Salman Rushdie: Joseph Anton / Kés
Újra kiadják Salman Rushdie Joseph Anton című memoárját, amelyben az író azt azt követő éveket dolgozta fel, hogy 1989. február 14-én az iráni Homeini ajatollah fatvát mondott ki rá. Arról értesítette a világ „bátor muszlimjait”, hogy halálra ítélte Rushdie-t, valamint annak fordítóit és kiadóit is, mivel A sátáni versekkel megsértették az iszlámot. (Arról, hogy valóban fatva volt-e, ebben a cikkben volt szó.) A Joseph Antonban az író elmeséli, több mint kilenc éven át hogyan bujkált a folyamatos fenyegetések elől, családjával folyamatosan költözniük kellett. De még ennél is jobban várjuk a Kés című új kötetét. Rushdie a 2000-es évektől kezdve ismét vállalt szerepléseket, de 2022-ben egy merénylő egy beszéde előtt a színpadra rohant és megkéselte. Ennek a támadásnak, valamint az utána következő felépülésnek és lelki rekreációnak a krónikája ez a sajátos könyv, melynek magyar kiadása A sátáni versekhez hasonlóan Greskovits Endre fordításában, a világpremier után nem sokkal, április 30-án jelenik meg. (Helikon)
Lev Danyilkin: Gagarin
Gagarinról rengeteg könyv jelent meg világszerte, de sokáig senki nem írta meg az átfogó életrajzát, érintve a kényes kérdéseket is. Lev Danyilkin ironikus, olvasmányos kötete Gagarin életének és utóéletének legteljesebb krónikája a korabeli Szovjetunió rajzával. Minden lehetséges forrást felkutatva, a még életben lévő kollégákat, barátokat, szemtanúkat kikérdezve a szerző megpróbált válaszolni néhány alapvető kérdésre. Arra például, hogy az első űrhajós valóban rendelkezett-e különleges képességekkel, vagy csak véletlenül ültették be éppen őt a Vosztok-1 űrhajóba. Hogy valójában mi is történt 1961. április 12-én – mert az biztos, hogy nem minden a terv szerint alakult. Hogy önálló akarattal bíró ember volt-e, vagy a szovjet rendszer kiszolgálója. A legnagyobb rejtély viszont máig az, hogy 1968. márciusában mi okozta a repülőgép-szerencsétlenséget, amelyben az ereje teljében lévő, Hold-, sőt Mars-utazásról álmodozó Gagarin, a „vörös Ikarosz” az életét vesztette. (Helikon)
Nick Cave, Seán O’Hagan: Hit, remény és vérontás
Nick Cave egyáltalán nem szeret interjút adni, ennek ellenére beleegyezett, hogy jó barátjával, a szintén énekes-dalszerző Seán O'Hagannel hosszú, csapongó beszélgetéseket folytasson. S bár végül is kirajzolódik a könyvben bámulatos karrierjének története, de még inkább Nick Cave művészetének minden ihlető eleme az őrült kezdetektől a spiritulitásba forduló újabb alkotásokig (regényéről itt írtunk). Cave gyakran küszködve keresi a megfelelő szavakat, hogy hitének, kételyeinek, szabadságának, veszteségeinek, gyászának, szerelmének legmélyebb forrásait megfogalmazza. S mint ahogy a dalaiban, ezekben a hosszú beszélgetésekben is megtalálja a szavakat (és gyakran képeket), amelyek, ha tökéletesen nem is fejezhetik ki a fia elvesztése után a művészetében egészen új, egyszerre tragikus és felemelő alkotásokat létrehozó ember minden vívódását, de így is reményt és inspirációt adhatnak az olvasók számára. A kötet Németh Róbert értő fordításában jelenik meg. (Helikon)
Szintén a Helikon adja ki Mike Sielski sportújságíró The Rise című kötetét is, mely a 2020-ban tragikusan elhunyt világklasszis kosárlabdázó, Kobe Bryant felemelkedéséről és nemcsak a kosárlabdára, hanem a sport egészére gyakorolt óriási hatásáról szól.
Táhir Hamut Izgil: Ha értem jönnek éjjel
Táhir Hamut Izgil modernista költő, filmrendező és aktivista 1969-ben született Hszincsiangban.. Az 1990-es évek avantgárd ujgur költészetének egyik vezető alakja, versei és filmjei témáját az ujgur mindennapokból meríti. Jelenleg menekültként él az Egyesült Államokban, ugyanis a kínai kormány még napjainkban is kegyetlenül üldözi az ujgurokat. Ez a muszlim kisebbségi csoport 2017 óta a huszadik század rémségeire emlékeztető elnyomásban él Kína csúcstechnológiás, mindent látó megfigyelőállamában, ahol az internálótáborokban feltehetőleg több mint egymillió embert tartanak fogva.
A költő barátai sorra tűntek el, és őt magát is börtönbe zárták. Miután 1996-ban megpróbált külföldi tanulmányútra menni, a rendőrség addig kínozta, míg be nem ismerte a koholt vádakat, ezt követően átnevelő munkatáborba küldték. De Táhir három év raboskodás után sem gondolta volna, hogy évtizedekkel később olyan radikálisan oldja meg az ujgurkérdést a kínai kormány, amit ma már népirtásnak tekintünk. A kötet Táhir Hamut Izgil szülőföldjének politikai, társadalmi és kulturális elpusztításáról szól. Mióta a tömeges internálások megkezdődtek, a vezető ujgur értelmiségiek közül egyedül neki sikerült megszöknie Kínából. Könyve kétségbeesett segélykiáltás a világnak, és tiszteletadás barátai és ujgur honfitársai előtt, akiket elhallgattattak. Ai Wei-wei, a világhírű képzőművész és emberjogi aktivista, az 1000 év öröm és bánat szerzője szerint Táhír műve „rendkívül fontos olvasmány”. (Jelenkor)
Mörk Leonóra: Saját utakon – 16 vagány nő igaz története három évszázadból
A könyv olyan nálunk kevéssé, vagy egyáltalán nem ismert nő történetét meséli el a 16-19. századból, akik szembementek a kor nőkkel kapcsolatos elvárásaival, és valóban a saját útjukat járva futottak be nőktől akkoriban nem megszokott pályát íróként, festőként, felfedezőként, orvosként. (Jaffa)
Tyson Fury: Puszta kézzel
A könyörtelen őszinteséggel elmesélt Puszta kézzel egy sportikon lenyűgöző önéletrajza, melyben a veretlen nehézsúlyú bokszbajnok, a „Cigánykirály”-nak becézett Tyson Fury visszatekint karrierjére, és elmondja, hogyan jutott fel a csúcsra, bukott el, majd emelkedett fel újra. Elmeséli, hogy milyen fontos szerepet játszott karrierjében neveltetése és a családja (Manchesterben született ír traveller, vagyis hagyományosan nomád, vándorló életmódot folytató családba. A travellereket szokás cigányoknak nevezni, ám genetikailag nincs közük a romákhoz – a szerk.). Felidézi, hogyan ismerkedett meg későbbi feleségével, akivel hét gyermekük van. Fury köntörfalazás nélkül beszél arról, hogy élete legnehezebb időszakában az öngyilkosságot fontolgatta, és hogy milyen kemény küzdelem árán tudott felülkerekedni mentális betegségén. Egyetlen célja az volt, hogy bebizonyítsa, még mindig ő a világ legjobb nehézsúlyú bokszolója. Minden kihívás ellenére Fury talpra állt, hogy végül elérkezzen pályafutásának egyik legnagyszerűbb pillanatához. (Trubadúr)
Pamela Anderson: Szeretettel, Pamela
A Baywatch sztárja, a 90-és évek szexszimbóluma, akit sokáig buta szőke cicababának könyveltek el, önéletrajzában megnyerő nyíltsággal vall az életéről. Anderson mesél hányatott gyerekkoráról és az őt ért bántalmazásokról. Megtudhatjuk, hogy a legendákkal ellentétben hogyan fedezték fel valójában, és hogyan lett a Playboy modellje, aki mindenki másnál többször, tizennégyszer szerepelt a magazin címlapján. És persze a férjével, Tommy Lee-vel készített, ellopott és közzétett szexvideó sztorija sem maradhat ki a könyvből. Mindezt lebilincselően érdekes stílusban, tabukat nem ismerve tárja elénk. (Trubadúr)
A ház egy szerelmi vallomás – Alvar Aalto és felesége levelezése
Alvar Aalto nem csupán a huszadik század egyik legnagyobb hatású építésze volt, hanem feleségével és alkotótársával, Aino Aaltóval együtt átformálta az európai közízlést. Életükről, közös munkájuk szépségeiről és bonyodalmairól keveset tudhattunk eddig, de most a házaspár hagyatékában rejtőző levelezéséből feltárul szerepük a két háború közti korszak művészeti mozgalmainak világában, Le Corbusier, Moholy-Nagy, az amerikai modernisták és mások társaságában. Az unoka által összeállított, gazdagon illusztrált kötet ugyanakkor egyfajta elégtétel is Ainónak, „a sztárépítész feleségnek”, akinek munkásságáról mindig méltatlanul kevés szó esik. A kötetet az azóta elhunyt Reményi József szerkesztette és Patat Bence fordította. (Európa)
A Multiverzum kiadónál jelenik majd meg Demszky Gábor életútinterjú-kötete. Budapest egykori főpolgármestere, az SZDSZ volt elnöke, ismert liberális politikus nem csupán politikai karrierjéről, de több generációra visszatekintve felmenőiről is mesél. Megismerhetjük az életét és politikusi tevékenységét meghatározó eszméit és motivációit. Új munkájával kiegészíti a több mint egy évtizede megjelent könyveit, írásait, az eltelt idő távlatából újraértékelve a korábban publikáltakat.
A Prae adja ki a 2022-ben elhunyt Szkárosi Endre költő-performer, egyetemi tanár, a Szépírók Társasága egykori elnökének önéletrajzi prózáját.A hagyatékában fennmaradt írás Kerber Balázs szerkesztésében lát napvilágot.
David Von Drehle: Charlie könyve – Egy 109 éves ember inspiráló élete
Amikor az újságíró David von Drehle Kansasbe költözött és találkozott a több mint százéves új szomszédjával, nem is sejtette, hogy egy hosszú barátság veszi kezdetét, amely mély és sorsfordító tanulságokkal szolgál majd. Charlie White nem hétköznapi ember, nem szokványos életúttal. A rádió feltalálása előtt született és megélte, hogy okostelefont használjon. Az őt ért sorscsapásoknak köszönhetően hamar ki kellett alakítania a túlélési stratégiáit. Kalandos élete során keresztül-kasul beutazta az amerikai kontinenst, szvingelt a jazzkorszakban, mentősként dolgozott a nagy gazdasági világválság gengszterháborúi idején, tagja volt a nyitott szívműtéteket kikísérletező orvosgárdának, utazott az Amazonason, mint Peru elnökének díszvendége. Vajon milyen tulajdonságok, képességek, milyen rugalmasság és fejlődésre való hajlam tesz valakit képessé arra, hogy a drámai változások ellenére ilyen mesterien boldoguljon az életben. Inspiráló történet egy bölcs emberről, aki szívósságával és alkalmazkodási képességével mindnyájunknak megtanítja, hogyan törekedhetünk a jó, boldog és értelemmel telített életre. (Libri)
Alison Leslie Gold, Miep Gies: Anne Frank emlékezete
Hermine „Miep” Gies volt az egyik, aki Anne Frankot és családját, illetve négy holland zsidót bujtatott a nácik elől Amszterdamban (sorozat is készült róla), és ő volt az is, aki Anne naplóit megőrizte. Miepnek sem jutott könnyű sors: 1920-ban anyja Ausztriából Leidenbe küldte nevelőszülőkhöz az éhínség elől. 1933-ban kezdett Otto Franknak dolgozni, és négy kollégájával együtt bujtatták és látták el őket, mialatt az irodaépület emeletén húzták meg magukat. Amikor a Frank családot elárulták és letartóztatták, Miep és Bep nevű kolléganője vette magához Anne piros-narancs színű, kockás füzeteinek egy részét. Majd 1945-ben odaadta az Auschwitzból megmenekült Ottónak, aki aztán megjelentette lánya feljegyzéseit. Gies őszinte, megrázó tisztasággal emlékezik vissza az eseményekre. (Animus)
Andrew Faludy: Apámat nem láttátok?
Több mint 20 évvel az első kiadás után más kiadónál, új, javított formában jelenik meg ez a memoár. Faludy György fia, András/Andrew fanyar humorral meséli el nem mindennapi gyermekkorát. Az Apámat nem láttátok? első megközelítésben egy az édesanyját kilencévesen elvesztő kisfiúból felnőtté váló férfi története. Másrészt egy olyan ember visszaemlékezései, aki a 20. század egyik legkalandosabb sorsú magyar írójának gyermekeként élte át a ‘60-as, ‘70-es évek önmagában is regénybe illő időszakát. Erre jön rá a harmadik réteg: a páratlan sorsú apa és a kezdetben nehezen tájékozódó fiú kapcsolatának – pontosabban szólva az igazi kapcsolat hiányának – kevéssé szokványos története. A kötethez Andrew fia, Alex írt előszót. (Ampersand)
Elena Poniatowska: Leonora
Poniatowska több mint ötven éven át volt Leonora Carrington író-festő közeli barátja, nem mellesleg maga is jelentős író, így nem csoda, hogy fontosnak tartotta megörökíteni Carrington fordulatos életét, melyet Greilinger Szonja fordításában olvashatunk majd. A gazdag angol családba született Leonora apja textilbirodalmának örököseként már fiatalon fellázadt társadalmi osztálya szigorú szabályai, szülei, a vallás és a konzervatív gondolkodás hegemóniája ellen, és inkább elszökött a nála huszonhat évvel idősebb Max Ernsttel Párizsba, a művészet és személyes szabadság felé. A vagány és gyönyörű Leonora hamar a bohém művészvilág közepén találta magát. A szürrealisták, André Breton vezetésével, múzsaként fogadták be maguk közé, de hamar saját jogán elismert művésszé vált. Amikor Ernstet letartóztatták a Franciaországot megszálló nácik, Leonora idegösszeomlást kapott, és egy spanyol elmegyógyintézetbe zárták, majd Mexikóba menekült, és ott teljesedett ki végképp művészete. Carrington életútja és semmi máshoz nem hasonlítható munkássága a mai napig sokakat inspirál. Művei éppúgy szólnak a tudatalatti hatalmáról, mint a képzelet és a szabadság fontosságáról, illetve bizonyságot tesznek arról, hogy a nők kiléphetnek a rájuk osztott szerepekből. (Regénye, A hallókürt tavaly az év legjobb könyvei közé került listánkon, hamarosan egy novelláskötete jelenik meg.) (Ampersand)
Julia Child: Életem Franciaországban
Julia Child, a A francia konyha művészete című legendás szakácskönyv szerzője férjével 1948-ban érkezett Párizsba, alig beszélt franciául és nem konyított a főzéshez. Rövidesen azonban rájött, hogy Franciaország az ő „szellemi hazája”, a főzés pedig a szenvedélyévé vált. Szerelmes lett „a francia konyhába, az ízeibe, a történetébe, a végtelen variációiba, a szigorú alapelveibe, a kreativitásába, az ételek elkészítésének módjába és a csodálatos emberekbe”. Memoárja az ételek és az élet végtelen élvezetéről szól, és arról, hogy „senki sem születik jó szakácsnak, hanem főzés közben tanul bele.” Könyvéből megismerjük a francia nyelv és a francia konyha elsajátításáért vívott küzdelmeit, hányattatásait a híres Cordon Bleu főzőiskolában, nagysikerű könyve és televíziós főzőműsora születésének nehézségeit, közel ötven évig tartó házasságát, de mindenekelőtt a gasztronómia történetének egyik legszerethetőbb, legszínesebb egyéniségét. (HVG Könyvek)
Glennon Doyle: Felszabadultan – Merj kilógni a sorból, éld a saját életed!
Sok nő fejében állandóan ott munkál egy tanult belső hang, amely arra utasítja, hogy jó anya, társ, barát, munkatárs vagy hallgatóság legyen – szelíd, támogató és önfeláldozó. Glennon Doyle, író, LMBTQ-aktivista könyve bensőséges memoár és egyben kiáltvány minden nő számára, hogy élhetünk igazabb és teljesebb életet. Életének epizódjain, válása és új szerelmével, Abbyvel alapított mozaikcsaládja bemutatásán keresztül mesél arról, miként küzdött az önazonosságért, amit környezete már kislány korától igyekezett megzabolázni és szűk keretek közé szorítani. Története segítségével elkezdhetünk bízni magunkban annyira, hogy képesek legyünk határokat húzni, megbékéljünk a testünkkel, tiszteljük a dühünket és a fájdalmunkat. Doyle szerint saját kiteljesedésünk az egyetlen hiteles út afelé, hogy családunk tagjai is felszabadult életet élhessenek. (HVG Könyvek)
Werner Herzog: Of Walking in Ice
Herzog Dereng a világ filmszerű, lázálmokat idéző remekműve után újabb kötete jelenik meg magyarul. A könyv egy napló, mely egy különös, spirituális zarándokutat rögzít, 1974. november 23. és december 14. között készült. Az előszóban Herzog elmondja, egy párizsi barátja felhívta, hogy közeli barátja, Lotte H. Eisner német filmtörténész haldoklik. Herzog elhatározta, hogy megakadályozza ezt, és a gyaloglás aktusa megóvja Eisnert a haláltól. Magához vett egy kabátot, egy iránytűt és egy táskát a legszükségesebb dolgokkal, és egy pár új csizmában háromhetes zarándoklatra indult Münchenből Párizsba. (21. Század)
Vajda Katalin: Maradok tisztelettel, Benedek Miklós
Megannyi sikeres szerep után Benedek Miklós élete végefelé még egy nagy kihívással birkózott meg: saját magáról, a saját életéről mesélt. A gyerekkortól induló történetben minden szóba kerül: a sikerek, a mindennapi örömök mellett a kudarcok és a tragédiák is. Együtt sírhatunk és nevethetünk a pályatársakkal, az idősebb és a fiatalabb kollégákkal, a barátokkal és a családtagokkal. Olvashatunk a két Benedek Tibor korai haláláról is: az édesapa öngyilkosságáról és a fiú szörnyű betegségéről. Benedek Miklós társa a könyv megalkotásában régi barátja, Vajda Katalin író volt, akinek köszönhetően egy megrendítő és őszinte vallomást olvashatunk. A könyv megjelenését a színész-rendező már nem érte meg, januárban elhunyt. (Corvina)
Szintén a Corvinánál érkezik majd egy másik remek életrajz, Sam Wasson filmtörténész The Path to Paradise című, rendkívül szórakoztató könyve, mely a legendás filmrendező, Francis Ford Coppola életéről és munkásságáról szól. Szóba kerül Coppola gyártócége, az American Zoetrope, mellyel az amerikai filmművészetet akarta újradefiniálni, családja, művészi szenvedélye, és annak a története is, amit eddig még soha sehol nem írtak le a maga teljességében, nevezetesen, hogy mit talált a rendező a Fülöp-szigetek dzsungelében az Apokalipszis most forgatásakor.
