Krusovszky misztikus rejtélye is csak a kilátástalan valóságunk része

Krusovszky misztikus rejtélye is csak a kilátástalan valóságunk része

Krusovszky Dénes tudja, hogy nagy dolgok néha egészen szűk, zárt térben is játszódhatnak, sőt, néha csak ott. Míg az Akik már nem leszünk sosem című első regényének messzire származott hőse pusztán hazalátogatott a kisvárosba, ahol felnőtt, a Levelek nélkül főszereplője, Koroknai János magyartanár egy páréves kitérő után végérvényesen a maradás mellett döntött. Az érzésre késő harmincas, kora negyvenes éveit taposó férfi életében óhatatlanul eljön a nap, amikor már nem nézhet félre, és a kérdés úgy feszül rá, mint egy ragadós pókháló, muszáj kezdenie vele valamit: vajon jól döntött akkor, amikor maradt, vajon lehetett volna másképp? Krusovszky regénye látszólag mikronyomozások sorozata, valójában mégis egy fontos nemzedéki sebre nyomta megint az ujját. Már nem az a legsürgetőbb, hogy valaki menjen-e vagy maradjon, sokkal neuralgikusabb annak megválaszolása, hogy mihez kezdjen az egykori döntése következményeivel. A Levelek nélkül a hét könyve.

Ruff Orsolya | 2023. június 19. |
Krusovszky Dénes
Levelek nélkül
Magvető, 2023, 443 oldal
-

Egy lokális minikatasztrófa adja meg az új Krusovszky-regény alaphangulatát: nyár közepén a közelebbről meg nem nevezett kisváros területén a fák ledobják lombkoronáikat, egy darab levél sem marad az ágakon. A kezdeti lassú ocsúdás után a megmagyarázhatatlan természeti jelenségre mindenki vérmérséklete szerint reagál, a fák állapota és az arról folyó diskurzus mindent felülír, terjedni kezdenek az összeesküvés-elméletek, a boltokban felvásárolják a permetszereket, a nyugtalanság járványként terjed. Krusovszky Dénes a könyvheti bemutatón beszélt róla, hogy a Covid alatt írta az új regényét (ami egyébként egy másik regényötletét ütötte ki), és a kisvárosi pszichózis leírásában nem nehéz meglátni az elmúlt évek járványtapasztalatait. Igaz, a rejtélyes fakór nem szed halálos áldozatokat, mindenesetre kérdések sokaságát veti fel, amire a helyiek nem igazán kapnak választ, a gimnázium diákjai éppen ezért felvonulást szerveznek, ami aztán rendőrségi üggyé dagad.

Krusovszky fikciója a jelek szerint megint összeért a valósággal

– így volt ez az Akik már nem leszünk sosem esetében is (lásd abban a Reflex.hu online újság bedarálását, amit aztán nem sokkal rá követett a Indexé), most pedig itt van a Levelek nélkül diáktiltakozása, vagy épp az a közelmúltbeli eseményekkel összecsengő jelenet, amelyben még egyelőre csak lehetőségként vetődik fel egy akkumulátor-gyár felépülése a városka melletti ipari parkban.

De ezek csak nüanszok, amelyek időről időre a mához kapcsolják ezt az amúgy tértől és időtől is némileg elemelt regényt – egyetlen fejezetet leszámítva sejthető, hogy a mában járunk, és az is, hogy a kisváros valahol Miskolc környékén helyezkedik el, de tulajdonképpen lehetne bárhol Szentgotthárdtól Létavértesig, nem ez a lényeg. Sokkal inkább az a dilemma, ami áthatja Koroknai János éjjeleit és nappalait, amikor szükségszerűen már nem tudja eltolni magától annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy

vajon jól döntött-e, amikor visszaköltözött.

Az elmenni vagy maradni kérdéskör teljesen új aspektusát világítja meg ezzel Krusovszky: előbbi esetében világosak a határok, bárhogy is dönt az ember, az elválólagos, hiszen elkötelezte magát egyik vagy a másik mellett. A visszatérés ellenben sokkal bonyolultabb, ráadásul kényelmetlen kérdések sokaságával szembesít, amelyek közül még a legenyhébb a miért. Miért költözik valaki vissza egy olyan helyre, ahonnan egyszer már nagyot rugaszkodva elköltözött? A kérdés túlmutat egy kisváros lehetőségein és határain, hiszen felvetése ugyanúgy adekvát akár egy országváltás esetében is. Koroknainak mindenesetre látszólag világos magyarázata van: évekkel korábban az apja váratlanul meghalt (fegyvertisztítás közben véletlenül agyonlőtte magát), az anyja pedig olyan állapotba került, ami elegendő indokot adott számára a hazaköltözésre. 

Krusovszky új regénye egy látomásszerű jelenetből bomlott ki
Krusovszky új regénye egy látomásszerű jelenetből bomlott ki

Öt évvel az Akik már nem leszünk sosem megjelenése után új regénnyel jelentkezett Krusovszky Dénes. A szerda esti bemutatón szó esett krimiszerű olvasatról, domináns regényötletről meg persze a regényt leuraló kisvárosi, szelíd katasztrófáról.

Tovább olvasok

A történet kezdetén az anya már egy idősotthon lakója, szemlátomást semmi kapcsolata nincs a külvilággal, csak vegetál. Egyedül kisebbik fia látogatja (a nagyobbik az apa halála óta nem tudta feloldani magában a haragot), és időről időre egy könyvből olvas fel neki, ami inkább kapaszkodó Koroknai számára, hogy fenn tudja tartani a kommunikáció valamiféle illúzióját. A város közben tovább kutatja a lombvesztett fák rejtélyét, amit megfejel még a közeli libatelepen bekövetkezett tömeges szárnyaspusztulás, meg a tulaj nyom nélküli eltűnésének esete is. A cselekmény alapvetően egy kisebb, zárt közösségben zajlik, viszont – a mutyizástól a politikai haszonszerzésen és a helyi sajtó rendszabályozásán át a szokásos urambátyámozásig – van itt minden, ami a nagypolitikából ismerős lehet. 

Koroknai az egészben nem más, mint a nagybetűs Kívülálló, a szálak nem az ő kezében futnak össze (ha vannak egyáltalán szálak), mindenesetre a saját szakállára kicsit kérdezősködni, kutatgatni kezd. Krusovszky ugyanakkor nem krimit ír (még ha az alaphelyzet ezt is sugallja), a sztori végén nem fog előlépni egy nagyokos, hogy a szemünk láttára rakja helyükre az utolsó puzzle-darabokat. A regény ehelyett azt sugallja, hogy

nem is biztos, hogy mindig vannak válaszok,

vagy ha vannak is, talán köszönőviszonyban sincsenek mindazzal, amit a jelekből kiolvasni véltünk. Ez a felismerés akkor a legkényelmetlenebb, amikor Koroknai a saját családi múltjával kénytelen szembenézni, egy olyan történettel, aminek a szereplőit (egészen pontosan az apját és az anyját) látszólag jól, valójában semennyire sem ismeri. 

Mikronyomozások sorozata szövi át a regényt, ami mindvégig ad egy nehezen megfogható vibrálást, misztikus alaptónust, sajátos belső dinamikát a kötetnek, miközben a lényeg mégis csak az, ami abban a sajátos szűk és zárt térben zajlik, ami Koroknai maga. Még ha időről időre fel is merül benne, hogy mi történt volna, ha nem költözik vissza, nem igazán rágódik rajta, míg csak egy-egy esemény (barátja Németországba költözése) vagy újonnan kipattant titok a revideálás felé nem tereli a gondolatait. A megrögzött józanságot (amiben benne van a megváltoztathatatlan konoksága is) öreg barátja, a félszemű földrajztanár képviseli, aki szerint az élet közel sem arról szól, hogy sajnálkozva visszafelé leselkedünk: „Nincsenek ilyen hurkok az időben, nem lehet semmit visszacsinálni. Tulajdonképpen visszafelé nézni se, mert egyszerűen nincs ott semmi. Nincs semmi, érted?

Csak ez az élet van, hogy most itt ülünk.”

Jó sodrású, a jelenre finoman rezonáló, attól mégis elemelt regény lett a Levelek nélkül, amiből, ha egyszer valaki megfilmesítené, szuper kisvárosi neo-noir lehetne: a képi kontrasztot a szikrázó nyári égboltot karcoló kopasz fekete faágak adhatnák, magányos antihősnek pedig ott lenne Koroknai, mindannyiunk nyughatatlan alteregója, aki a sok szálon futó nyomozás mellett egy idő után nem spórolhatná meg a lelki tetemrehívást sem. (Esetében az anti- előtag amúgy nem a moralitás esetleges, hanem a hősiesség teljes hiányát jelzi – egy totálisan átlagos, a maguk fájdalmában is teljesen hétköznapi dilemmákkal küzdő pasas, akinek a bőrébe épp ezért lehet szinte azonnal belehelyezkedni). Krusovszky prózája megint emlékezetes, és olvasóként is időnként fájdalmas szembesítésekre sarkall, ami nem csoda, hiszen hősének már nem feltétlenül az a legfőbb gondja, hogy meghozza a döntéseit, sokkal inkább, hogy viselje azok következményeit. Ha tetszik neki, ha nem.

Kapcsolódó cikkek
...
Nagy

Krusovszky új regénye egy látomásszerű jelenetből bomlott ki

Öt évvel az Akik már nem leszünk sosem megjelenése után új regénnyel jelentkezett Krusovszky Dénes. A szerda esti bemutatón szó esett krimiszerű olvasatról, domináns regényötletről meg persze a regényt leuraló kisvárosi, szelíd katasztrófáról.

...
Szórakozás

Dal született Krusovszky Dénes verséből

Krusovszky Dénes versére írt dalt A Bence kalandjai.

...
Beleolvasó

A maszkviselés és a bezártság is megjelenik Krusovszky Dénes gyerekverseiben

Krusovszky Dénes ezúttal gyerekversekkel jelentkezett - a kötetben olyan témákat is érint, mint az iskolai maszkviselés, a gyerekszobai rendrakás vagy épp a középsőgyerek-lét. Olvass bele!

TERMÉSZETESEN OLVASUNK
...
Zöld

Jordán Ferenc: Nem az a lényeg, hogy megjósoljuk a Föld jövőjét, hanem hogy alkalmazkodjunk [Podcast]

Litkai Gergely zöld podcastjének vendége Jordán Ferenc ökológus, akivel tavalyi nagy sikerű, Az ember vége a természet esélye című könyve apropóján beszélgettek.

...
Zöld

Túlélés vagy tanulás? John Holt könyve az iskolai kudarcok meglepő okait mutatja be – Olvass bele!

Miért jelent kudarcélményt sok gyerek számára az iskola? Olvass bele John Holt könyvébe!

...
Zöld

UFO-invázió nem lesz, de arrogáns azt gondolni, hogy egyedül vagyunk – Podcast Rab Árpád jövőkutatóval

Litkai Gergely a Bookline Zöld új podcastjében Rab Árpád jövőkutatóval beszélget Jane McGonigal Elképzelhető című könyvéről. 

Hírek
...
Hírek

Átadták a megújult Libri irodalmi díjakat

...
Beleolvasó

Papp-Zakor Ilka megfejtette, mit szimbolizál Martyna Bunda regényének kék macskája [MARGÓ KÖNYVEK]

...
Zöld

Naomi Klein és V. V. Ganeshananthan nyerte idén a brit Női Irodalmi Díjat

...
Hírek

Indul a foci Eb, a legjobb európai regényt keressük!

...
Hírek

Nádasdy Ádám a Könyvhéten: A gazdagokat nem megítélni kell, hanem megírni

...
Szórakozás

A Coraline rendezője készít filmet Neil Gaiman legszemélyesebb könyvéből

...

Péterfi Judit: Kőkemény önismereti tréning kellett a túléléshez [Podcast]

...

drMáriás: Lehet 20 éves az ember, de 100 év történetét hordozza

...

Ezt senki nem mondta: Hallgasd meg a podcast első évadának összes epizódját!

Olvass!
...
Beleolvasó

Colleen Hoover regényének hőse hadakozik a szerelem ellen, de hiába – Olvass bele!

Egy szegény lány és egy gazdag fiú futó nyári kalandnak induló, majd bonyolult szerelemmé váló kapcsolata áll az új bestseller középpontjában. Most mutatunk belőle egy részletet.

...
Beleolvasó

77 év, 77 sztori, azaz Charlie kalandos élete – Olvass bele a zenész önéletrajzába!

Charlie-nak annyira színes, gazdag, kalandos, a legnagyobb sikerekkel és a legnagyobb tragédiákkal teli élete volt, hogy az könyvért kiáltott. Olvass bele!

...
Beleolvasó

Szabó Magda az örök szépség titkait kívánta feltárni – Olvasd el egy alig ismert írását!

Titokfejtő sétára, a női szépséget középpontba állító szellemi kalandozásra hívja olvasóját ez a kötet, amely Szabó Magda kiadatlan, valamint kevésbé ismert írásaiból válogat. Olvass bele!