2021 legjobb könyvei: 30-21.

2021 legjobb könyvei: 30-21.

Itt az év vége, mi novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük listába gyűjteni kedvenc olvasmányainkat. A tavalyi évben a koronavírus kihatott a könyvkiadásra is, idén viszont már dübörgött a könyvpiac és az irodalmi élet. A listánk vegyes, ahogy ez lenni szokott: regények, verseskötetek, magyar és világirodalom mellett előretört a non-fiction is. Sokszor elmondtuk már, és most is hangsúlyozzuk, hogy ez nem egy átfogó lista, ellenben szubjektív: így olvasunk mi. Ez azt jelenti, hogy kizárólag olyan könyvek kerültek fel a listára, amiket olvastunk, ezért nyilván vannak nagy hiányok is. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2021 legjobb könyve. Így olvastunk mi 2021-ben.

(A TELJES LISTA: 50-41., 40-31.20-11.10-1.)

Könyves Magazin | 2021. december 08. |

30. Sepsi László: Termőtestek

SEPSI LÁSZLÓ
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 621 oldal
-

Sepsi László legújabb regényében a horror, a weird és a gengszterregény elemei izgalmas szimbiózisba fonódva mesélnek egy városról, ahol élőt és élettelent is átszőnek a helyi gombák fonalai. Drogosok, prostik, maffiózók, pénzbehajtók, bérgyilkosok, dílerek, korrupt rendőrök és még korruptabb politikusok között járunk, a drogpiacért vívott harc leszámolásai közepette pedig beleláthatunk egy valóságba, aminek semmi köze az antropocentrikus elképzeléseinkhez a világról, az ellenfelekről vagy a szabad akaratról. A regényt áthatja a szorongás és az ember kiszolgáltatottsága, Sepsi könyve mégsem klímafikció. Ahogy kritikánkban írtuk: a Termőtestek “mentes mindenféle didaktikusságtól, direkt áthallástól egy olyan helyzet leírásában, amikor az ember azzal szembesül, hogy nem az ő érdekei a dominánsak, hogy az ő nézőpontjából értelmezhetetlen és irányíthatatlan a világ.”

A regénybe ITT beleolvashatsz, kritikánk ITT, a margós bemutatót ITT találod.

29. Borbély Szilárd: Kafka fia

Borbély Szilárd
Kafka fia
Jelenkor, 2021, 222 oldal
-

Ritka az az út, amelyet Borbély Szilárd hagyatékban fennmaradt, töredékes regénye járt be: a Kafka fia először ugyanis Németországban jelent meg, és a magyar olvasók azt követően, idén nyáron vehették kézbe a könyvet. A kézirathoz Borbély az évek során vissza-visszatért, és az a hagyatékból is kiderül, hogy azt nem az asztalfióknak, hanem kiadásra, az olvasóknak szánta. Kafka alakján keresztül Borbély ebben a kötetben nemcsak egy ikonikus kelet-európai íróról, hanem az apák és fiúk ellentmondásos viszonyáról, az irodalmi alteregókról és az olvasóvá és íróvá válásról is mesél. Kritikánkban ezt írtuk róla: „A Kafka fia szigorúan véve mindössze 180 oldal, mégsem könnyű olvasmány. Figyelmet és időt követelnek meg a borbélyi rétegek, amelyek felfejtése ugyanakkor nem fáradságos, összetettségük, allúzióik miatt viszont sokszori újraolvasást igényelnek. Borbély prózája sűrű és lendületes, ugyanakkor meg-megtorpanó, ezt az érzést pedig csak erősíti, hogy írója már nem tudta befejezni művét, így az töredékeiben maradt fenn nekünk. A hagyatékban fennmaradt utolsó regény mégsem a hiányt erősíti, valószínűleg azért, mert Franz/Anselm Kafka mögött hol gyengébben, hol erősebben feltűnik az író Borbély Szilárd alakja is”.

ITT végignézhetitek a margós bemutatót.

28. Krasznahorkai László: Herscht07769

KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ
Herscht 07769
Magvető, 2021, 432 oldal
-

Krasznahorkai elbeszélése, a Herscht 07769 egy közösség történetét meséli el, amelyik az apokalipszis felé tart. Főhőse a nagydarab, de jóindulatú Florian Herscht, aki egy intézetből kerül fel egy kisvárosba, Kanába, ahol a neonáci különítmény vezére veszi szárnyai alá. Bossz lakást és munkát ad neki, graffitiket kell letakarítania épületek faláról (amire szükség is van, mert valaki a Bach-hoz köthető épületeket módszeresen rongálja). A könyv aktualitása egészen mellbevágó, azt mutatja meg, hogy a post-truth korában hogyan csúsznak bele emberek a mindenféle racionalitást mellőző összeesküvések-elméletekbe. Florian Herscht leveleket írogat Angela Merkel kancellárasszonynak, hogy figyelmeztesse egy kvantumfizikai problémára, amit egy kisvárosi szabadegyetem fizikatanárától hallott, és amiből arra következtet, hogy a világ el fog pusztulni. Kritikánkban ezt írtuk a könyvről:

„Krasznahorkai László elbeszélése, a Herscht 07769 izgalmas olvasmányélmény, ami lassan indul, majd ahogy mélyebbre és mélyebbre ásunk, őrült akciótörténetté válik, ami újra bizonyítja, hogy miközben nagy és sötét víziókat teremt az író, mindig az érdekli, hogy mi történik az emberrel, hogyan teremti meg magának az apokalipszist.”

Olvass bele ITT. 

27. Jesmyn Ward: A csontok megmaradnak

JESMYN WARD
A csontok megmaradnak
Ford. Todero Anna, 21. Század, 2021, 302 oldal
-

A csontok megmaradnak Jesmyn Ward második regénye, amivel megnyerte az Egyesült Államok Nemzeti Könyvdíját is. Ward a Mississippi állambeli nyomor és kilátástalanság szívébe vezet: egy olyan család tizenkét napját követjük végig, akik nem tudnak elmenekülni a Katrina hurrikán elől. Mégsem Katrina-regény ez, vagy nem csak az, családról, a vérségi kötelék erejéről, a szeretet sokféle arcáról is szól univerzális erővel. A kiskamaszként teherbe esett lány, az alkoholista apa, a kutyabolond, a kosaras és a legkisebb fivér egymásba fonódó történeteiben pedig rendre felbukkan a rég halott anya alakja is, aki a szereteten túl összeköti őket. Ahogy recenziónkban írtuk:

“Ward minden finomkodást mellőzően nyílt, de közben érzékeny és lírai is. Sűrű, metaforákkal és költői képekkel gazdagon felvirágozott szöveg ez, aminek saját lüktetése van, és a súlya ellenére sem nehezül el. A csontok megmaradnak is olyan regény, amit oda lehet tenni az őslakos Tommy Orange vagy William Faulkner könyvei mellé, ha olyan arcára vagyunk kíváncsiak az Egyesült Államoknak, ami nem fog a mainstream filmekben/sorozatokban visszaköszönni.”

Recenziónkat ITT találod.

26. Toroczkay András: Boldog emberek 

TOROCZKAY ANDRÁS
Boldog emberek
Magvető, 2021, 261 oldal
Toroczkay András: Boldog emberek

Kukásokról, vagyis szemétszállítókról még nem írtak regényt, pedig a várost egy olyan kendőzetlen, mocskos rétege felől ismerik, amely új nézőpontokkal tud szolgálni. Toroczkay András fiatal főhőse egy kukásautón dolgozik Zeller Gyulával, Sándor bával és Bandival, akik sokszor mocskos szájjal beszélnek az életről, ami elég kilátástalannak és durvának tűnik. Mégiscsak mások mocskát takarítják el, és ebben a világban a szemét mások életének nyomait jelenti, és ezek között kell szereplőinknek saját életükkel is boldogulniuk. A Boldog emberek Jocó néven szólított főszereplője időszakos munkaként, nem hivatásként száll fel a kukásautóra, ami egyáltalán nem egyszerű neki, mivel tisztaságmániás. Az ő története az Alföldről indul, anyja elhunyt, apja beteg, a szerelmével is nehezen jön ki, és bár nagyon szeretné, az életén nem képes változtatni. A mindentudó, külső nézőpontú narráció mellett a főszereplő naplótöredékei vezetnek be minket a nehezen kommunikáló, zárkózott fiú gondolkodásába, életébe, de sokat elárul róla, hogy imádja a felhőket, szeret álmodozni, a kukásautóval bejárt betonvalóság nem áll közel hozzá. A papírhulladék-gyűjtés közben többféle világot bejárnak, betekintünk a politikai elit életébe, a könyvkiadói szerkesztőség működésébe, de megismerjük a kiszolgáltatott fogyatékkal élők élethelyzetét is. A Boldog emberekkel úgy száll az olvasó a kukásautókra, hogy ezen az utazáson úgy a lélek, mint a társadalom rétegeit megismerheti.

25. Dezső András: Fedősztori

DEZSŐ ANDRÁS
Fedősztori
21. század kiadó, 2021, 432 oldal

Dezső András a Maffiózók mackónadrágban és a kokain útját itthon feltáró Magyar kóla után új területre, a titkosszolgálatok világába vezeti az olvasóit. A Fedősztori a magyar és a Magyarországon dolgozó külföldi titkosszolgálatok működéséről mesél konkrét példákon keresztül, történeti hűséggel, levéltári kutatásokra és személyes interjúkra támaszkodva - és teszi mindezt olvasmányosan. A könyvben felbukkan a Sakál, KGBéla, Dezső nagy újságírói sztorija, a 2018-as Migration Aid-botrány vagy a Pegasus-ügy, és persze szó esik a hidegháborús időszakról, a rendszerváltásról, sőt, a Tomi mosóporról is.

Ahogy kiritkánkban írtuk: “A hírszerzés világa még mindig vonzó popkulturális téma, valódi szereplőit csak sok-sok évvel a munkájuk után, több esetben a lebukásukat követően ismerhetjük meg, de az tisztán érzékelhető, hogy a napi hírfogyasztásunk során rendszeresen kerülhetnek elénk olyan történetek, amelyek akár évekkel később bekerülhetnek majd egy következő Dezső-könyvbe.”

A Fedősztori recenzióját ITT találod, a margós könyvbemutatóról ITT írtunk.

24. Octavia E. Butler: A magvető példázata

OCTAVIA E. BUTLER
A magvető példázata
Ford.: Huszár András, Agave Könyvek, 2021, 352 oldal
-

A 2006-ban elhunyt Octavia E. Butler egy modern klasszikus, aki műveiben gyakran rámutatott a társadalmi visszásságokra és igazságtalanságokra. Kétkötetes, Földmag című duológiája igazi látnoki mű: a második részben az USA megválaszt magának egy szélsőséges, radikális elnököt, aki a „Make America Great Again" jelmondattal kampányol. A duológia első kötetében, A magvető példázatában 2024-re csak az elit engedheti meg magának, hogy biztonságban élhessen, tehát olyan városokban, ahol mindent állig felfegyverzett őrök őriznek, és nem kell attól félni, hogy vízvásárlás közben megtámadnak. Az aszály mellett földrengések és tűzvészek pusztítanak, nagy a nyomor, és csak azok érezhetik magukat kicsit biztonságban, akik falakkal védett településeken élnek. A történet főhőse, az elején még csak 15 éves afroamerikai Lauren hiperempátiában szenved, azaz extrémen átérzi más emberek fájdalmát. 

A regénybe ITT beleolvashatsz, ajánlónkat ITT találod. 

23. Háy János: Mamikám

HÁY JÁNOS
Mamikám
Európa Könyvkiadó, 2021, 200 oldal
-

Háy János idén megjelent regénye izgalmas kísérlet, amely nyelvileg és kulturálisan is nagyon különbözik korábbi könyveitől. A Mamikám elbeszélője egy vidéki, mélyszegénységben élő cigány nő, az ő magával sodró gondolatfolyamába csöppenünk bele. Az egész könyv tulajdonképpen nem más, mint az ő vallomása, az életének története kétszáz oldalban elmesélve. Visszaemlékezésből megismerjük gyerekkorának szereplőit: az anyját, aki őt és a testvéreit is elhanyagolta; az idealista apját, aki hitt abban, hogy a gyerekei majd többre vihetik, de túl hamar meghalt; majd a nevelőapját, aki nemcsak alkoholista és erőszakos volt, de még a nővérére is szemet vetett, őt pedig arra kényszerítette, hogy lopni járjon vele. Egy olyan traumákkal teli felnövéstörténetbe láthatunk bele, amely úgy tűnik, sok szempontból determinálja, hogy mi lehet később az emberből. „A Mamikám központi kérdései az identitás körül forognak. Válhatunk-e teljesen másmilyenné, mint a környezetünk, vagy akármit teszünk, végül azokat a mintákat fogjuk követni, amiket felnövésünk során láttunk? Szembe lehet-e menni azzal, amit mások gondolnak rólunk, vagy az előítéletek és pletykák determinálják a tetteinket, a sorsunkat?” – írtuk a könyvről.

Interjúnk Háy Jánossal ITT olvasható. A könyvbe bele lehet olvasni ITT, a bemutatóról pedig ITT írtunk. 

22. Jonathan Franzen: Keresztutak

JONATHAN FRANZEN
Keresztutak I-II.
Ford.: Pék Zoltán, 21. Század, 2021, 628 oldal
-

Mindig eseményszámba megy, ha Jonathan Franzen egy-egy új könyvvel rukkol elő – nem volt ez másként most sem, ráadásul jó szokását megőrizendő most is egy monstre családregényt csapott az asztalra, amelyben Hildebrandtékon keresztül az elmúlt évtizedek Amerikájáról mesél. A regény, amely tehát ismételten egy széthulló családot állít a középpontba, jó ritmusú, ráadásul Franzen íróként visszatért az Egyesült Államok azon szegletébe – egészen pontosan a Közép-Nyugatra –, amit a legjobban ismer és a legjobban áll neki. „A Franzen-recept a Keresztutakban is jól működik, a személyes drámák és a múltbeli megaláztatások nagyon szépen épülnek fel, lépésről-lépésre, precízen tárul fel az olvasó előtt a karakterek mélysége, a kis életekből, ahogy lenni szokott, nagy történetek alakulnak” – írtuk kritikánkban. ITT beleolvashattok a kötetbe.

21. Závada Péter: Gondoskodás

Závada Péter
Gondoskodás
Jelenkor, 2021, 82 oldal
Závada Péter: Gondoskodás

A Gondoskodás Závada Péter negyedik verseskötete, amely a maga belső radikalitásával építi tovább azt a magánmitológiát, amelyben a természet, az ökoszisztéma, a tárgyak és helyszínek teremtenek olyan világot, amely mégiscsak körülvesz minket. Závada érzékeny és csendes megfigyelő, aki egy olyan zárt világba enged be minket, aminek tágasságát és lehetőségeit csak belülről érthetjük meg. Beszél a hatalom működéséről, kastélyról, beporzásról és pixelesedésről, Grönlandról, kánonban hallgató férfiakról, a fényképező kattogása mögötti szégyenről, de a kötet záró verse mintha már egy új, művészetelméleti, esszéisztikus költészet irányába tartana. A Gondoskodás alternatív világának fontos kérdése, hogy a különböző rendszerekben hol található az én. Ha az irodalmat folyamatként, sőt történések sorozataként nézzük, akkor felfigyelhetünk arra az útra, amit Závada Péter költőként bejár: ami kívülről tudatos és magabiztos építkezésnek látszik, valójában a költői nyelv és megszólalás folyamatos megkérdőjelezését jelenti, a vers nem végső állítás, hanem kérdés és tapogatózás, amely segítségével érzékelhetjük a körülöttünk lévő világot.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 40-31.

Az év végén hagyományosan listába gyűjtjük a kedvenc olvasmányainkat, a lista pedig - ahogy az lenni szokott - műfajilag eléggé vegyes. Ezt bizonyítja a második felvonás is, hiszen családregény, non-fiction és szatíra is található a 40-31. között.

...
Nagy

2021 legjobb könyvei: 50-41.

Itt az év vége, mi pedig listába gyűjtöttük az idei kedvenc olvasmányainkat. Vannak köztük regények, verseskötetek, a magyar és világirodalom mellett pedig előretört a non-fiction is. A héten kiderül, melyik kötet lett szerintünk 2021 legjobb könyve - itt az első adag, 50-41-ig!

...
Könyves Advent

10 világirodalmi újdonság, amivel nem lőhetsz mellé karácsonykor

Közeleg a karácsony, a hétvégén már advent második vasárnapja lesz. Hogy segítsük az ünnepi készülődést, most tíz olyan világirodalmi újdonságot gyűjtöttünk össze, ami jó ajándék lehet. 

Olvass!
...
Beleolvasó

A videójátékok világa segít elmenekülni a valóság elől

Gabrielle Zevin regénye, a Világépítők egyrészt óda a videójátékok aranykorához; másrészt két ember története, akik introvertált személyiségük korlátait leküzdve igyekeznek felfedezni a szerelem és a szeretet különböző formáit. Olvass bele!

...
Beleolvasó

A Szürke Ember többé már nem számít hasznos eszköznek, így ki kell iktatni

Mark Greaney első regénye a megjelenését követően azonnal bestseller lett, és számos folytatás követte, melyekkel korunk egyik legnépszerűbb thrillerszerzőjévé vált. A Szürke Emberből készült a Netflix eddigi legdrágább, 200 millió dolláros költségvetéssel bíró filmje Ryan Gosling főszereplésével. Olvass bele!

...
Beleolvasó

"Látod? Látod? Látod? Bölcső. Macskabölcső!" [Vonnegut100]

Száz éve született Kurt Vonnegut, akinek könyveit kultikus rajongás övezi mind a mai napig. Nincs ez másként az eredetileg 1963-ban megjelent Macskabölcsővel sem, amely olvasók egész generációjában hagyott kitörölhetetlen nyomot. Olvass bele!

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Karády Katalin ezeregy titkát apránként fejti fel egy mai kamasz

A vidéki rokonoknál vendégeskedő kiskamasz Lotti kilátástalannak látja a helyzetét, de idővel megismeri rég elhunyt édesanyja – és rajta keresztül Karády Katalin – történetét.

...
Gyerekirodalom

Az Altamira-barlangrajzoktól Banksyig - A művészettörténet legizgalmasabb műtermeibe kalauzol egy új könyv

Révész Emese és Grela Alexandra a Hol készül a művészet? című kötettel képzeletbeli utazásra hívja az olvasókat, melynek során a gyerekek betekinthetnek a leghíresebb alkotók műtermeibe.

...
Gyerekirodalom

Margit Auer: A gyerekek szeretik a valóság és mágia közötti finom határvonalat

A Mágikus állatok iskolája című sorozatból eddig 12 kötet jelent meg magyarul, a szerző, Margit Auer pedig novemberben Budapestre látogat. Interjúnkban gyerekkori olvasásélményeiről és gyerekeknek szóló írástippekről kérdeztük, közben pedig kiderül az is, ő maga milyen mágikus állat bőrébe bújna a legszívesebben.