Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

Új rövidpróza kötettel jelentkezett Szvoren Edina, akit a Pertu megjelenése óta stabilan az egyik legjobb kortárs magyar novellista (legutóbbi könyvével, a Verseimmel elnyerte a Libri irodalmi díjat). Legújabb írásai (olvass bele ITT, a könyvbemutatóról ITT ítunk) újfent nagyon erősek, jól kidolgozottak, furcsa, abszurd, kellemetlen, mégis mindennapi helyzetek, kapcsolatok jelennek meg bennük, a megszokott, nagyon sajátos „szvoreni” hangon, látásmóddal elbeszélve. A kötet tétje, hogy mitől lesz egy történet meglepő, érdekes, vagy épp szórakoztató, mi vált ki csodálkozást az olvasóban. Szvoren Edina pedig ezúttal a megszokottnál játékosabban bizonyítja, hogy egészen apró, hétköznapi részletek, benyomások, események, szavak is elegendőek ahhoz, hogy újra és újra meghökkenjünk. A Mondatok a csodálkozásról a hét könyve.

Forgách Kinga | 2021. június 14. |

Az utóbbi évek egyik legerősebb magyar kötetcíme a Mondatok csodálkozásról: minden szempontból izgalmas felütése Szvoren Edina új novelláskötetének, csakúgy, mint a hozzá kapcsolódó, azonos című nyitószöveg. „Nap mint nap el kell játszanom a csodálkozó ember szerepét, és ez a színlelés egyre nehezebb” – olvashatjuk az első mondatban, ez a kijelentés és ez a szöveg pedig aztán óhatatlanul ráolvasódik a kötet minden egyes történetére. A nyitó írás elbeszélője vallomást tesz egy „fogyatékosságáról”: mióta az eszét tudja, képtelen a csodálkozásra, mert mindent valószínűnek és lehetségesnek lát. Ám mivel az emberek elvárják a folyamatos meglepődést, meghökkenést, állandóan úgy kell tennie, mintha csodálkozna. A szinte cinikus hangvételű szöveg egyenesen úgy állítja be az embert, mint „homo mirabundust”, csodálkozó lényt, aki annak ellenére döbben le a világ történésein (és az ember alkotta történeteken), hogy azok újra és újra megismétlődnek.  

SZVOREN EDINA
Mondatok a csodálkozásról
Magvető, 2021, 256 oldal
-

„Habár a barátaim a velük történteket eleve azzal a szemmel nézik, tartalmas életük eseményeit eleve úgy mesélik, hogy akadjon bennük egy-két meglepő mozzanat, amire szerintük nincs más magyarázat, mint a genetika, a sors vagy a politikusok háttéralkui, a történeteik minden mozzanata levezethethető ugyanazoknak a történeteknek a korábbi mozzanataiból – én pedig néha elszámítom magam, és egy szempillantásnyi időre őszintén megütközöm azon, hogy mit találnak ők meglepőnek a történetükben, hol látnak benne hiányzó lépcsőfokot, áthidalhatatlan oksági szakadékokat.”

Ez a csodálkozáson csodálkozó elbeszélő adja meg a felütését, az értelmezési keretét a kötetnek.

 Mi pedig olvasóként ezután szépen becsusszanunk a „csodálkozás réseibe”, mint a meghökkentés és megdöbbenés kultúrájában élő, egyébként jellemzően közönyös 21. századi polgárok.

A Mondatok a csodálkozásról két részből áll: az egyperceseket idéző Ohrwurm-jegyzetekből és hét hosszabb novellából. Az első részbe 29 rövid történet került, amelyek nagyon változatos helyzeteket, különös kis jeleneteket skiccelnek fel. Az egyik szövegben megdöbbenéssel pletykálja valaki, hogy vakokat látott a libegőn, egy másikban a lópánik lehetséges előfordulásának eseteit olvashatjuk, egy harmadikban folyamatosan elkallódik egy olcsó hegedűtok, amelybe nem is illik pontosan a drága hegedű. A történeteket apró kis játékok fűzik lazán össze. Olvasás közben óhatatlanul felmerül, hogy vajon mit is jelenthet a ciklus címe, az Ohrwurm-jegyzetek. A kifejezés magyarul fülbemászót jelent. Cornelius Eckert nevezte el így azt a jelenséget, amikor a fejünkbe beragad egy dallam, és sehogyan se tudjuk kiverni onnan. Ha megnézzük a szövegeket, azt találhatjuk, hogy elég gyakran előfordul, hogy a szereplőknek „beakad valami”.

A berögződések, az ismétlődések, más emberek idegesítő szokásai, nyelvhasználata visszatérő elem.

Az egyik történetben az elbeszélőt anyjának kedvenc színésze idegesíti, de ami ennél is jobban felbőszíti, ami a világból ki tudja kergetni, az egy szó: a szerepfelfogás. Az Olcsó tokban drága hegedűben mantraszerűen ismételgetik a szereplők: „Nincs olyan tok, amelybe egy hegedű pontosan illene.” Egy másik szövegben egy olyan embert ismerünk meg, aki „a függönyökkel érvel”, vagyis rendkívül idegesítő módon mindenre van egy függönyös hasonlata. A legtöbb történet ilyen különös megrögzöttségekre épül fel. De az ismétlésekkel való játék akkor válik a legszembetűnőbbé, amikor a Mindenből kettő van című szöveggel találkozunk, illetve akkor, amikor a kötetben előre haladva ráébredünk, hogy a Mindenből kettő vanból is kettő van.

„Bárhol jártam eddigi életem során, feltűnt, hogy mindenből kettő van. Olyasmiből kettő, amiből egy is ritkaságszámba megy.”

Mi pedig olvasóként persze nem győzünk csodálkozni ezeken az ismétlődéseken, duplikációkon, és ráébredünk,

éppen olyan érdekes, ha nem érdekesebb egy jelenség, ha másodszor is megismétlődik, mintha csak egyszeri esemény lenne.

A kötet egészére jellemzőek egyébként az apró játékok, a finoman elhintett intertextuális utalások, a nyelvhasználat és a jellemábrázolás egészen barvúros összekapcsolása, az idegen szavakkal és a nevekkel való különös bánásmód (találkozhatunk például Kedvesékkel, Sikeressel, Gyakoriakkal, Ó.-val, de még egy Név nevű szereplővel is) és az éles, találó irónia. „Apánk jobbára azokhoz a nevekhez vonzódik, amelyek úgy hangzanak, mint az okos, ám életidegen emberek alkalmatlan pillanatban elsütött viccei.” A korábbi Szvoren-szövegekhez képest most jobban előtérbe kerül ez a fajta egészen sajátos játékosság. 

A hosszabb novellákban főleg kapcsolatokról, illetve a másokhoz, szülőkhöz, testvérekhez, barátokhoz, házastársakhoz való kapcsolódás nehézségeiről olvashatunk. Szvoren Edina a tőle megszokott egyedi, változatos, hiteles elbeszélői nézőpontokból, megkapó részletességgel, hétköznapi szituációkat felvázolva mutatja be nekünk ezeket a viszonyokat, ám mindeközben sokszor beszüremkednek abszurd, titokzatos, vagy egyenesen misztikus elemek a szövegekbe. Sosem tudhatunk mindent, nincs magyarázatunk sok mindenre, és éppen ezek a hiányok és hiányzó összefüggések a legérdekesebbek ezekben az egészen furcsa, mégis ismerős viszonyrendszerekben. Szvoren Edina pedig ahogy mindig, ezúttal is nagyon izgalmasan mutatja be a kommunikáció félrecsúszásait, az egymás meg nem értéséből, a tabukból és a valódi érzések elhallgatásából fakadó helyzeteket, amelyek miatt a szereplők csak a frusztrációikat gyűjtögetik, és sehogyan sem tudnak egymáshoz közel kerülni. „De hát ennek az írásnak nem a magány a tárgya” – olvashatjuk a kötet záró sorában, bár mire a novellák végére érünk, már nem csodálkozunk azon, hogy ezt nem hisszük el olyan könnyen. 

Kapcsolódó cikkek
...
Hírek

Szvoren Edina az ambivalens hatásnak örül

Felszabadult, abszurditásában szórakoztató kötetként jellemezte Kiss Tibor Noé vasárnap Szvoren Edina új könyvét. A Margó zárónapján az igazinak tűnő szakszavak, az ijedős lovak és a duplikátumok is szóba kerültek.

...
Nagy

Könyvesblokk: Szvoren, Orosz, Spiró

Új hét, új Könyvesblokk! Ezúttal a csütörtökön kezdődő Margó Irodalmi Fesztiválon szereplő könyvek közül válogattunk. 

...
Beleolvasó

Nincsen hegedűtok, amibe egy hegedű pontosan illene

Szvoren Edina legújabb írásaiban senki sem csodálkozik, az írások mégis csodálkozásra késztetnek.

SZÓRAKOZÁS
...
Nagy

Az utolsó párbaj didaktikus tanmesébe fojt egy középkori botrányt

Két francia nemes úr esett egymásnak a bosszú és a becsület nevében királyi külsőségek közepette az 1300-as évek végén, miközben lángokban állt az ország. Küzdelmük épp a lényeget takarta ki: egy nő becsületén esett foltot. Eric Jager történelmi könyvéből Ridley Scott készített nagyszabású mozifilmet.

...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Mi van a férfiak álarca mögött?

Jakobovits Kitti Bethany Webster Anyaseb című könyve után az ausztrál Steve Biddulph Férfilét című könyvét tanulmányozta.

...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Végtaghiányos gyerekek elfogadását segíti A csodabogár

A pedagógusok már az iskolákban is feldolgozhatják Kiss Judit Ágnes A csodabogár című könyvét, munkájukat pedig óravázlatok és foglalkozástervek is segítik.

...
Gyerekirodalom

Catarina Sobral a felnőtteket is meg akarja szólítani a gyerekkönyveivel

Catarina Sobral portugál illusztrátor és animációs rendező azt mondja, valahol még mindig él benne egy gyerek, képeskönyvei ugyanakkor nemcsak a legkisebbeknek szólnak. Budapesti látogatása alatt a színek dialógusáról, a szükséges kompromisszumokról és Lisszabon fényeiről beszélgettünk vele.

...
Gyerekirodalom

Megjelent J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac

Megérkezett J. K. Rowling új könyve, A karácsonyi malac. A Harry Potter-sorozat óta ez az első történet, amelyet az író kifejezetten gyerekeknek írt.