Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Irene Solá: Mindig az van fölényben, aki elmondhatja a történetét

Az Énekelek, s táncot jár a hegy líraisága, a nézőpontokkal való izgalmas játék, a történetmondás lehetőségei és a női elbeszélők is szóba kerültek a hatalmas érdeklődésre számot tartó beszélgetésen a Margó Fesztivál harmadik napján. A teltházas Világirodalmi Színpadon Irene Solá katalán írót Ruff Orsolya kérdezte, a regényből Friedenthal Zoltán színművész olvasott fel részleteket.

Fotó: Posztós János

Kolozsi Orsolya | 2021. október 17. |
IRENE SOLÁ
Énekelek, s táncot jár a hegy
Ford. Nemes Krisztina, Magvető, 2021, 208 oldal
-

A beszélgetés bevezetőjeként az est moderátora egy versrészletet olvasott fel a könyvből, majd arra kérte az írót, hogy ugyanezt a részt katalánul is olvassa fel, megízleltetve a közönséggel a nyelv gyönyörű dallamát, franciás árnyalatait. Ezután a katalán és a magyar kiadás borítóinak különbségeiről beszéltek, kiemelve, hogy a két borító sokban eltér, hiszen más rétegét hangsúlyozza a regénynek (a magyar inkább a mitológiai szintre utal, a katalán kiadásé pedig a történelem előtti időket idézi fel), de közös bennük, hogy nagyon művésziek, kifejezetten esztétikusak, ennek az egyik oka, hogy Solà nagyon szorosan együttműködik a kiadókkal ebben a kérdésben. Az eredetileg képzőművészeti végzettséggel rendelkező alkotó a köteteivel kapcsolatban nemcsak szöveget, hanem egy vizuális anyagot is összeállít a kiadóknak, akik ezekből a képekből tudnak ötleteket meríteni a borítóhoz, láthatják, milyen képi világ állhat az egyes írások hátterében.

-

A nyelvi ízelítő és a borító kérdése után Ruff Orsolya meghökkentő szövegnek nevezte a könyvet, melynek sokhangúságát, polifóniáját emelte ki. Minden fejezete más elbeszélő nézőpontjából íródik, de ezek az elbeszélők nemcsak emberek, hanem medvék, gombák, őzek és hegyek is lehetnek. Kérdése arra vonatkozott, hogy a rengeteg hang közül melyik volt a legerősebb, melyik követelte magának a legnagyobb erővel a megszólalást. A szerző a felhők hangját jelölte meg válaszában, nem véletlen, hogy az első fejezetben ők az elbeszélők. Egyébként nem volt domináns hang, az elejétől az volt a terv, hogy nagyon sok hang szólal majd meg és teljes szabadságot engedett arra vonatkozóan, kiből, miből válhat elbeszélő. Ezeknek a hangoknak a létrehozását minden esetben hosszas anyaggyűjtés és kutatómunka előzte meg, de a lényeg az volt, hogy ki kellett nyitnia egy-egy ajtót, hogy ezekhez a hangokhoz hozzáférhessen. A további kérdésekre válaszolva azt is elmondta, hogy ezek közül egyik sem az ő saját hangja, de az egyes ajtók kinyitásának gesztusa mégis szorosan összekapcsolja az elbeszélőivel, szereplőivel.

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik
Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

A katalán költő és író, Irene Solà 2020-ban elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját az Énekelek, s táncot jár a hegy című második regényéért, amelyben egy családi tragédia évtizedekre kiható történetét írta meg. (A regény nálunk a hét könyve volt és itt bele is olvashatsz.) A balladisztikus szépségű, keserédes hangulatú könyv 18 fejezetében a Pireneusok élő és holt, lelkes és lelketlen lakói mesélik el az eseményeket, mind a saját szemszögükből, így megszólalnak emberek, vízitündérek, szellemek, kutyák, medvék, gombák, de még a vihart hozó felhők és maga a hegy is. Solà különleges érzékenységgel mossa el az evilági és transzcendens, az ember és táj, a múlt és jelen közti vélt határokat. A szerző hamarosan a Margó vendége lesz, előtte viszont írásban is kérdeztük a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is.

Tovább olvasok

Azt is megjegyezte, hogy ennek a sokhangúságnak mégis van valamiféle íve, mintha egy folyó vagy egy ér kötné össze búvópatakként ezeket az egyébként igencsak széttartó szövegeket. Ruff Orsolya ezt a sokféleséget az olvasó oldaláról „kirakósnak”, „nyomozásnak” érzékelte, úgy érezte, hogy az olvasónak részekből, darabokból kell összeállítania a nagy egészet, és ez az összeállítás tulajdonképpen egy nagyon izgalmas játék. A szerző elmondta, hogy valóban játéknak fogta fel, egy nagyon komoly játéknak, örömét lelte ebben a különleges építkezésben. A szerkezetet jellemző játékosság mellett azonban tartalmi szinten az erőszak is megjelenik a szövegben, két erőszakos halállal is találkozni a könyvben. Solà erre vonatkozóan arról beszélt, hogy nagyon érdekli az erőszak és a halál, a halál esetében főként annak különböző értelmezései. Domènec halála az első fejezetben például tragédia a férfi számára, a családja számára is, de a természet, a hegy nézőpontja felől valójában semmiség, miután meghal, mellette tovább nő a fű, tovább esznek az őzek. A természet felől nézve a halál egy teljesen hétköznapi dolog, az élet egy pillanatra sem áll meg - ezt a megközelítést „kegyetlen optimizmusnak” nevezte a szerző.

-

Később a történetet felépítő rengeteg rétegről (legendák, tragédiák, családok történetei, földrajzi, történelmi rétegek) beszélgettek, itt a katalán író kitért arra, hogy a történelmi réteg különösen érdekelte, a menekülő köztársaságiak eldobált fegyverei (melyek a mai napig fellelhetőek a Pireneusokban), az itt lezajlott történelmi események ugyanúgy egy réteg, mint a geológiai rétegek; történelem nélkül nem biztos, hogy meg lehet mutatni egy helyet, meg lehet ragadni annak lényegét. A kérdező ezek után a tragikus sorsú, de nagyon erős női karakterekről kérdezte a szerzőt, aki elmondta, hogy rendkívül fontos volt számára, hogy hangot adhasson a nőknek (akár a háromszáz éve halott, boszorkányperekben kivégzett asszonyoknak is), mert úgy gondolja, hogy aki elmondhatja a történetét, az mindig fölényben van. A nők történeteit pedig nagyon sokáig férfiak mesélték, a boszorkányperek kutatása kapcsán is ebbe a problémába ütközött: nem a kivégzettek, a megkínzottak mesélik a saját történeteiket, hanem éppen az őket megkínzók, nagyrészt férfiak.

-

A beszélgetés végén kitértek arra, hogy Irene Solà eredetileg költőként indult, első kötete is verseskötet, és a líra az Énekelek, s táncot jár a hegy lapjain is fontos szerephez jut, az egyik szereplő például kizárólag versek segítségével fejezi ki magát. Az író azért tartott fontosnak egy ilyen fejezetet, mert az írás során elsősorban az izgatta, hogy mindannyian másként, más struktúrák szerint értjük meg a világot, a líra pedig világ, a történetek elemesélésének egy egészen más módja, mint az epika. Ugyanezen okból írt meg egy fejezetet spanyolul (az egyébként katalán nyelvű regényben), hogy láthatóvá váljon, más nyelvi szerkezetet használva maga a történet is mássá válik.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Irene Solà: A történetmondás egyfajta DNS, ami korokon át öröklődik

Irene Solà balladisztikus szépségű Énekelek, s táncot jár a hegy című regényében megszólalnak a hegyek, az ott élő emberek, állatok, de a szellemek, vízitündérek és a viharfelhők is. A szerzőt a sokféle szereplőjéről, a történelem és történetmondás kapcsolatáról, a nők történeteiről és a néphagyományról is kérdeztük. Interjú.

...
Kritika

A katalán hegyekben teljesen hétköznapi a varázslat

Irene Solà olyan író, aki a táj és a benne élő ember egybefonódását különös érzékkel ragadja meg. A mágikus realizmus legerősebb hagyományát megidéző regénye, az Énekelek, s táncot jár a hegy 2020-ban az Európai Unió Irodalmi Díját is elnyerte, nálunk pedig A hét könyve.

...
Beleolvasó

Nem maradt azokból, akik a boszorkánybélyeget keresték rajtunk

A fiatal katalán irodalom legfontosabb szerzője gyönyörű, de nagyon zárt világot mutat be első magyarul megjelenő regényében: a Pireneusok világát, ahol az emberek elszórt hegyi tanyákon élnek, és nemcsak a távolság, de a saját feloldhatatlan magányuk is elválasztja őket egymástól. Olvass bele!

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Minden idők száz legjobb gyerekkönyve a BBC listáján

A BBC Kultúra rovata 56 ország 177 könyvszakértőjét kérdezte, hogy megtalálja minden idők legjobb gyerekkönyveit. A szakértők között magyarok is voltak: Szekeres Nikoletta és Cseri Anna Flóra. 

...
Gyerekirodalom

Vámos Miklósé az első magyar mesekönyv, amit mesterséges intelligencia illusztrált

Úgy tűnik, a képalkotó mesterséges intelligenciának még vannak meglepő korlátai.

...
Gyerekirodalom

Berta Ádám: A Szöszmösz történetszövésében nem ütköztem korlátokba

Berta Ádám első gyerekkönyvének hőse egy süni, aki a zöld mohavirágot kutatva nagy utazásra indul. Szerencsére nem egyedül, hiszen útitársa egy Szöszmösz nevű tündéregér. Ketten vágnak neki az ismeretlennek, kalandjaik során pedig fura és emlékezetes szerzetek egész sorával találkoznak. A mesét Agócs Írisz illusztrálta, a szerzőt, Berta Ádámot pedig most inspirációról, meseírásról és a mélyből felbukkanó fontos témákról is kérdeztük.

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

A déli gótika mesterének novellái inspirálták Bruce Springsteen legsötétebb lemezét

Május elején jelent meg Warren Zanes Deliver Me from Nowhere című kötete, amely Bruce Springsteen tán legkülönlegesebb, és leginkább kedvelt lemezén, az 1982-es Nebraskán hallható dalok mögött felsejlő személyes motívumokat, és művészi hatásokat tekinti át.

...
Szórakozás

Jordan? Pipa! – Az alfakosaras, a tárgyalóasztal meg a munkaalkoholista fehér férfiak

Az Air – Harc a legendáért arra a pávatáncra fókuszál, amely 1984-ben zajlott a Jordan család és egy ambiciózus sportszergyártó vállalat vezetői között. Hozzáolvastuk a pár éve magyar nyelven is elérhető Michael Jordan-monográfia vonatkozó részeit.

...
Nagy

Cseh Tamás és Bereményi Géza dalai olyan korhű helyzetjelentések, melyek jelentőségével maguk sem voltak tisztában

Hétfőn este nyílt meg a Cseh Tamás életművéről szóló kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A zeneszerző-énekes idén januárban ünnepelte volna nyolcvanadik születésnapját; a tárlat megidézi emlékét, az archív felvételek pedig visszarepítenek a hetvenes évekbe.

Polc

A Tél Szokcsóban nem a beteljesülés regénye, hanem az áthidalhatatlan távolságoké

...

Csak a dzsungel van Závada Péter új verseskötetében

...

Alice Munro novelláiban a takaros előkertek mögött mindig ott a titok, a temetetlen múlt

...

Elveszve, mégis megtartva – Tompa Andrea új regényében a történelem fehér foltokkal büntet

...