Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon Irene Solá katalán írót Ruff Orsolya kérdezte, a regényből Friedenthal Zoltán színművész olvasott fel részleteket.

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2021. október 17. |
IRENE SOLÁ
Énekelek, s táncot jár a hegy
Ford. Nemes Krisztina, Magvető, 2021, 208 oldal
-

A beszélgetés bevezetőjeként az est moderátora egy versrészletet olvasott fel a könyvből, majd arra kérte az írót, hogy ugyanezt a részt katalánul is olvassa fel, megízleltetve a közönséggel a nyelv gyönyörű dallamát, franciás árnyalatait. Ezután a katalán és a magyar kiadás borítóinak különbségeiről beszéltek, kiemelve, hogy a két borító sokban eltér, hiszen más rétegét hangsúlyozza a regénynek (a magyar inkább a mitológiai szintre utal, a katalán kiadásé pedig a történelem előtti időket idézi fel), de közös bennük, hogy nagyon művésziek, kifejezetten esztétikusak, ennek az egyik oka, hogy Solà nagyon szorosan együttműködik a kiadókkal ebben a kérdésben. Az eredetileg képzőművészeti végzettséggel rendelkező alkotó a köteteivel kapcsolatban nemcsak szöveget, hanem egy vizuális anyagot is összeállít a kiadóknak, akik ezekből a képekből tudnak ötleteket meríteni a borítóhoz, láthatják, milyen képi világ állhat az egyes írások hátterében.

-

A nyelvi ízelítő és a borító kérdése után Ruff Orsolya meghökkentő szövegnek nevezte a könyvet, melynek sokhangúságát, polifóniáját emelte ki. Minden fejezete más elbeszélő nézőpontjából íródik, de ezek az elbeszélők nemcsak emberek, hanem medvék, gombák, őzek és hegyek is lehetnek. Kérdése arra vonatkozott, hogy a rengeteg hang közül melyik volt a legerősebb, melyik követelte magának a legnagyobb erővel a megszólalást. A szerző a felhők hangját jelölte meg válaszában, nem véletlen, hogy az első fejezetben ők az elbeszélők. Egyébként nem volt domináns hang, az elejétől az volt a terv, hogy nagyon sok hang szólal majd meg és teljes szabadságot engedett arra vonatkozóan, kiből, miből válhat elbeszélő. Ezeknek a hangoknak a létrehozását minden esetben hosszas anyaggyűjtés és kutatómunka előzte meg, de a lényeg az volt, hogy ki kellett nyitnia egy-egy ajtót, hogy ezekhez a hangokhoz hozzáférhessen. A további kérdésekre válaszolva azt is elmondta, hogy ezek közül egyik sem az ő saját hangja, de az egyes ajtók kinyitásának gesztusa mégis szorosan összekapcsolja az elbeszélőivel, szereplőivel.

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik
Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

A katalán költő és író, Irene Solà 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját az Énekelek, s táncot jár a hegy című második regényéért, amelyben egy családi tragédia évtizedekre kiható történetét írta meg. (A regény nálunk a hét könyve volt és itt bele is olvashatsz.) A balladisztikus szépségű, keserédes hangulatú könyv 18 fejezetében a Pireneusok élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélik el az eseményeket, mind a saját szemszögükből, így megszólalnak emberek, vízitündérek, szellemek, kutyák, medvék, gombák, de még a vihart hozó felhők és maga a hegy is. Solà különleges érzékenységgel mossa el az evilági és transzcendens, az ember és táj, a múlt és jelen közti vélt határokat. A szerző hamarosan a Margó vendége lesz, előtte viszont írásban is kérdeztük a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is.

Tovább olvasok

Azt is megjegyezte, hogy ennek a sokhangúságnak mégis van valamiféle íve, mintha egy folyó vagy egy ér kötné össze búvópatakként ezeket az egyébként igencsak széttartó szövegeket. Ruff Orsolya ezt a sokféleséget az olvasó oldaláról „kirakósnak”, „nyomozásnak” érzékelte, úgy érezte, hogy az olvasónak részekből, darabokból kell összeállítania a nagy egészet, és ez az összeállítás tulajdonképpen egy nagyon izgalmas játék. A szerző elmondta, hogy valóban játéknak fogta fel, egy nagyon komoly játéknak, örömét lelte ebben a különleges építkezésben. A szerkezetet jellemző játékosság mellett azonban tartalmi szinten az erőszak is megjelenik a szövegben, két erőszakos halállal is találkozni a könyvben. Solà erre vonatkozóan arról beszélt, hogy nagyon érdekli az erőszak és a halál, a halál esetében főként annak különböző értelmezései. Domènec halála az első fejezetben például tragédia a férfi számára, a családja számára is, de a természet, a hegy nézőpontja felől valójában semmiség, miután meghal, mellette tovább nő a fű, tovább esznek az őzek. A természet felől nézve a halál egy teljesen hétköznapi dolog, az élet egy pillanatra sem áll meg - ezt a megközelítést „kegyetlen optimizmusnak” nevezte a szerző.

-

Később a történetet felépítő rengeteg rétegről (legendák, tragédiák, családok történetei, földrajzi, történelmi rétegek) beszélgettek, itt a katalán író kitért arra, hogy a történelmi réteg különösen érdekelte, a menekülő köztársaságiak eldobált fegyverei (melyek a mai napig fellelhetőek a Pireneusokban), az itt lezajlott történelmi események ugyanúgy egy réteg, mint a geológiai rétegek; történelem nélkül nem biztos, hogy meg lehet mutatni egy helyet, meg lehet ragadni annak lényegét. A kérdező ezek után a tragikus sorsú, de nagyon erős női karakterekről kérdezte a szerzőt, aki elmondta, hogy rendkívül fontos volt számára, hogy hangot adhasson a nőknek (akár a háromszáz éve halott, boszorkányperekben kivégzett asszonyoknak is), mert úgy gondolja, hogy aki elmondhatja a történetét, az mindig fölényben van. A nők történeteit pedig nagyon sokáig férfiak mesélték, a boszorkányperek kutatása kapcsán is ebbe a problémába ütközött: nem a kivégzettek, a megkínzottak mesélik a saját történeteiket, hanem éppen az őket megkínzók, nagyrészt férfiak.

-

A beszélgetés végén kitértek arra, hogy Irene Solà eredetileg költőként indult, első kötete is verseskötet, és a líra az Énekelek, s táncot jár a hegy lapjain is fontos szerephez jut, az egyik szereplő például kizárólag versek segítségével fejezi ki magát. Az író azért tartott fontosnak egy ilyen fejezetet, mert az írás során elsősorban az izgatta, hogy mindannyian másként, más struktúrák szerint értjük meg a világot, a líra pedig világ, a történetek elemesélésének egy egészen más módja, mint az epika. Ugyanezen okból írt meg egy fejezetet spanyolul (az egyébként katalán nyelvű regényben), hogy láthatóvá váljon, más nyelvi szerkezetet használva maga a történet is mássá válik.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

...
Kritika

A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

Irene Solà olyan író, aki a táj és a benne élő ember egybefonódását különös érzékkel ragadja meg. A mágikus realizmus legerősebb hagyományát megidéző regénye, az Énekelek, s táncot jár a hegy 2020-ban az Európai Unió Irodalmi Díját is elnyerte, nálunk pedig A hét könyve.

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Egressy gyerekregényében zajos gördeszkások borzolják a lakótelepi kedélyeket

Egressy Zoltán dráma- és regényíró új gyerekregényében egy csapat gördeszkás zavarja meg a lakótelep nyugalmát, az ellentétek viszont nem feloldhatatlanok.

...
Gyerekirodalom

Pavlova kisasszonytól Petunia néni lazacáig - 3+1 gasztrokönyv gyerekeknek

Az ételekkel és ízekkel való tudatos ismerkedést nem lehet elég korán kezdeni, éppen ezért most összeszedtünk néhány kimondottan gyerekeknek szóló könyvet, amelyek szemléletesen mesélnek a gasztronómiáról, és még recepteket is tartalmaznak.

...
Gyerekirodalom

A zseniális kópé azt üzeni a gyerekeknek, hogy minden jóra fordulhat

A Világszép Alapítvány kísérleti bábelőadása Zalka Csenge Virág meséit dolgozza fel, Nagy Zsolt és Karafiáth Orsolya közreműködésével. Nézzetek bele!

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

Tényleg képtelenek vagyunk megváltozni? A Netflix tévésorozata, a Love, Death & Robots új évada szerint lélekszakadva rohanunk bele a saját végzetünkbe. Nem tud ebben visszafogni bennünket sem technológiai fejlődés, sem harmadik típusú találkozás, de még a múltbéli tapasztalataink sem. 

...
Nagy

A Halott Pénz-könyv még a tagoknak is tudott meglepetést okozni

A Halott Pénz Na még mit nem?! című kötetét mutatták be a Hajógyár és az A38 hajó Zene x Szöveg programsorozatának legutóbbi alkalmán. Járai Márkot, Boros Gábort és a kötet egyik szerzőjét, Jávor Bencét Erdős Viki kérdezte zenekari titkokról, a sikerig vezető útról, közös munkáról és az írás folyamatáról.

...
Szórakozás

Az Északi az a Hamlet, aki nem áll meg tépelődni, hanem lesújt a kardjával

Az Északi brutális: tele ordító férfiakkal, vérrel és zsigerekkel - és persze gyönyörű tájakkal és szuperhangulatos újpogány zenével. Robert Eggers rendező láthatóan élvezte, hogy megcsinálhatta a saját mozgóképre ültetett viking sagáját. A kérdés, hogy elég-e egy jó filmélményhez, ha történelmileg többnyire hiteles.

Polc

Shakespeare legfontosabb drámáját nem ő, hanem egy pusztító járvány írta

...

A Hogyan történt? a magyar holokauszt egyik legkorábbi és legrészletesebb dokumentációja

...

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

...

Bruck Edith regénye a tanúságtétel és az újrakezdés könyve

...