A Szabó Magda-titok
A sorozatban a nagy sikerű Az Austen-projektet készítő Ruff Orsolya és Szeder Kata Szabó Magda négy regényéről beszélgetett: így műsorra került az Abigél, a Régimódi történet, Az őz és Az ajtó. A záró epizódban Gilbert Edit irodalomtörténészt kérdezték az életpálya disszonanciáiról, elzárkózásról és népszerűségről, a hivatalos irodalomkritika hozzáállásáról és a kritikusokra szórt átkokról - és természetesen rákérdeztek arra is, hogy akkor mégis miben áll a Szabó Magda-titok.
A Szabó Magda-titok záró részének vendége volt Gilbert Edit irodalmár, akivel az életpálya disszonanciáiról, elzárkózásról és népszerűségről, a hivatalos irodalomkritika hozzáállásáról és a kritikusokra szórt átkokról is beszélgettünk - és természetesen rákérdeztünk arra is, hogy akkor mégis miben áll a Szabó Magda-titok.
Tovább olvasokTrianonból a magyar gyárosok profitáltak, mert nem volt román üzleti elit
Rigó Máté történésszel a Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című könyve apropóján beszélgettünk arról, miért voltak tartósak a Német Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia idején kialakult gazdasági kapcsolatok és hálózatok. Hogyan lehetett, hogy az erdélyi magyar vállalkozók egy része még profitálhatott is Trianonból? És miért volt sokkal jobb soruk, mint elzászi társaiknak?
Háború, profit, Trianon - Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című kötet azzal foglalkozik, hogyan boldogulhatott a történeti Magyarország üzleti elitjének egy része ennyire jól Erdélyben, ahol a kormányzati propaganda szintjén nemkívánatosak voltak. Rigó Máté történészt kérdeztük. Podcast.
Tovább olvasokLitkai Gergely Bookline Zöld podcastje
A Zöld rovat podcastje folytatódott Litkai Gergellyel, aki idén is meghívott szakemberekkel beszélgetett egy-egy érdekes és a korunk környezeti, gazdasági, társadalmi kihívásai miatt aktuális könyvről. Litkai vendége volt Bihaly Áron (Maja Lunde: A méhek története), Király Levente (John Hughes-Wilson ezredes: A katasztrófa küszöbén - Az atomenergia tragikus története Marie Curie től Fukusimáig), Báldi András (Anne Sverdrup-Thygeson: Az élet szövete), Ürge-Vorsatz Diána (Frank Schätzing: Mi van, ha megmentjük a világot?), Pogátsa Zoltán (Fenntartható gazdaság vagy társadalmi összeomlás).
A Bookline Zöld ehavi adásában Frank Schätzing Mi van, ha megmentjük a világot? című könyve apropóján beszélget Litkai Gergely Ürge-Vorsatz Diána asztrofizikussal, a környezettudomány doktorával.
Tovább olvasokKácsor Zsolt: Még a saját szüleimnek se beszéltem ezekről
Kácsor Zsolt regényt írt bipoláris depressziójáról Pokoljárás Bipoláriában címmel, a podcastben pedig beszélt a betegségről, a családi szembenézésről, az írás nehézségeiről is. A kötet a hét könyve volt, és a 9. lett az év végi listánkon, ahol azt írtuk róla: „A Pokoljárás Bipoláriában egy pusztító létállapot rajza, elemi erejű kitárulkozás, letaglózó olvasmány, útikalauz a létezés poklába, és egyben az írás erejének és hatalmának felmutatása, melynek segítségével az elbeszélő megpróbál szembeszállni gyötrő démonaival.”
Kácsor Zsolt regényt írt bipoláris depressziójáról Pokoljárás Bipoláriában címmel. A betegségről, a családi szembenézésről, az írás nehézségeiről is beszélt az író, aki elment a falig és mindent kiírt magából.
A vidék szovjetizálása az egész magyar társadalmat megbetegítette
Csikós Gábor, Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián történészek kötete bemutatja a kollektivizálás és az erőszakos téeszesítés folyamatát a földelkobzástól és a földosztástól a 70-es évek végéig. A podcastben Ö. Kovács József történész-levéltárossal beszélgettünk arról, hogy miért vették célba a parasztságot? Hogyan vált a téesz termelési zsákutcává és a tudatos vidéksorvasztás eszközévé? Mi történt a földdel? Mit jelentett a háztáji, és hogyan járult hozzá az önkizsigereléshez? És mik mindennek a mai napig ható fizikai és mentális következményei?
Miért vették célba a kommunisták a parasztságot? Hogyan vált a téesz termelési zsákutcává és a tudatos vidéksorvasztás eszközévé? Mi történt a földdel? Mit jelentett a háztáji, hogyan járult hozzá az önkizsigereléshez? És mik mindennek a mai napig ható fizikai és mentális következményei?
Tovább olvasokKrusovszky Dénes: A valóság is képlékeny dolog
Levelek nélkül című regényében Krusovszky hőse egy vidéki kisváros középiskolai tanára, aki nyomozásba kezd a nagy tömegben pusztuló libák miatt. Koroknai Jánosnak sok harca van, amelyek mindent meghatároznak: milyen a jövőkép egy kisvárosban, hogyan határoz meg minket a családtörténetünk, és mihez kezdhetünk a buborékvilágunkban. A kötet a hét könyve volt nálunk, év végi listánkon pedig a 8. helyre soroltuk. A podcastben Krusovszky Dénessel globális krízisról, az első regény sikereiről és tapasztalatairól, vidékről és rejtélyekről beszélgettünk.
A Levelek nélkül című regény szerzőjével, Krusovszky Dénessel globális krízisról, az első regény sikereiről és tapasztalatairól, vidékről és rejtélyekről beszélgettünk. 
Turi Tímea: Egyre nehezebb meghallani az egyén hangját a tömegben
Turi Tímea új verseskötete Egyszerre egy beszéljen címmel jelent meg, az év végi listánkon pedig a 7. helyen végzett, és ahogy írtuk róla, „nemcsak lakásokba tessékel be vagy közterekre kísér el minket, hanem az emberi bensőről készített éles röntgenképeket is a kezünkbe ad”. A podcastben irodalomról, az írás konfliktusosságáról, szövegekről, női szerepekről, láthatatlan munkáról és a megszólalás nehézségeiről beszélgettünk a szerzővel.
Megjelent Turi Tímea új verseskötete, Egyszerre egy beszéljen címmel a Prae Kiadónál. Irodalomról, az írás konfliktusosságáról, szövegekről, női szerepekről, láthatatlan munkáról és a megszólalás nehézségeiről beszélgettünk Turi Tímeával.
Tovább olvasokA Last of Us előtt már begombásodott a (horror)irodalom
A Last of Us miatt nézők tömegeit kezdték érdekelni a gombák (különösen azok, amelyek kvázi zombikat csinálnak a rovarokból). A sorozat indulása nálunk nem sokkal követte a brit biológus Merlin Sheldrake sikerkönyvének Az élet szövedékének kiadását. A podcastben Sepsi Lászlóval, a Termőtestek szerzőjével beszélgettünk gombákról, irodalomról, pszichedéliáról, hálózatokról, poszthumán metaforákról és gyerekekről.
A Last of Us nyomán könyvek segítségével beszélgettünk Sepsi Lászlóval gombákról, irodalomról, pszichedéliáról, hálózatokról, poszthumán metaforákról és gyerekekről. Podcast.
Závada Péter: A szövegekbe visszavonulás is politika
A muréna mozgása címmel jelent meg Závada Péter negyedik verseskötete, ami a hét könyve volt nálunk, és az év végi listánkra is felkerült, a 33. helyre. Azt írtuk róla: „Egy verseskötet esetében irtó fontos, hogy a nyelv létrehoz-e új világot, új tudást, és Závadáé kifordítja ezt a kaotikus, néha középkori, néha technológiai világot, hogy szembesítse az olvasót a gonoszsággal, vagy a nézőpontok átpolitizáltságával, esetleg a figyelem bonyolult rendszerével”. A podcastben szóba került egy tengeri állat, a költői szerep, a csillapíthatatlan kíváncsiság, a versolvasás, a figyelemgazdaság, a színház és a megfigyelés is.
Egy tengeri állatról is szól a beszélgetés, meg a költői szerepről, csillapíthatatlan kíváncsiságról, versolvasásról, figyelemgazdaságról, színházról és megfigyelésről Závada Péterrel, akinek megjelent A muréna mozgása című verseskötete.
Tovább olvasokAlkotótárs Vonnák Diánával és Vajna Ádámmal
A Mastercard Alkotótárs podcastjaiban Ott Anna kérdezte Vonnák Diánát és Vajna Ádámot, akik 2022-ben nyerték el a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjat. A sorozatban szóba kerültek az írói terveik, hogy mi jelentett nekik inspirációt, kedves olvasmányélményeik, és persze az is, hogy éppen hol tartanak az alkotói folyamatban.
![„Kell némi fals magabiztosság ahhoz, hogy az ember alkotni tudjon” [Alkotótárs]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/29910/fe_229_160_podcast_alkototars_ketten_facebook.png)
Vonnák Diána és Vajna Ádám 2022-ben nyerték el a Mastercard Alkotótárs Ösztöndíjat, és az elmúlt egy évben a Könyves Magazin podcast-sorozatában beszéltek a terveikről, az írásról, vagy éppen arról, hol tartanak az alkotói folyamatban. Ezúttal a nyersanyagban való tájékozódásról és a szöveg megfuttatásáról is meséltek.
Tovább olvasokRobert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme
Capa szenvedélyes fotós volt, aki a katonákkal együtt, bajtársként vett részt pokolibbnál pokolibb szituációkban. Mára védjegyévé vált a mondat: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”. Idén a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban nyílt meg a világ első állandó kiállítása az életművéből Robert Capa, a tudósító címmel – Szeder Kata és Valuska László egy podcastban mesélt élményeiről, Robert Capáról, a jelenségről és a jelentőségről.
Ki volt Robert Capa - valós személy vagy egy jól kitalált brand? A piaci logika vagy az elhivatottság alakította életét, karrierjét? Ügy volt neki a háború leleplezése vagy pénzkereseti lehetőség? Mi volt a jelentősége és miért fontos még ma is? Podcastban kibeszéltük.![Robert Capa: magyar fotósból lett a világ szeme [PODCAST]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/3/32923/fe_229_160_robert_capa_by_gerda_taro.png)
Kleinheincz Csilla: Nem akartam a mágiával elvenni az olvasótól a valóságos megoldásokat
Kleinheincz Csilla író, fordító, a Gabo kiadó szerkesztője, lassan húsz éve a hazai spekulatív irodalmi élet egyik kiemelkedő alakja. Alvilági szövedék című könyvében visszanyúlt az agrármérnöki tanulmányaihoz, és két közösség eltérő életmódját ütköztetve reflektál napjaink problémáira (itt beleolvashatsz). A podcastben beszélgettünk arról, miért nem lehet vagy nehéz olyan fantasyt megjelentetni magyarul, ami őt íróként és olvasóként megmozgatja. Szóba került az ember bántalmazó viszonya a földdel és a párkapcsolatokban, de a kommunák vonzereje és a kertek varázsa is.
Kleinheincz Csilla a hazai spekulatív irodalom egyik kiemelkedő alakja, a Gabo Kiadó szerkesztője, fordító. Új regényében visszanyúlt a tanulmányaihoz, és ember és föld kapcsolatán keresztül beszél napjaink égető kérdéseiről. Podcast.
Tovább olvasokBritney Spears könyve nemcsak a poptörténet lenyomata, hanem kulturális szimbólum is
Ősszel jelent meg Britney Spears önéletrajzi kötete, A bennem lévő nő (olvass bele itt), amiről azt írtuk, „azért is mérföldkő, mert ez az első és elképzelhető, hogy az egyetlen alkalom, amikor az énekesnő a mások által rákényszerített narratívák helyett elmondja a saját verzióját mindenről, amit fontosnak tart helyretenni.” A podcastban beszélünk arról, hogyan vált Britney Spears számára a kezdetben menekülést jelentő zenéből csapda, hogy ki, hogyan és mit tálalt eddig az énekesnő viselt dolgairól, és ehhez képest mit mesél ő a könyvében élete legszomorúbb eseményeiről. Szóba került az is, hogy miért van ennek a kötetnek a zenein túl nagyon fontos kulturális és társadalmi üzenete, nemcsak a média, hanem a csapdahelyzetek áldozatai felé is.
Britney Spears a 2000-es évek egyik legmeghatározóbb előadóművésze. Memoárja, A bennem lévő nő kapcsán végigvettük, hogy milyen, a zenén túlmutató jelentősége van a pophercegnő történetének. Podcast.
Tovább olvasokA holló egy giccsbe hajló legenda, de a kamaszkorunkat idézi
James O’Barr képregénye kultikussá vált alapmű, magyarul mégis csak 30 éves késéssel jelent meg. Juhász Viktorral, a kötet fordítójával beszélgettünk arról, hogyan építette bele O’Barr a saját gyászát és dühét a képregénybe, ami egyben az alkotói fejlődését is tükrözi. Megvizsgáltuk, milyen irodalmi, zenei, filmes hatások fedezhetőek fel rajta, és milyen képregényes közegbe érkezett. Felidéztük az 1994-es filmet, és egy kicsit tanakodtunk a további folytatásokról, például a 2024-ben érkező adaptációról is.
James O’Barr képregénye kultikussá vált alapmű, magyarul mégis csak 30 éves késéssel jelent meg. Juhász Viktorral, a kötet fordítójával beszélgettünk. Podcast.
Tovább olvasokBenedek Ágota felboncolt teste és az irodalmi striciskedés
Az Állva maszturbálok című könyvével berobbant Benedek Ágota felkerült már mindenféle listákra, de az Élet és Irodalom is írt a könyvéről. Új kiadójában, a Leányvállalatban művészeti vezetőként, „irodalmi striciként” és szerzőként is vállal feladatokat. A podcastben szóba került fogselymezés, sorozatfejlesztés, a felboncolt test, a köldöknézegetés és az elmúlt három év, ami 3 könyvet hozott.
Beszélgetés Benedek Ágotával fogselymezésről, sorozatfejlesztésről, a felboncolt testéről, a köldöknézegetésről és arról a 3 évről, ami 3 könyvet hozott. A legutolsó októberben jelenik meg Akkor inkább már most megdöglök címmel, amiben a teremtéstörténetben is megjelenik a menstruáció, a hormonok szétvernek mindent, de még űrkaják is szerepelnek benne.
Tovább olvasokFrei Tamás: Tíz év múlva visszasírjuk ezt a kis zűrzavart
Első világháborús patthelyzetről, Vlagyimir Putyin hidegháborús múltjáról és egy új világrend működéséről is beszélt nekünk Frei Tamás új akcióthrillere, a Puccs Moszkvában - Putyin végnapjai - André Calvi visszatér megjelenése előtt. Szóba került, hogyan alakították át a műfajt a filmes és tévésorozatos praktikák, de elmondta azt is, miért fontos, hogy a valóságban se történjenek máshogy az események, mint a regényében.
Első világháborús patthelyzet, várurak és vazallusok, átalakuló akcióthriller és egy új világrend születése – ezekről is beszélt Frei Tamás Puccs Moszkvában című, frissen megjelent könyve apropóján. Podcast.
Tovább olvasokA.dal.szöveg
Még 2022-ben induló projektünkben dalszerzőkkel és zenészekkel beszélgettünk, illetve dalszövegeket vizsgáltunk meg irodalmi szempontból. Az a.dal.szöveg podcastjeiben beszélgettünk Henri Gonzóval, Iamyankkal, Szabó Benedekkel és Egyedi Péterrel is.
Képekről, telefonos mappákról, karibi hagyományról, családi hatásokról és tengerről kérdeztük az énekes-dalszerzőt. Az első keresztény dal eléneklésétől az inszomnián át a Fran Palermón át a magyar dalszövegírás nehézségéig mindenről beszélgettünk Henri Gonzóval az a.dal.szöveg podcastsorozat új adásában.
