101 éves korában elhunyt az Anna Frankot és családját bújtató Miep Gies, aki megőrizte Anne naplóját. Az Ausztriában született Gies - eredeti nevén Hermine Santrouschitz - 13 évesen az éhezés elöl menekülve került Hollandiába, ahol nevelőszülőknél élt. 1933-ban irodai segítőként vette fel fűszerüzletébe Otto Frank, aki 1942-ben arra kérte: segítsen neki és családjának elbújni a vállalkozás raktára feletti padlásszobában, és vigyen nekik ételt, könyveket és más szükséges dolgokat. Gies korábban megtagadta, hogy együttműködjön a nácikkal és csak úgy tudta elkerülni, hogy Ausztriába deportálják, hogy hozzáment holland barátjához, Jan Gieshez.
Miep Gies két éven át bujtatta Amsterdamban Anna Frankot és családját a második világháború alatt. Egyike volt azoknak, akik 25 hónapon át segítetettek a családnak, ő volt az aki - miután Frankékat megtalálta a rendőrség - magához vette Anne naplóját és elrejtette. Nem volt hajlandó elolvasni Anne írásásait, mert tiszteletben tartotta Anne titkát, majd később úgy nyilatkozott, ha elolvasta volna a naplót, akkor minden bizonnyal kénytelen lett volna elégetni a füzeteket, mert azokban rengeteg kompromittáló adat volt az Annát és családját segítőkre nézve. A háború után Gies Anna apjának - az egyedüli túlélőnek - adta a naplót, aki 1947-ben adta ki azt. Ez volt az első holokauszttal foglalkozó mű, amelyet több millióan olvastak és több nyelvre lefordítottak. Otto Frank egészen 1952-es újraházasodásáig Gieséknél lakott.
A háború után Miep Gies továbbra is a könyvet összeállító Otto Franknak dolgozott, népszerűsítette a naplót. Frank 1980-ban bekövetkezett halála után tovább kampányolt a holokauszttagadók ellen. Gies az izraleli Yad Vashemtől megkapta a Világ Igazai kitüntetést, kitüntette őt a német és a holland állam is. Azzal együtt nem akarta, hogy hősnek tartsák, "nem lenne jó, ha fiatal embereknek azt kellene gondolniuk, hogy hősök, attól hogy eleget tesznek emberi kötelességüknek" - mondta.
