Két év telt el a Rumbarumbamm című karanténnapló megjelenése óta, amelyben Benedek Ágota a világjárvány mindenkit érintő abszurd, lehangoló vagy éppen humoros mozzanatait dolgozta fel. Új könyvében pedig pedig ugyancsak azokat a hétköznapi, apróbb vagy nagyobb szorongásokat veszi sorra, amelyek a szerző esetében például a jeges verítékhez és körömágytépkedéshez vezetnek. Ez lehet szorongás amiatt, hogy az útleveled pont akkor nem lesz meg, amikor a háborúban menekülni kell. Hogy pontosan annyira nehezedre esik feldolgozni életed első szerelmi csalódását, mint Taylor Swiftnek. Szorongás Putyintól, a természetben pisiléstől, a méhszájtágítástól és az abortusztól... A sor végtelen.
A tavaszi karanténidő sokféle dolgot hozott ki belőlünk. A forgatókönyvíró Benedek Ágota pszichológusa javaslatára elkezdte kiírni magából mindazt, ami belülről feszítette, és az ebből megszülető blog olyan nagy siker lett, hogy pár hete Rumbarumbamm címmel könyvként is megjelent, amelynek műfaja az alcímben olvasható: kibaszott karanténnapló. Hiányról, írásról és a vécépapíros borítóról is kérdeztük.
Fotó: Földi Ádám
Tovább olvasokA jó hír azonban, hogy az orvosság egy könyvnek álcázott xanaxos dobozban érkezik: mert miközben Benedek Ágota könyvét olvassuk,
olyan, mintha egy stand-up műsort néznénk, amely a legkeményebb és legdrámaibb témákat járja körül kíméletlen humorral, bátran.
És ez egyszerre megindító és felszabadító – ígéri a kötet ismertetője.
Benedek Ágota Magyarországon szokatlan módon nyilvánosan is vállalja, hogy a terhességmegszakításáról is ír új könyvében. Nemcsak a könyvben ír erről kendőzetlenül, hanem a Telex.hu-n megjelent véleménycikkében is:
„Írtam egy könyvet, ami ősszel jelenik meg, az a címe, hogy Állva maszturbálok. Fantasztikus csavarral nem a maszturbálás technikai kivitelezésének lehetőségeiről szól, de még csak a maszturbálásról sem. Egyfajta szorongásnapló, ami sorra veszi az elmúlt két év racionális és irracionális ijedelmeit, félelmeit, aggodalmait, hát mint mondom: szorongásait. A szorongást Putyintól, attól, hogy olyan lettem, mint Taylor Swift, a szorongást a mammográfiától, vagy hogy bedugva hagytam a hajvasalót, amit soha nem is használok. Ez a könyv fikció, de sok helyütt az életem valós eseményeiből rugaszkodik el. Mint például a könyvben felbukkanó és ezeket a humorral izzasztó fejezeteket egyre sűrűbben átszövő abortusz története. Ez egy valós esemény. Tényleg volt egy abortuszom.”
Véleménycikkében arra is reflektál, hogy habár „egyértelműen pro choice”, mégis ódzkodott attól, hogy vállalja a terhességmegszakítása történetét, amiről „az első pillanattól az utolsóig” tudta, hogy meg akarja tenni.
„Mi ez a különös ellentmondás, hogy nők milliói hangosan és harciasan tüntetnek a jogukért, hogy megszakíthassák a nem kívánt terhességüket, és közben szégyellik, ha megszakítják a terhességüket?
Amikor az ember szégyelli magát, tulajdonképpen attól tart, hogy elítélik a cselekedetei miatt. Kiközösítik, rosszallják, stigmatizálják. Az abortuszstigma egy létező jelenség, amit társadalmi, kulturális, vallási negatív attitűdök erősíthetnek fel. Ezek tények.”
A Telex.hu egy másik, abortuszon átesett nőkről szóló összeállításának szereplőihez hasonlóan cikkében Benedek Ágota is kifejti, milyen megalázó folyamatokon kellett keresztülmennie, miután meghozta ezt a döntést, hogyan próbálta minden létező szereplő lebeszélni, emellett szégyenérzetére apellálni.
Cikkében szó esik a politika és az egyház szerepéről is és arról, hogy az abortusz végső soron sosem csak az abortuszról szól. „Hanem egy olyan nőképről, amit foggal-körömmel (családi támogatásokkal) próbálnak visszahozni. A nem gondolkodó, az életéről nem szabadon döntő, vágyait elnyomó nő képéről.”
Benedek Ágota Állva maszturbálok című könyve 2022 októberében jelenik meg a Librinél.
Fotó: Földi Ádám
