Jókai Mór 1879-ben megjelent Rab Ráby című regényét Szerb Antal egyenesen az író legjobbjának tartotta, ahogy Mikszáth is. A szentendrei Ferenczy Múzeum bemutatja a történet ihletőjét, a valódi Ráby Mátyást, akinek kalandjai Szentendrén játszódnak.
A valóságos Jókai-hős
Jókai Mór születésének kétszázadik évfordulójára eddig két kiállítás megnyitásáról számoltunk be. Az egyik a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a másik a Ráth György-villában látogatható. Életéről pedig Szécsi Noémi jelentetetett meg átfogó munkát idén Jókai és a nők címmel.
Jókai Mór Rab Ráby című regénye 1879-ben jelent meg. Szerb Antal egyenesen ezt nevezte az író legjobbjának: „Ideje volna, hogy átmenjen az irodalmi köztudatba: Jókai Mór legjobb regénye a Rab Ráby. Ebben a csodálatos regényben Jókai híres gyenge oldalai: csak két színt ismerő jellemrajza, a giccs felé hajló színessége és mesegazdagsága kevéssé szembeszökőek, viszont jó tulajdonságai: elmondásának páratlan lendülete és folyamatossága, nyelvének ízessége és főképp legendaépítő készsége itt érik el a legmagasabb fokot, és
ebben a regényben valami olyasmi is van, amit a többi Jókai-regényben általában hiába keresni: a magyar társadalom és történelem döntő problémáiról, belső végzetvonaláról alkotott nagyszabású vízió."
Hasonlóan vélekedett korábban Mikszáth Kálmán is, aki Jókai Mór életrajzát is megírta: „Maga se tudta talán, hogy milyen közel volt itt ahhoz, hogy megírja hazája összes ezeréves küzdelmeit egy történetben, és századokra kiható remekművet alkosson, amit a Biblia mellett kellene tartania minden magyarnak.”
Ezt a kötelező olvasmányok közül kimaradó, így kevésbé ismert regényt Jókai egy valós személy életéről és hihetetlen kalandjairól mintázta. A 18. századi Szentendre ismert alakja volt Ráby Mátyás, aki Jókai nélkül megmaradt volna a levéltári akták zűrös figurájának, legfeljebb egy külföldön megjelent önéletrajzi könyv szerzőjének.
Ráby 1797-ben kiadott önéletírásának és a temérdek levéltári iratnak köszönhetően tudjuk, hogy valóban élő személy volt. Állítólag II. József küldte Szentendrére, hogy kivizsgálja a pénzügyi visszaéléseket, és állítólag volt egy háza is Szentendrén.
A Rab Ráby-ház (fotó: Deim Balázs)
Kalandjait Jókai az emlékiratokból vette át – megtoldva számos izgalmas mellékszállal, jókora adag humorral, ezzel szinte teljesen átalakítva az igazi Ráby alakját. A tárlat a „Ráby-történet” egyes epizódjait világítja meg, három nézőpontból.
Bemutatja az eseményeket Ráby perspektívájából, a történetileg, más forrásokból rekonstruálható életutat és természetesen a Jókai-féle változatot is.
A hármas interpretáció révén a közönség árnyaltabb képet kap Ráby Mátyás történetéről.
A tárlaton látható lesz az úgynevezett „Ráby láda”, korabeli fegyverek, pénzérmék, megelevenednek Ráby szentendrei évei, a pesti Vármegyeháza börtönében eltöltött időszaka és külföldre szökése. Jókai Mór néhány személyes relikviája is szerepet kap a kiállításban, emellett a Rab Ráby első kiadását és Ráby Önéletírásának eredeti könyvét is megtekinthetik a látogatók.
A kiállítás nem csupán történeti és irodalmi síkon reflektál Ráby történetére, hanem képzőművészeti műalkotások segítségével is felidéz egy klasszikussá vált motívumot, a Ráby-házat. Az 1786-ban emelt épület a 20. század során bekerült a szentendrei művészet őstémái közé, így a tárlaton látható lesz egy festményekből összeállított válogatás is, többek között Ilosvai Varga István, Bánáti Sverák József és Balogh László képeiből.
Ráby Mátyás állítólagos vasládája, 18. század vége, Ferenczy Múzeumi Centrum
A Ki volt Ráby, Jókai rabja? kiállítás 2025. november 27-től, 2026. május 31-ig, csütörtöktől vasárnapig látogatható 10 és 18 óra között a Ferenczy Múzeumban.
Nyitókép: Ráby Mátyás állítólagos vasládája, 18. század vége, Ferenczy Múzeumi Centrum; A Rab Ráby-ház (fotó: Deim Balázs)
