A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sűrű és nyomasztó világba vezet Sepsi László legújabb regénye (itt beleolvashatsz), amiben a horror, a weird és a gengszterregény elemei izgalmas szimbiózisba fonódva mesélnek egy rothadásnak induló városról. A Termőtestekben a drogpiacért vívott harc leszámolásai közepette felmutat egy olyan valóságot, aminek semmi köze az antropocentrikus elképzeléseinkhez a világról, az ellenfelekről vagy a szabad akaratról. Ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2021. november 15. |
Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 621 oldal
-

“Három és fél perccel tűzhalála előtt Toppancs boldog kutyavigyorral vizelte le az Ergot-ház kerítésének gránitkő alapzatát. Az aranysárga húgysugár megtört a kora esti széltől kihűlt kvarckristályokon, komótosan lecsordogált a járda repedéseibe, onnét tovább az útpadka felé, majd felszívódott a csatorna ázott cigarettacsikkekkel pettyezett félhomályában” - kezdődik Sepsi László új regénye, amelynek első oldalain egy titokzatos robbanásban elpusztul a Höksringet alapító és irányító dinasztia. Uralmuk a városban fellelhető, hallucinogén gombára épített bizniszből táplálkozott, és miután ők kikerültek a képből, az életben maradt befolyásos családok és szabadúszó alvilági figurák egymás torkának esnek. Ezzel a küzdelemmel pedig amik igazán jól járnak, azok Höksring gombái.

A Termőtestek Sepsi negyedik regénye: az ifjúkori zsengét (Holt istenek kora) követően a laza és jó humorú urban fantasy Pinkyvel került fel sokak számára a hazai spekulatív irodalmi térképre (kritikánk itt), majd a fausti hangulatú Ördögcsapás jelent meg (amivel az év ifjúsági könyv írója lett a HUBBY-nál). Ezek mellett novelláit olvashattuk a Gabo science-fiction és fantasy antológiáiban, a Rossz beszéddel el is nyerte a 2020-as Zsoldos Péter-díjat novella kategóriában - ennek átadója a pandémia miatt az idei őszi Margón volt.

A Termőtestek igazi szkanderrel indít az író és köztem. A tét, hogy ki bírja jobban: ő az érzékszerveinket és zsigereinket facsaró, barokkosan dús hasonlatok halmozását vagy én, hogy hányféle képben bírom befogadni, hogy

Sepsi világában mennyire visszataszító a testben való létezés.

Mindezt persze oldja valamelyest a humor, de az is velejéig fekete. Ez az egymásnak feszülés olvasóként lehet rém szórakoztató és fárasztó is, de ahogy haladunk előre, úgy tűnik el a regény egyre nyomasztóbb miliőjében.

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek
Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele Sepsi László új regényébe!

Tovább olvasok

Mert Sepsi városa sokszorosan nyomasztó. A Taxisofőr vagy a régi film noirok szereplői jutnak eszembe, amint az éjszakai fényreklámok közt elhajtva a városukat pöcegödörhöz hasonlítják, ahonnan ki kéne mosni a szennyet. Ennek egyik oldala, hogy a Termőtestek az alvilágba vezet: drogosok, prostik, maffiózók, pénzbehajtók, bérgyilkosok, dílerek, korrupt rendőrök és még korruptabb politikusok között járunk. Ráadásul ebben a közegben az emberi kapcsolatok is romlottak vagy legalábbis sérültek. A kiábrándult és kíméletlen viszonyok közt az érdek nélküli segítség ritka, és könnyen megbosszulja magát.

Nincs is igazán főszereplőnk, illetve mire kibontakozik, már késő mindenki más számára. A történetbe a különböző szemszögeken keresztül lépünk be, és ugyan a figurák zöme visszatérő, az eseményeket formáló súlyuk teljesen változó. Mondhatnánk, hogy ha belépsz Höksringbe, hagyd magad mögött minden előfeltevésed, ezekkel a szereplőkkel ugyanis ritkán történik az, amire számítanál. Mit tesz például a robbanást túlélő egyetlen családtag az Ergot-klánból? Mit lép a kis díler és a csaja, miután felkeresi őket a pszichopata pénzbehajtó? Meddig képes lépést tartani az eseményekkel a megerőszakolt bolti eladólány? És mi lesz a szerepe a gombafüggő aranyifjúnak? Ha láttál/olvastál elég gengsztersztorit, ezekre a kérdésekre lehet valamilyen, leginkább klisékből kiinduló válaszod - amit rögtön ki is dobhatsz, amikor elkezded olvasni a könyvet. Mindezzel viszont a Termőtestek még mindig nem lenne több egy a sablonokat ügyesen mozgató gengszterregénynél. A plusz, ami érdekessé és hátborzongatóvá teszi, a gomba. 

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében
Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban (ami a hét könyve volt nálunk) és Sepsi László Termőtestek (amibe itt beleolvashatsz) című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

Sepsi a margós könyvbemutatón mesélte el, hogy a Pinky után akart írni egy okkult gengszterregényt, amiben a várost irányító családok alkut kötnek egy démoni jelenléttel, de hogy az pontosan mi lesz és hogyan, még nem tudta. Abban bízva, hogy majd kialakul, elkezdte írni a könyvet, amiben az egyik jelenetben egy szereplő drogot porcióz. Sepsinek sem a fű, sem a kokain, sem a többi lehetőség nem tetszett, aztán egyszer csak eszébe jutott a gomba. Akkor egy évre félretette a kéziratot, hogy beleolvassa magát a gombák világába.

És a gombák behálózzák az egész könyvet. A város pincéiből felkúsznak a könyvtárakba és felemésztik a lapokat, megfelelő trágya nekik a holt hús épp úgy, mint az élő. A spóráik elúsznak a szemgolyóban, a spermában, és cselekményteremtőként bukkannak fel egy-egy fordulatban - a fonalaikkal pedig átszövik a regény nyelvezetét is a különféle szóképekben. 

A gomba idegensége, élettani besorolhatatlansága (hogy se nem állat, se nem növény, hanem valami más), hogy még az sem egyértelmű, gombákról beszélünk-e, többes számban, vagy egyetlen hatalmas, a lényegét tekintve hálózatban létező élőlényről - szóval mindezek kiszakítanak az emberközpontú szemszögből. 

Sepsi gondosan figyelt arra, hogy a gombát megfossza minden ösztönösen hozzá társított antropomorf vonástól, és ez sikerül is neki.

És miközben a gomba ennyire meghatározó erő Höksringben és a regényben is, a fajok közötti kommunikáció lehetetlensége fojtogató. Szimbiotikus egymásra utaltságuk, amiben az ember segít szaporodni a gombának, a gomba pedig segít elviselni a létezés gyötrelmét, puszta illúziónak bizonyul. (Apropó, a Pinky után ez Sepsi második könyve, amiben a tudatmódosító szer, a drog ennyire fontos szerepet tölt be.) A címben szereplő termőtest pedig egyre többféle módon értemezhető, hogy mire, kire is vonatkozik tulajdonképpen. 

A szereplők feszültsége fokozatosan még úgy is átragad ránk, hogy egyikükkel sem lehet igazán azonosulni vagy megszeretni őket, sokan is vannak, ráadásul a legtöbben szkeccsek, típusok maradnak. És bár ez a szorongás, az ember kiszolgáltatottsága a változó környezeti-természeti feltételeknek meghívná a címkét, Sepsi regénye nem klímafikció - bár egyértelműen olvasható olyan aktuális és rokon kérdések mentén, mint az antropocentrikusság elvesztése. Szerencsére a Termőtestek teljesen mentes mindenféle didaktikusságtól, direkt áthallástól egy olyan helyzet leírásában, amikor az ember azzal szembesül, hogy nem az ő érdekei a dominánsak, hogy az ő nézőpontjából értelmezhetetlen és irányíthatatlan a világ. Ami számára a horror maga.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban és Sepsi László Termőtestek című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

...
Nagy

[A gyilkos ház] Sepsi László: Szkolopendra

...
Kritika

A pink valóság is felfalja gyermekeit

Hírek
...
Hírek

Margó: Idén is keressük a legjobb első prózakötetest!

...
Hírek

Matthew McConaughey: A texasi iskolai lövöldözés egy járvány része, amit meg lehetne fékezni

...
Nagy

Versterápia: „egy dörrenésre széttágulni sebbé”

...
Hírek

Aki életünkben az oxigént jelenti, pont ő nincs többé - Itt az Erőss Zsoltról szóló film első teasere

...
Hírek

Borúlátó beszéddel köszönte meg Krasznahorkai a Libri-díjat

...
Hírek

Tompa Andrea Omertája rangos német díjra esélyes

...
Szórakozás

Russell Crowe Zeuszával is összeakad Thor az új előzetesben

...
Hírek

Sally Rooney az egyetlen író idén a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listáján

...
Hírek

George R. R. Martin versenyezne A Gyűrűk Ura-előzménytörténettel

...
Alkotótárs

Hegyi Ede: Szerencsés, ha az alkotás a közlés visszatarthatatlan kényszeréből fakad

...
Hírek

Elégethetetlen kiadás készült A Szolgálólány meséjéből

...
Alkotótárs

Kiválasztották a Mastercard® Alkotótárs ösztöndíj 10 döntősét

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Burjánzó csalánként gyűrűzik be a felnőtt életbe a gyerekkori abúzus emléke

A gyerekkori szexuális abúzusról és annak későbbi hatásairól szól Borda Réka első regénye, amelynek elbeszélője kisgyerekként válik nagybátyja áldozatává, de már fiatal felnőtt, mire előtörnek belőle az emlékek, és megkezdődik számára a feldolgozás folyamata. Az Égig érő csalán a hét könyve.

...
Gyerekirodalom

Szabó Tibor Benjámin: Megváltozott a világ és erőszakosabbak lettek a történeteink

Nyolc évvel az első EPIC megjelenése után Szabó Tibor Benjámin megírta a folytatást, amelynek rögtön a legelején elrabolnak valakit. A barátok versenyt futnak az idővel, miközben egy titokzatos szekta nyomait kutatják. Szabó Tibor Benjáminnal kötetek közti műfajváltásról, ökológiai zsákutcáról, irodalmi tetoválásokról és a hazai gengszterrap hatásáról is beszélgettünk.

...
Nagy

Katonatisztnek szánták, humanista író lett belőle - Ottlik Géza 110

Száztíz éve, 1912. május 9-én született Budapesten Ottlik Géza Kossuth- és József Attila-díjas író, műfordító, az Iskola a határon alkotója, többszörös magyar bridzsbajnok.

Olvass!
...
Könyvtavasz

Vajon kit illet meg a megtalált kincs?

Nógrádi Gábor gyerekszereplői kincskeresési lázban égnek, és hamarosan felkerekednek, hogy személyesen járjanak utána, vajon tényleg van-e alattuk kincs. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Mán-Várhegyi novellájában nyomtalanul eltűnik egy férj a Miss Pula fedélzetéről

...
Könyvtavasz

A macskák profik abban, hogy aggódás helyett inkább a valóságos dolgokkal foglalkozzanak

Sólyom Anna hőse egy különleges helyen próbál szerencsét, de a káosznak tűnő szituáció idővel meghatározó élménnyé alakul át. Olvass bele a Macskabárba!

...

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

...

Bereményinek egy páternoszterezés után elment a kedve a hivatalos írói szereptől

...

Palya Bea: Egygyökerű a beszéd és a zene. Minden hangadás kapcsolódás

...

A háború új jelentésréteggel ruházta fel Ruff Orsolya gyerekregényét

...
Podcast

Jászberényi Sándor tíz évnyi háborúja

A podcastban beszélgettünk arról, hogyan találkozott először a háborúval, milyen idegennek lenni más kultúrákban, van-e olyan téma, amit nem tud lefényképezni és arról, hogyan lehet az embertelenséget feldolgozni. 

Szerzőink

...
Sándor Anna

Semmelweis 50 éve egy norvég drámában szagolta ki a kérlelhetetlen igazságot

...
Valuska László

Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult

...
Bányász Attila

A Love, Death & Robots továbbra is kíméletlen őszinteséggel szembesít az emberségünkkel

A hét könyve
Kritika
Az új Nádas erőszakos és szórakoztató, teljesen felszabadult
...
Podcast

Hogyan árjásították a nácik a zsidók könyveit? [Ms. Columbo Olvas]

Karina Urbach a náci bűntettek történetének egy újabb rétegét tárta fel, amikor megírta nagymamája, Alice Urbach szakácskönyvének fordulatos történetét. Az Alice könyve egy szerteágazó családtörténet, amelyből kiderül, hogyan zajlott a 30-as, 40-es években a szakkönyvek „árjásítása”. Podcast.