Annie Ernaux a kakukkfűillatú, bohém estékre emlékezik az Években
Beleolvasó annie ernaux évek

Annie Ernaux a kakukkfűillatú, bohém estékre emlékezik az Években

Annie Ernaux legsikeresebb és legjelentősebb könyve a múlt évszázad második felének Franciaországát eleveníti fel, a második világháború végétől, a szerző kisgyerekkorától 2006-ig, Nicolas Sarkozy felemelkedéséig, amikor Ernaux már elvált nő és két felnőtt fiú anyja. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2021. október 29. |
Annie Ernaux
Évek
Ford. Lőrinszky Ildikó, Magvető, 2021, 259 oldal
-

Az Évek afféle kollektív, személytelen önéletrajz, amelyben az egyéni tapasztalatok mélyen a társadalmi tapasztalatokba ágyazódnak, s amelyet egy egész generáció magáénak érezhet. Ernaux dokumentálja a történelmi események társadalmi hatásait - a második világháborútól és az algériai háborútól szeptember 11-ig -, valamint az életstílus, az attitűdök és az ideológiák változásait a feminizmustól az egzisztencializmuson át a fogyasztás bűvöletéig és a digitális forradalomig. Az időrendben felvázolt töredékek erőteljesen idézik meg a rég eltűnt pillanatokat és az idő múlását, s az összkép egy olyan élet történetét tárja elénk, amely egyszerre bensőséges és közismert, banális és jelentőségteljes, és amelyet épp ezért akkor is ismerősnek érzünk, ha életünk színtere nem a 20. század második felének Franciaországa.

Annie Ernaux: Évek (részlet)

Fordította: Lőrinszky Ildikó

Az 1970-es évek elején, nyári estéken, amikor a levegő a száraz föld és a kakukkfű illatával telt meg, a vendégek, akik nem ismerték egymást – a szomszéd házat felújító párizsiak, éppen arra járó bakancsos turisták, lelkes kirándulók és selyemfestők, gyerekes és gyerektelen párok, torzonborz férfiak, elvadult kamaszok, érett nők indiai ruhában –, körbeülték az ószerestől alig ezer frankért vásárolt nagy tanyasi asztalt, és a nyársonsültek meg a vegetáriánusokra való tekintettel kínált ratatouille mellett, a rögtön bevezetett általános tegeződés ellenére akadozó kezdet után megindult a beszélgetés az ételekbe kerülő színezőanyagokról és hormonokról, a szexológiáról és a testbeszédről, az antigimnasztikáról, a Mézières-módszerről, a Rogers-módszerről, a jógáról, a Frédéric Leboyer-féle erőszakmentes szülésről, a homeopátiáról és a szójáról, a vállalati önirányításról, Lipről és René Dumont-ról. Megvitatták, mi a jobb, ha az ember iskolába küldi a gyerekeit vagy ha maga tanítja őket, mérgező-e az Ajax súrolószer, hasznos-e a jóga és a csoportterápia, utópikus elgondolás-e, hogy az ember csak napi két órát dolgozzon, és a nőknek a férfiakkal való egyenjogúságért kell-e harcolniuk, vagy azért, hogy másságuk tiszteletben tartása mellett legyenek egyenjogúak. Áttekintették, melyek a legjobb táplálkozási, szülési, gyermeknevelési, egészségmegőrző és tanítási módszerek, hogyan élhet az ember harmóniában önmagával, másokkal és a természettel, hogyan menekülhet el a társadalom elől. Milyen lehetőségei vannak az önkifejezésre: korongozás, szövés, gitározás, ékszerkészítés, színjátszás, írás.

Homályos, mindent átható alkotási vágy rezgett a levegőben.

Mindenki foglalkozott valamilyen művészi tevékenységgel, vagy tervezett ilyesmit. Mindenki úgy gondolta, hogy az összes művészi tevékenység egyenrangú, bármily különbözőek legyenek is, és ha valaki nem fest vagy fuvolázik, még mindig megalkothatja önmagát, ha eljár pszichoanalízisbe.

 

Miközben a közös hálószobában lefektetett gyerekek felszabadultan átadták magukat a randalírozás örömének, bár a rend kedvéért elhangzott a felszólítás, hogy „ne csináljanak disznóólt”, a felnőttek felhajtották a kizárólag aperitifre áthívott szomszéd paraszt pálinkáját, és a beszélgetés átevezett a szexuális fantáziák világába, vallomások következtek ki-ki heteroszexuális vagy homoszexuális beállítottságáról, első orgazmusáról. A vad kamasz lány kijelentette: „szeretek szarni”. Ez az idegenek társaságában töltött nyári este, a családi evészetek és a gyűlölt rítusok világától távol, azzal a lelkesítő érzéssel töltött el, hogy megnyílunk a világ sokfélesége előtt. Mintha újra kamaszok lettünk volna.

Senkinek sem jutott eszébe, hogy előhozza a háborút, Auschwitzot és a táborokat vagy a lezárt ügynek tekintett algériai eseményeket, csak Hirosima és a nukleáris jövő került szóba. Mintha semmi sem választotta volna el ezt az 1973. augusztusi pillanatot a sok évszázados paraszti léttől, amely ott derengett a mészkőfennsík illatos éjszakájában.

Valaki elkezdett gitározni, Maxime Le Forestier Comme un arbre dans la ville és a Quilapayún együttes Duerme negrito című számát énekelte – lehunyt szemmel hallgattuk. Hajnalban lefeküdtünk a régi selyemgombolyító épületében elhelyezett kempingágyakra, és nem tudtuk eldönteni, hogy a jobb vagy a bal oldali szomszédunkkal szeretkezzünk, netán egyikkel se. Aztán mielőtt elhatározásra jutottunk volna, örömtől mámorosan álomba szenderültünk, újfent megbizonyosodva annak az életstílusnak az értékéről, amelyről egész estét betöltő előadást rendeztünk magunknak – a Merlin-Plage kempingjeiben összezsúfolódó nyárspolgároktól távol.

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A szüzesség elvesztése a fiú számára jelentéktelen esemény volt, a lánynak felforgatta az életét

Az 50-es években, Franciaországban játszódik Annie Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye, a Lánytörténet. A könyv helyszíne egy diáktábor, ahol a főhős elveszíti a szüzességét. Olvass bele!

...
Hírek

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

...
Hírek

Abdulrazak Gurnah: Azt hittem, ez egy átverés

Abdulrazak Gurnah a konyhában állt, mikor hívták telefonon, és nem hitte el, hogy neki ítélték a Nobel-díjat. Ám volt, aki ennél sokkal emlékezetesebben vagy éppen szórakoztatóbban reagált a hírre.

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség

Franz Kafka az idegenség írója, aki a létezésben nem talál semmiféle otthonosságot – az ember létét a világban kiúttalan, elidegenedett, szorongással és félelemmel teli állapotként jeleníti meg, elsősorban a groteszk és az irónia segítségével, egy szürreális, mégis ismerős világ megteremtésével. Újraolvasó rovatunk májusi könyve Kafka talán leghíresebb műve, A per

...
Nagy

Az izlandi Dan Brownt keresték, ezért megírta első krimijét Lilja Sigurðardóttir

Lilja Sigurðardóttir az izlandi krimi fontos szerzője, Csapda című regényét most fordították magyarra. Az éppen Budapesten tartózkodó szerzőt a regény kapcsán kérdeztük többek között a skandináv krimiről, írói rutinjáról, az izlandi társadalomról, kokaincsempészetről és homoszexualitásról. 

...
Panodyssey

Borda Réka: Hová lettek a tárgyak az irodalomból? [Tárgydilemmák]

"A szépirodalom persze az ember, nem a környezet nagy kérdéseit taglalja – mindazonáltal környezetünk nemcsak hogy nem elhanyagolható, hanem sok esetben minket meghatározó dolgok összessége, amelyek funkcióval való megtöltése képes színesíteni, mélységgel megtölteni az irodalmi alkotásokat. Elvégre tárgyaink és tereink mi magunk vagyunk: nincs civilizáció, ha mi, emberek nem alakítjuk környezetünket." Borda Réka Tárgydilemmák című esszésorozatának következő részében azt vizsgálja, hogyan és miért hiányzik a materialitás irodalmunkból.

...
Nagy

A Dreherek sikertörténetét csak az államosítás tudta megakasztani

A Dreher bejáratott márkanév Magyarországon, a mögötte meghúzódó család- és cégtörténet pedig legalább annyira színes, szerteágazó és fordulatokkal teli, mint az elmúlt durván kétszáz év magyar történelme. Iglódi Csaba első regénye, a Dreher-szimfónia négy tételben meséli el az egymást követő generációk felemelkedését.

...
Nagy

Gurubi Ágnes: Kőr Dáma

Gurubi Ágnes a Szív utca című regényével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozatának ez a harmadik része.

...
Kritika

Levélfolyamból bontakozik ki a Kner család megrázó és felemelő története

A magyar történelem egyik legtragikusabb korszaka elevenedik meg a Magvetőnél megjelent könyv lapjain, és a családregényszerű szövetet kirajzoló epizódok arról győznek meg, hogy kivételes szellemi és érzelmi kohézió fogta össze a Kner család egymást követő nemzedékeit.

A hét könyve
Kritika
A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat
...
Nagy

Tóth Krisztina: A mesterséges intelligencia soha nem helyettesítheti az emberi alkotást

Bemutatták Tóth Krisztina új, Ahonnan látni az eget című kötetét. A novellák az elmúlt öt év lenyomatai, olyan aktualitásokra reflektálnak, mint hogy milyen helyzetben vannak a melegek, hogyan írnak majd az írók a jövőben, vagy elveheti-e a művészek munkáját a mesterséges intelligencia. 

...

Hetényi Zsuzsa: Harcolok azért, hogy ne szokjak hozzá a háború gondolatához

...

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben

...

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

...
Nagy

Petri György rögeszmésen különbözni akart, radikálisan autonóm személyiség volt

A Kertész Imre Intézetben mutatták be hétfő délután a Petri György különbözése című interjúkötetet, mely egy harminc évvel ezelőtt készült beszélgetéssorozat szerkesztett változata. A teljes terjedelmében eddig még nem publikált sorozatban a beszélgetőtárs Tasi József irodalomtörténész volt, aki 1993 novembere és 1994 februárja között kérdezte a költőt gyerekkorról, szerelemről, költészetről, filozófiáról és politikáról. 

Szerzőink

...
Vass Norbert

A háború bennünk lakik, és túl fog élni mindannyiunkat

...
Sándor Anna

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

...
Kolozsi Orsolya

Kafkánál a valóság az igazi rémálom, az élet pedig maga a reménytelenség