A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sűrű és nyomasztó világba vezet Sepsi László legújabb regénye (itt beleolvashatsz), amiben a horror, a weird és a gengszterregény elemei izgalmas szimbiózisba fonódva mesélnek egy rothadásnak induló városról. A Termőtestekben a drogpiacért vívott harc leszámolásai közepette felmutat egy olyan valóságot, aminek semmi köze az antropocentrikus elképzeléseinkhez a világról, az ellenfelekről vagy a szabad akaratról. Ez a hét könyve.

Sándor Anna | 2021. november 15. |
Sepsi László
Termőtestek
Jelenkor, 2021, 621 oldal
-

“Három és fél perccel tűzhalála előtt Toppancs boldog kutyavigyorral vizelte le az Ergot-ház kerítésének gránitkő alapzatát. Az aranysárga húgysugár megtört a kora esti széltől kihűlt kvarckristályokon, komótosan lecsordogált a járda repedéseibe, onnét tovább az útpadka felé, majd felszívódott a csatorna ázott cigarettacsikkekkel pettyezett félhomályában” - kezdődik Sepsi László új regénye, amelynek első oldalain egy titokzatos robbanásban elpusztul a Höksringet alapító és irányító dinasztia. Uralmuk a városban fellelhető, hallucinogén gombára épített bizniszből táplálkozott, és miután ők kikerültek a képből, az életben maradt befolyásos családok és szabadúszó alvilági figurák egymás torkának esnek. Ezzel a küzdelemmel pedig amik igazán jól járnak, azok Höksring gombái.

A Termőtestek Sepsi negyedik regénye: az ifjúkori zsengét (Holt istenek kora) követően a laza és jó humorú urban fantasy Pinkyvel került fel sokak számára a hazai spekulatív irodalmi térképre (kritikánk itt), majd a fausti hangulatú Ördögcsapás jelent meg (amivel az év ifjúsági könyv írója lett a HUBBY-nál). Ezek mellett novelláit olvashattuk a Gabo science-fiction és fantasy antológiáiban, a Rossz beszéddel el is nyerte a 2020-as Zsoldos Péter-díjat novella kategóriában - ennek átadója a pandémia miatt az idei őszi Margón volt.

A Termőtestek igazi szkanderrel indít az író és köztem. A tét, hogy ki bírja jobban: ő az érzékszerveinket és zsigereinket facsaró, barokkosan dús hasonlatok halmozását vagy én, hogy hányféle képben bírom befogadni, hogy

Sepsi világában mennyire visszataszító a testben való létezés.

Mindezt persze oldja valamelyest a humor, de az is velejéig fekete. Ez az egymásnak feszülés olvasóként lehet rém szórakoztató és fárasztó is, de ahogy haladunk előre, úgy tűnik el a regény egyre nyomasztóbb miliőjében.

Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek
Ebben a családi legendáriumban nem a portyázó farkasok a legveszélyesebbek

Höksring városát emberöltők óta az alapító Ergot család tartja kézben, a rendőrség hallgatólagos beleegyezésével irányítja a kizárólag itt honos hallucinogén gomba termesztését és terjesztését. Miután egy robbanás elpusztítja a békésen vacsorázó Ergot családot és otthonukat, felbolydul a helyi alvilág. Olvass bele Sepsi László új regényébe!

Tovább olvasok

Mert Sepsi városa sokszorosan nyomasztó. A Taxisofőr vagy a régi film noirok szereplői jutnak eszembe, amint az éjszakai fényreklámok közt elhajtva a városukat pöcegödörhöz hasonlítják, ahonnan ki kéne mosni a szennyet. Ennek egyik oldala, hogy a Termőtestek az alvilágba vezet: drogosok, prostik, maffiózók, pénzbehajtók, bérgyilkosok, dílerek, korrupt rendőrök és még korruptabb politikusok között járunk. Ráadásul ebben a közegben az emberi kapcsolatok is romlottak vagy legalábbis sérültek. A kiábrándult és kíméletlen viszonyok közt az érdek nélküli segítség ritka, és könnyen megbosszulja magát.

Nincs is igazán főszereplőnk, illetve mire kibontakozik, már késő mindenki más számára. A történetbe a különböző szemszögeken keresztül lépünk be, és ugyan a figurák zöme visszatérő, az eseményeket formáló súlyuk teljesen változó. Mondhatnánk, hogy ha belépsz Höksringbe, hagyd magad mögött minden előfeltevésed, ezekkel a szereplőkkel ugyanis ritkán történik az, amire számítanál. Mit tesz például a robbanást túlélő egyetlen családtag az Ergot-klánból? Mit lép a kis díler és a csaja, miután felkeresi őket a pszichopata pénzbehajtó? Meddig képes lépést tartani az eseményekkel a megerőszakolt bolti eladólány? És mi lesz a szerepe a gombafüggő aranyifjúnak? Ha láttál/olvastál elég gengsztersztorit, ezekre a kérdésekre lehet valamilyen, leginkább klisékből kiinduló válaszod - amit rögtön ki is dobhatsz, amikor elkezded olvasni a könyvet. Mindezzel viszont a Termőtestek még mindig nem lenne több egy a sablonokat ügyesen mozgató gengszterregénynél. A plusz, ami érdekessé és hátborzongatóvá teszi, a gomba. 

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében
Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban (ami a hét könyve volt nálunk) és Sepsi László Termőtestek (amibe itt beleolvashatsz) című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

Fotó: Posztós János

Tovább olvasok

Sepsi a margós könyvbemutatón mesélte el, hogy a Pinky után akart írni egy okkult gengszterregényt, amiben a várost irányító családok alkut kötnek egy démoni jelenléttel, de hogy az pontosan mi lesz és hogyan, még nem tudta. Abban bízva, hogy majd kialakul, elkezdte írni a könyvet, amiben az egyik jelenetben egy szereplő drogot porcióz. Sepsinek sem a fű, sem a kokain, sem a többi lehetőség nem tetszett, aztán egyszer csak eszébe jutott a gomba. Akkor egy évre félretette a kéziratot, hogy beleolvassa magát a gombák világába.

És a gombák behálózzák az egész könyvet. A város pincéiből felkúsznak a könyvtárakba és felemésztik a lapokat, megfelelő trágya nekik a holt hús épp úgy, mint az élő. A spóráik elúsznak a szemgolyóban, a spermában, és cselekményteremtőként bukkannak fel egy-egy fordulatban - a fonalaikkal pedig átszövik a regény nyelvezetét is a különféle szóképekben. 

A gomba idegensége, élettani besorolhatatlansága (hogy se nem állat, se nem növény, hanem valami más), hogy még az sem egyértelmű, gombákról beszélünk-e, többes számban, vagy egyetlen hatalmas, a lényegét tekintve hálózatban létező élőlényről - szóval mindezek kiszakítanak az emberközpontú szemszögből. 

Sepsi gondosan figyelt arra, hogy a gombát megfossza minden ösztönösen hozzá társított antropomorf vonástól, és ez sikerül is neki.

És miközben a gomba ennyire meghatározó erő Höksringben és a regényben is, a fajok közötti kommunikáció lehetetlensége fojtogató. Szimbiotikus egymásra utaltságuk, amiben az ember segít szaporodni a gombának, a gomba pedig segít elviselni a létezés gyötrelmét, puszta illúziónak bizonyul. (Apropó, a Pinky után ez Sepsi második könyve, amiben a tudatmódosító szer, a drog ennyire fontos szerepet tölt be.) A címben szereplő termőtest pedig egyre többféle módon értemezhető, hogy mire, kire is vonatkozik tulajdonképpen. 

A szereplők feszültsége fokozatosan még úgy is átragad ránk, hogy egyikükkel sem lehet igazán azonosulni vagy megszeretni őket, sokan is vannak, ráadásul a legtöbben szkeccsek, típusok maradnak. És bár ez a szorongás, az ember kiszolgáltatottsága a változó környezeti-természeti feltételeknek meghívná a címkét, Sepsi regénye nem klímafikció - bár egyértelműen olvasható olyan aktuális és rokon kérdések mentén, mint az antropocentrikusság elvesztése. Szerencsére a Termőtestek teljesen mentes mindenféle didaktikusságtól, direkt áthallástól egy olyan helyzet leírásában, amikor az ember azzal szembesül, hogy nem az ő érdekei a dominánsak, hogy az ő nézőpontjából értelmezhetetlen és irányíthatatlan a világ. Ami számára a horror maga.

Hírlevél feliratkozás
Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Az emberen túli idegenség is közös Bartók Imre és Sepsi László új regényében

Mi lehet a közös egy írásképtelen író és egy gombadrogból felépített város hatalmi harcaiban? Mi történik akkor, ha elengedjük az emberközpontú, humanista nézőpontot? És van-e bármi értelme a műfaji kategóriáknak? Bartók Imre Lovak a folyóban és Sepsi László Termőtestek című regényéről a szerzőkkel Balajthy Ágnes irodalomtörténész, kritikus beszélgetett az őszi Margón.

...
Nagy

[A gyilkos ház] Sepsi László: Szkolopendra

...
Kritika

A pink valóság is felfalja gyermekeit

KÖNYVES ADVENT
...
Könyves Advent

Ezeket a fantasy és sci-fi könyveket tedd a fa alá karácsonykor 

...
Könyves Advent

A randizás új tudománya, avagy miért a nőkön múlik

...
Könyves Advent

Archetipikus szereplők, modern családi dinamikák és identitáskeresés Tasnádi István Héraklész regényében

Hírek
...
Írd meg Európát!

Írd meg Európát, és nyerj egy Kindle-t tele könyvekkel!

...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

...
Hírek

Csányi Vilmos: A vírus jó példa arra, milyenek a hiedelmek

...
Hírek

Pilinszky-verset dolgozott fel a Meg Egy Cukorka

...
Hírek

Az izlandiak még mindig sokat olvasnak, de a statisztikát a nők húzzák fel

...
Nagy

Austen hősnőjének pusztán szórakozás, ami másnak az élet maga [Az Austen-projekt]

...
Hírek

Lomb Kató játéknak, megfejtendő keresztrejtvénynek tekintette a nyelvet

...
Gyerekirodalom

Zalán Tibor a Mesemúzeum új kulcsőre

...
Hírek

A Tandori Dezső és Ágnes hagyaték az Apor Vilmos Katolikus Főiskolára került

Még több olvasnivaló
...
Kritika

Nem az életkorunk, hanem a stigmatizáció ellen kellene küzdenünk

Hogyan érhető el a kiegyensúlyozott időskor? Milyen folyamatok zajlanak bennünk az életközép során és utána? Miért szükséges mindenképpen szembemenni az életkorral kapcsolatos előítéletekkel, az ageizmussal? Ezeket a kérdéseket járja körbe Tisza Kata új könyve, amelynek témája a szerethető öregedés.

...
Nagy

Kreatív Európa: Megunt szerelmek, kihűlt kapcsolatok Ciprustól Norvégiáig

Sorozatunkban ezúttal szerelmi csalódások, párkapcsolati unalom, kihűlt házasságok és újrakezdés a téma más-más perspektívából, különböző stílusban, Európa legjobb kortárs szerzőinek tollából.

...
Nagy

Karen Dionne: Sokaknak lehetett már dolga pszichopatával anélkül, hogy tudtak volna róla

A lápkirály leányának írója, Karen Dionne az új regényében, A bűnös nővérben a gyermekkori pszichopátiát a családtagok nézőpontjából vizsgálja. A szerzőt inspirációkról, motivációkról, váltott nézőpontokról és a pszichopátiáról kérdeztük.

...
Alkotótárs

André Ferenc: Antropocén ima [Mastercard® – Alkotótárs]

Czakó Zsófia és André Ferenc nyerte az első alkalommal átadott Mastercard® – Alkotótárs ösztöndíjat. Levelezésbe kezdtek, aminek negyedik darabját olvashatjátók most, mégpedig André Ferenctől.

...
Kritika

Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát

„Eltűnik majd az összes kép” – ezzel a mondattal nyit Annie Ernaux Évek című könyve, amely akár egy régi fényképalbum, úgy tárja elénk egy élet szakaszainak változásait és az elmúlt évtizedek nagy korszakváltó pillanatait. A kortárs francia irodalom egyik legjelentősebb írójának rendhagyó önéletírása a hét könyve. 

...
Kritika

A Termőtestek gombái a horror valódi természetét leplezik le

Sepsi László új regényében a drogpiacért folytatott küzdelem mögött olyan erők mozdulnak meg, amik túlmutatnak ez embercentrikus valóságunkon. Sepsi nyomasztó víziójában a horror nagyon is aktuális kérdéseket feszeget. A Termőtestek a hét könyve.

Olvass!
...
Beleolvasó

Mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása?

Vajon elszavalta-e Petőfi a Nemzeti dalt 1848. március 15-én? Honnan származik az Arany Jánosnak tulajdonított mondás, hogy „gondolta a fene”? A Margó-díjas irodalomtörténész, Milbacher Róbert új könyvének célja népszerűsíteni az irodalomtörténeti szakma megállapításait, legújabb eredményeit egy-egy rejtélyen keresztül. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Kísérjük el Horthy Miklóst Szellő nevű lován a Gellért Szállóhoz!

A Hosszúlépés Budapesten című könyv négy, fotelből és valóságban is lesétálható séta segítségével mutatja be a Fővárost. 

...
Beleolvasó

Gabriel García Márquez Macondójában sosem akar elállni az eső

A világ legszebb vízihullája Gabriel García Márquez novelláiból válogat, történeteiben pedig különcök és átlagemberek végtelenül szomorú, teljesen hihetetlen és nagyon ismerős történeteit követhetjük nyomon.

...
Beleolvasó

Esterházy Miklós mesés történetei kalauzolnak el az Öreghegyen

Mintha Lázár Ervin varázslatos világát idézné Esterházy Miklós történetfüzére: meséi gyerekeknek és olyan felnőtteknek szólnak, akik nem felejtették el teljesen, hogy ők is voltak gyerekek. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Knausgard a tetűről, a magányról és Van Gogh-ról is ír új könyvében

A magyar olvasók idén vehették kezükbe Karl Ove Knausgard nagyszabású Harcom című sorozatának záró darabját, most pedig egy újabb KOK-széria indul, ez az Évszakok. Olvassatok bele az Őszbe!

...
Beleolvasó

Marianne Fillenzt barátja, Karl Popper is arra biztatta, hogy válassza a kutatást

A Tények és tanúk-sorozat új kötetében Marianne Fillenznek, az idegrendszer híres kutatójának memoárját olvashatjuk, valamint baráti levelezését Karl R. Popper filozófussal. Olvass bele!

...

Hallgass bele Nemes Nagy Ágnes, Lengyel Balázs, Polcz Alaine és Mészöly Miklós levelezésébe!

...

Öreg banda, kiégés és Rómeó + Júlia [10 perc Könyves]

...

Tompa Andrea hóhérokról, Kolozsvárról, az íróvá válásról és az első regényéről

...

A hospice a halál előtti életről szól

...
Szórakozás

Frank, az óriásnyúl 20 éve szólította meg Donnie Darkót

Nyulak, könyvek, harcos kertvárosi anyukák, időutazás és Kiwi! - ez volt a Donnie Darko, ami egyszerre lett generációs kultfilm és szürreális kertvárosi pszichothriller.

Szerzőink

...
Forgách Kinga

„Nem annyira magamat – a létezést kell kihallgatnom” [Pilinszky 100]

...
Babarczy Eszter

Babarczy Eszter: Egy hűtőberendezés (150.000 Ft)

...
Ruff Orsolya

„Olyan vagyok, mint egy függő, az írás az ajzószerem”

A hét könyve
Kritika
Annie Ernaux irodalmi fényképalbumba sűrítette az élet illékonyságát
...
Szórakozás

Lady Gaga golyóval tesz pontot a Gucci család botrányos történetének a végére

„Amit meg kell értenie a Guccikkal kapcsolatban, hogy teljesen őrültek, hihetetlenül manipulatívak és nem túl okosak. Muszáj, hogy ők irányítsanak, de amint megszerzik, amit akarnak, tönkre is teszik! Pusztító fajták, ez ilyen egyszerű!”, sommázza a véleményét Paolo Gucci neje, Jenny Garwood a Sara Gay Forden által írt A Gucci-ház című könyvben, amely Ridley Scott filmjét ihlette. Jenny ebben a három mondatban tulajdonképpen nagyszerűen össze is foglalja Scott produkciójának lényegét.