzi elemként is olvasható pont van, ami felveti, hogy autofikciós szövegről van-e szó. Bartók elmondta, hogy a Lovak a folyóban (és a benne felbukkanó Jerikó című kötet) persze ezer szálon kapcsolódik a Jerikó épül című regényéhez, de ha valaki olvasta mindkettőt, annak egyértelmű, hogy tényszerűen nem lehet szó ugyanarról a Jerikóról, ahogy a regénybeli Budapest sem a mi Budapestünk. Azt elismerte, hogy nehéz volt otthagynia az utolsó nagy regényét, és a Lovak a folyóban ilyen szempontból integratív, mert sok korábbi témája erősen visszaköszön benne.

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót
Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Mit tehet egy író, ha élete fő művét, az általa csak magnum opusként emlegetett regényét, a Jerikót, az ismeretlenség mocsarába süllyeszti az olvasói és kritikai közöny? Mit tehet, ha a szakmai után a magánélete is szilánkokra törik, és klausztrofób, málló falú szuterénjében legfeljebb a város számkivetettjei meg egy rendőrnyomozó teszi tiszteletét? Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. Bartóknak legutóbb 2018-ban jelent meg regénye, ez volt a Jerikó épül, és bár olvasóként lehetetlen megítélni, hogy saját tapasztalataiból és indulataiból mennyi került az új regénybe, mindenesetre az irodalmi és popkulturális utalásokban tobzódó, hol szürreális, máshol horrorisztikus vonásokat mutató Lovak a folyóban szarkasztikusan és ritka öniróniával ránt magával a lélek legmélyebb bugyraiba. Ez a hét könyve.

Tovább olvasok

Balajthy szerint a regény egyik legszórakoztatóbb rétege (amit mi is kiemeltünk kritikánkban), amikor a sikertelen író gyilkos iróniával pellengérre állítja az irodalmi közeget, görbe tükröt állít a kritikusainak, és a bírálói kínzásán és elrablásán fantáziál. Ezzel kapcsolatban rákérdezett, Bartók szerint lehet-e egyszerre kint lenni és bent maradni az irodalmi életben. Bartók úgy vélte, ez a kérdés akkor válik élessé, ha a szerzőt azonosítja a könyvben szereplő íróval. A könyvtől eltávolodva úgy gondolta, hogy azokat sem engedi el a gravitáció, akik kint akarnak maradni. Példának erre Tandori Dezsőt hozta, aki szerinte “az elefántcsonttornyában élt és alkotott”, mégsem lehet róla azt mondani, hogy kívül volt az irodalmon. És fordítva, aki ott van a közepén, simán lehet, hogy egész nap azon frusztrálódik, hogy nincs a helyén. Végül Bartók megismételte, hogy szerinte ennek a könyvnek a fontos része inkább az a kudarcélmény, hogy hiába csinálod, nem tudod csinálni, nem ér semmit az egész. “Nem a magyar irodalmi élet nyomorai vannak benne, hanem egy sokkal általánosabb szorongása annak, amit az ember íróként csinál.”

Sepsi könyvére visszatéve Balajthy elmondta, hogy az életfogalom abban nem korlátozódik az emberi élete, és már a címnél - Termőtestek - sem egyértelmű, hogy mire, kikre vonatkozik. A regénynek ugyanis a tulajdonképpeni főszereplője a gomba, ami nemcsak a város gazdaságának alapja, és folyton felbukkan, hanem az elbeszélés nyelvének is van egy olyan metaforikus rétege, amit átszőnek a gombák.

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek
Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele Sepsi László új regényébe!

Tovább olvasok

A gombákról Sepsi elmondta, hogy teljesen véletlenül kerültek a regénybe. A Pinky után akart írni egy hosszú, sötét, okkult gengszterregényt, amiről eleinte csak annyit tudott, hogy a várost irányító családok valamiféle alkut kötöttek egy démoni jelenléttel. Elkezdte írni a regényt, hogy majd kialakul, mi lesz az, és az egyik jelenetben, amikor az egyik szereplő drogot porcióz, elkezdett gondolkodni, hogy milyen drog legyen. A füvet és a tablettát unalmasnak találta, a kokaint puccosnak, és akkor beugrott neki a gomba. Egy évre félretette a regényt, és beleolvasta magát a gombák világába, így lett a Termőtestek gombás regény. 

Az emberen túliság aztán fontos téma és kihívás lett a könyvben, azaz, hogy hogyan építse fel azt, hogy a szereplők találkoznak valamilyen idegenséggel, de annak ne legyenek antropomorf vonásai. Utóbbit végül rengeteg húzással sikerült megoldania. 

Az antropocentrikus nézőpont kitágítása, a humanista nézőponttól való eltávolodás mindkét regényben erősen megjelenik,

Bartóknál ez a ló lett, ami szintén túlvilági, embertelen, néha szörnyszerű. Bartók szerint mindez nem tágítja a perspektívánkat, de jelzi, hogy mennyire szűkös. Sepsi szerint mindkét regényben megkérdőjeleződik az az alapvető humanista eszme, hogy az emberi élet érték - és a regényekben megfogalmazódik, hogy mi értelme az egésznek. Balajthy ezt kiegészítette azzal, hogy közben azért megjelennek a könyvekben olyan értékek is, mint a szeretet a testvérek vagy gyerek és szülő között.

A véletlen egybeesések kedvelőinek kiderült, hogy Sepsi regényében az, hogy Jerikónak hívják a fegyvert, nem főhajtás Bartók könyve előtt, hanem “egy baleset”. A regényt 2014-ben kezdte írni, és nem tudta, hogy pár év múlva Bartók megjelentet ilyen címmel egy könyvet. Amikor kijött a Jerikó épül, Sepsi gondolkodott rajta, hogy változtasson-e a fegyver nevén, ám végül hagyta. Amiről viszont tud, hogy hatott rá, az Bartók A patkány éve-trilógiája. Hasonló egybeesés Bartóknál is felbukkan, amikor a Lovakban szereplő egyik regényötletben egy férfit látunk, aki egy gombafövenyen fekszik. 

-

Bartók itt elmondta, hogy azért örült, hogy közösen valósult meg a beszélgetés, mert Sepsivel régi “harcostársak”, és rengeteg közös popJAK-os beszélgetésen vettek részt műfaji kérdések apropóján. Balajthy itt rákérdezett, hogy vajon aktuálisak-e még azok a tíz évvel ezelőtti parázs viták, amik azt feszegették, hogy vajon egy szépirodalmi szöveg milyen mértékben vagy egyáltalán támaszkodhat-e a zsánerekre.

Sepsi elmondta, hogy volt idő, amikor mélyen beleásta magát a zsánerekbe, de egyre inkább úgy látja, hogy ezeknek a kategóriáknak nincs értelme. Annyiféle horror van, hogy ha azt mondják egy könyvre, hogy horror, az legfeljebb az olvasót tudja nagy vonalakban orientálni, arra viszont alkalmatlan, hogy arról a szövegről mélységében lehessen beszélni. Sepsi szerint a műfaji meghatározások annyira tágak, hogy kiüresedtek, amivel Bartók is egyetértett, szerinte ki is fulladt már az a vita.

Sepsi hozzátette, hogy minden hat ránk, amit olvasunk, és ha össze-vissza olvasunk, akkor ezer hatás fog érni minket. “Ha bármikor megnézzük a szépirodalom krémjét és a zsánerirodalom krémjét, akkor azt látjuk, hogy a műveiket rengeteg hatás érte, és a műveiket sem lehet bedobozolni. Ott van Cormac McCarthy, aki mindent tud a westernről, ami a legalja ponyvaműfajnak számított előtte húsz évvel.”

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. A Lovak a folyóban a hét könyve.

...
Nagy

Bartók Imre: A jó harc [Olimpia]

 Olimpiai sorozatunkban Finy Petra, Baráth Katalin, Forgách Kinga, Ruff Orsolya és Kele Fodor Ákos írásait olvashattátok, Bartók Imre záró darabja pedig igazán méltó a 2020-2021-es különös-heroikus olimpiához.

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

...
Zöld

Mennyi bort ittak Kolumbusz matrózai egy nap alatt?

Kitől szerzett Thomas Jefferson tokajit, és miként lendítette fel a borospohárbizniszt Jackie Kennedy? Kupa Enikő és Kovács Tibor Borgőzös évszázadok című könyvének kóstolóval egybekötött bemutatóján törpebirkákról és pillangókról is szó esett, megtudtuk továbbá, mit adtak a borisszáknak a németalföldiek.

ADVENT
...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

Karácsonyhoz közeledve 10 olyan gyerekkönyvet ajánlunk, melyek valamilyen módon kötődnek a kicsik által várva várt ünnephez.  

...
Könyves Advent

A Barátnőm, Anne Frank életigenlő memoár a veszteségről és a túlélésről

A kis Hannah Amszterdamban köt barátságot Anne Frankkal. Aztán 1942 júniusában, az egyre erősödő antiszemitizmus idején szétválasztják őket. Hannah Pick-Goslar szeretetteljes portréja a barátságról, a reményről és a bátorságról is szól. Olvass bele!

...
Nagy

Andrés Neuman: Amikor gyászolsz, az otthonod is beleremeg

Az argentin-spanyol szerzővel a Magunknak mondjuk apropóján beszéltünk mások mellett katonai diktatúráról, az anyanyelv különös elvesztéséről, a regénye valódi főszereplőjéről és arról is, mi a közös a gyászban és a száműzetésben. Interjú.

Szerzőink

...
Sándor Anna

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

...
Kolozsi Orsolya

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

...
Sándor Anna

Ungváry: Mindszenty helyett igazi példaképeket is találhatna az emlékezetpolitika

Hírek
...
Hírek

Meghalt Vajda Mihály

...
Zöld

Nanorobotok, deep fake és algoritmusok - diákoknak rendezett kiállítást a Neumann Társaság

...
Könyves Advent

Megható, varázslatos, vicces – 10 karácsonyi gyerekkönyv az adventi hangolódáshoz

...
Hírek

Ferenc pápa levelet írt a Nobel-díjas Jon Fossénak

...
Könyves Advent

Mister Morrsion állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

...
Hírek

Megsemmisült Gáza városának legjelentősebb közkönyvtára

Olvass!
...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...
Zöld

Elon Musk gyerekkorában az erőszak része volt a fiatalok oktatásának

A könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történeteibe és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonjai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Hassan Preisler: Kaméleon vagyok, és lehetek bárki, akit csak kívánsz

A barna ember terhe eredetileg vitairatnak indult az integráció témájához, ám végül egyszerre lett magával ragadó self-fiction és fergeteges társadalmi szatíra, amelyet át- meg átsző a főhős szövevényes családtörténete. Olvass bele!

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet

Julie Otsuka a saját családja történetét is beleírta debütregényébe, amiben a második világháború során internálótáborokba zárt amerikai japánokról mesélt. Az Amikor isten volt a császár a hét könyve.

...
Nagy

Jeneva Rose: Ezek a nők megállás nélkül hazudnak a gyilkosság után

Az Egyikünk meg fog halni öt nő szemszögéből meséli egy kisvárosi gyilkosság történetét. Interjúnkban íróvá válásról, a kiadókkal vívott csatáiról, álnévről és a szerzők közösségi médiában betöltött szerepéről beszélgettünk Jeneva Rose-zal.

...
Panodyssey

Deres Kornélia: Irodalom és abúzus

Kérdésem az, hogy miért nincs a hazai irodalomi közegnek egészséges önvédelmi képessége? Hogy lehet az, hogy valaki, akinek az erőszakos viselkedéséről tömegek tudnak, gond nélkül menetel előre, sőt, mintha egyenesen pozitív kapcsolat volna az agresszió és a szakmai siker között?

A hét könyve
Kritika
Hűség a felejtésben: a táborokba zárt japánok sorsa nem csak amerikai történet
...
Kritika

Pusztán attól, hogy valaki anya lesz, nem válik varázsütésre jó emberré

A norvég Lars Svisdal regénye a generációk közötti szakadékot érzékelteti, miközben egy felnőtté válás története is. Láthatóvá válik benne, hogy a jóléti társadalmak is küzdenek a maguk démonaival.

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Ferencvárosi barátságok, foci, klánok ‒ ilyen volt az első pesti Sántakutya-est

A zalai Margófeszt egyik népszerű programja, a Sántakutya megérkezett Budapestre is. Az első storytelling-est, a Ferencvárosi koktélsztorik során Bezerics Dániel vendéglátós, Nagy József újságíró és Gerzsenyi Bettika improvizációs színész, ex-videotékás mesélt arról, mi minden köti őket a IX. kerülethez.

...
Szórakozás

Bodó Viktor Szentivánéjén a legnyomasztóbb rémálmaink kísértenek

A rendező Shakespeare egyik klasszikusát alapul véve készített egyszerre nagyon szórakoztató, mégis akut látleletet a mindennapjainkról. Az Örkényben bemutatott, rehabon játszódó darab egy percre nem ereszti el a nézőt: sem a vicces őrület, sem a torokszorító pillanatok közepette.

...
Szórakozás

Britney Spears memoárja rákényszeríti a médiát, hogy szembenézzen saját, ordító szexizmusával

A bennem lévő nő című könyvében a pop hercegnője végre maga meséli el a történetét, mások róla szóló fals narratívái helyett. 

...

Nagy Gabriella: A regényemet mozgató alak szeretett harcolni és ölni

...

Parti Nagy Lajos: Olykor egyszerűbb volt verset írni, mint bármi mást

...

Babarczy Eszter: Nem próbálok szép sztorit kerekíteni abból, hogy az ember ifjúsága elmúlik

...

Jászberényi Sándor: A szoptatós anyáknak elmegy a teje a rakétatűzben

...

Testiséget, magányt, másságérzést dolgoznak fel Benedek Ágota és új kiadója regényei