Podcast a_szabó_magda-titok szabó_magda podcast

Mihaszna kanok, mitológiai nők, mindent elsöprő érzelmek a Régimódi történetben [A Szabó Magda-titok 2.]

„Anyám gyerekkorán árnyék feküdt – élete dokumentumregényén évek óta dolgozom, remélem, meg tudom mutatni majd ifjú évei tragédiáját” – írta az Új Írásban 1975 májusában Szabó Magda. A regény végül 1977-ben jelent meg, ez volt a Régimódi történet (olvass bele); utóbbit még ugyanabban az évben színpadra állították (az interneten végignézhető egy 1981-es felvétel róla, a főbb szerepekben Sulyok Máriával, Almási Évával, Márkus Lászlóval, Schütz Ilával), majd 2006-ban Bereményi Géza rendezett belőle hatrészes tévéfilmsorozatot.

Az Ókút párjaként szokás emlegetni ezt a regényt, és mindkettőben egészen mélyre merül Szabó Magda, sőt, a Régimódi történetben még tovább is megy, és ősei, a Jablonczay, Gacsáry, Szabó család szövevényes, mitológiai haragokkal, sírig tartó szerelemmel, határfeszegetésekkel, viszonzatlan érzelmekkel, zsigerig hatoló félelmekkel teli történetét szálazza, bogozza ki. A több mint száz évet felölelő családtörténet központi alakja az író édesanyja, Jablonczay Lenke, aki „eleven szülők árvájaként” nevelkedett a rideg, racionális nagymama, Rickl Mária házában, és aki sokszor vágyott szabadnak, függetlennek lenni, de akinek művészi ambícióit végül a lánya teljesítette be.

Kevés olyan írónk van, akit ennyire determinált a közeg, ahonnan érkezett, a szülőföld, a család, a gyerekkor – A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunk legújabb adásában így természetesen ezek a témák is szóba kerültek, ahogy beszéltünk a valóság és a fikció keveredéséről, a háztartási könyvek utólagos jelentőségéről, a karakteres nőalakok megjelenítéséről, és arról a bizonyos hattyús kannáról is, amely tulajdonképpen beindította az emlékezést.

Az első adást, amelynek az Abigél volt a témája, itt találod:

Kapcsolódó cikkek

Nagy

Szabó Magda élete utolsó pillanatáig olvasott

Beleolvasó

Szabó Magda a Régimódi történetben egyetlen arcképet akart kirakni: az édesanyjáét

A Szabó Magda-titok című podcastsorozatunkban négy olvasmányon keresztül kutatjuk, mitől működnek még ma is Szabó Magda könyvei. A következő adásban a Régimódi történetet tárgyaljuk ki, amelyben az író édesanyjának, Jablonczay Lenkének állít emléket. Addig is olvass bele a könyvbe!

Nagy

“Az élet túl rövid, hogy sokáig haragudjunk benne” - 105 éve született Szabó Magda

Tudtad, hogy Szabó Magda Sophie Marceau kedvenc írója? Vagy, hogy huszonhárom évesen majdnem egy bécsi kémikus felesége lett? Születésének évfordulója alkalmából összeszedtünk 10 érdekes tényt az íróról.

Még több olvasnivaló

Nagy

Fantasztikus írókat adtak a világnak, a britek mégsem falják a könyveket

Az angolok olyan szerzőket adtak a világnak, mint William Shakespeare, Agatha Christie, Jane Austen, Charles Dickens, J. R. R. Tolkien, J.K. Rowling. Ezek alapján joggal hihetnénk, hogy az angolok a világ legnagyobb könyvfogyasztói, de tényleg így van?

Nagy

Gurubi Ágnes: Szauna nap

Gurubi Ágnes a Szív utca című kötetével 2021-ben a top3-ban végzett a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjért folyó versenyben. Volt értelme megőrülni című tárcasorozata mostantól egy évig olvasható a Könyves Magazinon. Ez az első rész.

Panodyssey

Závada Péter: Az új formákról

"A színház az elmúlt kétezerötszáz év során jelentős fejlődésen ment keresztül, és ma már olyan technológiák állnak rendelkezésünkre, melyek még huszonöt évvel ezelőtt sem léteztek. Mégis ahhoz, hogy számomra egy színházi előadás igazán inspiráló legyen, valami újat, eredetit és felforgatót kell mondania néző és színész relációjáról, olyasvalamit, ami mindent más perspektívába helyez." Závada Péter esszésorozata negyedik részében az új színházi formákról értekezik.

Nagy

Nádas és Hajnóczy is magukról, vagyis a világról írnak

Azonosíthatjuk Nádas Pétert a Párhuzamos történetek főszereplőjével? Hajnóczy Péter magáról mintázta volna A halál kilovagolt Perzsiából alkoholista főhősét? Ezeket a kérdéseket boncolgatja a PIM kiállítása, amelyen Barnás Ferenc mondott beszédet.

Kritika

Bevezetés a városi magány mesterségébe

Jhumpa Lahiri Amerre járok című kötete pillanatképeket villant fel a városi magány mindennapjairól: a folyamatosan pergő mentális film egy névtelen nagyváros kulisszái között játszódik, hőse és mesélője pedig egy negyvenes nő, egy klasszikus megfigyelő, aki állandó önreflexióban él – sőt, nemcsak egyszerűen létezik, hanem folyamatos mozgásban van, jön, megy, bolyong.

Nagy

Húsz éve csak a kedvenc könyveiket akarták kiadni, majd az Agave minta és mérce lett

Húszéves idén az Agave kiadó, most vezetőjével, Velkei Zoltánnal beszélgettünk a kezdetekről, trenddiktáló borítókról és trendkövető élfestésről, kudarcokról és dacról, Veres Attila sikeréről és Zsoldos-díjakról, valamint az új Magnóliáról. Interjú.

Nagy

Tar Sándor a térképről leszorult helyek és emberek írója

Tar Sándorról írt monográfiát Deczki Sarolta, akit az elesettek, a kiszolgáltatottak, a periféria írójaként is emlegetett szerző életéről és műveinek erőteljes hatásáról is kérdeztünk.