Perintfalvi Rita nem egyházellenes könyvet írt, az egyház megtisztulását szolgálja

Perintfalvi Rita nem egyházellenes könyvet írt, az egyház megtisztulását szolgálja

A júniusi Margón mutatták be Perintfalvi Rita Amire nincs bocsánat – Szexuális ragadozók az egyházban című könyvét, amire akkora volt a kereslet, hogy a kiadó már a megjelenése előtt elindította az utánnyomást. A bemutató után akkora sor kanyargott az aláíró asztalnál, hogy a szerző másfél órán keresztül dedikált. Több sorban állónál két-három kötetet is láttam. Az Amire nincs bocsánat a világegyházi statisztikákra és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva tárja fel azokat az okokat és működéseket, amik miatt az egyházon belüli szexuális erőszak rendszerszintűvé válhatott. És ami még fontosabb, hangot ad a magyar áldozatoknak, akiket titoktartásra kértek – vagy nem is kellett kérni, mert a bűntudat és szégyen csapdája miatt akár a mai napig nem mesélték el a családjuknak sem, mi történt velük. Perintfalvi Ritával interjúban is beszélgettünk a témáról, most pedig ez lett a hét könyve.

Sándor Anna | 2021. június 28. |
PERINTFALVI RITA
Amire nincs bocsánat - Szexuális ragadozók az egyházban
Kalligram, 2021, 421 oldal
-

Ferenc pápa világtalálkozón fogadta az egyház vezetőit 2019 februárjában, hogy a gyerekek ellen elkövetett egyházi szexuális visszaélési ügyekről tanácskozzanak. Az egyik cél az volt, hogy kidolgozzák, mit lehet tenni a gyakorlatban, hogy a zéró tolerancia érvényesüljön, és ne csak egy szép eszme maradjon. Hogy a pápa félelme jogos volt, arra a magyar helyzet is jó példa, ezért, mielőtt belevágnék a könyv bemutatásába, összefoglalom, milyen miliőbe érkezett az Amire nincs bocsánat.

Két hónappal a 2019-es világtalálkozó után Veres András püspök azt nyilatkozta a Népszavának, hogy ő mindössze tizenpár hazai áldozatról tud, viszont egy ügyet sem ismer közelebbről és áldozatokkal sem találkozott.

Indoklásában szerepelt az is, hogy nem kaptak felkérést arra, hogy készítsenek összesített statisztikát, illetve az, hogy ez szerinte a liberális Nyugat problémája.

Mindezt a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökeként néhány évvel azután mondta, hogy a magyar társadalmat egymás után két kiskorúak elleni szexuális visszaélési ügy is megrázta.

Magyarországon Magyari Péter indította el a nyilvános szembenézési folyamatot 2014-ben, mikor az egykori körülrajongott tanár, majd tévés Sipos Pál szexuális visszaéléseiről írt feltáró cikket a 444-en. Aztán 2015-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumból került elő egy tíz évvel azelőtti eset, ahol egy szerzetestanár tetteiben pszichés és szexuális visszaélés elemei keveredtek. A rend nemcsak vizsgálatot indított, hanem a hasonló esetek megelőzésére intézkedések sorával alakították át a bentlakásos gimnáziumi életet, illetve 2019-ben, Magyarországon először, átfogó gyermekjogi konferenciát is szerveztek. A konferencián megjelenő egyházi vezetők mind protestánsok voltak, a katolikus megyéspüspökök közül senki sem vett részt.

Idén februárban újabb fordulópont következett: a Partizán interjújában először állt ki névvel a nyilvánosság elé egy áldozat, Pető Attila, aki még 2003-ban jelentette be az érsekségnek, hogy egy pap szexuálisan zaklatta. Akkor nem indult vizsgálat, és a pap tovább zaklathatott fiúkat. Amikor Pető ismét az érsekséghez fordult, eljárás indult, ám az elkövetőt csak azután fosztották meg a papi státuszától (ez a laicizálás), miután 2016-ban az Index megírta Pető történetét. Pető többször próbált találkozót kérni Erdő Pétertől, ám a telefonhívások miatt a bíboros munkatársai feljelentették zaklatásért, majd 2019. augusztus 20-án a rendőrség elvitte az otthonából – a feltételezés szerint azért, hogy ne zavarhassa meg Erdő miséjét.

2019 szeptemberében a Magyar Katolikus Egyház bocsánatot kért az elkövetők nevében. Mint azt Urfi Péter (aki az egyházon belüli visszaélésekről és azok kezeléséről ír rendszeresen) a 444 cikkében jelezte, ez 18 évvel később történt, mint hogy II. János Pál pápa először bocsánatot kért a gyerekeket zaklató papok miatt - ezt aztán az őt követő pápák is megtették, és püspökök is világszerte.

A hosszabb bevezetőre részben azért volt szükség, hogy érthető legyen a közeg, amibe az Amire nincs bocsánat érkezett. Részben viszont azért is, mert innen indul ennek a – túlzás nélkül – sorsfordító könyvnek a története.

Amikor a német püspökök vizsgálatot indítottak maguk ellen

A szerző, Perintfalvi Rita a Bécsi Egyetemen doktorált római katolikus teológus, jelenleg a Grazi Egyetemen kutat és tanít. Kutatásai révén ismeri az osztrák és a német katolikus egyházi viszonyokat, valamint az ottani esetfeltárásokat is, így amikor Veres püspök kijelentéséről értesült, azonnal tudta, hogy egyáltalán nem reális, hogy Magyarországon csupán tizenvalahány eset lenne. Az, hogy nem tudunk róla, nem azt jelenti, hogy nincs, hanem hogy nem foglalkoztak vele érdemben. Ahogy azt Hortobágyi Cirill, a jelenlegi pannonhalmi főapát megfogalmazta: „azt nem hiszem, hogy teljesen más jellegű nép lennénk, mint az összes többi”.

Azok az okok ugyanis, amik az egyházi szexuális visszaélésekhez vezetnek, nem országspecifikusak, hanem az egyházon belüli, nagy hagyományú viselkedések, hiedelmek, szerkezeti dinamika és pszichés következmények együtteséből fakadnak.

Perintfalvi pedig tisztában volt a 2018-ban publikált német MHG-kutatás eredményeivel. A vizsgálatot a Német Katolikus Püspöki Kar kezdeményezte maga „ellen”, hogy egy ilyen tabusított témáról végre lehessen nyíltan beszélni, illetve konstruktív megoldást keresni. Az interdiszciplináris vizsgálatot a Mannheim, Heidelberg, Gießen kutatóközpont végezte (innen az MHG rövidítés), és bűnügyi, pszichológiai, szociológiai, pszichiátriai és törvényszéki-pszichiátriai szempontokat is figyelembe vettek benne.

Perintfalvi Veres nyilatkozatát követően több cikket is írt a témában, és ezek végén jelezte, hogy ha van olyan áldozat, aki szeretné, hogy nyitott szívvel meghallgassák, bátran keresse őt. Perintfalvival mostanáig 36-an vették fel a kapcsolatot és mesélték el a történetüket. 

-

A kötet bemutatója a Margón, középen Perintfalvi Rita. Fotó: Posztós János.

A kezdeményezésre a Pesti Kalligram kiadó is felfigyelt, és megkérdezték Perintfalvit, hogy akarna-e könyvet írni a témáról. Az eredmény egy több mint 400 oldalas, közérthető és jól olvasható, de tudományos igénnyel megírt kötet lett, a végén kiadós hivatkozásjegyzékkel. A könyv egyik előszavát az a jezsuita Klaus Mertes írta, aki a németországi egyházi szexuális visszaélések feltárásának ikonikus alakja volt, és akit munkájáért a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének érdemkeresztjével tüntettek ki. A könyv erőteljesen támaszkodik a német MHG-kutatás eredményeire, és amellett, hogy bemutatja a bántalmazási esetek etikai, teológiai oldalát, nagy hangsúlyt fektet a pszichológiai, szocializációs háttér ismertetésére is, amihez a szerző pszichológus szakemberekkel is egyeztetett.

„Inni akarok a testedből!”

Az Amire nincs bocsánat lelkileg megterhelő olvasmány. Az áldozatok megrázó vallomásai mellett ennek oka az is, hogy főleg a vallásos közegben megszokott nyelvezettől eltérően expliciten, a dolgokat nevén nevezve ír az egyházon belüli szexuális zaklatás, a hatalmi és spirituális visszaélés, valamint a manipuláció stációiról. (V.ö. a Várszegi Asztrik volt bencés főapát által használt „illetlen érintések” kifejezéssel a pannonhalmi esetnél.) A könyv nyíltsága viszont nem az öncélú megbotránkoztatást szolgálja, hanem része a tisztulási folyamatnak.

Perintfalvi többször elmondta, hogy őt és a megszólaló áldozatokat is gyakran vádolják azzal, hogy bemocskolják az egyházat. 

Tehát ebben a logikában nem az elkövetők mocskolnak, hanem akik beszélnek róla.

Ám ahogy Perintfalvi a vele készített interjúnkban is elmondta: „A keresztény teológia azt mondja, hogy az egyház Krisztus teste. Ezek az esetek viszont olyanok, mint a méreg. És ha ezt a mérget nem vágják ki, akkor az egész test el fog halni, az egyház elveszíti a hitelességét, nemcsak a világ, hanem a saját hívei előtt is.”

Mindezzel együtt, az Amire nincs bocsánat határozottan nem egyházellenes, és nem általánosít minden papra, ezt többször megerősíti a szerző és a megszólaló áldozatok is (a német egyházi akták szerint a papság 4,4 százaléka volt elkövető). Viszont a könyv egyértelműen keresi a felelősöket azért, hogy a szexuális bántalmazás szisztematikussá válhatott, és keresi a gyógyulás lehetőségeit is. Ennek keretében pedig népszerű, de felszínes tévhiteket is cáfol, és elmagyarázza, miért nem lenne vége ezeknek az eseteknek például attól, ha eltörölnék a cölibátust.

„Hiszen te jöttél, te is akartad!”

Perintfalvi öt nagy részre bontotta a könyvet, a bevezetőt követő második szakaszban az egyházon belüli spirituális és szexuális visszaélések összefonódását mutatja be. 

Ez azért volt nagyon jó döntés, mert a spirituális dimenzió nélkül úgy tűnhet, hogy itt „csak” egy nagyon hierarchikus, feltétlen engedelmességet követelő rendszerben elkövetett hatalmi visszaélésről van szó.

Az egyházi közeg a bántalmazást és az áldozatok kiszolgáltatottságát viszont kibővíti a lelki, hitéleti oldallal, amiben a pap Isten képviselőjeként van jelen, a gyónásban a legféltettebb titkokat és gyenge pontokat is megismeri, és ő dönti el, mi helyes, mi nem. Ez pedig elemi szerepet kap abban a manipulációs folyamatban, ami a behálózástól a szexuális visszaélésig vezet.

Ezt a folyamatot a harmadik részben sokkal konkrétabban is megismerjük tíz áldozat történetén keresztül, a visszaemlékezéseket Perintfalvi értelmező magyarázatokkal egészíti ki. Ahol volt egyházi vizsgálat, ott Perintfalvi a hivatalos iratokat is felhasználta. Ezen kívül szerepelnek olyan sms-ek, illetve levelek részletei is, amiket az elkövetők küldtek az áldozataiknak, és amikből megismerhető az elkövetők önigazolása is.

  • Mit mond a szerzetes a kamasznak, miért elégítse ki? Hogy fizikai fájdalmat él át, ha nem élvez el, és bűn lenne, ha a szerzetes saját magának csinálná. Ám a fiútól isteni ajándék.
  • Mit mond a harmincas évei közepén járó pap az alig 14 éves kamaszlánynak? Hogy a lány csábította el őt, ő a hibás, hogy a szent ember megbotlott.
  • Mit mond a plébános a saját eltitkolt kislányának, amikor 12 évesen molesztálni kezdi? Semmit, mert a kislány létezését születésétől fogva a hallgatás és a titok határozza meg. Nincs rá szükség, hogy a plébános-apa bármit mondjon.  

Az áldozatok között fiúk, lányok, gyerekek, kamaszok, felnőttek, világiak és felszentelt emberek is vannak. És ahogy az a kötet negyedik részében kiderül, az elkövetők sem csupán egyfélék. 

Szintén erénye Perintfalvi könyvének, hogy olyan, a nagyközönség számára eddig talán kevéssé ismert szakkifejezésekkel is megismerteti az olvasót, mint például az efebofília, ami a kamaszok iránti szexuális vonzalmat jelenti és nem egyenlő a pedofíliával. És tárgyalja az érzelmi és pszichoszexuális éretlenség jelenségét felnőtteknél, ami gyakran megjelenik az egyházi közegben, és a német kutatás szerint az elkövetők többségére (58%) jellemző volt. Sajnálatos aktualitást ad a könyvnek a június 15-én elfogadott, a pedofíliát a homoszexualitással összemosó törvény – Perintfalvi ezt a tévhitet, illetve a homoszexualitás egyházon belüli státuszát is átfogóan és tabuktól mentesen járja körül.

A titok patogén, a titok méreg”

A ötödik, záró részben Perintfalvi a gyógyulás lehetőségeit keresi, nemcsak a traumafeldolgozás lelki oldalán, hanem külön figyelmet fordít a jogi és anyagi jóvátétel lehetőségeire is. Ahogy interjúnkban kiemelte: „A jogi számonkérés azért is nagyon fontos, mert amíg ez nem történik meg, addig ott marad az áldozatokban a tudat, hogy velük bármit meg lehetett tenni büntetlenül.” 

Ehhez kapcsolódik a cím is, Amire nincs bocsánat, hiszen az egyház (püspökök és hívek egyaránt) sokáig gyakran úgy kezelte a szexuális visszaélési ügyeket, hogy az áldozatokat – ha egyáltalán meghallgatta őket és hitelt adott a szavuknak – titoktartásra kérte, az elkövetőket pedig az elöljáróik legfeljebb áthelyezték. Az áldozatok gyakran találkozhattak azzal is, hogy megbocsátásra szólították fel őket, a gyógyulást pedig elintézték annyival, hogy imádkozzák ki magukból a traumát.

Hírlevél feliratkozás

A könyv tehát azért is sorsfordító, mert teljesen új megközelítést hoz a magyar egyházi közegbe: nyílt, és nemcsak teológiailag, hanem pszichológiailag is felkészült és érzékeny. Ha segít az áldozatoknak abban, hogy a hallgatást megtörve beszélni kezdjenek, segítséget kérjenek, és kilépjenek a szégyen és a bűntudat börtönéből, az már hatalmas eredmény. Ahogy az is, ha segít megértetni a hívekkel (és a papokkal) a bántalmazás működését. Közvetve a könyv elérhet olyan hatást, hogy a társadalom, illetve a hívek részéről növekszik a nyomás a Magyar Katolikus Egyházon, hogy az ilyen ügyeket ne tussolják el, és helyezzék előtérbe az áldozatok szempontjait.

Pető Attila februárban állt névvel a nyilvánosság elé. Az Amire nincs bocsánat június 11-én jelent meg, de már hónapok óta tudni lehetett, hogy jön. Március 16-án Erdő Péter közleményben jelentette be, hogy általános gyermekvédelmi felelőst nevezett ki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyébe, valamint hogy a következő tanévtől gyermekvédelemi témájú képzés is lesz az Esztergomi Szeminárium kispapképzésében. Talán valami elkezdődött, de még nagyon sok feladat vár rájuk.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Perintfalvi Rita: Az elkövetők mindig hangsúlyozták, hogy “mondd nekem azt, hogy atya”

Perintfalvi Rita könyvében a Magyar Katolikus Egyházon belüli szexuális bántalmazási ügyeket vizsgálja. Nemcsak áldozatokat szólaltat meg, hanem kutatási eredmények és szakértők bevonásával feltárja a visszaélések mögött húzódó pszichológiai és rendszerszintű okokat is. Interjú.

...
Hírek

Halleluja: a katolikus egyház megbocsát Janus Pannoniusnak

...
Hírek

A katolikus egyház kapja az Elfújta a szél jogdíjainak felét

Az Esterházy-szám
...
Nagy

1 archívum, 1 élet - Pillanatfelvételek az Esterházy Péter-archívumról

Esterházy Péter irodalmi hagyatéka tavaly novemberben került Berlinbe, az első benyomásokról Madácsi-Laube Katalin, a Berlini Művészeti Akadémia Archívumának tudományos munkatársa írt személyes hangulatú beszámolót.

...
Nagy

Esterházynak helye van az iskolai oktatásban

"Esterházynak ott kell lennie a magyarórákon – még ha ehhez a lehetetlenségig leleményeseknek kell is lennünk."  Szilágyi Zsófia írása arról, hogyan lehet bevinni Esterházy Péter műveit az oktatásba. 

...
Nagy

Amikor Esterházy magyargondozását politikai mémmé olvasták félre

Az Így gondozd a magyarodat rövidített verzióját mára a célközönség lényegében negatív mémként használja, amelyen újra és újra felháborodva megerősítheti a belémérgezett kirekesztő önképet: mi egy vérből valók vogymuk." Fehér Renátó esszéje a politikai félreolvasásról.

...
Nagy

Németh Gábor: Arról, ami hiányzik

„Ez az ország, tehát „az olvasó országa” Esterházy Péter halálával elanyátlanodott, mintha, miként a közepes viccben, EP tényleg minden olvasó anyja lett volna az apja helyett is.” Németh Gábor esszéje Esterházy Péterről. 

...
Nagy

Esterházy Márton: „Péter zseni volt, én szakmunkás”

A fociláz kezdetektől jelen volt a négy Esterházy testvér életében. Egyöntetűen vallják, hogy Péter volt közülük a legtehetségesebb, de profiként Márton vitte a legtöbbre. A Könyves Magazinnak utóbbi elmesélte, milyenek voltak a korai és a felnőttkori közös futballozások, és hogy EP hogyan viselkedett a pályán és azon kívül.

...
Nagy

Mérő László: A katona és a matematikus

Milyen katona volt Esterházy Péter, tizennyolc évesen miért ment matematikusnak, és mi okozta az író életében a legnagyobb traumát? Minderre kitér Mérő László, Esterházy egykori katona- és évfolyamtársa Az ész segédigéi című könyvében.

...
Podcast

Tolkien egy nyelvi ötlettel Atlantiszhoz kötötte A Gyűrűk Ura világát [podcast]

Tud még bármiben aktuális lenni ma J. R. R. Tolkien munkássága? Egyáltalán jó író volt Tolkien? Füzessy Tamással, a Magyar Tolkien Társaság volt elnökével, az ELTE, majd a Károli Egyetem vendégoktatójával beszélgettünk.

Szerzőink

...
Ruff Orsolya

Egy képregény segíthet eligazodni a bevándorlás útvesztőiben

...
Sándor Anna

A preraffaeliták nélkül Keats talán ma is ismeretlen lenne

...
Ruff Orsolya

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

A Gyűrűk Urát eredetileg Réz Ádám kezdte fordítani, viszont befejezni már nem tudta, halála után Göncz Árpád vette át tőle. 1986-ban, amikor Réz 60 éves lett volna, Göncz Árpád így emlékezett meg róla. Cikkünk az Arcanum Digitális Könyvtár segítségével készült el.

...
Nagy

Csányi Vilmos: Az emberiség magába révedt, de ez el fog múlni gyorsan

Az emberiségnek fontos lenne, hogy találjon egy nagy közös pozitív célt – vallja Csányi Vilmos. A Széchenyi-díjas etológussal a hiedelmek pozitív szerepéről, a járványt övező információhiányról és az érzelmi alapú döntésekről beszélgettünk.

...
Nagy

Hamisított tündérregény: így írtak Tolkienről a kádári Magyarországon

Negyven éve jelent meg magyarul A Gyűrűk Ura, ennek alkalmából az Arcanumon válogattunk, hogyan írtak a szocializmusban Tolkienről, a fantasyről, és ki volt, aki az írót védelmébe vette.

...
Nagy

Az emberi psziché legsötétebb bugyraiba kalauzol A szomszéd lány

Újra kiadtáka modern horrorirodalom egyik olyan megkerülhetetlen sarokkövét, amit nemcsak a zsáner kedvelői, de a szerző, Jack Ketchum pályatársai is nagyra tartanak.

...
Nagy

Füst Milán az élete minden értelmének nevezte A feleségem történetét

Cannes-ban ma mutatják be Enyedi Ildikó A feleségem története című filmjét, amely Füst Milán azonos című regényén alapul. De mit tartott a korabeli kritika a könyvről és hogyan emlékezett vissza az író az alkotás éveire? Utánajártunk.

...
Kritika

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

Az első tömeges, regisztrált transzporttal 999 fiatal, férjezetlen lányt hurcoltak el Auschwitzba 1942-ben, hogy velük építtessék fel a tábort, amelyben aztán százezrek haltak meg. Heather Dune Macadam megrázó könyve, a 999 fogoly ezeknek a nőknek, gyerekeknek állít emléket.

Hírek
...
Hírek

Rendeld meg a 100 oldalas Esterházy-különszámot és az Ottlik-másolatot!

...
Nagy

Göncz Árpád így emlékezett meg A Gyűrűk Ura másik fordítójáról

...
Hírek

Hazatértek az első filmfelvételek, amik 125 éve Magyarországon készültek

...
Hírek

Látványos és kiadós új előzetest kapott a Dűne

...
Szívünk rajta

Berg Judit már gyerekkorában fantasztikus történetekkel szórakoztatta magát

...
Nagy

Négy könyv, amelyben túlélők meséltek Auschwitzról

...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

...
Hírek

Ősszel már színházban is láthatjuk a Holtversenyt

...
Hírek

Művészetek völgye, Szindbád nyomában és a Margitsziget felfedezése [PROGRAMAJÁNLÓ]

Polc

A fiatalság nem elég a boldogsághoz, a szégyennel és a dühvel meg kell küzdeni

...

Miért pont 999 fiatal, hajadon nőt vittek el először Auschwitzba?

...

Marina Abramović átment a falon, mi pedig beleshetünk a fal mögé

...

Miért csodálkozunk még mindig a hétköznapok abszurditásán?

...
Olvass!
...
Beleolvasó

Vámos Miklós: Élni arany. Olvasni ezüst. Írni ötvözet

"Sokáig úgy képzeltem, az orvosi diploma volna számomra a leghasznosabb háttértudás az íráshoz." Olvass bele Vámos Miklós új könyvébe!

...
Beleolvasó

Afganisztánban egy sima rutinfeladatból is könnyen pokoli lecke lehet

Fayer Sándor új regényében egy Afganisztánban szolgáló magyar osztag egyszerű feladatot kap, de egy elektrosztatikus vihar, majd egy tálib rajtaütés mindent megváltoztat. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mi történik azokkal, akik megküzdöttek a Sötét Nagyúrral, és győztek?

A nagy győzelem után az élet mindenki számára visszatért a normális kerékvágásba, kivéve a fiatalokat, akik világszerte ismert hírességekként, életcéljukat beteljesítve nem találták a helyüket.

...
Beleolvasó

Ami a lélek alatt és a tudat alatt gyűl, veszélyes lehet

Egy árván maradt kisfiúról és egy állandóan menekülni kényszerülő kislányról szól Szávai Géza regénye, a Csodálatos országokba hoztalak. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Baleset vagy gyilkosság történt a szabadulószobában?

A Sellő titka szerzőjének új krimijében eltűnik egy nő, majd harminckét évvel később különös haláleset történik egy szabadulószobában. Olvass bele! 

...
Beleolvasó

Trudy Ederle: a lány, aki átúszta a La Manche csatornát

Lebilincselő történet Gertrude Ederléről, aki alig tizenkilenc éves korában a nők közül elsőként úszta át a La Manche csatornát. 1926-ban, mielőtt bárki elfogadta volna, hogy egy nő fizikai próbatétel elé állhasson, egy Trudy Ederle nevű merész amerikai tinilány magával ragadta a világ képzeletét. Olvass bele Glenn Stout könyvébe!

...

A Büszkeség és balítélet nem lányregény, hanem az előítéletesség kritikája[Az Austen-projekt]

...

A rendszer vesztesei: szolgálólányok és hívők [10 perc Könyves]

...

Miért húz be minket még mindig A Szolgálólány meséje? [podcast]

...

AZ ELSŐ: DRAGOMÁN GYÖRGY