Az Austen-projekt
Januárban ért véget Az Austen-projekt sorozatunk, amiben az életművet dolgoztunk fel könyvről könyvre. Arra voltunk kíváncsiak, mitől működnek még ma is Jane Austen regényei. A kétszáz évvel ezelőtt élt szerző könyveinek bérelt helyük van az irodalmi adaptációk között, kötetei az angolszász kánon részei, sokan azonban még mindig lányregényként tekintenek Austen műveire. Holott azok tele vannak társadalomkritikával és humorral: a szerző finom szarkazmussal, de sosem bántóan mutat rá az örök emberi gyengeségekre, hősei így lesznek időtállóak és örök kedvencek.
![Mitől olyan izgalmas még ma is Jane Austen? [Az Austen-projekt]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/2/24478/fe_229_160_austen.png)
Kosztümös love storyk, romantikus lányregények, netán kortárs társadalomkritikák vagy finom humorral megfestett korrajzok – Jane Austen regényeire valamennyi állítás igaz, attól függően, miként és miért olvassuk történeteit. Az életművet feldolgozó Az Austen-projekt utolsó adásában összegeztük, mi mire jutottunk vele kapcsolatban.
Tovább olvasok
Túl a plafonon
Joós Andrea, Boldizsár Ildikó, Al Ghaoui Hesna, Gyurkó Szilvia, Palya Bea, Vigh Bori, Zalka Csenge Virág, Bódis Kriszta, Mautner Zsófi, Pető Andrea - A Könyves Magazin és a Delonghi közös podcastsorozatában olyan nőkkel beszélgettünk, akik valamilyen módon úttörők lettek a saját szakmájukban, hivatásukban. Olyan nőkkel, akik mertek és tudtak másképpen gondolkodni, mertek új utakat bejárni, és máshogyan keretezni a meglévő ismereteket - a tapasztalataikról, eredményeikről pedig saját könyveikben számoltak be.
Mi lenne, ha olyan világot, olyan jövőt építenénk, amiben a társadalmi és biológiai nemhez kötődő hiedelmek, sztereotípiák nem hátráltatnak senkit a karrierjében, a céljai elérésében? - tettem fel a kérdést 2021 novemberében, a Delonghival közös Túl a plafonon sorozatunk indulása előtt. Ahogy ma Ada Lovelace és Margaret Hamilton utat mutat a programozó lányoknak, a példák, a minták nagyon sokat hozzátesznek ahhoz, hogy el tudjuk képzelni, hányféleképpen lehet élni, minőségi, értékteremtő szakmai munkásságot építeni. Podcastjeinkben ezért tíz olyan nővel beszélgettem, akik példaképek lettek a saját területükön - és mindannyian írtak már legalább egy könyvet. A beszélgetések és a sorozat zárásaként összefoglalom, kitől mit tanultam, és kinek mi volt a legutóbbi nagy olvasmányélménye.
Tovább olvasok
Bookline Zöld Litkai Gergellyel
A Bookline-nal közös Zöld rovatunkban Litkai Gergely havonta egy podcasttal jelentkezett, amiben égető környezetvédelmi kérdéseket járt körül meghívott szakértő vendégeivel. Szóba került Kim Stanley Robinsontól A Jövő Minisztériuma (ami nyolcadik lett az év végi, top50-es listánkon), Lelkes Orsolya könyve a fenntartható, egészséges hedonizmusról, de Bill Gates klímakatasztrófával kapcsolatos gondolatait is alaposan megvitatták, legutóbb pedig Litkai annak járt utána, miért annyira fontos, hogy elképzeljük a jövőt:
N/ők is írtak
Sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló projektben összesen hat női szerző életműve volt a téma: Szendrey Júlia, Czóbel Minka, Lesznai Anna, Karig Sára, Kádár Erzsébet, Galgóczi Erzsébet.
N/ők is írtak című podcast-sorozatunkban olyan női írók és költők pályájáról beszélgettünk, akik még mindig nem nyerték el méltó helyüket a kánonban, pedig fontos műveket hagytak ránk. A Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával megvalósuló projektben összesen hat női szerző életműve volt a téma - most egy helyen megtaláljátok az összeset, ebben a cikkben ugyanis összegyűjtöttük mind a hat beszélgetést.
A Szabó Magda-titok
Az egyik legnépszerűbb angol női író után a legnépszerűbb magyar női író munkásságának titkait is megpróbáljuk felfedni. Szabó Magda a 20. századi magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legolvasottabb szerzője. 105 éve született és 15 éve halt meg, ezek az évfordulók pedig jó alkalmat kínáltak arra, hogy újra elővegyük a könyveit. De letettük-e őket valaha? Úgy tűnik, a mai napig töretlen az érdeklődés Szabó Magda művei iránt, mi pedig arra voltunk kíváncsiak, mitől működnek még ma is ezek a könyvek, mi az a titok, amivel megragadja olvasóit. Sorozatunkban a titok megfejtéséhez négy könyvön, négy olvasmányon keresztül vezet az út (Abigél, Régimódi történet, Az őz és Az ajtó). Az első adást itt tudod meghallgatni:
![Az Abigél a háború, a veszteség és a konspiráció regénye is [A Szabó Magda-titok 1.]](https://konyvesmagazin.hu/file/slides/3/30081/fe_229_160_szabomagda_cover_1180600px.png)
A hatalom gyűrűi - kibeszélő
Szeptemberben indult el a világ legdrágább sorozataként beharangozott A Gyűrűk Ura - A hatalom gyűrűi az Amazon Prime-on. A Magyar Tolkien Társaság két Tolkien-kutatójával, Barna Bálinttal és Füzessy Tamással pedig egy ötrészes podcastben közösen beszéltük ki, mit láttunk az első évadban. A cél nem az volt, hogy kritikusan megköpködjük a műsort, hanem hogy annak apropóján felelevenítsük és megmutassuk, mennyi minden rejlik a tolkieni háttérben. Ilyen szempontból pedig a podcast igazán tartalmas utazásnak bizonyult.
Szeptemberben indult el a világ legdrágább sorozataként beharangozott A Gyűrűk Ura - A hatalom gyűrűi az Amazon Prime-on. A Magyar Tolkien Társaság két Tolkien-kutatójával, Barna Bálinttal és Füzessy Tamással pedig egy ötrészes podcastsorozatban közösen beszéltük ki, mit láttunk az első évadban. A podcastok hanganyaga most felkerült YouTube-ra is, itt pedig felelevenítettük, milyen nagy visszatérő témái voltak a beszélgetéseinknek.
Tovább olvasokKi az a Putyin? Egy történet a KGB-től az ukrajnai háborúig
A Könyves leghallgatottabb podcastje volt 2022-ben a Putyinról szóló műsor, amiben Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértővel, a Putyin Oroszországa című könyv szerzőjével beszélgettünk emlékezetpolitikáról, hatalmi játékokról és felemelkedéstörténetről. A háború kitörését követően sürgetően fontos lett, hogy tisztában legyünk vele, ki az a Putyin, aki a KGB-ben edződött, és később az autokrata államhatalmát is KGB-s eszközökkel építette fel. Teljhatalmú elnökként kisajátította és újraírta az orosz-ukrán történelmet, és úgy vélte, Ukrajna nem létezik.
Tarantino és a Volt egyszer egy Hollywood
Az év folyamán több mozgóképes tartalomról is beszélgettünk, így Szép Eszter képregénykutatóval a Sandmanről és a belőle készült Netflixes feldolgozásról, valamint azt is megvitattuk, vajon hogy sikerült a Szex és New York folytatása, hogyan tárgyalja az öregedés, az életközépi válság, a gyász és mindezzel együtt a barátság témáit.
A tavaly év nagy durranása volt Tarantino első regénye, ami nálunk a hét könyve lett, majd januárban podcastben is alaposan kibeszéltük. Tarantino nagy történetmesélő, ez már az eddigi forgatókönyveiből kiderült, de vajon hogy sikerült a regényesítése és működik-e a könyv a film ismerete nélkül? Egyáltalán mi az a regényesítés, és ez a regény vajon az-e? Varró Attilával, a kötet szaklektorával beszélgettünk Tarantinóról, az íróról, a könyv és a film kapcsolatáról, az 50-60-as évek Hollywoodjáról, és arról is, milyen kihívásokkal szembesül a szaklektor, ha a kaszkadőrők főnökéről van szó? Íme, a válaszok:
Az olvasók országa - demokráciáról és Magyarország közügyeiről
A választásokra készülve tematikus sorozatot indítottunk, amiben könyvek segítségével igyekeztünk körbejárni a legaktuálisabb kérdéseket Magyarországon. Ennek keretében beszélgettünk Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével, a Leshatár és a Halálka írójával Gyilkos lájkok című könyvéről (itt beleolvashatsz), amelyben a Facebookról, a fake newsról és a média szerkezetének változásáról írt. Szétveri a demokráciát a rengeteg lájk, komment és emoji? Hogyan befolyásolja a közösségi média a választásokat? Van élet a véleménybuborékunkon túl?
Szétveri a demokráciát a rengeteg lájk, komment és emoji? Hogyan befolyásolja a közösségi média a választásokat? Van élet a véleménybuborékunkon túl? Pető Péterrel, a 24.hu főszerkesztőjével, a Leshatár és a Halálka írójával beszélgetünk Gyilkos lájkok című könyvéről (itt beleolvashatsz), amelyben a Facebookról, a fake newsról és a média szerkezetének változásáról írt.
Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.
Tovább olvasokAz Egyensúly Intézet kutatási igazgatójával, Filippov Gáborral pedig arról beszéltünk, mi lesz Magyarországgal 2030-ban? Hogyan befolyásolhatjuk közösen Magyarország történetét? Nemzeti emlékezetről, oktatásról, Magyarország jövőjéről és lehetőségeiről:
Mi lesz Magyarországgal 2030-ban? Hogyan befolyásolhatjuk közösen Magyarország történetét? Nemzeti emlékezetről, oktatásról, Magyarország jövőjéről és lehetőségeiről is beszélgettünk podcastünkben (még a háború kitörése előtt) az Egyensúly Intézet kutatási igazgatójával, Filippov Gáborral.
Az olvasók országa című tematikus sorozatunk könyvek segítségével igyekszik körbejárni a legaktuálisabb közéleti kérdéseket a választások előtt. Interjúk, podcastek, recenziók, beszámolók, beleolvasók sorával hozunk képbe, mert hisszük, hogy a széleskörű tájékozódás is segít építeni a társadalmunkat. A sorozat többi cikkét itt találod.
Tovább olvasokEredetileg a sorozatba készült volna ez az adás, de végül csak később tudtunk találkozni a stúdióban Ránki Sára bűnügyi nyelvésszel, akivel Victor Klemperer LTI: A harmadik birodalom nyelve című könyvéről beszélgettünk többek között annak kapcsán, milyen módokon teheti eszközzé a hatalom a nyelvünket a saját céljai érdekében? Függ-e a hatalmi berendezkedés világnézeti irányától, az elnyomás mértékétől vagy a történelmi kortól, hogy hogyan használja fel a nyelvet?
