Szabó Magda a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legolvasottabb szerzője. 105 éve született és 15 éve halt meg, ezek az évfordulók pedig jó alkalmat kínáltak arra, hogy újra elővegyük a könyveit. De letettük-e őket valaha? Úgy tűnik, a mai napig töretlen az érdeklődés Szabó Magda művei iránt, mi pedig arra voltunk kíváncsiak, mitől működnek még ma is ezek a könyvek, mi az a titok, amivel megragadja olvasóit. Sorozatunkban a titok megfejtéséhez négy könyvön, négy olvasmányon keresztül vezet az út (Abigél, Régimódi történet, Az őz és Az ajtó).

Az első adás témája az Abigél (olvass bele ITT), ami sokaknak egyfajta belépő Szabó Magda írói univerzumába. Főhőse egy elkényeztetett kamasz, Vitay Georgina, akit apja a második világháború idején egy szigorú, merev szabályok szerint működő bentlakásos iskolába, a Matulába írat. Magány és kívülállás, árulkodás és árulás, szövetségi rendszerek és megbocsátó szövetségesek jellemzik a regényt - melynek fordulatai kihatottak az 1978-as feldolgozás körülményeire, munkálataira is. Zsurzs Éva rendező mesélte 1992-ben az Alföldben a következőt:

"Később hallottam, hogy annyira beleélték magukat a szerepükbe, hogy a valóságban is kiközösítették például egy időre Szerencsi Évát. Kolléganők, jó barátnők, a legjobb viszonyban egymással, s ahogy Kati lányom elmesélte, egyszer csak nem szóltak az Évához. Már egészen más jeleneteket forgattak, de ők civilben is azt élték, amit játszottak. A színész sokkal szenzibilisebb, de tény, ha az átlagember is egy órára beülne az iskolapadba, diákká változna vissza. Elkezdené az elfelejtettnek hitt csínyeket. Az a szigorú fegyelem, ami ebben az iskolában volt — rendnek kell lenni: együtt üljenek, álljanak, vonuljanak, köszönjenek! — ez segítette őket. Együtt maradtak, s kevésbé széledtek el még a szünetekben is, mint más felvételeknél."

Az adásban természetesen szóba kerül az adaptáció, ahogy a megkerülhetetlen Debrecen is, kiderül, kiről mintázta Szabó Magda Kőnig tanár úr alakját, és hogy vajon tényleg ifjúsági regény-e az Abigél.