Hollywood az Osztrák–Magyar Monarchia terméke – jelentette ki Szabó István filmrendező a Budapest / Hollywood - Magyarok, akik beírták magukat az amerikai filmtörténetbe című kötet bemutatóján csütörtökön az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Magyarok Hollywoodban
A Kollarik Tamás és Takó Sándor által írt Budapest / Hollywood - Magyarok, akik beírták magukat az amerikai filmtörténetbe című kötetben a külföldön nagy sikereket elért, magyar gyökerekkel rendelkező, önmagukat magyarnak valló alkotók életművét próbálták meg összefoglalni és hazahozni Magyarországra, emellett pedig kortárs magyar alkotókat is igyekeztek röviden bemutatni.
Kollarik Tamás tíz évig dolgozott a 700 oldalas köteten, amely eredetileg egy dokumentumfilm forgatókönyvének és szakmai háttéranyagának készült. A kötetben található közel 800 fotó köztük olyanok is láthatóak, amelyeket korábban sosem publikáltak még.
Az Oscar-díjas rendező arról beszélt, hogy az Osztrák–Magyar Monarchiában számos nemzetiség, nyelv és vallás képviselői éltek együtt, akiknek meg kellett érteniük egymást,
és ezzel magyarázható, hogy az innen kivándorolt alkotók megtalálták a közös hangot a szintén soknemzetiségű Amerikai Egyesült Államokban élőkkel, valamint az egész világ közönségével. Az osztrák és magyar falvakból, valamint színházakból érkező fiatalemberek váltak a nagy hollywoodi stúdiók (Paramount, 20th Century Fox) alapítóivá és legendás filmkészítőkké, mint Adolf Zukor, William Fox, Fred Zinnemann vagy Billy Wilder.
Hangsúlyozta a szerencse szerepét az Oscar-díjak győztesei esetében: mint mondta, a nyertes személye akár egyetlen szavazaton is múlhat, így az amerikaiak az öt jelöltet veszik igazán komolyan.
Ehhez kapcsolódva szintén a jelölés fontosságát emelte ki Koltai Lajos filmrendező és operatőr, aki a Maléna fényképezéséért kapott Oscar-jelölést. Emlékeztetett, hogy a díj öt jelöltjére csak az adott szakma szavaz, a győztesre viszont a teljes amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagsága, köztük olyanokkal, akik nem is biztos, hogy látták a filmeket.
Rófusz Ferenc Oscar-díjas rövidfilmje, A légy kapcsán felidézte, hogy annak idején formabontónak számított, hogy egy animációs film nem a Disney által lefektetett formulára épül, mely szerint egy figura mozog egy háttér előtt. Mint fogalmazott, egy animációs rendezőnek a színészethez is értenie kell, mivel meg kell rajzolni, majd mozgatni kell egy karaktert, de ő a légy szemszögének bemutatásával kikerülte ezt.
Koltai Lajos operatőr, rendező, Szabó István filmrendező, Rófusz Ferenc rajzfilmrendező, valamint a kötet szerzői, Kollarik Tamás és Takó Sándor - fotó: MTI/Soós Lajos
