A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sűrű és nyomasztó világba vezet Sepsi László legújabb regénye (itt beleolvashatsz), amiben a horror, a weird és a gengszterregény elemei izgalmas szimbiózisba fonódva mesélnek egy rothadásnak induló városról. A Termőtestekben a drogpiacért vívott harc leszámolásai közepette felmutat egy olyan valóságot, aminek semmi köze az antropocentrikus elképzeléseinkhez a világról, az ellenfelekről vagy a szabad akaratról. Ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2021. november 15. |
Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 621 oldal
-

“Három és fél perccel tűzhalála előtt Toppancs boldog kutyavigyorral vizelte le az Ergot-ház kerítésének gránitkő alapzatát. Az aranysárga húgysugár megtört a kora esti széltől kihűlt kvarckristályokon, komótosan lecsordogált a járda repedéseibe, onnét tovább az útpadka felé, majd felszívódott a csatorna ázott cigarettacsikkekkel pettyezett félhomályában” - kezdődik Sepsi László új regénye, amelynek első oldalain egy titokzatos robbanásban elpusztul a Höksringet alapító és irányító dinasztia. Uralmuk a városban fellelhető, hallucinogén gombára épített bizniszből táplálkozott, és miután ők kikerültek a képből, az életben maradt befolyásos családok és szabadúszó alvilági figurák egymás torkának esnek. Ezzel a küzdelemmel pedig amik igazán jól járnak, azok Höksring gombái.

A Termőtestek Sepsi negyedik regénye: az ifjúkori zsengét (Holt istenek kora) követően a laza és jó humorú urban fantasy Pinkyvel került fel sokak számára a hazai spekulatív irodalmi térképre (kritikánk itt), majd a fausti hangulatú Ördögcsapás jelent meg (amivel az év ifjúsági könyv írója lett a HUBBY-nál). Ezek mellett novelláit olvashattuk a Gabo science-fiction és fantasy antológiáiban, a Rossz beszéddel el is nyerte a 2020-as Zsoldos Péter-díjat novella kategóriában - ennek átadója a pandémia miatt az idei őszi Margón volt.

A Termőtestek igazi szkanderrel indít az író és köztem. A tét, hogy ki bírja jobban: ő az érzékszerveinket és zsigereinket facsaró, barokkosan dús hasonlatok halmozását vagy én, hogy hányféle képben bírom befogadni, hogy

Sepsi világában mennyire visszataszító a testben való létezés.

Mindezt persze oldja valamelyest a humor, de az is velejéig fekete. Ez az egymásnak feszülés olvasóként lehet rém szórakoztató és fárasztó is, de ahogy haladunk előre, úgy tűnik el a regény egyre nyomasztóbb miliőjében.

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek
Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Sepsi László új regényében Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele!

Tovább olvasok

Mert Sepsi városa sokszorosan nyomasztó. A Taxisofőr vagy a régi film noirok szereplői jutnak eszembe, amint az éjszakai fényreklámok közt elhajtva a városukat pöcegödörhöz hasonlítják, ahonnan ki kéne mosni a szennyet. Ennek egyik oldala, hogy a Termőtestek az alvilágba vezet: drogosok, prostik, maffiózók, pénzbehajtók, bérgyilkosok, dílerek, korrupt rendőrök és még korruptabb politikusok között járunk. Ráadásul ebben a közegben az emberi kapcsolatok is romlottak vagy legalábbis sérültek. A kiábrándult és kíméletlen viszonyok közt az érdek nélküli segítség ritka, és könnyen megbosszulja magát.

Nincs is igazán főszereplőnk, illetve mire kibontakozik, már késő mindenki más számára. A történetbe a különböző szemszögeken keresztül lépünk be, és ugyan a figurák zöme visszatérő, az eseményeket formáló súlyuk teljesen változó. Mondhatnánk, hogy ha belépsz Höksringbe, hagyd magad mögött minden előfeltevésed, ezekkel a szereplőkkel ugyanis ritkán történik az, amire számítanál. Mit tesz például a robbanást túlélő egyetlen családtag az Ergot-klánból? Mit lép a kis díler és a csaja, miután felkeresi őket a pszichopata pénzbehajtó? Meddig képes lépést tartani az eseményekkel a megerőszakolt bolti eladólány? És mi lesz a szerepe a gombafüggő aranyifjúnak? Ha láttál/olvastál elég gengsztersztorit, ezekre a kérdésekre lehet valamilyen, leginkább klisékből kiinduló válaszod - amit rögtön ki is dobhatsz, amikor elkezded olvasni a könyvet. Mindezzel viszont a Termőtestek még mindig nem lenne több egy a sablonokat ügyesen mozgató gengszterregénynél. A plusz, ami érdekessé és hátborzongatóvá teszi, a gomba. 

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében
Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban és Sepsi László Termőtestek című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

Tovább olvasok

Sepsi a margós könyvbemutatón mesélte el, hogy a Pinky után akart írni egy okkult gengszterregényt, amiben a várost irányító családok alkut kötnek egy démoni jelenléttel, de hogy az pontosan mi lesz és hogyan, még nem tudta. Abban bízva, hogy majd kialakul, elkezdte írni a könyvet, amiben az egyik jelenetben egy szereplő drogot porcióz. Sepsinek sem a fű, sem a kokain, sem a többi lehetőség nem tetszett, aztán egyszer csak eszébe jutott a gomba. Akkor egy évre félretette a kéziratot, hogy beleolvassa magát a gombák világába.

És a gombák behálózzák az egész könyvet. A város pincéiből felkúsznak a könyvtárakba és felemésztik a lapokat, megfelelő trágya nekik a holt hús épp úgy, mint az élő. A spóráik elúsznak a szemgolyóban, a spermában, és cselekményteremtőként bukkannak fel egy-egy fordulatban - a fonalaikkal pedig átszövik a regény nyelvezetét is a különféle szóképekben. 

A gomba idegensége, élettani besorolhatatlansága (hogy se nem állat, se nem növény, hanem valami más), hogy még az sem egyértelmű, gombákról beszélünk-e, többes számban, vagy egyetlen hatalmas, a lényegét tekintve hálózatban létező élőlényről - szóval mindezek kiszakítanak az emberközpontú szemszögből. 

Sepsi gondosan figyelt arra, hogy a gombát megfossza minden ösztönösen hozzá társított antropomorf vonástól, és ez sikerül is neki.

És miközben a gomba ennyire meghatározó erő Höksringben és a regényben is, a fajok közötti kommunikáció lehetetlensége fojtogató. Szimbiotikus egymásra utaltságuk, amiben az ember segít szaporodni a gombának, a gomba pedig segít elviselni a létezés gyötrelmét, puszta illúziónak bizonyul. (Apropó, a Pinky után ez Sepsi második könyve, amiben a tudatmódosító szer, a drog ennyire fontos szerepet tölt be.) A címben szereplő termőtest pedig egyre többféle módon értemezhető, hogy mire, kire is vonatkozik tulajdonképpen. 

A szereplők feszültsége fokozatosan még úgy is átragad ránk, hogy egyikükkel sem lehet igazán azonosulni vagy megszeretni őket, sokan is vannak, ráadásul a legtöbben szkeccsek, típusok maradnak. És bár ez a szorongás, az ember kiszolgáltatottsága a változó környezeti-természeti feltételeknek meghívná a címkét, Sepsi regénye nem klímafikció - bár egyértelműen olvasható olyan aktuális és rokon kérdések mentén, mint az antropocentrikusság elvesztése. Szerencsére a Termőtestek teljesen mentes mindenféle didaktikusságtól, direkt áthallástól egy olyan helyzet leírásában, amikor az ember azzal szembesül, hogy nem az ő érdekei a dominánsak, hogy az ő nézőpontjából értelmezhetetlen és irányíthatatlan a világ. Ami számára a horror maga.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban és Sepsi László Termőtestek című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

...
Nagy

[A gyilkos ház] Sepsi László: Szkolopendra

...
Kritika

A pink valóság is felfalja gyermekeit

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Az ember találmánya a szaporodáshoz való jog - Olvass bele a biológus könyvébe!

Litkai Gergely a Bookline Zöld podcastjének következő adásában Jordán Ferenc hálózatkutatóbiológussal beszélget Az ember vége a természet esélye című könyvéről. Olvass bele a kötetbe!

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Mi az oka, hogy rengeteg gyerek unatkozik, feszeng, retteg az órákon, és alig tanul valamit? Mi történik valójában az osz­tályteremben? Hogy lesz az egyik gyerekből „jó”, a másikból pedig „rossz tanuló”? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Könyvtavasz

Kiskamaszként akkor sem könnyű az élet, ha cirkuszos családban élsz - Olvass bele Turbuly Lilla könyvébe!

...
Nagy

7 történelmi könyv a Tudor-korról, ha tetszett a Shardlake

...
Könyvtavasz

Hogy nyomozol ki egy kettős gyilkosságot a háború poklában? - Olvass bele az ex-nyomozó krimijébe!

...
Alkotótárs

Mohácsi Balázs és Puskás Panni a Mastercard – Alkotótárs irodalmi ösztöndíj győztesei

...
Hírek

Egy nő gyerekkönyvet írt a gyászról, miután a gyanú szerint megmérgezte a férjét

...
Hírek

Stephen Kingnek 45 évébe telt megírni a legújabb történetét

...
Hírek

Robert Fico támadója saját könyvét is magával vitte ajándékba a merénylet napján

...
Gyerekirodalom

Szabó T. Anna új gyerekversei segítenek megpihenni a nagy pörgésben

...
Zöld

3 könyv, ami segít megelőzni a kiégést, ami kisgyerekes szülőként rád leselkedik

Még több olvasnivaló
...
Nagy

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

A 70 éve elhunyt legendás fotós 17 éves korában menekült el Budapestről, 17 évvel később pedig másfél hónapot töltött idehaza. A Holidaynek írt, 14 fotóval illusztrált útibeszámolójában éjsötét börleszk-jelenetekként elevenednek meg a remények és a romok.

...
Nagy

7 botrány Nádas Péterén túl, ami irodalmi díjak körül robbant ki

Van, amikor a PC-ségen vitatkozik a zsűri – lásd a legutóbbi esetet, melynek során Nádas Péter könyve is előkerült –, máskor nyertesekről derülnek ki hazugságok, ellentmondásos nézetek, sőt bűncselekmények. De az is előfordul, hogy a díjat osztók óvatoskodnak túl egy helyzetet. Ilyen irodalmi botrányokat gyűjtöttünk össze.

...
Kritika

Egy új fantasyben Perszephoné leugrik a pokolba, majd háborút hirdet a szexista istenek ellen

Félkilós pink tégla, pokolbéli fantasy és görög mítoszba oltott feminista románc: ez mind Bea Fitzgerald új regénye, a Girl, goddess, queen.

Olvass!
...
Beleolvasó

Az apa keresése egyben az én felkutatása is egy holland regényben – Olvass bele!

A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Olvass bele Nádasdy Ádám új verseskötetébe!

Nádasdy Ádám versei az emberélet útjának felén túlról szólnak. Mutatunk kettőt.

...
Beleolvasó

Mit teszel, ha kiderül, hogy talán nem a barátod gyilkosát csukták le? - Olvass bele Rebecca Makkai új krimijébe!

Amikor a sikeres tanárt és podcastert visszahívják tanítani a régi gimnáziumába, egy régi gyilkosságban is új nyomra bukkan. Olvass bele Rebecca Makkai könyvébe!

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!

...
Nagy

K. Varga Bence: Újabb sejt születik

„Oldalra sandítva újra és újra szemügyre vehette a test vereségét, a hús halálának stációit” ‒ K. Varga Bence A csont és a csönd címmel ír tárcasorozatot a Könyvesen. Ez a harmadik rész.

Szerzőink

...
Kolozsi Orsolya

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

...
Vass Norbert

Így mutatta be Robert Capa Magyarország világháború utáni vörös fordulatát

...
Vass Norbert

Lányok, legyetek bátran ellenszenvesek! – Kemény Lili, Benedek Szabolcs és a Kovács ikrek a Margón

A hét könyve
Kritika
Salman Rushdie és a kétélű kés, ami élni hagyta
...
Nagy

A világnak vége kell, hogy legyen – Puzsér Róbert, Erdős Virág és Láng Zsolt a Tavaszi Margón

A Tavaszi Margó második napján Erdős Virág és Láng Zsolt legújabb kötetei mellett Puzsér Róbert Metafizika című könyvét is bemutatták, melyben a szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy megfejtse a világ misztériumát.