A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sűrű és nyomasztó világba vezet Sepsi László legújabb regénye (itt beleolvashatsz), amiben a horror, a weird és a gengszterregény elemei izgalmas szimbiózisba fonódva mesélnek egy rothadásnak induló városról. A Termőtestekben a drogpiacért vívott harc leszámolásai közepette felmutat egy olyan valóságot, aminek semmi köze az antropocentrikus elképzeléseinkhez a világról, az ellenfelekről vagy a szabad akaratról. Ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2021. november 15. |
Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 621 oldal
-

“Három és fél perccel tűzhalála előtt Toppancs boldog kutyavigyorral vizelte le az Ergot-ház kerítésének gránitkő alapzatát. Az aranysárga húgysugár megtört a kora esti széltől kihűlt kvarckristályokon, komótosan lecsordogált a járda repedéseibe, onnét tovább az útpadka felé, majd felszívódott a csatorna ázott cigarettacsikkekkel pettyezett félhomályában” - kezdődik Sepsi László új regénye, amelynek első oldalain egy titokzatos robbanásban elpusztul a Höksringet alapító és irányító dinasztia. Uralmuk a városban fellelhető, hallucinogén gombára épített bizniszből táplálkozott, és miután ők kikerültek a képből, az életben maradt befolyásos családok és szabadúszó alvilági figurák egymás torkának esnek. Ezzel a küzdelemmel pedig amik igazán jól járnak, azok Höksring gombái.

A Termőtestek Sepsi negyedik regénye: az ifjúkori zsengét (Holt istenek kora) követően a laza és jó humorú urban fantasy Pinkyvel került fel sokak számára a hazai spekulatív irodalmi térképre (kritikánk itt), majd a fausti hangulatú Ördögcsapás jelent meg (amivel az év ifjúsági könyv írója lett a HUBBY-nál). Ezek mellett novelláit olvashattuk a Gabo science-fiction és fantasy antológiáiban, a Rossz beszéddel el is nyerte a 2020-as Zsoldos Péter-díjat novella kategóriában - ennek átadója a pandémia miatt az idei őszi Margón volt.

A Termőtestek igazi szkanderrel indít az író és köztem. A tét, hogy ki bírja jobban: ő az érzékszerveinket és zsigereinket facsaró, barokkosan dús hasonlatok halmozását vagy én, hogy hányféle képben bírom befogadni, hogy

Sepsi világában mennyire visszataszító a testben való létezés.

Mindezt persze oldja valamelyest a humor, de az is velejéig fekete. Ez az egymásnak feszülés olvasóként lehet rém szórakoztató és fárasztó is, de ahogy haladunk előre, úgy tűnik el a regény egyre nyomasztóbb miliőjében.

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek
Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

Tovább olvasok

Mert Sepsi városa sokszorosan nyomasztó. A Taxisofőr vagy a régi film noirok szereplői jutnak eszembe, amint az éjszakai fényreklámok közt elhajtva a városukat pöcegödörhöz hasonlítják, ahonnan ki kéne mosni a szennyet. Ennek egyik oldala, hogy a Termőtestek az alvilágba vezet: drogosok, prostik, maffiózók, pénzbehajtók, bérgyilkosok, dílerek, korrupt rendőrök és még korruptabb politikusok között járunk. Ráadásul ebben a közegben az emberi kapcsolatok is romlottak vagy legalábbis sérültek. A kiábrándult és kíméletlen viszonyok közt az érdek nélküli segítség ritka, és könnyen megbosszulja magát.

Nincs is igazán főszereplőnk, illetve mire kibontakozik, már késő mindenki más számára. A történetbe a különböző szemszögeken keresztül lépünk be, és ugyan a figurák zöme visszatérő, az eseményeket formáló súlyuk teljesen változó. Mondhatnánk, hogy ha belépsz Höksringbe, hagyd magad mögött minden előfeltevésed, ezekkel a szereplőkkel ugyanis ritkán történik az, amire számítanál. Mit tesz például a robbanást túlélő egyetlen családtag az Ergot-klánból? Mit lép a kis díler és a csaja, miután felkeresi őket a pszichopata pénzbehajtó? Meddig képes lépést tartani az eseményekkel a megerőszakolt bolti eladólány? És mi lesz a szerepe a gombafüggő aranyifjúnak? Ha láttál/olvastál elég gengsztersztorit, ezekre a kérdésekre lehet valamilyen, leginkább klisékből kiinduló válaszod - amit rögtön ki is dobhatsz, amikor elkezded olvasni a könyvet. Mindezzel viszont a Termőtestek még mindig nem lenne több egy a sablonokat ügyesen mozgató gengszterregénynél. A plusz, ami érdekessé és hátborzongatóvá teszi, a gomba. 

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében
Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban és Sepsi László Termőtestek című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

Tovább olvasok

Sepsi a margós könyvbemutatón mesélte el, hogy a Pinky után akart írni egy okkult gengszterregényt, amiben a várost irányító családok alkut kötnek egy démoni jelenléttel, de hogy az pontosan mi lesz és hogyan, még nem tudta. Abban bízva, hogy majd kialakul, elkezdte írni a könyvet, amiben az egyik jelenetben egy szereplő drogot porcióz. Sepsinek sem a fű, sem a kokain, sem a többi lehetőség nem tetszett, aztán egyszer csak eszébe jutott a gomba. Akkor egy évre félretette a kéziratot, hogy beleolvassa magát a gombák világába.

És a gombák behálózzák az egész könyvet. A város pincéiből felkúsznak a könyvtárakba és felemésztik a lapokat, megfelelő trágya nekik a holt hús épp úgy, mint az élő. A spóráik elúsznak a szemgolyóban, a spermában, és cselekményteremtőként bukkannak fel egy-egy fordulatban - a fonalaikkal pedig átszövik a regény nyelvezetét is a különféle szóképekben. 

A gomba idegensége, élettani besorolhatatlansága (hogy se nem állat, se nem növény, hanem valami más), hogy még az sem egyértelmű, gombákról beszélünk-e, többes számban, vagy egyetlen hatalmas, a lényegét tekintve hálózatban létező élőlényről - szóval mindezek kiszakítanak az emberközpontú szemszögből. 

Sepsi gondosan figyelt arra, hogy a gombát megfossza minden ösztönösen hozzá társított antropomorf vonástól, és ez sikerül is neki.

És miközben a gomba ennyire meghatározó erő Höksringben és a regényben is, a fajok közötti kommunikáció lehetetlensége fojtogató. Szimbiotikus egymásra utaltságuk, amiben az ember segít szaporodni a gombának, a gomba pedig segít elviselni a létezés gyötrelmét, puszta illúziónak bizonyul. (Apropó, a Pinky után ez Sepsi második könyve, amiben a tudatmódosító szer, a drog ennyire fontos szerepet tölt be.) A címben szereplő termőtest pedig egyre többféle módon értemezhető, hogy mire, kire is vonatkozik tulajdonképpen. 

A szereplők feszültsége fokozatosan még úgy is átragad ránk, hogy egyikükkel sem lehet igazán azonosulni vagy megszeretni őket, sokan is vannak, ráadásul a legtöbben szkeccsek, típusok maradnak. És bár ez a szorongás, az ember kiszolgáltatottsága a változó környezeti-természeti feltételeknek meghívná a címkét, Sepsi regénye nem klímafikció - bár egyértelműen olvasható olyan aktuális és rokon kérdések mentén, mint az antropocentrikusság elvesztése. Szerencsére a Termőtestek teljesen mentes mindenféle didaktikusságtól, direkt áthallástól egy olyan helyzet leírásában, amikor az ember azzal szembesül, hogy nem az ő érdekei a dominánsak, hogy az ő nézőpontjából értelmezhetetlen és irányíthatatlan a világ. Ami számára a horror maga.

Hírlevél feliratkozás

Olvass minket e-mailben is!

  • Könyves hetilap a postaládádban
  • Kézzel válogatott tartalmak
  • A legérdekesebb, legfontosabb könyves anyagok egy helyen
  • Nem spammelünk, heti 1-2 levelet küldünk.

Könyves Magazin Hírlevél

Kapcsolódó cikkek
...

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban és Sepsi László Termőtestek című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

...

[A gyilkos ház] Sepsi László: Szkolopendra

...

A pink valóság is felfalja gyermekeit

Hírek
...

„Véres” képek érkeztek a Colleen Hoover romantikus thrilleréből készült film forgatásáról

...

Elégedetlenek voltak egy Van Gogh-festménnyel, a tyúkólban kötött ki

...

Most videón láthatjuk, ahogy 60 éve felrobbant a Nemzeti Színház

...

Donatella Versace 27 év után visszavonul – 3 könyv a családról és a divatról

...

Az AI emberek közt te megtalálod a valódi embert? Jön az új Black Mirror évad + 3 sci-fi könyv

...

A Barbie rendezője James Bonddal és Charlie XCX-szel készíthet Narniát

Kiemeltek
...

„A nők csak a férfiak szemén keresztül látják magukat”

Fancsali Kinga debütáló kötete nemcsak megmutatja, hogy milyen elnyomó világban élünk, hanem költészetté is formálja. 

...

Miért várunk el többet a queer irodalomtól, mint bármi mástól? - A heterók istenéhez kötet fogadtatásáról

A heterók istene az irodalmi és a közéleti sajtóban is kiemelt figyelmet kapott. Kupihár Rebekával átbeszéltük, mi történt a verseskötetével.  

...

Knausgård volt feleségét elektrosokk-terápiával kezelték – új könyvében őszintén beszél az átélt borzalmakról

Linda Boström Knausgård húsbavágó regénye a bipoláris depresszió legsötétebb bugyraiba ránt magával.

Olvass!
...

Szendrey Júlia házasságát csak időutazók tudják megmenteni? – Olvass bele a Szerelmem, Petőfi Zoltán című kötetbe!

Számodra a zabkásafőzés vagy a versírás lenne nagyobb kihívás?

...

Knausgård volt feleségét elektrosokk-terápiával kezelték – új könyvében őszintén beszél az átélt borzalmakról

Linda Boström Knausgård húsbavágó regénye a bipoláris depresszió legsötétebb bugyraiba ránt magával.

...

A ruha teszi az embert, azon kívül semmink sincs - Olvass bele Maya Binyam politikai regényébe!

Maya Binyam első regénye a politikai értekezés és szépirodalom között lavírozik, hogy megmutassa, bárki elveszítheti a múltját, ha a politika úgy akarja.

...

Növények, amelyekről nem is hinnéd, hogy ehetőek – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

...

A spiritualitás fogja megoldani az ökológiai válságot? – Zöld könyv podcast Litkai Gergellyel

...

Puskás Panni: Az első novellámat remegve küldtem el az Élet és Irodalomnak

Mickey 17: Robert Pattinsontól mindenki azt kérdezi, milyen érzés meghalni

Mickey 17: Robert Pattinsontól mindenki azt kérdezi, milyen érzés meghalni

Mickey abból él, hogy újra és újra meghal egy idegen bolygón, de még ez is jobb sors annál, mint ami a Földön vár rá. Megnéztük az Élősködők dél-koreai sztárrendezőjének új filmjét.

Szerzőink

Borbély Zsuzsa
Borbély Zsuzsa

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia felforgatók voltak: nem a rangot és a vagyont választották, hanem a szívüket követték

Szabolcsi Alexander
Szabolcsi Alexander

„A nők csak a férfiak szemén keresztül látják magukat”

A hét könyve
Kritika
Nem csak te érzed magad üresnek, ez a globális tapasztalat
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia felforgatók voltak: nem a rangot és a vagyont választották, hanem a szívüket követték

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia felforgatók voltak: nem a rangot és a vagyont választották, hanem a szívüket követték

Gyimesi Emesével beszélgettünk Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című könyvéről.