Még Szabó Magda is félt Az őz című regényétől [A Szabó Magda-titok 3.]

„Öt regényem közül eddig kettőt ismert meg a közönség, most a harmadik, Az őz kerül a nyilvánosság elé. Ez a legkedvesebb írásom. (...) Arra is kíváncsi vagyok, milyen visszhangja lesz a regény mondanivalójának, hogy a felnőtt életének alakulását, jelleme formálódását döntően befolyásolja a gyermekkor derűje vagy iszonyata, és jaj annak a felnőttnek, aki mellett ifjú éveiben nem állt sem család, sem társadalom. (...) Számomra mindig szívszorító, ha beleolvasok Az őzbe, mert emlékeim között még ma is muzsikálnak „Józsi” cigányai, az őz is ott ugrál valahol, és a trombitafa piros virágai hullanak. Regényeim a Zsófika kivételével igazán nem nevezhetők biedermeyer (sic!) olvasmányoknak, de ez az egyetlen, amelytől még én is félek egy kicsit.”

A fentieket Szabó Magda írta, a rövidke cikk a Vas Népében jelent meg 1959-ben - abban az évben, amikor Az őz című regényét is kezükbe vehették az olvasók. Utóbbi főszereplője és narrátora, Encsy Eszter, az ünnepelt színésznő, aki múltjának és szenvedélyeinek foglya. Úgy hiszi, képtelen szeretni, és azt sem tudja elhinni, hogy egyszer valaki őt is szeretheti. Sugárzó, zsigeri gyűlölete egyetlen személyre, Angéla nevű osztálytársára irányul, útjaik pedig drámai módon felnőtt korukban ismét keresztezik egymást. De nevezhető-e szerelmi történetnek Az őz, vajon mitől félhetett írója, Szabó Magda, és miért van Encsy Eszter minden törekvése és akarata ellenére eleve kudarcra ítélve? A Szabó Magda-titok című podcastsorozat harmadik adásában Szeder Kata és Ruff Orsolya Az őz című regényt tárgyalta ki.

A korábbi adásokat itt tudod visszahallgatni:

ABIGÉL:

RÉGIMÓDI TÖRTÉNET: