Szabó Magda a huszadik századi magyar irodalom meghatározó alkotója, nevéhez számos emlékezetes regény, mese és színdarab kötődik, és jelentős esszéíró munkássága is. Az Ókút, a Régimódi történet vagy épp a Pilátus írójáról könnyen az a benyomása vagy inkább illúziója támadhat az olvasónak, hogy jól ismeri - hiszen a könyveiben számos alakban felbukkannak családtagjai, életének meghatározó szereplői, felsejlenek gyerek- és fiatalkorának helyszínei. „Az írói világépítkezés alapkonceptusa – miszerint szétírja, regényesíti, tucatnyi alakváltozatban elénk tárja családfáját, felmenőinek történetét és saját gyermekkorát – sokrétű autofikciós szövegvilágot hoz létre” - írja a DIA-n megjelent életrajzában Gilbert Edit irodalomtörténész is, aki A Szabó Magda-titok záró részének vendége volt.
A Pécsi Tudoményegyetem docensével az életpálya disszonanciáiról, elzárkózásról és népszerűségről, a hivatalos irodalomkritika hozzáállásáról és a kritikusokra szórt átkokról is beszélgettünk - és természetesen rákérdeztünk arra is, hogy akkor mégis miben áll a Szabó Magda-titok.
Az elmúlt hónapokban négy ismert és meghatározó regénnyel eredtünk a Szabó Magda-titok nyomába. Ezeket itt tudjátok visszahallgatni:
ABIGÉL:
RÉGIMÓDI TÖRTÉNET:
AZ ŐZ:
AZ AJTÓ:
