A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

"Itt fönn az idő is másképp múlik. Mintha nem ugyanolyan súlya lenne az óráknak. Mintha nem ugyanannyi ideig tartana egy nap, mintha az időnek még a színe és az íze is más lenne." Irene Solà olyan író, aki a táj és a benne élő ember egybefonódását különös érzékkel ragadja meg. A fiatal, katalán szerző második regénye a Pireneusok hatalmas hegyei között játszódik, ahol az ember és a természet szétválaszthatatlanul összefonódik, ahol a legendák, a babona uralkodnak, és ahol a csoda és a tragédia is olyan természetes, mint a víz és a levegő. A mágikus realizmus legerősebb hagyományát megidéző regény, az Énekelek, s táncot jár a hegy 2020-ban az Európai Unió Irodalmi Díját is elnyerte, nálunk pedig A hét könyve.

Fotó: Ignasi Roviró

Kolozsi Orsolya | 2021. április 26. |

„A villámok oda csapnak le, ahova akarnak. És a második villám Domènec fejébe csapott. Mélyre, nagyon mélyre hatolt, egészen le a szívéig. S a szeme előtt elsötétedett, szénfeketére égett a világ. Az ember lerogyott a földre, a fűtől zöldellő mező arca odasimult az övéhez, és a szabadon hulló, boldog víz ezer patakja becsorgott az inge ujjába, a derékszíja alá, a gatyájába, a zoknijába, azt kutatva, hol talál még száraz bőrt. Aztán az ember meghalt.” A tizennyolc fejezetből álló szöveg első lapjain egy hatalmas, semmiből jövő zivatar, és a vele járó villámlás megöl egy férfit, az egyik hegyi tanya fiatal gazdáját. Már itt nyilvánvaló, hogy a természet nem pusztán háttér ebben a szövegben, hanem az emberek sorsát alakító tényező.

Irene Solá
Énekelek, s táncot jár a hegy
Ford.: Nemes Krisztina, Magvető, 2021, 208 oldal
-

Az emberhez képest hatalmas, hol áldásos, hol pusztító természet az egyik dimenzió, a francia határhoz közeli kis spanyol falu és a faluhoz közeli tanyák lakóinak élete a másik. A két sík szorosan összekapcsolódik, nincsen alá-fölérendeltség, még a narráció is ezt az egyenrangúságot erősíti: minden fejezetnek más elbeszélője van, ezek egy része emberi lény, más része viszont állat vagy természeti jelenség.

A falu lakói mellett ugyanis tölcsérgomba, felhő, medve, őz, kutya, sőt, maga a hegy is felsorakozik a narrátorok közé, de mitikus lények (például vízi tündérek) is elbeszélővé válnak ennek a különös, rendkívül költői nyelven megírt könyvnek a lapjain.

Minden fejezethez más perspektíva és más hang is tartozik, másképp beszél a turista, a helyi lakos, az özvegy nő, és megint másképp a gomba vagy az őz. A szerző kiválóan elkülöníti ezeket a hangokat, más világlátás, stílus és más beszédmód kapcsolódik mindegyikhez, a könyv mégsem esik szét ebben a polifóniában. A kollázsszerű regény különböző hangjai egyformán líraiak, és még ennél is inkább összeköti őket a közös tapasztalat, a föld, amelyen osztoznak.

A hegyek elzárt világában és a regény lapjain azonban nemcsak a hangok keverednek össze, hanem az idő is. Nincs kronologikus rend, az egyes elbeszélésekből és azok különálló történeteiből azonban mégis rekonstruálható egy laza történetszál, mely a huszadik század hetvenes éveitől napjainkig kanyarog, a villámsújtotta Domènec családjával és szomszédságával a középpontban. A mozaikokból felépülő regényben ennek a tragikus sorsú családnak a története tárul fel, az anya megőrülése, a fiú balesete, a lány magánya és évtizedeken át hiába várt szerelme, csupa olyan történetdarab, amely túlmutat a hétköznapin. 

Mintha azt sugallná a szöveg, hogy a hegyekben élő emberek élete mind sorstragédia; fájdalmas, ugyanakkor fenséges életeket élnek az itt lakók, ezek a kevés beszédű, kemény, az emberi kapcsolatokban feloldódni képtelen, egytől-egyig magányos hősök.

A természet fensége, a hatalmas hegyek és végtelen erdők tájai költöznek ezekbe az emberekbe, akik fogékonyak a babonákra, a misztikumra, sötét lényeket látnak és űznek ki házaikból.

Kivétel nélkül csöndes, befelé forduló, de költői lelkek bukkannak fel a történetben, melyben nemcsak a természet és ember összefonódásáról, de az emberi kapcsolatokról is szép tablót kapunk. A férjét elveszített, gyermekeivel magára maradt fiatal özvegy gyásza („Hajítsd el a szívedet is itt az út közepén, a sár meg a bozót között. Hajítsd ki az örömöt. Hajítsd ki a lelkedet meg az öleléseket, a csókokat és a hitvesi ágyat is. Gyerünk, szedd össze magad, szedd össze magad! Aztán kelj fel, s nézd, milyen keveset ígér ez a reggel, és milyen kék az ég!”), a testvérét és szerelmét elveszítő fiatal nő szomorúsága, a huszonöt éve elhagyott kedveséhez visszatérő férfi félelme is megelevenednek az Énekelek, s táncot jár a hegy lapjain. A hegyi tanyákon másképp múlik az idő, egyfajta időtlenségben él itt ember és állat, és az a sok furcsa szerzet, akiről nem mindig lehet eldönteni, valós vagy fiktív szereplője a történeteknek. A négy, gonosznak mondott, boszorkányszerű tündér, a lábát elveszített fiatal lány vajon létező, a hegyekben bujkáló szereplők, vagy ugyanúgy fiktív lények, mint a házból kiűzendő vak ember szelleme, a megfoghatatlan, fekete démon? És egyáltalán, ez utóbbi tényleg nem létezik? 

A valós és a csodás úgy folyik itt egymásba, mint a mágikus realizmus legjobb szövegeiben; a varázslat teljesen hétköznapi, a hegyekben élő emberek magától értetődően élik a csodát, látják a megmagyarázhatatlan dolgokat, lényeket. 

A valóság és a fikció keveredésén, a mesei elemeken túl az erős költőiség a szöveg legfőbb jellemzője: akárki beszél is, megszólalása mindig rendkívül lírai, ha a hang épp nem is, a látásmód mindenképp. Domènec fiának, Hilarinak a fejezete (A költészet) ennek a legkiemelkedőbb példája: itt a szöveget gyakran versbetétek szakítják meg, hiszen a fiatal férfi költő, aki a kötet szinte összes elbeszélőjének ajánl egy-egy verset. A cím maga is az egyik ilyen költeményben bukkan fel, mégpedig abban, melyet Hilari saját maga számára ír. Az ismétlésre épülő szerkezet dominál ebben a versben, és a táj, a természet szépségeit festi fel olyan rajongással és áhítattal, mintha Szent Ferenc Naphimnuszának egy átdolgozását olvasnánk. A fiú éneke a folyónak, az erdőnek, a szellőnek, az estének, a reggeleknek, a lankának, a csúcsnak, a mezőnek, a vadrózsának és a szedernek szól. És persze a hegynek, mely táncot jár az ő énekére. A kötet maga mintha ennek a versnek a kiterjesztése, prózai alakban megvalósított változata lenne, hiszen a hegy gyönyörű tájairól, különc lakóiról és képzeletbeli figuráiról „dalol” - különböző hangszíneken, más-más szólamokban, de az összes elbeszélő ezt hozza közel, a hegyen támadt életet énekli meg a legkülönbözőbb aspektusokból.

Gyönyörű regény, amely felfedi azt, ami Hilari szerint a költészet lényege: „…engedi látni a végtelent. A túlvilágot. A végtelent, ami nem a Föld és nem is az Ég, hanem a mindenkiben ott lakó végtelen. Mint a fejünk legfelső emeletén nyíló ablak, amelyről nem is tudtuk, hogy létezik, s amit a költői szó egy kicsit megnyit, és ott fönn, azon a részen túl ott van a végtelen.” Ez a regény rávezethet arra, amiről talán keveset gondolkodunk ma, a járvány miatti bezártságra és a mozdulatlanságra panaszkodva; hogy hatalmas utak nyílnak befelé is, nem kell folyton történnie valaminek kívül. Talán elég, ha néha csak várunk és szemlélődünk, vagy a kezünkben egy (ilyen) könyvvel belépünk ebbe a belső végtelenbe. 




Kapcsolódó cikkek
...
Kritika

Az élet fojtogatóan szűkös és közben maga a végtelenség

Jón Kalman Stefánsson 2017-es könyvében egy élettörténet bemutatásával próbálja megragadni az emberi létezés lényegét, igyekszik érthetővé és átélhetővé tenni, mi a szerelem, a fájdalom, a veszteség , a temetetlen düh lényege, vagy a szabadság és a függetlenség ára. Az Ásta A hét könyve . 

...
Kritika

A medvék szemében az ember csak egy kizsákmányoló, oktondi lény

Mit észlelnek és mit érthetnek világunkból az állatok? Vajon milyennek látná a huszadik századot egy olyan magányos és fenséges állat, mint a jegesmedve? Mintha ezekre a kérdésekre keresné a választ a japán származású író, Yoko Tawada világszerte feltűnést keltő regénye. Az Egy jegesmedve emlékiratai a hét könyve. 

...
Kritika

Az életünket akkor tudjuk helyre tenni, ha ismerjük a családi múltunkat

Gurubi Ágnes első regénye, a Szív utca egy terápiás munka szépirodalmi lenyomata, melyben a negyvenes éveiben járó, kétgyermekes én-elbeszélő, Anna igyekszik helyre tenni az életét. önmaga megértéséhez pedig a családi múlt megismerésén keresztül közelít.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Pogátsa Zoltán: Rá kell jönnünk, hogyan haladjuk meg a kapitalizmust

Litkai Gergely podcastsorozatának novemberi témája a Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás című kötet, amiről a szerzővel, Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológussal beszélgettek.

...
Zöld

Legendás, ismeretlen, regényes, sétálós – 10+1 új könyv a 150 éves Budapestről

Budapest 150 éves születésnapján a város sokszínűségét és sokféleségét hangsúlyozva válogattunk össze róla szóló, (egy kivételével) friss kiadású könyveket. Vessz el az ismeretlen ismerős Budapesten!

...
Zöld

A hagyománytisztelet egy iszonyú gyorsan változó világban öngyilkos stratégia

Az ember vége, a természet esélye című új könyve apropóján Jordán Ferencet népességcsökkentésről, az ember rendmániájáról, visszavadításról, hibás fókuszról és a kötet zavarba ejtő címéről is kérdeztük. Interjú.

ADVENT
...
Könyves Advent

Tüdős Klára becsvágyát a családja értetlenkedése is fűtötte

Olvass bele Bódis Kriszta Korzón a pokolba című kötetébe!

...
Könyves Advent

A Baska magyarul beszél egy Benes-dekrétumok elől menekülő család drámájába avat be

A 12 éves Baska József és családja 1947-ben menekült Magyarországra a Beneš-dekrétumok és a kitelepítés elől. Felnőttként megírta, hogy mi történt azon a sorsdöntő téli éjszakán. Olvass bele a kötetbe!

...
Könyves Advent

Egy autista srác természethez írt szerelmes levele

Dara McAnulty magával ragadó, lírai hangvételű könyve, az Egy ifjú természetbúvár naplója a természettel való mély kapcsolatát tárja fel, de olvashatunk benne az aktivista munka és az autista lét mindennapi kihívásairól és örömeiről is. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Rosszul végződő, abszurd és megbocsájtó mesék – 8 prózakötet karácsonyra

Három fiútestvér, három nemzedék, egy zombianyu és megannyi izgalmas sztori. Például családtörténetek és tönkretett szerelmek, metsző irónia és őrült tanmesék. 8 friss magyar prózakötetet ajánlunk.

...
Könyves Advent

Jézus korában is kórházban születtek a kisbabák? Keresd a választ a Bibliai Kisokosban!

Bibliai Kisokos csupa olyan kérdést tesz föl, amelyet minden Biblia iránt vagy napjaink bibliai vonatkozású helyszínei, kultúrtörténeti eseményei iránt érdeklődő gyermek vagy épp felnőtt fejében is megfogalmazódhat. Olvass bele!

...
Könyves Advent

Mister Morrison állatlexikona megmutatja milyen változatos és gyönyörű az élővilág

A Mágikus állatok iskolája rajongói számára igazi csemege Mister Morrison állatlexikona, melyben minden tudnivalót összeszed az egyes állatokról. Olvass bele!

Olvass!
...
Zöld

Az MI úttörő fejlesztője szerint a kordában tartás a kiút a technológiai cunami alól

Mustafa Suleyman egy úttörő MI-fejlesztő vállalkozás, az immár a Google alá tartozó DeepMind egyik alapítójaként közvetlen közelről láthatja a mesterséges intelligencia forradalmát. Olvass bele a könyvébe! 

...
Beleolvasó

Cserna-Szabó: Összebékülhetnek egy emberen belül ennyire különböző múltak és kultúrák?

A dán Hassan Preisler A barna ember terhe című könyvéhez Cserna-Szabó András írt utószót. Olvasd el!

...
Beleolvasó

Borda Réka: Vesna Lemaic történeteiben nincs olyan, hogy mi és ők, csak mi, emberek

A Szívélyes fogadtatás novelláiból kirajzolódik az idegenségérzet, az akadozó kommunikáció, és a vágy arra, hogy valahogy megtaláljuk a helyünket a világban. Olvasd el az utószót, melyet Borda Réka írt a kötethez.

...

A magyar folklór mitikus lényei olykor az emberek pszichés terheit is oldották

...

Szűcs Ádám: Olyan könyvekért rajongok, amiket én soha nem tudnék megírni

...

Szendrői Csaba: A vers elhanyagolt műfaj

...

Nagy Gabriella: A regényemet mozgató alak szeretett harcolni és ölni

...

Parti Nagy Lajos: Olykor egyszerűbb volt verset írni, mint bármi mást

Polc

Ilyen az első magyar sorozatgyilkos az áldozatok, és nem a Netflix nézőpontjából

...

A "médiasztár pakit" csak addig éltetik, míg ki nem mondja a h-betűs szót

...

A Nobel-díjas Jon Fosse kisregénye tengerbe ejtett, profán evangélium

...

Irene Solà katalán falujában a legnagyobb bánat sem tudja felemészteni a reményt

...