Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. A hegyek között minden pillanatban jelen van a halál és az erőszak, a sziklák a spanyol polgárháborús múlt emlékeit őrzik és visszhangozzák. Irene Sola regénye 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját, nálunk a hét könyve volt, most érkezik a Margó Irodalmi Fesztiválra. Olvass bele a könyvébe!

Könyves Magazin | 2021. október 08. |
Irene Solá
Énekelek, s táncot jár a hegy
Ford. Nemes Krisztina, Farkas Anna. Magvető, 2021, 208 oldal
-

Egy ilyen elzárt közösségben, a Pireneusokban él Sió, aki a városi életet cseréli férje tanyájára az esküvője után. A nő hamar megtapasztalja, hogy milyen kegyetlen is az élet a magasban: férje villámcsapás áldozata lesz, fia pedig vadászbalesetben hal meg. Sió családjáról, a körülöttük élő emberekről és a velük folyamatos kölcsönhatásban álló természetről szól az Énekelek, s táncot jár a hegy. Irene Solá regénye lírai szépségű történet a velünk élő múltról, a kis közösségeket mozgató hiedelmekről és babonákról, és az időről, amely a hegyekben egészen másképp telik.


Irene Solà: Énekelek, s táncot jár a hegy (részlet)

A nők neve

Eulàlia azt mondta nekik, hogy a bakkecske fenekén nagyon finom, puha a bőr, olyan, mint egy karonülő kisgyermeké attól, hogy annyit csókolgattuk, a hímtagja meg hideg, olyan hideg, mint egy darab jég, én meg csak kacagtam, s addig kacagtam, addig kacagtam, míg fel nem akasztottak ezért a sok kacagásért. S a nevetés miatt emlékszem mindenre, mert úgy áradt szét bennem, mint egy részegítő méreg, mint a kutyatej szárában futó boszorkánytej. Mert ez üresítette ki a belsőmet, ez a véremben folyó fehér kacagás, ami mindenkire átragadt, mintha csiklandoznák őket, ha eltörték a karomat, nem a vér pirosa buggyant elő, hanem a fehér tej. Bárcsak megkíméltek volna bennünket a kínzástól meg a pisiszagú vallatótermektől meg a hosszú-hosszú kötelektől és a hamuba jól beleforgatott gyapjúrongyoktól, és kivárták volna, hogy abbahagyjam a kacagást, s bevalljak mindent. Mit is vallottam volna? Hisz a kacagás volt az egyetlen jó dolog, olyan volt, mint egy párna, vagy mint a körte íze a szádban, vagy a forrás vizének érintése, mikor egy forró nyári napon belemártod a lábadat. A világ minden kincséért se hagytam volna abba a kacagást, még akkor se, ha minden erővel arra próbáltak volna kényszeríteni. 

A kacagás leválasztotta rólam a karjaimat, a lábaimat, a kezeimet, addigi hű társaimat, s kifordított a bőrömből,

amiből oly sokszor bújtam ki, s oly sokszor bújtam vissza, és kimosta belőlem mindazt a rosszat és fájdalmat, amit a férfiak tudnak okozni egy nőnek. Kiüresített a sok hihihihahaha, végtelenül egyszerű jó lélekké tett, s a fejem csak úgy kongott az ürességtől, mikor a levegő sípolva bejutott az orromon és a fülemen át. Olyan lett tőle a kobakom, mint egy üres dióhéj, ami készen állt, hogy befogadjon minden tündérmesét, minden történetet, s minden egyes dolgot, amit a praktikáinkról meséltünk nekik, s minden olyan dolgot is, amit ők mondtak nekünk, hogy miféleképp gyaláztuk Istent és Jézus Krisztust és minden szentet és a Szűzanyát. Miféle Szűzanyát? Az Isten olyan, mint mindenkinek az apja, rossz, rossz, rossz, könyörtelen kínzó, mint ők, akik rettegnek a sok hazugságtól, amit addig mondogattak, amíg maguk is el nem hitték. Hisz nem maradt belőlük egy sem azokból, akik besúgtak bennünket, azokból se, akik bezártak bennünket, azokból se, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk, vagy akik megkötötték a csomót és meghúzták a kötelet itt a mi hegyeinkben. Hogy megmaradsz-e, vagy sem, annak nincs semmi köze a pokol tüzéhez, Isten haragjához, mely lesújt, sem pedig semmiféle hithez vagy erényhez. Hogy tudunk-e csiperkét szedni, vagy sárga gerebengombát, pisilünk-e, mesélünk-e, és felkelünk-e reggel, annak a villámláshoz van köze, hogy a villám belevág-e egy fába vagy egy emberbe, vagy sem. Meg ahhoz, hogy egy gyermek épségben jön-e a világra, vagy sem, s hogy  amelyik épségben jön, annak a belsejében is minden a helyén van-e. Ahhoz van köze, hogy az a madár vagy-e, amelyikre lecsapott az ölyv, az a nyúl vagy-e, amelyiket utolért a kopó, vagy sem. 

S a Szűzanya és a gyermek és az ördög is mind ugyanaz a szamárság.

Joana közülünk a legidősebb. Ott lakott a szomszédságunkban, és mindenki tudta róla, hogy orvosságokat készít egy tégelyben, aztán egy szép napon megkérdezte tőlem, hogy akarnám-e ezt megtanulni én is, mennék-e vele éjszakánként, amerre ő jár. Aztán így lett, megtanította, hogyan csillapítsam a lázat, hogyan gyógyítsam a szemmel verést, a görvélykórt, a gyermekbetegségeket, a sebeket meg az állatok betegségeit. És azt is, hogyan találjak meg elveszett vagy ellopott tárgyakat, s hogyan tegyek rontást valakire. Milyen ártatlanok voltunk! Hisz az Isten ellen való legnagyobb vétek, amit valaha is elkövettünk, az volt, hogy minden reggel felkelünk azóta, hogy felakasztottak bennünket, és virágot szedünk meg szedret eszegetünk.

Joana használhatta minden praktikáját, és mindenki őt hívta, ha gyermek volt születőben, vagy ha görvélykórban szenvedett valaki. Egészen addig, mígnem egyszer hatalmas jégeső esett, és Joanának volt egy búzaföldje, ahová nem hullott egyetlen jéggolyóbis sem, mindenki máséra meg csak úgy záporozott, s elverte a termést. Akkor azt mondták, hogy Joana idézte elő az ítéletidőt valami porokkal. S azt kiabálták rá, hogy méregkeverő! Aztán úgy fordult a dolgok sora, hogy a szomszéd fiacskája, akit úgy hívtak, hogy Joan Petit, s akkortájt lehetett vagy ötesztendős, a sokaság előtt méregkeverőnek nevezte Joanát, aztán megütötte a lábát, ami jó szederjes lett, meg fekete, és fel is dagadt, s a gyermek négy nap múlva halott volt, akkor meg mindenki azt kiabálta, hogy Joana mérget tett a levesébe. És ordították, hogy fogjátok el a vén ribancot, a méregkeverőt! És nem sokkal azután, hogy elfogták, kicsi békácskák potyogtak az égből, Joana meg azt mondta nekik, hogy ha úgy tartja kedve, rájuk szabadítja a jégesőt, vagy békaesőt küld, vagy el tudja pusztítani mindenkinek az állatait, erre elfogtak engem is, Joana pedig soha többé nem mondott semmit. Ellenben én, na, én jól megtanultam kacagni.

Fordította: Nemes Krisztina

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Tisza Kata új könyve az élet második felének dilemmáihoz ad útmutatást

Az Egyedül a gyászról, az öregedésről, a túlélésről és a megbékélésről szól. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Vay Blankának egyetlen kérdést kellett megválaszolnia, de az egész élete múlt rajta

Miért dönt úgy egy harminchat éves, házas férfi, hogy feladja kényelmes, privilegizált társadalmi státuszát, és a továbbiakban nőként azonosítja magát? Vay Blanka a Saját ketrecben elmeséli. Mutatunk egy részt belőle!

...
Beleolvasó

Berta Ádám hősének szembe kell néznie a gyerekkori emlékeivel

Berta Ádám új regényének hőse Alapi Gergely, akinek végigkíséri fiatal felnőttkorát a múlt átdolgozása. Gyerekkor, Szeged, 80-as évek, indiánkönyvek, veszekedő szülők és egy vadászkés. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt
...
Podcast

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

Új podcastunk címe Ezt senki nem mondta!, a meghívott írókkal Ott Anna beszélget a gyereknevelés és az alkotás kapcsolatáról. A negyedik rész vendége Oltai Kata.

Olvass!
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

Háborúban hallgatnak a múzsák? Erdős Virág verseiben nem hallgatnak, hanem ordítanak. Olvass bele az Eltérő tartalomba!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

Titkok, erőszak és szektákhoz hasonló légkör: Karin Smirnoff könyvében egy gyászoló testvérpár küzd a szeretetért és az elfogadásért. Most elolvashatsz belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

A Petri-díjas Rékai Anett kötete egy párkapcsolat függő játszmáit mutatja be

A kamaszkor lezárásáról és az önálló élet indulásának fázisairól szólnak a Petri-díjas Rékai Anett első kötetének szövegei. Olvass bele!

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: A család olyan, mint egy falka

...

A Szegény párákban Frankenstein, a szex és Mary Shelley is a ma nőjéről beszélnek

...
Podcast

Ne a borító alapján ítéld meg a könyvet! Podcastunkban mi megtesszük!

Ha már akadtál ki könyvborítón, ha csomagoltad már újságba a regényedet, akkor hallgasd meg ezt a podcastot, amiben bemutatjuk, mennyi szempontot kell figyelembe venni a tervezéskor. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

„Miért kéne egy írónak apolitikusnak lennie?” – színészek és rendezők Csurka István drámáiról

...
Könyves Magazin

Ezt senki nem mondta – Oltai Kata: Úristen, örökre itt lesz

...
Sándor Anna

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Hírek
...
Beleolvasó

Erdős Virág verseiben nem válik szét a közélet és a magánélet ‒ Olvass bele!

...
Beleolvasó

Karin Smirnoff noirjában egy temetéssel válnak csak igazán sötétté a dolgok – Olvass bele!

...
Szórakozás

5 dolog, amiről jó, ha tudsz, mielőtt nézni kezded A háromtest-problémát

...
Hírek

Káprázatos lett az Álom luxuskivitelben gyémántokkal kirakott példánya

...
Hírek

Philip K. Dick egyik korai sci-fije új fordításban jelenik meg

...
Szórakozás

Nick Cave-dalok, Varró Dani-versek és Háy János-illusztrációk [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Szórakozás

Az éhezők viadala sztárja memoárban emlékszik vissza hat évtizedes pályafutására

...
Hírek

Megtalálták Kosztolányi Dezső első Byron-fordításának teljes kéziratát

...
Hírek

Vitézy Dávid: Esterházy Péter otthona helyén ne legyen társasház

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kitakarja a politikus a szépírót? Elővettük Csurka István drámáit [Csurka 90]

Csurka István ma lenne 90 éves, így arra voltunk kíváncsiak, mit lehet tudni a drámáiról. Mik a fő témái, és milyenek a hősei? Felfedezhető-e bennük a későbbi politikus? Milyen út vezetett a bemutatásukig? És vajon aktuálisak-e még? 

...
Kritika

Ujgur költőnek lenni önmagában politikai tett Kínában, és akkor még nem írtál memoárt

Tahir Hamut Izgil ujgur költő és filmes a családjával együtt 2017-ben sikeresen elmenekült Kínából a tömeges letartóztatások elől. Memoárjában bemutatja, hogyan számol fel a totalitárius állam egy kultúrát és egy népet. A Ha értem jönnek éjjel a hét könyve.

...
Nagy

„halálomat türelmesen begombolom” – ma lenne 70 éves Sziveri János

Kifejezetten rövid élet jutott neki, ma ünnepelné hetvenedik születésnapját, de már 34 éve halott. Sziveri János vajdasági születésű költőre emlékezünk.

...
Kritika

Hogyan lesz egy anyából kiapadt, halálszagú folyó?

Az Anyám, a folyó című olasz regény lírai hangon előadott, töredékekből építkező történetének egy anya-lánya kapcsolat az alapja: a negyvenes éveiben járó lány az emlékezetét, így identitását is egyre inkább elveszítő anyjának meséli el – mintegy a felejtés ellen dolgozva – családjuk szerteágazó históriáját.

...
Nagy

Márquez regénye a végakarata ellenére jelent meg – Kafka, Nabokov is hasonlóan járt

Gabriel García Márquez posztumusz kisregényének megjelenése hatalmas irodalmi szenzáció, de van egy kis üröm az örömben, hiszen nem titok, az író meg akarta semmisíteni utolsó írását. 

...
Kritika

Jon Fosse a banalitáson át talál utat a természetfelettihez

A Nobel-díjas norvég szerző egymásba írja a hófödte tájat és a koromsötét éjszakát, egymásba játszatja hősét és annak környezetét. A Fehérség az egzakttól a transzcendens felé vezet, így egyszerre szolgál a kivonulás és a bevezetés könyveként.