Krusovszky Dénes, Turi Tímea, horrorgombák és Trianon – 2023 legjobb podcastjei

Krusovszky Dénes, Turi Tímea, horrorgombák és Trianon – 2023 legjobb podcastjei

Bár 2022-höz képest úgy éreztük, tavaly kicsit lejjebb csavartuk a podcastgyártást, visszatekintve mégis azt találtuk, hogy számos izgalmas témáról, könyvről, jelenségről tudtunk érdekes emberekkel beszélgetni. Ebbe a cikkbe összegyűjtöttük ezeket a felvételeket, hogy addig is legyen mit (újra)hallgatnod a Könyvestől, míg el nem indul nálunk az új év, új podcastokkal.

sa | 2024. január 09. |

A Szabó Magda-titok

A sorozatban a nagy sikerű Az Austen-projektet készítő Ruff Orsolya és Szeder Kata Szabó Magda négy regényéről beszélgetett: így műsorra került az Abigél, a Régimódi történet, Az őz és Az ajtó. A záró epizódban Gilbert Edit irodalomtörténészt kérdezték az életpálya disszonanciáiról, elzárkózásról és népszerűségről, a hivatalos irodalomkritika hozzáállásáról és a kritikusokra szórt átkokról - és természetesen rákérdeztek arra is, hogy akkor mégis miben áll a Szabó Magda-titok.

Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben
Szabó Magda egész életében hitt a nagy történetekben
Tovább olvasok

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit

Rigó Máté történésszel a Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című könyve apropóján beszélgettünk arról, miért voltak tartósak a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia idején kialakult gazdasági kapcsolatok és hálózatok. Hogyan lehetett, hogy az erdélyi magyar vállalkozók egy része még profitálhatott is Trianonból? És miért volt sokkal jobb soruk, mint elzászi társaiknak?

Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit
Trianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit
Tovább olvasok

Litkai Gergely Bookline Zöld podcastje

A Zöld rovat podcastje folytatódott Litkai Gergellyel, aki idén is meghívott szakemberekkel beszélgetett egy-egy érdekes és a korunk környezeti, gazdasági, társadalmi kihívásai miatt aktuális könyvről. Litkai vendége volt Bihaly Áron (Maja Lunde: A méhek története), Király Levente (John Hughes-Wilson ezredes: A katasztrófa küszöbén - Az atomenergia tragikus története Marie Curie től Fukusimáig), Báldi András (Anne Sverdrup-Thygeson: Az élet szövete), Ürge-Vorsatz Diána (Frank Schätzing: Mi van, ha megmentjük a világot?), Pogátsa Zoltán (Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás).

Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?
Ürge-Vorsatz Diána: Tévút, ahogy a nagy cégek áttolják a felelősséget a fogyasztókra / Mi van, ha megmentjük a világot?
Tovább olvasok

Kácsor Zsolt: Még a saját szüleimnek se beszéltem ezekről

Kácsor Zsolt regényt írt bipoláris depressziójáról Pokoljárás Bipoláriában címmel, a podcastben pedig beszélt a betegségről, a családi szembenézésről, az írás nehézségeiről is. A kötet a hét könyve volt, és a 9. lett az év végi listánkon, ahol azt írtuk róla: „A Pokoljárás Bipoláriában egy pusztító létállapot rajza, elemi erejű kitárulkozás, letaglózó olvasmány, útikalauz a létezés poklába, és egyben az írás erejének és hatalmának felmutatása, melynek segítségével az elbeszélő megpróbál szembeszállni gyötrő démonaival.”

Kácsor Zsolt: Még a saját szüleimnek se beszéltem ezekről
Kácsor Zsolt: Még a saját szüleimnek se beszéltem ezekről
Tovább olvasok

A vidék szovjetizálása az egész magyar társadalmat megbetegítette

Csikós Gábor, Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián történészek kötete bemutatja a kollektivizálás és az erőszakos téeszesítés folyamatát a földelkobzástól és a földosztástól a 70-es évek végéig. A podcastben Ö. Kovács József történész-levéltárossal beszélgettünk arról, hogy miért vették célba a parasztságot? Hogyan vált a téesz termelési zsákutcává és a tudatos vidéksorvasztás eszközévé? Mi történt a földdel? Mit jelentett a háztáji, és hogyan járult hozzá az önkizsigereléshez? És mik mindennek a mai napig ható fizikai és mentális következményei? 

A vidék szovjetizálása az egész magyar társadalmat megbetegítette
A vidék szovjetizálása az egész magyar társadalmat megbetegítette
Tovább olvasok

Krusovszky Dénes: A valóság is képlékeny dolog

Levelek nélkül című regényében Krusovszky hőse egy vidéki kisváros középiskolai tanára, aki nyomozásba kezd a nagy tömegben pusztuló libák miatt. Koroknai Jánosnak sok harca van, amelyek mindent meghatároznak: milyen a jövőkép egy kisvárosban, hogyan határoz meg minket a családtörténetünk, és mihez kezdhetünk a buborékvilágunkban. A kötet a hét könyve volt nálunk, év végi listánkon pedig a 8. helyre soroltuk. A podcastben Krusovszky Dénessel globális krízisról, az első regény sikereiről és tapasztalatairól, vidékről és rejtélyekről beszélgettünk. 

Krusovszky Dénes: A valóság is képlékeny dolog
Krusovszky Dénes: A valóság is képlékeny dolog
Tovább olvasok

Turi Tímea: Egyre nehezebb meghallani az egyén hangját a tömegben

Turi Tímea új verseskötete Egyszerre egy beszéljen címmel jelent meg, az év végi listánkon pedig a 7. helyen végzett, és ahogy írtuk róla, „nemcsak lakásokba tessékel be vagy közterekre kísér el minket, hanem az emberi bensőről készített éles röntgenképeket is a kezünkbe ad”. A podcastben irodalomról, az írás konfliktusosságáról, szövegekről, női szerepekről, láthatatlan munkáról és a megszólalás nehézségeiről beszélgettünk a szerzővel. 

Turi Tímea: Egyre nehezebb meghallani az egyén hangját a tömegben
Turi Tímea: Egyre nehezebb meghallani az egyén hangját a tömegben
Tovább olvasok

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom

A Last of Us miatt nézők tömegeit kezdték érdekelni a gombák (különösen azok, amelyek kvázi zombikat csinálnak a rovarokból). A sorozat indulása nálunk nem sokkal követte a brit biológus Merlin Sheldrake sikerkönyvének Az élet szövedékének kiadását. A podcastben Sepsi Lászlóval, a Termőtestek szerzőjével beszélgettünk gombákról, irodalomról, pszichedéliáról, hálózatokról, poszthumán metaforákról és gyerekekről.

A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom
A Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom
Tovább olvasok

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika

A muréna mozgása címmel jelent meg Závada Péter negyedik verseskötete, ami a hét könyve volt nálunk, és az év végi listánkra is felkerült, a 33. helyre. Azt írtuk róla: „Egy verseskötet esetében irtó fontos, hogy a nyelv létrehoz-e új világot, új tudást, és Závadáé kifordítja ezt a kaotikus, néha középkori, néha technológiai világot, hogy szembesítse az olvasót a gonoszsággal, vagy a nézőpontok átpolitizáltságával, esetleg a figyelem bonyolult rendszerével”. A podcastben szóba került egy tengeri állat, a költői szerep, a csillapíthatatlan kíváncsiság, a versolvasás, a figyelemgazdaság, a színház és a megfigyelés is. 

Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika
Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika
Tovább olvasok

Alkotótárs Vonnák Diánával és Vajna Ádámmal

A Mastercard Alkotótárs podcastjaiban Ott Anna kérdezte Vonnák Diánát és Vajna Ádámot, akik 2022-ben nyerték el a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjat. A sorozatban szóba kerültek az írói terveik, hogy mi jelentett nekik inspirációt, kedves olvasmányélményeik, és persze az is, hogy éppen hol tartanak az alkotói folyamatban.

„Kell némi fals magabiztosság ahhoz, hogy az ember alkotni tudjon” [Alkotótárs]
„Kell némi fals magabiztosság ahhoz, hogy az ember alkotni tudjon” [Alkotótárs]
Tovább olvasok

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme

Capa szenvedélyes fotós volt, aki a katonákkal együtt, bajtársként vett részt pokolibbnál pokolibb szituációkban. Mára védjegyévé vált a mondat: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”. Idén a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban nyílt meg a világ első állandó kiállítása az életművéből Robert Capa, a tudósító címmel – Szeder Kata és Valuska László egy podcastban mesélt élményeiről, Robert Capáról, a jelenségről és a jelentőségről.

Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]
Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]

Ki volt Robert Capa - valós személy vagy egy jól kitalált brand? Örök menekült vagy világpolgár? A piaci logika vagy az elhivatottság alakította életét, karrierjét? Ügy volt neki a háború leleplezése vagy pénzkereseti lehetőség? Mi volt a jelentősége és miért fontos még ma is? Többek között ezekről is beszélgetett Szeder Kata és Valuska László a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Robert Capa, a tudósító című kiállítása kapcsán.

Tovább olvasok

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat

Kleinheincz Csilla író, fordító, a Gabo kiadó szerkesztője, lassan húsz éve a hazai spekulatív irodalmi élet egyik kiemelkedő alakja. Alvilági szövedék című könyvében visszanyúlt az agrármérnöki tanulmányaihoz, és két közösség eltérő életmódját ütköztetve reflektál napjaink problémáira (itt beleolvashatsz). A podcastben beszélgettünk arról, miért nem lehet vagy nehéz olyan fantasyt megjelentetni magyarul, ami őt íróként és olvasóként megmozgatja. Szóba került az ember bántalmazó viszonya a földdel és a párkapcsolatokban, de a kommunák vonzereje és a kertek varázsa is.

Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat
Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat
Tovább olvasok

Britney Spears könyve nemcsak a poptörténet lenyomata, hanem kulturális szimbólum is

Ősszel jelent meg Britney Spears önéletrajzi kötete, A bennem lévő nő (olvass bele itt), amiről azt írtuk, „azért is mérföldkő, mert ez az első és elképzelhető, hogy az egyetlen alkalom, amikor az énekesnő a mások által rákényszerített narratívák helyett elmondja a saját verzióját mindenről, amit fontosnak tart helyretenni.” A podcastban beszélünk arról, hogyan vált Britney Spears számára a kezdetben menekülést jelentő zenéből csapda, hogy ki, hogyan és mit tálalt eddig az énekesnő viselt dolgairól, és ehhez képest mit mesél ő a könyvében élete legszomorúbb eseményeiről. Szóba került az is, hogy miért van ennek a kötetnek a zenein túl nagyon fontos kulturális és társadalmi üzenete, nemcsak a média, hanem a csapdahelyzetek áldozatai felé is.

Britney Spears könyve nemcsak a poptörténet lenyomata, hanem kulturális szimbólum is
Britney Spears könyve nemcsak a poptörténet lenyomata, hanem kulturális szimbólum is

Britney Spears a 2000-es évek egyik legmeghatározóbb popsztárja, szinte nincs ember, akinek ne lennének vele kapcsolatos emlékei. Október végén jelent meg a pop hercegnőjének is becézett énekesnő  memoárja, A bennem lévő nő (olvass bele), melyet akkora érdeklődés övezett, hogy az első héten egymillió példány kelt el belőle. A könyvvel már foglalkoztunk egy cikkben, most pedig arról beszélgettünk, hogy milyen jelentősége van Britney Spears történetének a popzenén túl. Podcast.

Tovább olvasok

A holló egy giccsbe hajló legenda, de a kamaszkorunkat idézi

James O’Barr képregénye kultikussá vált alapmű, magyarul mégis csak 30 éves késéssel jelent meg. Juhász Viktorral, a kötet fordítójával beszélgettünk arról, hogyan építette bele O’Barr a saját gyászát és dühét a képregénybe, ami egyben az alkotói fejlődését is tükrözi. Megvizsgáltuk, milyen irodalmi, zenei, filmes hatások fedezhetőek fel rajta, és milyen képregényes közegbe érkezett. Felidéztük az 1994-es filmet, és egy kicsit tanakodtunk a további folytatásokról, például a 2024-ben érkező adaptációról is.

A holló egy giccsbe hajló legenda, de a kamaszkorunkat idézi
A holló egy giccsbe hajló legenda, de a kamaszkorunkat idézi
Tovább olvasok

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés

Az Állva maszturbálok című könyvével berobbant Benedek Ágota felkerült már mindenféle listákra, de az Élet és Irodalom is írt a könyvéről. Új kiadójában, a Leányvállalatban művészeti vezetőként, „irodalmi striciként” és szerzőként is vállal feladatokat. A podcastben szóba került fogselymezés, sorozatfejlesztés, a felboncolt test, a köldöknézegetés és az elmúlt három év, ami 3 könyvet hozott. 

Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés
Benedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés
Tovább olvasok

Frei Tamás: Tíz év múlva visszasírjuk ezt a kis zűrzavart

Első világháborús patthelyzetről, Vlagyimir Putyin hidegháborús múltjáról és egy új világrend működéséről is beszélt nekünk Frei Tamás új akcióthrillere, a Puccs Moszkvában - Putyin végnapjai - André Calvi visszatér megjelenése előtt. Szóba került, hogyan alakították át a műfajt a filmes és tévésorozatos praktikák, de elmondta azt is, miért fontos, hogy a valóságban se történjenek máshogy az események, mint a regényében.

Frei Tamás: Tíz év múlva visszasírjuk ezt a kis zűrzavart
Frei Tamás: Tíz év múlva visszasírjuk ezt a kis zűrzavart
Tovább olvasok

A.dal.szöveg

Még 2022-ben induló projektünkben dalszerzőkkel és zenészekkel beszélgettünk, illetve dalszövegeket vizsgáltunk meg irodalmi szempontból. Az a.dal.szöveg podcastjeiben beszélgettünk Henri Gonzóval, Iamyankkal, Szabó Benedekkel és Egyedi Péterrel is. 

Henri Gonzo: Füstölt az agyam, le akarta kötni magát
Henri Gonzo: Füstölt az agyam, le akarta kötni magát

Henri Gonzo és a Papírsárkányok néven indult új, magyar nyelvű projektje a Fran Palermo frontemberének. Nem ismert magyar nyelvű szövegeket Henri Gonzo, aki a karanténidőszak alatt kezdett magyar dalszövegeket írni. A befordulásból a személyes élmények felszínre kerültek és dalokká váltak: de hogyan? Képekről, telefonos mappákról, karibi hagyományról, családi hatásokról és tengerről kérdeztük az énekes-dalszerzőt. Az első keresztény dal eléneklésétől az inszomnián át a Fran Palermón át a magyar dalszövegírás nehézségéig mindenről beszélgettünk Henri Gonzóval az a.dal.szöveg podcastsorozat új adásában.

Tovább olvasok

Kapcsolódó cikkek
...
Podcast

Szabó Magda és Tolkien, Putyin és Tarantino - ezek voltak 2022 legjobb podcastjei

Készültek idén podcastsorozatok és önálló adások is, itt pedig csokorba gyűjtöttük a legjobbakat, hogy legyen mit hallgatnod, míg jövőre újra be nem vetjük magunkat a stúdióba.

...
Podcast

Varró Dániel: Mindig akkor tudtam verset írni, amikor derűs voltam és jókedvű

Húsz év után írta meg Varró Dániel a nagy sikerű Túl a Maszat-hegyen második részét, melyet a Margó fesztiválon mutattak be. A beszélgetést most teljes egészében meghallgathatod.

...
Podcast

F. Várkonyi Zsuzsa: Az orvosi diploma nem tesz igazi gyógyítóvá

F. Várkonyi Zsuzsa Béke volt című, az Open Books gondozásában megjelent könyvét az őszi Margón mutatták be, a szerzőt Harsányi Bence kérdezte. Most az egész beszélgetést meghallgathatod.

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Elszáll az agyad: tudományos, közgazdasági és filozófiai non-fictionok 2024 tavaszán

Hogyan látja az ember képzelőerejét Csányi Vilmos? Hogyan alakul át a világ, ha a politikai és hatalmi játszmák kiterjednek a világűrre? Miért kannibál a kapitalizmus? Hogyan dolgozik az idegsebész? És mit gondol az elidőzésről napjaink sztárfilozófusa, Byung-Chul Han?

...
Zöld

Mikor hasznos az AI az irodalomban, és miért nem cseréli le soha az embert?

A japán Rie Kudan megkapta hazája legjelentősebb irodalmi díját, majd elárulta, hogy a szöveg egy kis részét a ChatGPT nevű chatbottal generálta. Az eset nyomát áttekintjük, hogyan alakult az elmúlt két évben nagy nyelvi modellek és az irodalom viszonya, hogyan látják ezt az írók, valamint hogy mikor lehet hasznos eszköz az AI az írás során.

...
Zöld

Összekapaszkodva zuhanni – Így alakíthatod a klímagyászt felszabadulássá

Jem Bendell Mélyalkalmazkodás című, nagy port kavaró tanulmánya után új könyvében azt ígéri, hogy nemcsak segít szembenézni a klíma, és így a mai társadalom elkerülhetetlen összeomlásával, hanem a szorongás és a gyász megélése után segít új, szilárdabb alapokon újraépíteni az optimizmusunkat, életkedvünket. 

A hét könyve
Kritika
Terézanyut felfalta és megemésztette Kovácsné
...
Szórakozás

A Szegény párák feminista kiáltványként értelmezi újra a Frankensteint

Jórgosz Lánthimosz tizenegy Oscarra jelölt mozija női szemszögből beszéli el Mary Shelley viktoriánus díszletek között játszódó, horrorklisékből, gótikus románcok és pikareszkregények elemeiből összeöltött felnövekedéstörténetet.

Hírek
...
Beleolvasó

Orwell világhírű utópiája női nézőpontból talán még kegyetlenebb

...
Hírek

A Watchmen színezője és a Sárkányok háza színésze is itt lesz a Budapest Comic Conon

...
Szórakozás

„Én vagyok a Marvel-Jézus” – itt a Deadpool & Rozsomák szinkronos előzetese

...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Nagy

Szabad ember volt és nagy író – Erich Kästner 125

...
Nagy

Egy hős, akit nehéz nem félreérteni – Szakáll Polett befejezése a Völgyhídhoz

...
Hírek

Alan Moore utolsó képregénye ősszel érkezik

...
Szórakozás

Hétköznapi csodák, valós látomások, határátlépések [PROGRAMAJÁNLÓ]

...
Promóció

Álarcok, meghasonulások és pörgés – az Egy kozmetikus tükre bemutatja a szépségipar mindennapjait

Természetesen olvasok
...
Zöld

Darwin bele sem olvasott a neki dedikált Marx-kötetbe

...
Zöld

Az isteneknek szánt fohászt őriz a legrégibb vaszkón nyelvű felirat

...
Zöld

Tányérunkon a változás - a konyhádban is törődhetsz a bolygóval

...
Zöld

Az apák új nemzedéke szívvel-lélekkel vesz részt a gyermeknevelésben

...
Zöld

Darwin hatalmas könyvtára már online is elérhető

...
Zöld

Bosszantani az idősebbeket? Az az emberszabású kölyköknek is nagyon megy

...
Zöld

Nézd meg az Örökölt sors horvát borítóját!

...
Zöld

„Az a labor egy nap múzeum lesz” – Karikó Katalin könyvét méltatja a Guardian

...
Zöld

Fontosabb, hogy jól aludj, mint hogy mennyit, ha a 30-40-es éveidben jársz

Gyerekirodalom
...
Gyerekirodalom

Mart kalandjai annyira megnevettetnek, mintha Janikovszky Éva írta volna őket

Az észt Anti Saar mesekönyvében egy hétéves fiú kalandjait követhetjük nyomon, miközben a rekeszizmaink sem pihennek. 

...
Gyerekirodalom

Percy Jackson gyerekbarát tempóban nyomoz Zeusz villáma után

Megnéztük az új adaptációt, ami azt vállalta, hogy sokkal hívebben bemutatja majd Percy Jackson kalandjait, az istenek és a félistenek világát.

...
Gyerekirodalom

Első világháborús harctéren rajzolt mesekönyvet kislányának egy magyar katona

A Zsuzsa Bergengóciában című kötetet sokan az egyik legszebb magyar mesekönyvnek tartják, ami egyben a magyar szecessziós könyvművészet kiemelkedő darabja is. A rajzok a gyimesi havasokon túl, a fronton születtek, a versek megírására Karinthy Frigyest kérték fel.