Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon Irene Solá katalán írót Ruff Orsolya kérdezte, a regényből Friedenthal Zoltán színművész olvasott fel részleteket.

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2021. október 17. |
IRENE SOLÁ
Énekelek, s táncot jár a hegy
Ford. Nemes Krisztina, Magvető, 2021, 208 oldal
-

A beszélgetés bevezetőjeként az est moderátora egy versrészletet olvasott fel a könyvből, majd arra kérte az írót, hogy ugyanezt a részt katalánul is olvassa fel, megízleltetve a közönséggel a nyelv gyönyörű dallamát, franciás árnyalatait. Ezután a katalán és a magyar kiadás borítóinak különbségeiről beszéltek, kiemelve, hogy a két borító sokban eltér, hiszen más rétegét hangsúlyozza a regénynek (a magyar inkább a mitológiai szintre utal, a katalán kiadásé pedig a történelem előtti időket idézi fel), de közös bennük, hogy nagyon művésziek, kifejezetten esztétikusak, ennek az egyik oka, hogy Solà nagyon szorosan együttműködik a kiadókkal ebben a kérdésben. Az eredetileg képzőművészeti végzettséggel rendelkező alkotó a köteteivel kapcsolatban nemcsak szöveget, hanem egy vizuális anyagot is összeállít a kiadóknak, akik ezekből a képekből tudnak ötleteket meríteni a borítóhoz, láthatják, milyen képi világ állhat az egyes írások hátterében.

-

A nyelvi ízelítő és a borító kérdése után Ruff Orsolya meghökkentő szövegnek nevezte a könyvet, melynek sokhangúságát, polifóniáját emelte ki. Minden fejezete más elbeszélő nézőpontjából íródik, de ezek az elbeszélők nemcsak emberek, hanem medvék, gombák, őzek és hegyek is lehetnek. Kérdése arra vonatkozott, hogy a rengeteg hang közül melyik volt a legerősebb, melyik követelte magának a legnagyobb erővel a megszólalást. A szerző a felhők hangját jelölte meg válaszában, nem véletlen, hogy az első fejezetben ők az elbeszélők. Egyébként nem volt domináns hang, az elejétől az volt a terv, hogy nagyon sok hang szólal majd meg és teljes szabadságot engedett arra vonatkozóan, kiből, miből válhat elbeszélő. Ezeknek a hangoknak a létrehozását minden esetben hosszas anyaggyűjtés és kutatómunka előzte meg, de a lényeg az volt, hogy ki kellett nyitnia egy-egy ajtót, hogy ezekhez a hangokhoz hozzáférhessen. A további kérdésekre válaszolva azt is elmondta, hogy ezek közül egyik sem az ő saját hangja, de az egyes ajtók kinyitásának gesztusa mégis szorosan összekapcsolja az elbeszélőivel, szereplőivel.

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik
Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

A katalán költő és író, Irene Solà 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját az Énekelek, s táncot jár a hegy című második regényéért, amelyben egy családi tragédia évtizedekre kiható történetét írta meg. (A regény nálunk a hét könyve volt és itt bele is olvashatsz.) A balladisztikus szépségű, keserédes hangulatú könyv 18 fejezetében a Pireneusok élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélik el az eseményeket, mind a saját szemszögükből, így megszólalnak emberek, vízitündérek, szellemek, kutyák, medvék, gombák, de még a vihart hozó felhők és maga a hegy is. Solà különleges érzékenységgel mossa el az evilági és transzcendens, az ember és táj, a múlt és jelen közti vélt határokat. A szerző hamarosan a Margó vendége lesz, előtte viszont írásban is kérdeztük a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is.

Tovább olvasok

Azt is megjegyezte, hogy ennek a sokhangúságnak mégis van valamiféle íve, mintha egy folyó vagy egy ér kötné össze búvópatakként ezeket az egyébként igencsak széttartó szövegeket. Ruff Orsolya ezt a sokféleséget az olvasó oldaláról „kirakósnak”, „nyomozásnak” érzékelte, úgy érezte, hogy az olvasónak részekből, darabokból kell összeállítania a nagy egészet, és ez az összeállítás tulajdonképpen egy nagyon izgalmas játék. A szerző elmondta, hogy valóban játéknak fogta fel, egy nagyon komoly játéknak, örömét lelte ebben a különleges építkezésben. A szerkezetet jellemző játékosság mellett azonban tartalmi szinten az erőszak is megjelenik a szövegben, két erőszakos halállal is találkozni a könyvben. Solà erre vonatkozóan arról beszélt, hogy nagyon érdekli az erőszak és a halál, a halál esetében főként annak különböző értelmezései. Domènec halála az első fejezetben például tragédia a férfi számára, a családja számára is, de a természet, a hegy nézőpontja felől valójában semmiség, miután meghal, mellette tovább nő a fű, tovább esznek az őzek. A természet felől nézve a halál egy teljesen hétköznapi dolog, az élet egy pillanatra sem áll meg - ezt a megközelítést „kegyetlen optimizmusnak” nevezte a szerző.

-

Később a történetet felépítő rengeteg rétegről (legendák, tragédiák, családok történetei, földrajzi, történelmi rétegek) beszélgettek, itt a katalán író kitért arra, hogy a történelmi réteg különösen érdekelte, a menekülő köztársaságiak eldobált fegyverei (melyek a mai napig fellelhetőek a Pireneusokban), az itt lezajlott történelmi események ugyanúgy egy réteg, mint a geológiai rétegek; történelem nélkül nem biztos, hogy meg lehet mutatni egy helyet, meg lehet ragadni annak lényegét. A kérdező ezek után a tragikus sorsú, de nagyon erős női karakterekről kérdezte a szerzőt, aki elmondta, hogy rendkívül fontos volt számára, hogy hangot adhasson a nőknek (akár a háromszáz éve halott, boszorkányperekben kivégzett asszonyoknak is), mert úgy gondolja, hogy aki elmondhatja a történetét, az mindig fölényben van. A nők történeteit pedig nagyon sokáig férfiak mesélték, a boszorkányperek kutatása kapcsán is ebbe a problémába ütközött: nem a kivégzettek, a megkínzottak mesélik a saját történeteiket, hanem éppen az őket megkínzók, nagyrészt férfiak.

-

A beszélgetés végén kitértek arra, hogy Irene Solà eredetileg költőként indult, első kötete is verseskötet, és a líra az Énekelek, s táncot jár a hegy lapjain is fontos szerephez jut, az egyik szereplő például kizárólag versek segítségével fejezi ki magát. Az író azért tartott fontosnak egy ilyen fejezetet, mert az írás során elsősorban az izgatta, hogy mindannyian másként, más struktúrák szerint értjük meg a világot, a líra pedig világ, a történetek elemesélésének egy egészen más módja, mint az epika. Ugyanezen okból írt meg egy fejezetet spanyolul (az egyébként katalán nyelvű regényben), hogy láthatóvá váljon, más nyelvi szerkezetet használva maga a történet is mássá válik.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

...
Kritika

A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

Irene Solà olyan író, aki a táj és a benne élő ember egybefonódását különös érzékkel ragadja meg. A mágikus realizmus legerősebb hagyományát megidéző regénye, az Énekelek, s táncot jár a hegy 2020-ban az Európai Unió Irodalmi Díját is elnyerte, nálunk pedig A hét könyve.

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit
...
Kritika

Evaristo megírta a fekete nők hiányzó történeteit

Bernardine Evaristót sokáig frusztrálta, hogy a fekete nők egyszerűen nem kapnak hangot az angolszász irodalomban. A Lány, nő, többiek című regénye ezt az űrt akarta kitölteni, ami olyan jól sikerült, hogy bezsebelhetett érte egy megosztott Bookert. A többszólamú kötet 12 nő történetén keresztül mesél anyaságról, kitörésről és határátlépésről.

Gyerekirodalom
...
Szívünk rajta

Szívünk rajta: téli mesegyűjtemény lett a hónap könyve

A Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy kiemelkedő gyerekirodalmi alkotást: decemberben a Mesék télre című kötet lett a hónap könyve.

...
Könyves Advent

Ezzel a 10 karácsonyi gyerekkönyvvel hangolódjatok az ünnepekre!

Ezúttal tíz olyan, a közelmúltban megjelent gyerekkönyvet ajánlunk, amelyek kimondottan az ünnepváráshoz, a karácsonyhoz kötődnek.

...
Szívünk rajta

Hagyományos és kortárs népmesék az év utolsó napjaira

Az év utolsó, hosszúra nyúlt estéi tökéletesek a nagy közös mesélésekre, ezért most olyan könyveket választottunk a Szívünk rajta matricásai közül, amelyek a hagyományos vagy újramesélt népmesék közül válogatnak.

...

Kiégés: együttéljünk vele vagy küzdjünk ellene? [podcast]

...

Az austeni univerzumban Emma az egyetlen hősnő, akinek ténylegesen van hatalma [Az Austen-projekt]

...

Polcz Alaine nagyon sok tervet dédelgetett

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Pintér Béla színházat csinált Dózsa Lászlóból és a NER működéséből

A Marshal Fifty-Six Gálvölgyi Jánossal, Rezes Judittal és Szabó Kimmel Tamással megszünteti a határt a színház és az életünk között.

...
Szórakozás

Székely Kriszta 8 évesen egy Offenbachban játszott, most rendezett egyet

Több mint 25 év után tűzte ismét műsorra a Magyar Állami Operaház Jacques Offenbach operáját, a Hoffmann meséit. Székely Kriszta rendezővel a próbafolyamat kihívásairól, a kettős szereposztás különlegességéről, és saját Offenbach-kötődéseiről is beszélgettünk.

...
Szórakozás

Varázslatos lett az évfordulós Harry Potter-kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája

Nagyon jól hozza a varázslóvilág hangulatát a Harry Potter és a bölcsek köve-film bemutatásának huszadik évfordulójára megálmodott kvízműsor, a Roxforti Házak Tusája. Bár a kérdésekre egy vérbeli Harry Potter-rajongónak nem olyan nehéz válaszolni, a meglepetésvendégek és a nosztalgiázás miatt mindenképpen érdemes megnézni.

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

...
Szórakozás

A harlemi reneszánsz szívében két nő önáltatással küzd a diszkrimináció ellen

Nella Larsen hősnőinek szereptévesztésében egy korszak kiútkeresése tükröződik. Mozgóképes feldolgozása A látszat ára magyar címmel a Netflix műsorán látható. 

...
Szórakozás

Az éden is veszedelmes, ha fojtogató önzésre épült

Philip Glass egy trilógiával tisztelgett a francia művészzseni és polihisztor Jean Cocteau előtt, ennek záró darabja a Les Enfants Terribles (Veszedelmes éden), ami november 13-tól látható az Operához tartozó Eiffel Műhelyházban.

Polc

Ali Smith: a világ kizökkent, de nincs veszve minden

...

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

...

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

...

A Keresztutak az eddigi legnagyobb kísérlet arra, hogy Franzen bemutassa az amerikai közelmúltat

...