Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Bartók Imre szürreális szövegtripre viszi a gyanútlan olvasót

Mit tehet egy író, ha élete fő művét, az általa csak magnum opusként emlegetett regényét, a Jerikót, az ismeretlenség mocsarába süllyeszti az olvasói és kritikai közöny? Mit tehet, ha a szakmai után a magánélete is szilánkokra törik, és klausztrofób, málló falú szuterénjében legfeljebb a város számkivetettjei meg egy rendőrnyomozó teszi tiszteletét? Bartók Imre új regényében világok mosódnak egybe, miközben hőse az alkotás, pontosabban az arra való képtelenség, a társasjátékok, a társadalmi elvárások és az abszurd hétköznapok labirintusában bolyong. Bartóknak legutóbb 2018-ban jelent meg regénye, ez volt a Jerikó épül, és bár olvasóként lehetetlen megítélni, hogy saját tapasztalataiból és indulataiból mennyi került az új regénybe, mindenesetre az irodalmi és popkulturális utalásokban tobzódó, hol szürreális, máshol horrorisztikus vonásokat mutató Lovak a folyóban szarkasztikusan és ritka öniróniával ránt magával a lélek legmélyebb bugyraiba. Ez a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2021. szeptember 27. |

„Ha még egyszer valaha regényt írnék, alighanem egyetlen motívum körül forogna az egész, jól szerkesztett, világosan határolt, kontúros képpel kezdődne és érne véget.” Rögtön a legelső mondatban Bartók Imre hőse szögezi le mindezt, aki történetesen szintén író, szintén harmincas és szintén Budapesten él, és ha neki nem is sikerült, az író Bartóknak összejött a kontúros kép, amelynek fő alakja egy látogató, aki egy bölcsőhöz lépve ringatni kezdi az abban alvó gyereket. Már az első mondatoknál erős az atmoszféra, még akkor is, ha hamarosan szertefoszlik a kép, az álmot pedig csengőszó töri ketté. Bartók Imre viszont már itt, a Lovak a folyóban kezdő jeleneteiben felvillant valami abból a megfoghatatlanságból és kétértelműségből, amely rendszerint a határok elmosódásakor fogja el az embert. 

Bartók Imre
Lovak a folyóban
Jelenkor, 2021, 393 oldal
-

Pedig az elején a cselekmény még viszonylag jól körülhatárolhatónak tetszik: adott egy fiatal író, aki hiába tette le az asztalra az élete fő művének szánt Jerikót, a kötet jobbára visszhangtalan maradt. A kritikusok kussolnak, és az olvasók sem ostromolják a boltokat, hogy magukhoz ragadják a saját példányaikat. Ráadásul a házassága is válságba jutott, így kénytelen egy kissvábhegyi szuterénben meghúzni magát, ahol mállanak a falak, hegyekben állnak az eladatlan könyvek, a szomszéd pedig időről időre feljelenti. A tehetetlenség és az önsajnálat mocsarában dagonyázó hős mindennapjainak eseménytelenségét egy váratlan incidens zárja rövidre: egy szép napon ugyanis megmenti egy nő életét, akit egy arra járó lökött a metró alá. A megvillanó erőszak a maga valódiságában és virtuálisan is a regény sajátja: az E/1. személyű narrátor ugyanis a szüleivel együtt megszállottan gyűjti és játssza a legkülönfélébb társasjátékokat, ami az ő szemszögükből nem is egyszerű kikapcsolódás, inkább egyfajta dimenzióváltásnak, az élet sajátos meghosszabbításának tetszik.

Bartók hőse mindenesetre nem találja a helyét a saját életében.

Társas kapcsolatai lényegében nincsenek, új ismerőseit (egy nyomozót, egy álrendőrt meg a megmentett nőt) is lényegében a balesetnek köszönheti. A szülein kívül még Ármin nevű barátjával tartja a kapcsolatot, aki szintén író, csak éppen a sikeres fajtából. Az a típus, akinek látszólag minden összejött, amire Bartók hőse vágyik: a szakma elismerése, a díjak és a közönségsiker is. A regénybeli író álmai netovábbja egy könyv, „aminek értelme is van, ami utat talál az olvasókhoz, díjakat nyer”, igaz, gyorsan hozzáteszi azt is: „nem, dehogy, azt azért mégsem, hiszen a kánonvonat már elment”. Ebből az egyetlen odavetésből is kitűnik az a szarkasztikus humor és nem utolsósorban önirónia, ami áthatja az egész könyvet. Bartók könyve gonoszul szórakoztató, írom ezt annak tudatában, hogy a fenti mondata így folytatódik: „volt, nincs, a síneket is felszedték utána, de mit számít ez, mit számítanak a kritikusok, az irodalomnak ezek a dögletes farizeusai, mit számít az ő szavuk, ha egyszer ott van még százezer olvasó (…)”.

A Lovak a folyóban legszórakoztatóbb részei egyértelműen azok, ahol hőse kiosztja a komplett kiadói és könyvszakmát, a kritikusoktól kezdve a felkészületlen interjúkészítőkön és az irodalmi influenszereken át a díjakat odaítélő befolyásosokig, így mások mellett megkapja a magáét a regénybeli Gozsdu-díj kuratóriuma is, amely „nullára árazta be a Jerikót”. A tétet ráadásul tovább emeli azzal, hogy a Jerikó semmibe vett szerzője saját magát sem kíméli: metsző öniróniával teszi mérlegre és mond ítéletet saját írói hozzáállása („Tulajdonképpen minek panaszkodsz? Hiszen sosem akartál tetszést aratni!”), és örökös halogatása fölött, amivel mindegyre elodázza a következő nagy mű megírását: 

„Az egyetlen esélyem, hogy előremenekülök, sőt ez nem csupán az egyetlen, de a szó legszigorúbb értelmében véve az utolsó esélyem is, egyúttal kiváló alkalom, már csak egy új fotelre volna szükség, és persze az sem ártana, ha kitakarítanék, kéne egy portalanító, egy rakat tisztítószer, és úgy másfél nap, amit koncentráltan képes vagyok ennek a hétköznapi feladatnak szentelni, ami a lakás adottságait és jelenlegi állapotát tekintve nem tűnik könnyűnek ugyan, ámde annál kifizetődőbb, hiszen a jobb munkakörülmények között feltehetően az írás is eredményesebben haladna előre.”

A szakmai és magánéleti kudarcok szépen lassan felőrlik az írót,

aki elméletileg hiába látja, valójában nem találja a kiutat sivár helyzetéből. Egyszerre remél (hogy egyszer még belefoghat egy új könyvbe) és gyászol (a visszhangtalanul maradt regényét), miközben szürke hétköznapjai panoptikumában a legkülönfélébb fura figurák bukkannak fel. Egy különös burokban éli az életét, amelynek díszletei bár valóságosnak tűnnek, mégis bele-belecsusszan egyfajta álomszerű alternatív valóságba. Bartók Imre egy korábbi interjúnkban mesélt arról, hogy „az ébrenlétben van valami kétdimenziós, (…) az álmokban ezzel szemben szokatlan térmélységek nyílnak”. Bartók új regénye

ügyesen mossa el az ébrenlét és a káprázat közötti határokat:

a Lovak a folyóban így aztán ténylegesen egy szürrealista trip a tudatalatti, a félelmek és az álmok birodalmába, és nehéz kibogozni, hogy mi a valóságos, és mi nem. Mint ahogy a prózája sem feltétlenül adja mindig egykönnyen magát, Bartók ugyanis egy olyan szöveglabirintusba viszi be az olvasóit, amely hemzseg a mitológiai, irodalmi, művészeti és popkulturális utalásoktól, de itt valahogy teljesen természetesen fonódnak egybe az Empedoklészt, Géricault-t, Frankensteint vagy A Gyűrűk Ura Gollamját játékba hozó allúziók. 

Nehéz műfajilag megfogni ezt a regényt, hiszen ugyanúgy nevezhető egy mentális összeomlás krónikájának, vagy egy szürreális nyomozás történetének, mint kreatív gyászregénynek. Ezek mind benne vannak, de a horizontja ennél sokkal tágabb: lubickol az abszurdban, a folyamatos ritmusváltások miatt pedig (a szöveg hol sodor, hol a hőshöz hasonlóan egy helyben botorkál, hogy aztán újból berántson) muszáj végig erősen koncentrálni a szövegre. Ahogy a hőse, úgy Bartók sem köt kompromisszumot a prózában, ez viszont nem jelenti azt, hogy ugyanakkor ne lenne kellően játékos. Mert pont az a lényeg, hogy ebben a szarkazmusban és öniróniában tobzódó regényben Bartók igenis játszik, és nemcsak a szöveggel, hanem az olvasóval is. 

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Bartók Imre: A jó harc [Olimpia]

 Olimpiai sorozatunkban Finy Petra, Baráth Katalin, Forgách Kinga, Ruff Orsolya és Kele Fodor Ákos írásait olvashattátok, Bartók Imre záró darabja pedig igazán méltó a 2020-2021-es különös-heroikus olimpiához.

...
Nagy

Bartók Imre: Tractatus [HÁLÓZATOK HETE]

A Hálózatok Hetére kortárs írókat kérünk fel, hogy írjanak a BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című kiállításon látható egy-egy műtárgyból kiindulva novellát vagy verset. Olvassátok el Bartók Imre írását, amely az Ízek című alkotáshoz készült.

...
Hírek

Bartók Imre kapta a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat

Majmom, Vergilius című könyvével Bartók Imre író lett a nyolcadik alkalommal átadott Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíj idei győztese

Hírek
...
Hírek

Michael Caine mégsem lesz főállású író

...
Hírek

Magyar gimnazista nyerte az oxfordi esszéversenyt

...
Hírek

Női krimiszerző nyerte a milliós díjat, majd kiderült róla, hogy három férfi

...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

...
Nagy

Dezső András: A rendszerváltás után a titkosszolgálatok maradtak

...
Nagy

Tisza Kata: Elfogadhatóvá, szerethetővé próbáltam tenni az egyedüllétet

...
Nagy

Vonnák Diána azt a távolságot kisebbítené, ahonnan és ahová érkezett

...
Promóció

Kozma Lilla Rita - Utcamesék történetek hajléktalanságról

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Kreatív Európa: Azért, mert egy gyerek beszél, ez a te történeted is

Folytatódik Kreatív Európa című sorozatunk, amelyben a kortárs európai irodalomból válogatunk. Most olyan hangsúlyozattan nem ifjúsági irodalomhoz tartozó könyveket ajánlunk, amik egy-egy gyermek vagy kamasz nézőpontjából mesélnek.

...
Kritika

A kisfiúk, akik páncélt öltöttek, hogy túléljék a gyerekkorukat

Alex Schulman megrázóan mutatja be a testvéri kapcsolatok bonyolult dinamikáját, a gyerekek sóvárgását a szülők szeretetéért és a túlélési stratégiákat, ha a gondoskodás kiszámíthatatlan, sőt, életveszélyes. A túlélők a hét könyve.

...
Nagy

Enyedi Ildikó: Női rendezőként szerettem volna megengedni magamnak a lovagiasság luxusát

Füst Milán 1942-ben megjelent regényéből, A feleségem történetéből készített Enyedi Ildikó nagyjátékfilmet. Férfiképről, Európáról és Füst-olvasatáról is beszélgettünk vele.

...
Nagy

Alex Schulman: A fájdalmat használtam fel az íráshoz

Alex Schulman A túlélők című családregénye újabb színt ad a skandináv irodalom magyar nyelvű kínálatához, bizonyítva, hogy nem csak a bűnügyi regényekhez értenek az északiak. Schulman a nemzetközi könyvpiacon ezzel a könyvével debütált, nem is akármilyen sikerrel: több mint harminc országban adták ki a könyvét. Interjú.

...
Nagy

Jennifer Teege: Nincsen olyan, hogy náci gén

Jennifer Teege 38 évesen fedezte fel, hogy a náci lágerparancsnok, a szadizmusáról elhíresült Amon Göth unokája. A felismerés sokkjától a múlt feldolgozásának útját egy nemzetközi sikerű, megrázó könyvben írta meg. Interjú.

...
Kritika

Juan Gabriel Vásquez Kolumbiájában nem a mágia, hanem az erőszak tombol

Juan Gabriel Vásquez a jelenkori latin-amerikai írónemzedék egyik legjelesebb képviselője, Dalok a tűzhöz című kötete pedig bizonyos szempontből könnyed belépő az életműbe: egyszerre tartalmaz régi és új írásokat, de mindegyik központi eleme a Kolumbia múltjától és jelenétől is elválaszthatatlan erőszak. A hét könyve.

Olvass!
...
Beleolvasó

Rubin Eszter új regényében váratlanul ismét felüti fejét a mindent felemésztő szorongás

A 21. századi olvasó saját belső kérdéseit, vívódásait, generációkkal korábbi, valójában a mai napig ható szorongásait mutatja be Rubin Eszter új regénye, amelynek olvasása közben számtalanszor magunkra ismerünk. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Jonathan Franzen új családregényében mindenki szabadulni próbál valamitől

Jonathan Franzen nagyszabású regénytrilógiájának első részében a chicagói Hildebrandt család keresztúthoz érkezett, tagjai pedig olyan döntések előtt állnak, amelyek hatása alól senki nem tud kibújni. Olvass bele a Keresztutakba!

, a Keres

...
Beleolvasó

Karafiáth Orsolya hősei a halál árnyékában is egymás mellett maradnak

Az Egymás könyve felkavaró hullámvasút, amely az elmúlásról, a barátságról és a bátorságról szól. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Milyen okok állhatnak a háttérben, ha egy fiatal nő eltűnik az otthonából?

Az izlandi Sigrídur Hagalín Björnsdóttir könyvében egy fiatal nő, Edda eltűnik az otthonából, újszülött gyermeke mellől. A rendőrség tanácstalan, és a család a nő öccsét kéri meg, hogy keresse meg Eddát. Olvass bele a Szent Szóba!

...
Beleolvasó

Bödőcs új könyvében harmincéves jubileumot ünnepel a Cirkuszhaza

Bödőcs Tibor új könyvének Luigi King a főszereplője, aki fura keveréke Berlusconinak, Trumpnak, Orbánnak, Castrónak. A Mulat a Manézs megmutatja, milyen egy Cirkuszhazában élni. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

SZÓRAKOZÁS
...
Szórakozás

Daniel Craig lezárta az egyik legsikeresebb Bond-korszakot

A 25. James Bond-film egyben lezárása is az elmúlt 15 évnek. Daniel Craig búcsúzik a legendás filmszereptől, amely az utóbbi időben összenőtt vele. A most a mozikba került 007 Nincs idő meghalni vízválasztó a franchise történetében. Ennek megfelelően a filmesek kuriózummal készültek. Spoilermentesek leszünk!

...
Szórakozás

Pazar látvánnyal és elaprózott cselekménnyel indul Asimov Alapítványának adaptációja

Isaac Asimov örökérvényű sci-fi klasszikusából, az Alapítványból az Apple TV Plus jóvoltából végre sorozat készült. Hogy méltó-e az alapjául szolgáló könyvekhez, az még a jövő zenéje. A tévésorozat látványvilágára két epizód után nem lehet panasz.

...
Szórakozás

Störr kapitány megtanulja: a szerelem nem birtokviszony

A feleségem története nagyívű, pazar látványvilágú film, ami a féltékenység mellett a férfivilágról és az európaiságról is beszél.

...
Szórakozás

Szabó Magda történelmi drámájától nem idegen a humor sem

A Kelet és Nyugat határán élő népeknek mindig el kell dönteniük, melyik irányba húznak. Ennek a bizonytalanságnak a gyökereiről szól Szabó Magda Az a szép, fényes nap című drámája, amelyet a Vörösmarty Színház tűzött műsorára. A Vajk, azaz István király megkereszteléséről szóló darab most az eSzínház Fesztiválon látható.

...
Szórakozás

A Kiváló dolgozók szembesít minket a gondoskodás valódi arcával 

A gondoskodás szó hallatán csupa kellemes, szeretetteljes, melegséget árasztó érzés juthat eszünkbe és ennek talán így is kellene lennie, ha minden rendben volna. Boross Martin, az Örkény Színház színészei és tíz szociális szférában dolgozó szakember viszont nem hagyja, hogy homokba dugjuk a fejünket.

...
Szórakozás

Három nő és a 90-es évek legbrutálisabb maffiája

Három nő, három megrázó monológ, amik egymás váltva mesélnek arról a dunaszerdahelyi időszakról a kilencvenes években, amikor a maffia uralta a várost és a környéket.