A hétvégén befejeződött a Last of Us első évada, amiben az azonos című videójáték alapján egy gombafertőzés okozza a civilizációs összeomlást. A történet szerint a bostoni karanténzónában élő, csempész Joelt bízzák meg azzal, hogy vigye el a kamasz Ellie-t egy ellenálló csoporthoz, a lány ugyanis immunis, a csoport pedig kifejlesztheti az ellenszert. Kettejük útja a disztópikus Amerikán keresztül nézők millióit szögezte a székbe, a gombás horror pedig új lendülettel hálózza be a popkultúrát.
Podcastunkban Sepsi Lászlóval a 8. epizód után ültünk össze a stúdióban, hogy felfejtsük a gombák terjedését és megjelenési formáit az irodalomban (nem elfeledkezve egy-egy fontosabb filmes felbukkanásukról sem). A beszélgetésben a sorozat mellett három könyv volt a sorvezetőnk, ezek Mike Carey Kiéhezettek (2016) és Sepsi László Termőtestek (2021) című regényei (utóbbiról itt írtunk, itt pedig beleolvashatsz), valamint a gombakutató Merlin Sheldrake Az élet szövedéke (2022) című ismeretterjesztő munkája (itt beleolvashatsz). És persze a David Attenborough-narrálta, zseniális részlet a BBC-s Bolygónk, a Föld-sorozatból, ami megismertette a nagyközönséggel a Cordyceps gombát és több fikciós mű (köztük a fenti regények és a Last of Us-játék) egyik fontos ihletője is lett.
És amiről például szó esett:
- Mi köze van a gombáknak a tündérekhez és a boszorkányokhoz Európában?
- Miben cáfolta meg azóta a tudomány a fenti legendás hangyás videót? És melyik az a tévedés, ami makacsul beenni látszik magát a popkulturális tudatba?
- Hogyan kapcsolja össze a gomba a pszichedelikus víziókat az autonóm akarat elvesztésének rémképével?
- Miért torzítja el a testet, és miért kiváló metafora a rendszertani besorolási nehézségeket okozó gomba a poszthumán világ ábrázolásában?
- És mi a gyerekek szerepe a gombás horrorokban?