Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Új rövidpróza kötettel jelentkezett Szvoren Edina, akit a Pertu megjelenése óta stabilan az egyik legjobb kortárs magyar novellista (legutóbbi könyvével, a Verseimmel elnyerte a Libri irodalmi díjat). Legújabb írásai (olvass bele ITT, a könyvbemutatóról ITT ítunk) újfent nagyon erősek, jól kidolgozottak, furcsa, abszurd, kellemetlen, mégis mindennapi helyzetek, kapcsolatok jelennek meg bennük, a megszokott, nagyon sajátos „szvoreni” hangon, látásmóddal elbeszélve. A kötet tétje, hogy mitől lesz egy történet meglepő, érdekes, vagy épp szórakoztató, mi vált ki csodálkozást az olvasóban. Szvoren Edina pedig ezúttal a megszokottnál játékosabban bizonyítja, hogy egészen apró, hétköznapi részletek, benyomások, események, szavak is elegendőek ahhoz, hogy újra és újra meghökkenjünk. A Mondatok a csodálkozásról a hét könyve.

Forgách Kinga | 2021. június 14. |

Az utóbbi évek egyik legerősebb magyar kötetcíme a Mondatok csodálkozásról: minden szempontból izgalmas felütése Szvoren Edina új novelláskötetének, csakúgy, mint a hozzá kapcsolódó, azonos című nyitószöveg. „Nap mint nap el kell játszanom a csodálkozó ember szerepét, és ez a színlelés egyre nehezebb” – olvashatjuk az első mondatban, ez a kijelentés és ez a szöveg pedig aztán óhatatlanul ráolvasódik a kötet minden egyes történetére. A nyitó írás elbeszélője vallomást tesz egy „fogyatékosságáról”: mióta az eszét tudja, képtelen a csodálkozásra, mert mindent valószínűnek és lehetségesnek lát. Ám mivel az emberek elvárják a folyamatos meglepődést, meghökkenést, állandóan úgy kell tennie, mintha csodálkozna. A szinte cinikus hangvételű szöveg egyenesen úgy állítja be az embert, mint „homo mirabundust”, csodálkozó lényt, aki annak ellenére döbben le a világ történésein (és az ember alkotta történeteken), hogy azok újra és újra megismétlődnek.  

SZVOREN EDINA
Mondatok a csodálkozásról
Magvető, 2021, 256 oldal
-

„Habár a barátaim a velük történteket eleve azzal a szemmel nézik, tartalmas életük eseményeit eleve úgy mesélik, hogy akadjon bennük egy-két meglepő mozzanat, amire szerintük nincs más magyarázat, mint a genetika, a sors vagy a politikusok háttéralkui, a történeteik minden mozzanata levezethethető ugyanazoknak a történeteknek a korábbi mozzanataiból – én pedig néha elszámítom magam, és egy szempillantásnyi időre őszintén megütközöm azon, hogy mit találnak ők meglepőnek a történetükben, hol látnak benne hiányzó lépcsőfokot, áthidalhatatlan oksági szakadékokat.”

Ez a csodálkozáson csodálkozó elbeszélő adja meg a felütését, az értelmezési keretét a kötetnek.

 Mi pedig olvasóként ezután szépen becsusszanunk a „csodálkozás réseibe”, mint a meghökkentés és megdöbbenés kultúrájában élő, egyébként jellemzően közönyös 21. századi polgárok.

A Mondatok a csodálkozásról két részből áll: az egyperceseket idéző Ohrwurm-jegyzetekből és hét hosszabb novellából. Az első részbe 29 rövid történet került, amelyek nagyon változatos helyzeteket, különös kis jeleneteket skiccelnek fel. Az egyik szövegben megdöbbenéssel pletykálja valaki, hogy vakokat látott a libegőn, egy másikban a lópánik lehetséges előfordulásának eseteit olvashatjuk, egy harmadikban folyamatosan elkallódik egy olcsó hegedűtok, amelybe nem is illik pontosan a drága hegedű. A történeteket apró kis játékok fűzik lazán össze. Olvasás közben óhatatlanul felmerül, hogy vajon mit is jelenthet a ciklus címe, az Ohrwurm-jegyzetek. A kifejezés magyarul fülbemászót jelent. Cornelius Eckert nevezte el így azt a jelenséget, amikor a fejünkbe beragad egy dallam, és sehogyan se tudjuk kiverni onnan. Ha megnézzük a szövegeket, azt találhatjuk, hogy elég gyakran előfordul, hogy a szereplőknek „beakad valami”.

A berögződések, az ismétlődések, más emberek idegesítő szokásai, nyelvhasználata visszatérő elem.

Az egyik történetben az elbeszélőt anyjának kedvenc színésze idegesíti, de ami ennél is jobban felbőszíti, ami a világból ki tudja kergetni, az egy szó: a szerepfelfogás. Az Olcsó tokban drága hegedűben mantraszerűen ismételgetik a szereplők: „Nincs olyan tok, amelybe egy hegedű pontosan illene.” Egy másik szövegben egy olyan embert ismerünk meg, aki „a függönyökkel érvel”, vagyis rendkívül idegesítő módon mindenre van egy függönyös hasonlata. A legtöbb történet ilyen különös megrögzöttségekre épül fel. De az ismétlésekkel való játék akkor válik a legszembetűnőbbé, amikor a Mindenből kettő van című szöveggel találkozunk, illetve akkor, amikor a kötetben előre haladva ráébredünk, hogy a Mindenből kettő vanból is kettő van.

„Bárhol jártam eddigi életem során, feltűnt, hogy mindenből kettő van. Olyasmiből kettő, amiből egy is ritkaságszámba megy.”

Mi pedig olvasóként persze nem győzünk csodálkozni ezeken az ismétlődéseken, duplikációkon, és ráébredünk,

éppen olyan érdekes, ha nem érdekesebb egy jelenség, ha másodszor is megismétlődik, mintha csak egyszeri esemény lenne.

A kötet egészére jellemzőek egyébként az apró játékok, a finoman elhintett intertextuális utalások, a nyelvhasználat és a jellemábrázolás egészen barvúros összekapcsolása, az idegen szavakkal és a nevekkel való különös bánásmód (találkozhatunk például Kedvesékkel, Sikeressel, Gyakoriakkal, Ó.-val, de még egy Név nevű szereplővel is) és az éles, találó irónia. „Apánk jobbára azokhoz a nevekhez vonzódik, amelyek úgy hangzanak, mint az okos, ám életidegen emberek alkalmatlan pillanatban elsütött viccei.” A korábbi Szvoren-szövegekhez képest most jobban előtérbe kerül ez a fajta egészen sajátos játékosság. 

A hosszabb novellákban főleg kapcsolatokról, illetve a másokhoz, szülőkhöz, testvérekhez, barátokhoz, házastársakhoz való kapcsolódás nehézségeiről olvashatunk. Szvoren Edina a tőle megszokott egyedi, változatos, hiteles elbeszélői nézőpontokból, megkapó részletességgel, hétköznapi szituációkat felvázolva mutatja be nekünk ezeket a viszonyokat, ám mindeközben sokszor beszüremkednek abszurd, titokzatos, vagy egyenesen misztikus elemek a szövegekbe. Sosem tudhatunk mindent, nincs magyarázatunk sok mindenre, és éppen ezek a hiányok és hiányzó összefüggések a legérdekesebbek ezekben az egészen furcsa, mégis ismerős viszonyrendszerekben. Szvoren Edina pedig ahogy mindig, ezúttal is nagyon izgalmasan mutatja be a kommunikáció félrecsúszásait, az egymás meg nem értéséből, a tabukból és a valódi érzések elhallgatásából fakadó helyzeteket, amelyek miatt a szereplők csak a frusztrációikat gyűjtögetik, és sehogyan sem tudnak egymáshoz közel kerülni. „De hát ennek az írásnak nem a magány a tárgya” – olvashatjuk a kötet záró sorában, bár mire a novellák végére érünk, már nem csodálkozunk azon, hogy ezt nem hisszük el olyan könnyen. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

Felszabadult, abszurditásában szórakoztató kötetként jellemezte Kiss Tibor Noé vasárnap Szvoren Edina új könyvét. A Margó zárónapján az igazinak tűnő szakszavak, az ijedős lovak és a duplikátumok is szóba kerültek.

...
Nagy

Könyvesblokk: Szvoren, Orosz, Spiró

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal a csütörtökön kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon szereplő könyvek közül válogattunk. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

Legjobb Könyvek Nőknek

Az egyik legnagyobb ajándék, amit egy nő kaphat, az olvasás élménye. A kifejezetten nők számára írt könyvek óriási forrást jelentenek az önismeret, az inspiráció és az élet különböző aspektusainak megértéséhez. A "legjobb női könyvek" kifejezés mögött olyan könyvek gazdag és változatos könyvtára húzódik meg, amelyek megérintik a női lélek mélységeit, és arra inspirálnak bennünket, hogy a önmagunk legjobb verzióját hozzuk elő.

Rengeteg mű ebben a témában például egyedülálló utazásra visz minket az identitás és az önkifejezés világába. Több könyv pedig egy olyan nő történetét mesélik el, aki a világ különböző részein újra felfedezi önmagát. A legjobb női könyvek azok, amelyek képesek bemutatni a nők tapasztalatainak sokszínűségét és összetettségét, ugyanakkor inspiráló és megnyugtató üzeneteket közvetítenek. Az ilyen könyvek lehetnek regények, memoárok, pszichológiai kötetek vagy önismereti útikönyvek, amelyek mind hozzájárulnak a nők életének mélyebb megértéséhez és gazdagításához. E könyvek olvasásával a nők sokat tanulhatnak önmagukról, kapcsolataikról és a világról. Megérthetik saját érzéseiket, vágyaikat és álmaikat, és megerősödhetnek abban a tudatban, hogy nincsenek egyedül az útjukon. A legjobb könyveket nemcsak élvezetes olvasni, hanem életünk társává válnak, és segítenek abban, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból és a világból.

Életünk során számos nehézséggel és döntéssel szembesülünk, és gyakran nehéz megérteni önmagunkat és a bennünket vezérlő érzelmeket. Ezért fontos, hogy olyan könyveket olvassunk, amelyek segítenek jobban megismerni önmagunkat. Ezek a könyvek segíthetnek feltárni olyan belső gondolatokat, érzéseket és vágyakat, amelyeket nem mindig könnyű szavakkal kifejezni. Ha jobban megértjük önmagunkat, képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük az élet kihívásait, erősítsük a másokkal való kapcsolatainkat, és valóban teljes életet éljünk. Ezek a könyvek lehetővé teszik számunkra, hogy mélyebb szinten kapcsolódjunk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz, így segítve, hogy valóban tartalmas és boldog életet éljünk.


Finy Petra: Akkor is

A 40 éves Sára tanárnő történetét meséli el. Két gyerek, kiszámítható munka, tökéletes házasság - legalábbis a főhősnő ezt hitte. Ám egy nap a férje összecsomagol. A főhősnő sokféle érdekeltségű nő: egy túlérzékeny anya, két koraérett gyerek, barátok, akik egyben kollégák is, egy mogorva szomszéd és egy férfi, aki kómában fekszik a kórházban, és soha nem beszélt vele, csak könyveket olvasott neki. A regény stílusa könnyed, helyenként nagyon fanyar és őszinte, annak ellenére, hogy egy nehéz sorsú nő sorsát ábrázolja. Kötelező darab a könyvespolcra!


Gurubi Ágnes: Szív utcájában

A történet a nagymama életének krónikája körül forog, de a regény narrátora nem teljesen a szerző. Ági laza határvonalat húz a valóság és a fikció között, és nemcsak saját családi történetével szembesül, hanem több generáció tükre is. A fő motívum egy zsidó család menekülése és az azt követő események, de ez nem holokausztregény, hiszen egy anya és lánya felnőtté válásának története származástól függetlenül érvényes.


Tompa Andrea: Haza

Főhőse olyan útra indul, amely nemcsak az otthon és a haza fogalmát tárja fel, hanem közelebb hozza őt önmagához is. A regény cselekmény helyett inkább a főhős belső útját írja le, amelyet életének és döntései megértése utal. A regényben egy nagyon találó gondolat is helyet kapott: „Elmenni lehet, de visszatérés nincs. Nincs visszatérés tehát, csak a kudarc tér vissza.” Ezek a szavak kiterjeszthetők az élet egészére. Az emberek nem tudják megváltoztatni múltbeli döntéseiket, ezért az elfogadás és a megbékélés az idő előrehaladtával egyre fontosabbá válik. Tompa Andrea regénye tehát nemcsak az otthon és a haza fogalmát járja körül, hanem a sors és a saját döntések elfogadását, valamint a visszafordíthatatlan idővel való megbékélést is. A főhősnő ezen utazása arra ösztönzi az olvasót, hogy elgondolkodjon saját életének kihívásain, és azon, hogyan lehet elfogadni azt, amin már nem lehet változtatni.


Bakos Gyöngyi: Nyolcszáz utcán járva

A regényként olvasható novellagyűjtemény egy filmkritikus önismereti, kalandos, apátlan és bátor, őszinte szexualitással teli utazása. Az olvasót nem egy, hanem több útra is elviszi, helyszínek, emberek és események váltják egymást. A szövegben a stroboszkópikusan felvillanó események mögött egy fiatal nő benyomásai, reflexiói és belső monológjai állnak, értelmezve a vadul galoppozó eseményeket.


Péntek Orsolya: Hóesés Rómában

Két nő sorsa tárul fel 1951 és 2020 között. Ebben a regényben a főszereplők alig ejtenek ki egy szót. A szavak önmagukban nem elegendőek érzéseik megértéséhez vagy közvetítéséhez. A lírai képek és benyomások azonban értelmezik az eseményeket, bár nem a megszokott racionális módon. Péntek Orsolya könyvében a hallgatag és zárkózott szereplők helyett az utcák, a tájak, sőt a kanálra ragadt lekvár íze is mesél. A regény nemcsak mesél, hanem az érzelmek és benyomások kifinomult leírásán keresztül mélyen belemerül a két nő életébe és belső világába.


Virginia Woolf: Egy saját szoba

Az irodalmi világban élő nők helyzetét elemzi a 20. század elején, kifejtve, hogy mire van szüksége a nőknek a szellemi függetlenséghez és a művészi kifejezéshez. A könyv filozofikus és történelmi utalásokkal gazdagított, ráadásul üde színfoltja az akkoriban férfiak uralta irodalmi világnak.


Chimamanda Ngozi Adichie: Mindannyian feministák vagyunk

Esszéje egy rövid, mégis hatásos mű, amely a feminizmus modern értelmezését tárgyalja, arra ösztönözve olvasóit, hogy gondolkodjanak el a nemek közötti egyenlőség fontosságán és a társadalmi szerepek átalakításának szükségességén. Adichie éleslátása és közvetlen stílusa révén képes megragadni az olvasó figyelmét, és arra készteti, hogy újragondolja a nemi szerepekkel kapcsolatos saját előítéleteit.



Margaret Atwood: A Szolgálólány meséje

Olyan jövőképet fest, ahol a nők szabadságát drasztikusan korlátozzák, és szinte teljesen az uralkodó rendszer kiszolgálóivá válnak. Atwood mélyreható karakterábrázolása és a társadalomkritikai elemek ötvözete izgalmas olvasmányt biztosít, amely elgondolkodtatja az olvasót a jelenkor társadalmi dinamikáiról és a szabadság értékéről.



Maya Angelou: Én tudom, miért szabad a madár a kalitkában

Maya Angelou önéletrajzi műve egy erőteljes és megindító történet az önazonosság kereséséről, a rasszizmus és a nemi megkülönböztetés legyőzéséről. Angelou lírai prózája és őszinte hangvételű elbeszélése a személyes küzdelmek és győzelmek univerzális történetévé varázsolja a könyvet.


A legjobb könyvek nőknek különböző perspektívákból közelítik meg a női tapasztalatokat, és kiváló olvasmányt nyújtanak azok számára, akik mélyebb betekintést szeretnének nyerni a hölgyek életét érintő kihívásokba és győzelmekbe. Minden mű más és más stílusban és hangnemben szólal meg, de közös bennük a mély emberi érzések és társadalmi kérdések iránti elkötelezettség.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Meg fogsz lepődni, hogy milyen régi a reggeli kávéd

Biológusok megfejtették, hogy az arabica kávé több százezer évvel ezelőtt, természetes kereszteződés folytán alakult ki. Könyvek hírek (és kávé) mellé.

...
Zöld

A szerzetes, aki megalkotta a középkori Google Earth-öt

Fra Mauro, a velencei laikus testvér az addigi történelem legrészletesebb térképét készítette el az 1450-es években. Csettintenének rá a Google Earth tervezői is.

...
Zöld

Vajon tudod a választ 3 egyszerű kérdésre a pedofíliáról és a gyerekek elleni erőszakról?

A cikkben könyveket is találsz a Hintalovon ajánlásával!

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

6 érdekesség, amit nem tudsz a Netflix Ripley-sorozatáról

Huszonöt évvel azután, hogy Matt Damon, Jude Law és Gwyneth Paltrow főszereplésével filmre vitték Patricia Highsmith thrillerét, Mr. Ripley ismét hódít, ezúttal fekete-fehérben. Összegyűjtöttünk hat érdekességet a vadonatúj Netflix-sorozatról.

...
Szórakozás

7 Oscar-díjas adaptáció, amit most láthatsz a Netflixen

Tuti befutókat néznél az este? Összeszedtük, milyen Oscar-díjas adaptációkat találsz most a Netflixen: lesz közte hard boiled krimi, izgalmas animáció, szórakoztató kaland és egy kakukktojás dráma is.

...
Szórakozás

„Ivy a kedvencem” – A Csengetett, Mylord?-enciklopédia szerzőjével beszélgettünk

Mi lehet a Csengetett, Mylord? titka, amivel ennyire betalált a magyar nézőknél? A sorozatról készült enciklopédia szerzőjét, Boromisza Istvánt kérdeztük.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Miért hasonlítanak a roma mesék a kortárs versekre?

Hogyan mozgatnak meg egy kortárs költőt a roma mesék? Miben fedez fel hasonlóságot az archaikus történetek és generációja meghatározó irodalmi témái között? És miképpen válik a mesékből költészet? Veszprémi Szilveszter cikkében a Vijjogók munkacímű verseskötetéről mesél.

...
Nagy

Mit szeretnek az emberek a kihalt Balatonban? Ebből az albumból megtudod

Bartha Dorka kötete a Balaton-part eltűnőben lévő épített örökségét és múlhatatlanságát mutatja meg. A történész-újságíró szerzővel egy nyikorgós Csepel bringáról, fotózásról, történetek utáni kutatásról, illetve a déli part felfedezetlen értékeiről beszélgettünk.

...
Nagy

Milyen apa volt Hemingway?

A Nobel-díjas Ernest Hemingwaynek Papa volt a beceneve. De vajon hogy osztotta be az idejét, ha az írás és az apai teendők között kellett választania?

...
Nagy

Orsós Julianna: Mariella Mehr erőt kovácsolt a szenvedéséből [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Orsós Julianna Mariella Mehr regényét választotta.

...
Kritika

„A rendszerek változnak, a cigánypolitikájuk nem” – Zsigó Jenő a Tények és tanúk sorozatban

Zsigó Jenő a magyarországi cigány mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakjaként évtizedeken át dolgozott a hazai közéletben. Életinterjú-kötetén keresztül egy elkötelezett, soha meg nem alkuvó ember munkásságát ismerjük meg.

...
Nagy

Ayhan Gökhan: A fal című regényben a kívülállóság markánsan képviselteti magát [ROMA IRODALOM]

A Nemzetközi Roma Nap alkalmából írók és kutatók ajánlanak olvasmányokat a roma irodalomból, melyek reflektálnak a reprezentáció kérdéseire is. Ayhan Gökhan Marlen Haushofer egyik regényéről írt.

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Tarolt az apa a TikTokon, aki telefon helyett könyvet adott a gyereke kezébe

A pár másodperces videó egy elmerülten olvasó fiúról rövid idő alatt a TikTok kedvencévé vált.

...
Gyerekirodalom

Hogyan lehet elmagyarázni egy gyereknek, hogy mi a háború?

Az ukrán házaspár, Romana Romanisin és Andrij Lesziv képeskönyve érzékenyen, de bátran mesél nehéz, mégis fontos témáról gyerekeknek, arról, hogy mit jelent, ha valahol háború van.

...
Gyerekirodalom

Mi lesz, ha kevered Tolkient a magyar népmesékkel?

A Tolkien-féle fantasy és a népmesék hangulata keveredik Magyar Katalin különleges könyvében, a Jeripuszban, melyben a gonosz legyőzése a cél.