Annie Ernaux a kakukkfűillatú, bohém estékre emlékezik az Években
Beleolvasó annie ernaux évek

Annie Ernaux a kakukkfűillatú, bohém estékre emlékezik az Években

Annie Ernaux legsikeresebb és legjelentősebb könyve a múlt évszázad második felének Franciaországát eleveníti fel, a második világháború végétől, a szerző kisgyerekkorától 2006-ig, Nicolas Sarkozy felemelkedéséig, amikor Ernaux már elvált nő és két felnőtt fiú anyja. Olvass bele!

Könyves Magazin | 2021. október 29. |
Annie Ernaux
Évek
Ford. Lőrinszky Ildikó, Magvető, 2021, 259 oldal
-

Az Évek afféle kollektív, személytelen önéletrajz, amelyben az egyéni tapasztalatok mélyen a társadalmi tapasztalatokba ágyazódnak, s amelyet egy egész generáció magáénak érezhet. Ernaux dokumentálja a történelmi események társadalmi hatásait - a második világháborútól és az algériai háborútól szeptember 11-ig -, valamint az életstílus, az attitűdök és az ideológiák változásait a feminizmustól az egzisztencializmuson át a fogyasztás bűvöletéig és a digitális forradalomig. Az időrendben felvázolt töredékek erőteljesen idézik meg a rég eltűnt pillanatokat és az idő múlását, s az összkép egy olyan élet történetét tárja elénk, amely egyszerre bensőséges és közismert, banális és jelentőségteljes, és amelyet épp ezért akkor is ismerősnek érzünk, ha életünk színtere nem a 20. század második felének Franciaországa.

Annie Ernaux: Évek (részlet)

Fordította: Lőrinszky Ildikó

Az 1970-es évek elején, nyári estéken, amikor a levegő a száraz föld és a kakukkfű illatával telt meg, a vendégek, akik nem ismerték egymást – a szomszéd házat felújító párizsiak, éppen arra járó bakancsos turisták, lelkes kirándulók és selyemfestők, gyerekes és gyerektelen párok, torzonborz férfiak, elvadult kamaszok, érett nők indiai ruhában –, körbeülték az ószerestől alig ezer frankért vásárolt nagy tanyasi asztalt, és a nyársonsültek meg a vegetáriánusokra való tekintettel kínált ratatouille mellett, a rögtön bevezetett általános tegeződés ellenére akadozó kezdet után megindult a beszélgetés az ételekbe kerülő színezőanyagokról és hormonokról, a szexológiáról és a testbeszédről, az antigimnasztikáról, a Mézières-módszerről, a Rogers-módszerről, a jógáról, a Frédéric Leboyer-féle erőszakmentes szülésről, a homeopátiáról és a szójáról, a vállalati önirányításról, Lipről és René Dumont-ról. Megvitatták, mi a jobb, ha az ember iskolába küldi a gyerekeit vagy ha maga tanítja őket, mérgező-e az Ajax súrolószer, hasznos-e a jóga és a csoportterápia, utópikus elgondolás-e, hogy az ember csak napi két órát dolgozzon, és a nőknek a férfiakkal való egyenjogúságért kell-e harcolniuk, vagy azért, hogy másságuk tiszteletben tartása mellett legyenek egyenjogúak. Áttekintették, melyek a legjobb táplálkozási, szülési, gyermeknevelési, egészségmegőrző és tanítási módszerek, hogyan élhet az ember harmóniában önmagával, másokkal és a természettel, hogyan menekülhet el a társadalom elől. Milyen lehetőségei vannak az önkifejezésre: korongozás, szövés, gitározás, ékszerkészítés, színjátszás, írás.

Homályos, mindent átható alkotási vágy rezgett a levegőben.

Mindenki foglalkozott valamilyen művészi tevékenységgel, vagy tervezett ilyesmit. Mindenki úgy gondolta, hogy az összes művészi tevékenység egyenrangú, bármily különbözőek legyenek is, és ha valaki nem fest vagy fuvolázik, még mindig megalkothatja önmagát, ha eljár pszichoanalízisbe.

 

Miközben a közös hálószobában lefektetett gyerekek felszabadultan átadták magukat a randalírozás örömének, bár a rend kedvéért elhangzott a felszólítás, hogy „ne csináljanak disznóólt”, a felnőttek felhajtották a kizárólag aperitifre áthívott szomszéd paraszt pálinkáját, és a beszélgetés átevezett a szexuális fantáziák világába, vallomások következtek ki-ki heteroszexuális vagy homoszexuális beállítottságáról, első orgazmusáról. A vad kamasz lány kijelentette: „szeretek szarni”. Ez az idegenek társaságában töltött nyári este, a családi evészetek és a gyűlölt rítusok világától távol, azzal a lelkesítő érzéssel töltött el, hogy megnyílunk a világ sokfélesége előtt. Mintha újra kamaszok lettünk volna.

Senkinek sem jutott eszébe, hogy előhozza a háborút, Auschwitzot és a táborokat vagy a lezárt ügynek tekintett algériai eseményeket, csak Hirosima és a nukleáris jövő került szóba. Mintha semmi sem választotta volna el ezt az 1973. augusztusi pillanatot a sok évszázados paraszti léttől, amely ott derengett a mészkőfennsík illatos éjszakájában.

Valaki elkezdett gitározni, Maxime Le Forestier Comme un arbre dans la ville és a Quilapayún együttes Duerme negrito című számát énekelte – lehunyt szemmel hallgattuk. Hajnalban lefeküdtünk a régi selyemgombolyító épületében elhelyezett kempingágyakra, és nem tudtuk eldönteni, hogy a jobb vagy a bal oldali szomszédunkkal szeretkezzünk, netán egyikkel se. Aztán mielőtt elhatározásra jutottunk volna, örömtől mámorosan álomba szenderültünk, újfent megbizonyosodva annak az életstílusnak az értékéről, amelyről egész estét betöltő előadást rendeztünk magunknak – a Merlin-Plage kempingjeiben összezsúfolódó nyárspolgároktól távol.

Olvass minket e-mailben is!

  • Személyes ajánló a legérdekesebb tartalmainkról!
  • Extra tartalom csak feliratkozóknak!
  • Így biztosan nem maradsz le a legfrissebb könyves hírekről!
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...
Beleolvasó

A szüzesség elvesztése a fiú számára jelentéktelen esemény volt, a lánynak felforgatta az életét

Az 50-es években, Franciaországban játszódik Annie Ernaux önéletrajzi ihletésű regénye, a Lánytörténet. A könyv helyszíne egy diáktábor, ahol a főhős elveszíti a szüzességét. Olvass bele!

...
Hírek

Abdulrazak Gurnah kapta az irodalmi Nobel-díjat

A Nobel Bizottság indoklása szerint Abdulrazak Gurnah kompromisszumok nélkül és mély együttérzéssel mutatja be a kolonializmus hatásait, illetve a menekültek sorsát a kultúrák és a kontinensek közötti szakadékban.

...
Hírek

Abdulrazak Gurnah: Azt hittem, ez egy átverés

Abdulrazak Gurnah a konyhában állt, mikor hívták telefonon, és nem hitte el, hogy neki ítélték a Nobel-díjat. Ám volt, aki ennél sokkal emlékezetesebben vagy éppen szórakoztatóbban reagált a hírre.

Kiemeltek
...
Nagy

Nosferatu egy ellopott adaptáció miatt jött létre, azóta pedig töretlenül népszerűek a vámpírok

Az első vámpír a film történetében egy illegális feldolgozásból jött létre. Azóta pedig a vámpír egy szupermetafora lett, a szexuális ébredéstől és elnyomástól kezdve egészen az idegenfóbiáig képviselik társadalmi problémáinkat. 

...
Nagy

Lovas Rozi: Egy családban gyakran előfordul, hogy improvizálni kell

A Véletlenül írtam egy könyvet mától a mozikban! A sajtóvetítés után Lovas Rozit kérdeztük az új családi filmről. 

...
Kritika

A Nobel-díjas Han Kang hőse némasággal lázad a világ erőszakos zűrzavara ellen

Elolvastuk a friss irodalmi Nobel-díjas magyarul nemrég megjelent regényét, az érzékeny és lírai Görög leckéket. 

A hét könyve
Kritika
A Nobel-díjas Han Kang hőse némasággal lázad a világ erőszakos zűrzavara ellen
...
Nagy

David Lynch, a különutas zseni: íróként is pont olyan titokzatos volt, mint rendezőként

Hogyan kapcsolódott David Lynch az irodalomhoz? Összefoglaltuk. 

...

Visky András: Három gyerek után bármennyi lehet, mert menedzselik egymást

...

2024 legjobb könyvei! Kibeszélő!

...

A jövő hangjai: Beszélgetés Simon Mártonnal (Podcast)

...
Nagy

Már nem ott tartunk, hogy a férfi bénázik a gyereknevelésben: üdítő film a Véletlenül írtam egy könyvet

A könyv alapján készült alkotás humorral és játékosan mutat be egy nagyon mély témát: mit kezd egy család az anya elvesztése után? 

Szerzőink

...
Borbély Zsuzsa

Richard Osman új krimije: amikor egy após az egyedüli fegyver az influenszer-gyilkos ellen

...
sza

Ezeket olvasd, ha tetszett a Nosferatu: 6 könyv, amikben a vámpírok nem nyugszanak

...
bzs

6+1 hasznos applikáció könyvmolyoknak, amitől még nagyobb élmény lehet az olvasás