Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása egy nemzedék történetét beszéli el, annak minden vágyával, félelmével és hiedelmével együtt, bemutatva, hogyan alakult a francia társadalom a 40-es évek óta. Az Évek a hét könyve, amely tárgyak, emlékek, érzetek és benyomások elgondolkodtató gyűjteményével mesél a hétköznapokból összeálló életidőről és a női sorsról.

Forgách Kinga | 2021. november 22. |
ANNIE ERNAUX
Évek
Ford. Lőrinszky Ildikó, Magvető, 2021, 259 oldal
-

Ha megfejtést keresünk arra, mi Annie Ernaux egyik legfontosabb és legsikeresebb könyvének a tétje, akkor nem kell sokáig keresnünk, az író maga adja meg a választ a kérdésre: „Nem tudja, mi célja ezzel a leltározó munkával, talán azt akarja elérni a tárgyi emlékek felhalmozásával, hogy újra olyan legyen, mint élete egy-egy korábbi időszakában. Szeretné összegyűjteni ezt a sok-sok különálló, össze nem illő önarcképet, egy elbeszélés, saját élettörténete szálára felfűzni őket, születésétől, a második világháború időszakától eljutva a jelenig. Vagyis felidézni egy egyedi életsorsot, de egy nemzedék történetének keretébe ágyazva.” Ha hihetünk a könyv elbeszélőjének, az Évek egy nagyon régi írói terv volt, amely sokáig megvalósítás nélkül maradt, azonban 2008-ban végül megszületett – és hamar be is robbant az irodalmi köztudatba. A könyv célja nem kevesebb volt, mint hogy az emlékezet erejével küzdjön a mulandóság és a felejtés ellen, egy életet és egy korszakot akart megörökíteni a 40-es évektől a 2000-es évekig úgy, hogy közben bemutatja a nagy társadalmi változásokat, a közgondolkodás átalakulását, a fontos történelmi, politikai pillanatokat, valamint a tárgyi környezetet, amely körbevette az embereket. 

Mindennek az eredménye az utóbbi idők egyik legizgalmasabb irodalmi kísérlete lett, amely hihetetlenül megkapóan és pontosan mesél az élet és a világ változékonyságáról, illetve magának az emlékezetnek a természetéről.

Annie Ernaux a kakukkfűillatú, bohém estékre emlékezik az Években
Annie Ernaux a kakukkfűillatú, bohém estékre emlékezik az Években

Annie Ernaux legsikeresebb és legjelentősebb könyve a múlt évszázad második felének Franciaországát eleveníti fel, a második világháború végétől, a szerző kisgyerekkorától 2006-ig, Nicolas Sarkozy felemelkedéséig, amikor Ernaux már elvált nő és két felnőtt fiú anyja. Olvass bele!

Tovább olvasok

Az Évek nem más, mint egy nagy leltármunka, amely bár töredékesen indul, valójában egy átfogó, nagy elbeszéléssé növi ki magát. A könyv egy hosszas felsorolással kezdődik, erős atmoszférájú életképekkel, ikonikus pillanatok leírásával, amelyekről az elbeszélő feltételezi, hogy előbb-utóbb mind a feledés homályába fognak merülni. „Egy csapásra eltűnik majd mind, mint az a sok millió kép, amely a fél évszázaddal ezelőtt meghalt nagyszülők fejében volt, és a szülőkében, akik szintén halottak már.” A könyv, hogy mindennek ellenébe menjen, nem tesz mást, mint képeket rögzít irodalmi eszközökkel: fontos élethelyzeteket, meghatározó hangulatokat, hangsúlyos egyéni és kollektív eseményeket, amelyek hatással voltak arra, merre ment a világ. 

Ernaux rendhagyó önéletírását olyan képek köré építette, amelyeket mindenáron meg akart őrizni az emlékezet számára.

Annie Ernaux pályája

Annie Ernaux 1940. szeptember 1-én született Normandiában, egy munkásosztálybeli családba. A bordeaux-i egyetemen tanári végzettséget szerzett, később pedig modern irodalomból is diplomázott. Irodalmi karrierje a 70-es évek közepén indult egy önéletrajzi regénnyel (Les Armoires vides). Összesen több, mint húsz regény és életrajzi könyv szerzője, pályája során számos elismerést kapott, jelenleg az egyik legjelentősebb kortárs francia szerző (magyarul még a Lánytörténet című könyve olvasható). Könyveiben nagy szerepe van az önéletrajziságnak, az autofikció elterjedését megelőzve ő bevallottan nem fiktív történeteket írt, hanem a személyes és a kollektív történelem metszéspontjai érdekelték. „Autoszociobiográfiai” műveinek csúcspontja a 2008-as Évek, amellyel számos irodalmi díjat nyert.

A „cselekmény”, amelyet itt nem lehet szó szoros értelemben venni, 1941-ben kezdődik. Ernaux önarcképek köré strukturálta a regényes önéletrajzot és ezek mentén idézte fel az emlékeit, a történeteket, amelyeket régen meséltek, a tárgyakat és a szavakat, amelyeket egykor használtak. Egy kövérkés, duzzogó arckifejezéssel kamerába néző kisbaba fekete-fehér fotójától indulunk, és képekre támaszkodva haladunk végig a gyerekkoron, amelyet a második világháború utáni állapotok határoztak meg, majd megyünk végig a felnövés történetén, amelyet az újjászületés, a fejlődés, a változás vágya vett körül. Így haladunk, képről képre, életszakaszról életszakaszra, egészen a könyv megjelenésének pillanatáig, azaz az író időskoráig.

Annie Ernaux-t tartják a legesélyesebbnek a Nobelre a fogadóirodákban
Annie Ernaux-t tartják a legesélyesebbnek a Nobelre a fogadóirodákban

Csütörtökön adják át az irodalmi Nobelt és már nagyban zajlik a tippelgetés, hogy idén ki fogja megkapni a világ legnagyobb presztízsű elismerését. A The Guardian tegnap arról írt, hogy jelenleg a franciaországi mindennapokat megéneklő Annie Ernaux a kedvenc a fogadóirodáknál.

Tovább olvasok

Ernaux nagy mesélő és szenvedélyes emlékgyűjtő. Az egyes korszakokat minden ízében felidézi: hogy miként éltek, mikre vágytak, miről beszéltek a családi ebédeknél, milyen szavakat használtak, és hogy mikor miről lehetett beszélni és miről nem. Elbeszélése révén időutazást tehetünk a 20. század Franciaországába, átérezhetjük a korszellem alakulását és a világ változását, ahogy az egyre gyorsabban és gyorsabban zajlott. Az egyes önarcképek nyomán ugyanis a könyvből kirajzolódik egy nagyobb ív is, amelyből megtudhatjuk, merre haladt az emberiség és hogyan alakult át az időhöz, az emlékezethez, a tárgyakhoz való viszony. A 40-es évektől kezdve egy olyan folyamatot követünk végig, amelynek az elején még rendkívül fontos volt a múlt megőrzése és elbeszélése, a szülők, nagyszülők az emlékezetüket átörökítették a következő generációra. „A háború végén, az ünnepi asztal mellett töltött hosszú-hosszú órák alatt, a nevetések és kiabálások közepetette, ráérünk még meghalni!, mások emlékezete révén helyünk lett a világban.” Ahogy azonban halad a könyv és telnek benne az évtizedek, úgy halványul el a múlt jelentősége és tevődik át a hangsúly a folyamatos jelenre. „Meggyengült a múlthoz fűződő kötelék. Csak a jelent örökítettük át.”

Ernaux az Években nem tesz mást, mint hogy az egyedi emlékezet képernyőjén keresztül próbálja megragadni a kollektív történelmet.

 A könyv bizonyos szempontból nagyon személyes, de önmaga régi énjeiről tárgyilagosan, E/3. személyben nyilatkozik, máskor meg T/1. személyben beszél nemzedéke közérzetéről. Mindeközben egy olyan világot vázol fel, amelynek tempója egyre gyorsul, ahol a fogyasztásnak és a technológiai fejlődésnek egyre nagyobb és nagyobb szerepe van, miközben az emlékezés egyre kevesebbet nyom a latban. A könyv mindeközben egy női sors története is, amely révén végigkövethetjük, hogyan változtak a szerepelvárások, hogyan szabadult fel a test, hogyan változtak a szavak, amelyeket használni lehetett, és mindez hogyan hatott vissza a női életutakra.

Az Évek olyan könyv, amelyben benne sűrűsödik egy élet tapasztalatának és az idő múlásának súlya.

„Ő viszont éppen azt szeretné, ha a könyvében mindent megmenthetne abból, ami valaha körülvette, ha megmenthetné a sajátos világát.” Mind egyéni, mind társadalmi szinten rengeteg fontos pillanatot tömörít össze, a végén mégis az a benyomásunk, hogy egy pillanat alatt repült el ez az élet, szinte felfoghatatlan gyorsasággal jutunk el az első fényképen szereplő kisbabától az utolsón lévő nagymamáig, a háborút követő szegénységtől a fogyasztói társadalom csúcsáig, a sugárzó jövő ígéretétől a fenyegető klímakatasztrófáig, a fekete-fehér fotóktól a közösségi médiában felhalmozott képáradatig. Annie Ernaux könyve vibrálóan újszerűen mesél, bizonyos szempontból mégis olyan, mint egy klasszikus krónika, amely az emlékezet által megőrzött múltat konzerválja, rögzítve minden régi vágyat, gesztust, kifejezést, minden fontos, illékony pillanatot.  

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

Annie Ernaux a kakukkfűillatú, bohém estékre emlékezik az Években

Annie Ernaux legsikeresebb és legjelentősebb könyve a múlt évszázad második felének Franciaországát eleveníti fel, a második világháború végétől, a szerző kisgyerekkorától 2006-ig, Nicolas Sarkozy felemelkedéséig, amikor Ernaux már elvált nő és két felnőtt fiú anyja. Olvass bele!

...
Hírek

Annie Ernaux-t tartják a legesélyesebbnek a Nobelre a fogadóirodákban

Csütörtökön adják át az irodalmi Nobelt és már nagyban zajlik a tippelgetés, hogy idén ki fogja megkapni a világ legnagyobb presztízsű elismerését. A The Guardian tegnap arról írt, hogy jelenleg Annie Ernaux a kedvenc a fogadóirodáknál.

...
Beleolvasó

A szüzesség elvesztése a fiú számára jelentéktelen esemény volt, a lánynak felforgatta az életét

Az 50-es években, Franciaországban játszódik Annie Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye, a Lánytörténet. A könyv helyszíne egy diáktábor, ahol a főhős elveszíti a szüzességét. Olvass bele!

KÖNYVES ADVENT
...
Könyves Advent

Ezeket a fantasy és sci-fi könyveket tedd a fa alá karácsonykor 

...
Könyves Advent

A randizás új tudománya, avagy miért a nőkön múlik

...
Könyves Advent

Archetipikus szereplők, modern családi dinamikák és identitáskeresés Tasnádi István Héraklész regényében

Olvass!
...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Beleolvasó

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást

A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

...

Öreg banda, kiégés és Rómeó + Júlia [10 perc Könyves]

...

Tompa Andrea hóhérokról, Kolozsvárról, az íróvá válásról és az első regényéről

...

A hospice a halál előtti életről szól

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

...
Szórakozás

Rockzenére hangolt káosz és minimalizmus a Magyar Nemzeti Balett legújabb előadásában

Először látható Magyarországon a kortárs tánc igazi klasszikusának számító Chroma című előadás. Wayne McGregor koreográfus  darabja egy több síkon futtatott kommunikációs kísérlet: szélsőséges gondolatok, érzések megfogalmazása és párbeszéde a test határainak feszegetésével.

...
Szórakozás

25 éves a Romeo+Juliet: az MTV-esztétika, amely érdekessé tette a klasszikusokat

Az MTV-esztétika találkozása a reneszánsszal, a vizuális nyelv ütközése a tradícióval, gengszterek, tetoválások és drag queen a grandiózus adaptációban. 

...
Szórakozás

Wes Anderson új filmjében leborul a New Yorker előtt

A Francia Kiadás egyszerre vizuális tombolda, fergeteges gegparádé, valamint főhajtás a francia film és az amerikai újságírás előtt. Wes Andersont bevallottan nagy kedvence, a New Yorker ihlette meg, a magazin legendás újságírói közül pedig néhányuk karakterét be is építette a filmbe.

...
Szórakozás

Megint dráma van a Szépművészetiben- Textúra 2021

Tavaly ősszel a második hullám elsodorta a kortárs irodalom, a színház és a képzőművészet egyik legizgalmasabb összművészeti találkozóját, a 2020-as Textúrát. Bár vígaszdíjul megnézhettük a streamelt verziót online, de lássuk be, ennek a programnak épp a felfedezős, múzeumban bolyongós, kincskeresős hangulatát szeretjük igazán, úgyhogy most itt a lehetőség, hogy bepótoljuk.