Gabriel García Márquez: Találkozunk augusztusban
Az első félév legnagyobb irodalmi szenzációja kétségkívül ez az eddig kiadatlan kisregény, mely a világpremierrel egy időben jelenik meg hazánkban. Főszereplője Ana Magdalena, aki minden augusztusban elutazik édesanyja sírjához. A nő boldog házasságban él, ám a szigeten egyetlen éjszakára minden évben más emberré válik, idegen férfiak karjaiban. A Találkozunk augusztusban a vágy, a szabadság és az életöröm könyve. Az író több év munka után úgy gondolta, hogy a könyv nem elég jó, és meg kell semmisíteni. Fiai, Rodrigo és Gonzalo azonban úgy döntöttek, apjuk halálának tizedik évfordulójára mégis publikálják a művet, amely szerintük annak a végső erőfeszítésnek a gyümölcse, hogy García Márquez minden nehézség ellenére sem hagyott fel az alkotással. (Magvető)
Karl Ove Knausgård: Az öröklét farkasai
A Hajnalcsillag-sorozat első kötete 2023-ban az év legjobb könyve lett a Könyvesen. A második rész áprilisban érkezik, melyben Knausgård két szereplőre összpontosít. A regény első fele 1986-ban, a csernobili katasztrófa évében játszódik, és egy Syvert nevű fiatal férfiról szól, aki a kötelező katonai szolgálat után hazatér anyjához és testvéréhez, majd munkát vállal egy temetkezési vállalatnál. A második rész a jelenben játszódik, ahol megismerjük Alevtinát, a Moszkvai Egyetem biológusprofesszorát. A nő megszállottan kutatja a halhatatlanság témáját. Az öröklét farkasai az emberi élet határait és a természet rejtélyeit vizsgálja az 1980-as évek és a jelen politikai, kulturális kontextusában. (Magvető)
Daniel Kehlmann: Mozgókép
Kehlmann jól ismert a hazai közönség előtt, Tyll című regénye 2018-ban szerepelt toplistánkon, később pedig a 2010-es évtized legemlékezetesebb világirodalmi könyvei között is. Új regényének főhőse valóban létezett, G. W. Pabst a két világháború közötti filmművészet kiemelkedő alakja volt. Az osztrák filmrendező Hitler hatalomra kerülésének idején épp Franciaországból menekült Hollywoodba, az amerikai álom azonban számára csak kudarcokat rejtett. Pabst visszatér Ausztriába, és bár családjával ellenállni készül a hatalom csábításának, a berlini propagandaminiszter mégis megkísérti ajánlataival. (Magvető)
Caleb Azumah Nelson: Kis világok
Caleb Azumah Nelson a fiatal brit irodalom egyik legígéretesebb szerzője, és egy ghánai fiú felnövéstörténetét meséli el délkelet-Londonban. A könyv minden érzékre ható regény apa-fiú kapcsolatról, hitről, a közösség erejéről, a zenéről, és arról, hogy képesek vagyunk új álmokra találni, még akkor is, ha valamiről már nehéz szívvel le kellett mondanunk. (Magvető)
Szintén a Magvetőnél jön ki az egyik legeredetibb hangú olasz író, Claudia Durastanti Ismerős idegenek című kötete (Todero Anna fordításában). Főhőse, Claudia idegennek érzi magát saját, kaotikus családjában és az életében is. Siket szülei még abban sem tudnak megegyezni, hogyan ismerkedtek meg egymással, de azzal sem bajlódnak, hogy a gyerekeiket megtanítsák jelelni. A lány először az az olvasásba és a punkzenébe menekül, aztán New Yorkban próbálja alakítani a saját történetét.
Cristina Rivera Garza: Liliana legyőzhetetlen nyara
A regényben napjaink egyik legelismertebb mexikói szerzője, Cristina Rivera Garza a testvére halálának rejtélyes és tragikus körülményeit kutatja. Liliana alig húszévesen lett gyilkosság áldozata, az eset lezáratlan maradt, a tettes pedig büntetlenül megúszta. Rivera Garza naplórészletek, rendőrségi jelentések, személyes interjúk, lírai hangú, bensőséges visszaemlékezések segítségével rekonstruálja Liliana utolsó éveit, miért és ki által veszítette el az életét. A Liliana legyőzhetetlen nyara gyásztörténet, emlékirat, oknyomozó tényregény, társadalmi elemzés, de mindenekelőtt dühös, fájdalmas kiáltvány a nők bántalmazása ellen, az elszámoltatás és a felelősségre vonás mellett. Tavaly a Time Magazine 2023 legjobb könyvei közé választotta. (Sonora)
Sandra Newman: Julia
A könyv Orwell klasszikusát, az 1984-et gondolja újra női nézőpontból. Julia Worthing az Igazságminisztérium munkatársa és példás polgár – vidám, nem hisz semmiben, és egyáltalán nem érdekli a politika. Tudja, hogyan maradhat életben a Gondolatrendőrség, az újnyelv, a duplagondol, a kiskémek és a prolinegyedek feketepiacának világában úgy, hogy a szexuális örömökről se kelljen lemondania. De amikor érdeklődni kezd egy kollégája, Winston Smith iránt, kiderül, hogy a nő minden cinizmusa mégsem tud igazán gyűlölni, márpedig a Nagy Testvér birodalmában ez a legfontosabb. Newman szuggesztív erővel és provokatív kegyetlenséggel mutatja meg, milyen sorsot jelenthet egy totalitárius diktatúra a nők számára. (Helikon)
A Helikonnál jelenik meg a svéd Moa Herngren A válás című sikerregénye, melyben néhány nappal egy apró összekapás után a feleség döbbenten eszmél rá, hogy a férje soha többé nem akar hazajönni a családjához. Szép lassan kiderül, hogy a boldog házasság talán nem is létezett. Kiadják Jurij Andruhovics Éj rádió című posztmodern, akusztikus regényét is: főhőse egy rockzenész, Joszip Rockij, aki emigrációja alatt egy tojással fejbedobja országa diktátorát, majd menekülni kényszerül. Az író a nyelvvel és a hangokkal is izgalmas játékot folytat.
Mohsin Hamid: Az utolsó fehér ember
A brit-pakisztáni szerző regénye felteszi a kérdést: a bőrszín valóban nem jelent semmit? Főhőse, Anders egy reggel megdöbbenve látja a tükörben, hogy fehér bőre mélybarnára változott éjjel, és egyre több emberről derül ki, hogy ugyanez történt velük. A névtelen kisváros lakóin úrrá lesz a bizonytalanság. Egyesek a fennálló rend régóta fenyegető megbomlásaként értelmezik az eseményeket és félnek, mások minden előítéletüket feledve egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Lebilincselő könyv arról, mire képes az ember szélsőséges helyzetekben, hogyan határozza meg a másokról és önmagunkról alkotott képünket az etnikai hovatartozás, és miként kerekedhetünk felül a fajgyűlöleten, a félelmen és az erőszakon. (Jelenkor)
Szintén a Jelenkor adja ki a holland Gerbrand Bakker A borbély fia című regényét. Simon sosem ismerte az apját, Cornelist, mert az apja még a születése előtt meghalt – legalábbis mindenki így tudta. A fiú apjához és nagyapjához hasonlóan borbély, de nem szereti a munkáját, és csak egyetlen vendéggel beszélget szívesen, egy íróval. Amikor az író meghallja Cornelis rejtélyes történetét, hirtelen mindketten tudni akarják az igazságot.
Agneta Pleijel: Kettősportré
Oskar Kokoschka osztrák expresszionista festő és botrányhős, akit fiatal korában „a legvadabb vadállat” jelzővel illettek, 1969-ben, 84 évesen megfestette minden idők legnagyobb krimiírójának, a visszahúzódó és titokzatos, akkor már 80 éves Agatha Christie portréját. A regény ennek a portrékészítésnek az elképzelt története. Miközben mindkét idős alkotó életének kisebb-nagyobb eseményeire, titkaira is fény derül, megismerhetünk két rendkívül eltérő, azonban mégis hasonlóan humánusra és bölcsre csiszolódott egyéniséget. A Kettősportré életrajzi fikció, amelynek epizodikussága okán akár a „Jelenetek két életből” alcímet is lehetett volna adni. Agatha Christie és Oskar Kokoschka életének valós története képezi az alapot, amit Pleijel aztán a képzelet erejével tesz számunkra élővé. Megteremti a két alkotó ember hosszú életének rövid, mindössze hat ülésen végighúzódó metszéspontját, amelyet azonban az emlékek, a róluk szóló történetek kellően termékennyé tesznek ahhoz, hogy abból új művészet fakadhasson: az idősödő Pleijel érett, letisztult, lírai hangú prózája. (Polar)
Sissel-Jo Gazan: The Arc of the Swallow
A népszerű dán szerző negyedik magyarul megjelenő könyve egyszerre lebilincselő skandináv krimi, formabontó szerelmi történet, egy működésképtelen család arcképe és a nemzetközi gyógyszeripar mocskos titkainak leleplezése. A történet azzal kezdődik, hogy az ellentmondásos kijelentéseiről ismert immunológust holtan találják, és úgy tűnik, felakasztotta magát. Csakhogy asszisztense nem hisz ebben, így Søren Marhauge exnyomozó munkába lendül. (Jaffa)
Aanchal Malhotra: Az örökkévaló dolgok könyve
Rómeó és Júlia indiai változata, de Capuletek és Montague-k helyett hinduk és muszlimok kerülnek szembe egymással. Szamír és Firdausz gyerekként barátkozik össze, és egymás mellett tanulják ki családjaik ősi mesterségét. Az évek múltával hivatásuk egy életen át tartó művészi szenvedéllyé, kapcsolatuk pedig szerelemmé válik, és arról ábrándoznak, hogy összeházasodnak. A történelem vihara azonban városukat, Lahórt is eléri, és az utcákon hamarosan véres összecsapások folynak. A szerelmesek két ellenséges oldalon találják magukat; Szamír indiai, Firdausz pedig pakisztáni lesz, és mindkettőjüknek súlyos döntéseket kell meghozniuk. A lírai szépségű regény minden érzéket rabul ejtő utazás, mely során teljes pompájában tárul fel előttünk egy letűnt korszak minden varázsával, küzdelmével, fájdalmas és gyönyörű emlékével. (Libri)
Híragi Szanaka: Az elvesztett emlékek lámpása
A varázslatos regény helyszíne látszólag egy átlagos fotóstúdió, valójában azonban ez a túlvilág felé vezető út első állomása. Mindenki, aki ide kerül, egy halom fényképet kap, egyet-egyet élete minden napjáról. Ahhoz, hogy valaki tovább léphessen a túlvilág felé, ki kell választania a legmeghatározóbb, legkedvesebb emlékeit ábrázoló fotókat. Előfordul azonban, hogy épp a legfontosabb pillanatokról nem készül kép, vagy a meglévő fotó életlen, esetleg sérült. Ilyenkor az elhunytaknak lehetőségük van visszautazni a múltba, hogy megörökítsék, és egyben újra átéljék azt a jelentőségteljes pillanatot. Van azonban egy szigorú szabály: soha, semmilyen körülmények között nem szabad beavatkozni a múltba. (Libri)
A Librinél jelenik meg az amerikai Denene Millner három generáción átívelő családregénye, az Egy vér is. Erőteljes, mély szeretettel elbeszélt, gyönyörű történet három nő, Grace, Lolo és Rae generációs traumákkal terhelt sorsáról, szeretetről, hibákról, anyaságról. Mindhárman súlyos titkokat hordoznak, de ezeknek előbb-utóbb ki kell derülniük, ha a gyógyulás útjára szeretnének lépni.
Jon Fosse: Fehérség
Tovább ismerkedhetünk a tavaly Nobel-díjjal kitüntetett író, a norvég Jon Fosse műveivel, aki minket is annyira elbűvölt, hogy Reggel és este című kötete tizedik lett 2023 legjobb könyvei között. Fehérség című kisregényének főszereplője hatalmas hóviharba keveredik autójával. A nagy hóban és sötétségben aztán mindenféle furcsa találkozások tanúi lehetünk. (Pesti Kalligram)
Ann Napolitano: Hello, gyönyörűm
Az amerikai regény fő kérdése: képes-e a szeretet meggyógyítani egy összetört embert? William Waters családját súlyos tragédia terheli, így a középiskola után örömmel hagyja maga mögött rokonait, és élvezi, hogy főiskolai szerelme, Julia családja tárt karokkal fogadja. De amikor felbukkannak a múlt árnyai, a pár jövője és Julia saját lánytestvéreivel való viszonya is veszélybe kerül. (General Press)
Benjamín Labatut: Amikor nem értjük többé a világot
A chilei író kötete a tudományos és matematikai felfedezések, az őrület és a pusztulás közötti bonyolult kapcsolatokról szól. (Tavaly megjelent, fikcionalizált Neumann János-életrajzáról, a Maniacról itt írtunk.) Labatut különböző műfajokat vegyítve tárja elénk olyan ismert tudósok életét, mint Fritz Haber, Werner Heisenberg vagy Erwin Schrödinger, akiknek a felfedezései minden korábbit felülmúló erkölcsi dilemmákkal és következményekkel jártak. A szerző nyaktörő tempóban és felkavaró részletességgel meséli el olyan gondolkodók történetét, akik átformálták a lehetségesről alkotott elképzeléseinket. Bizonyos felfedezéseik jobbá tették az életet, míg mások káoszt és elképzelhetetlen szenvedést szültek, ám a legtöbb esetben egyértelmű határvonalat sem tudunk húzni az erkölcsi kategóriák között. A könyvet jelölték a 2021-es Nemzetközi Booker-díjra is. (Open Books)
Két novelláskötet után (melyből az egyik 2022 legjobb könyvei közé került, a másik pedig nemrég a hét könyve volt) az Open Books kiadja az argentin sztárszerző, Mariana Enríquez A mi éjszakánk című regényét is. A történet elején különös módon meghal egy fiatal nő, gyászoló kisfia és férje pedig útra kelnek, hogy szembeszálljanak a nő családjával, melynek tagjai szörnyűséges tetteket követnek el a halhatatlanság megszerzése érdekében. De elszökhet-e a fiú az öröksége elől, és meddig mehet el az apa, hogy megmentse őt?
Goran Vojnović: A fügefa
A harmincas éveiben járó Jadran igyekszik kibogozni az életét alattomosan átszövő viszonyokat és eseményeket. Vajon miért menekült a nagyanyja, Jana magányba és hallgatásba, majd demenciába, és miért menekülhetett a nagyapja, Aleksandar, öngyilkosságba? Miért gyűlöli az anyja, Vesna azóta is olyan engesztelhetetlenül Aleksandar emlékét, és hová tűnt el az apja, Safet a délszláv háború első évében? És mindez hogyan függ össze azzal, hogy a felesége, Anja a közös gyermeküket is hátrahagyva elhagyta őt? Jadran az emlékek és az információk töredékeiből összerakja a múltját, hogy megértse a jelenét. Vojnović az egyik legismertebb és legjobb szlovén író, köteteit eddig 14 nyelvre fordították le. (Typotex)
Marija Sztyepanova: Emlékeim emlékére
Nagynénje halála után az elbeszélő nekiáll átválogatni a lakásban maradt tengernyi megfakult fényképet, régi levelezőlapot, levelet, naplót és emléktárgyat: egy oroszországi élet fonnyadt gyűjteményét. A nyugodt, gondos kézzel összeszedett szilánkok egy olyan, látszólag köznapi család történetét mesélik el, amelynek valahogy sikerült átvészelnie az elmúlt évszázad üldöztetéseit. A család törekvése a csendes, civilizált, normális életre – ebben a kegyetlen korban – önmagában is különös odisszea. Sztyepanova az esszé, a fikció, a memoár, az útirajz és a történetírás műfaja segítségével vakmerőn hatol a személyes és kollektív emlékezet mélyére, miközben tele van ritka szellemi kíváncsisággal, és szépségesen lágy, poétikus hangon beszél. A kötet 2021-ben szerepelt a Nemzetközi Booker-díj rövidlistáján, 2023-ban pedig Sztyepanova – David Grossman és Nádas Péter után harmadikként – elnyerte a 2020-ban alapított Berman-díjat. (Park)
A Parknál folytatódik Tove Ditlevsen nagy sikerű Koppenhága-trilógiája is, a befejező, Függés című kötettel. A főhős a kötet elején még csak húsz éves, de máris elismert költő, férje egy idősebb szerkesztő. A fiatal nőnek fogalma sincs, hogy mennyi szívfájdalom, kudarc és romboló függőség vár még rá.
Vlagyimir Szorokin: De feminis / Az örökség
Újabb két kötettel gazdagodhat a kortárs orosz irodalom rajongóinak könyvtára. Egyrészt megjelenik Szorokin 2022-es, De feminis című novellagyűjteménye, melyben a szerző női szereplők perspektíváiból mutatja be a világunkat átszövő erőszakot. Az örökség című regényt az író tavaly fejezte be. A mű a 2021-ben megjelent Garin doktor folytatásának tekinthető (főhősei a doktor utódai egy, a „kátrányok” fajába tartozó nőtől), és az író korábbi gyakorlatához hasonlóan egy elképzelt jövőből közvetlen, groteszk választ ad az aktuális oroszországi eseményekre. (Gondolat)
Ann Patchett: Tom Lake
A modern amerikai klasszikusok közé tartozó Ann Patchett legfrissebb regényében a kényszerű bezártság alatt egy anya mesél három lányának a fiatalkori szerelméről egy híres színésszel, majd a korai házaséveiről, mielőtt még megszülettek volna a gyerekei. Reményteli és elégikus történet – azt vizsgálja, mit is jelent boldognak lenni, miközben a világ darabjaira hullik. Az író szerző PEN/Faulkner-díjas, egy másik regényét Pulitzer-díjra jelölték. (21. század)
Pauline Harmange: Széttört helyeken
A kötet hőse Anaïs, a látszólag sodródó, ambíció nélküli fiatal nő, aki egy szakítás és a kirúgása után Limoges-be költözik – állítólag azok mennek oda, akik meg akarnak halni. Ott egy különös olasz nőtől bérel lakást, aki vaksága dacára nagyon is tele van életkedvvel. Anaïs pedig lassan ráébred, a tökéletlenségeink tesznek bennünket egyedivé – nem az a lényeg, hogy az ember begyógyítsa a sebeit, hanem hogy megtanuljon együtt élni velük. (21. század)
Szintén a 21. századnál érkezik a brit Christy Lefteri egy nagyon aktuális téma, az erdőtüzek ihlette műve, A tűz könyve. A mai Görögországban, egy erdő mélyén lakó művészcsalád otthonát és addigi életét egyik napról a másikra felemészti a futótűz. Mesterien megírt, bensőséges hangvételű regény arról, hogy egy tragédiát követően is keressük azokat az egyetemes kötelékeket, amelyek összekapcsolják az embereket.
Susanne Abel: El a kezekkel Gretától
Abel okos, érzelemdús bemutatkozó regénye nagy kritikai sikert aratott, hiszen magával ragadó módon mesél a német történelem egy elfeledett, II. világháború utáni szeletéről, a „barna baba tervről”. Tom ismert híradós, akit egyre jobban aggaszt anyja, Greta romló emlékezete. Greta apránként elmeséli élete történetét, többek közt azt, hogy hogyan menekültek át kelet-Poroszországból az orosz katonák elől egy jeges télen az amerikai fennhatóság alatt álló területre. Amikor Tom rábukkan egy sötét bőrű kislány fényképére, anyja elhallgat. A férfi azonban meg akarja fejteni, mi történt Greta múltjában, ami annyira szomorúvá tette, mert tudja, hogy a saját boldogsága is ezen múlik. (Central)
Tod A: Mindig van lejjebb, avagy a háromlábú kutya
Egy alkotói válsággal és alkoholizmussal küzdő, még csak nem is túl sikeres író, Mark egy véletlen találkozás révén váratlan esélyt kap az újrakezdésre: kényelmes reklámszövegírói állás egy trópusi szigeten. Az édenkertnek azonban ára van, főleg, miután egy halottat is találnak, akivel Mark néhány napja még kapcsolatban állt. Pulp noir-ba mártott, lendületes próza azoknak, akik valaha is álmodoztak arról, hogy mindent hátrahagyjanak. (Ampersand)
Az Ampersand folytatja Leonora Carrington műveinek kiadását is. Tavaly A hallókürt című regény óriási meglepetést okozott nekünk és szerepelt az év legjobb könyvei között is. Ezúttal a Fehér nyulak című novelláskötete jelenik meg.
Cristina Campos: Történetek férjes nőkről
Őszinte regény házasságról, barátságról, vágyról és szerelemről, miközben férjek, szeretők és barátok jönnek-mennek. Gabriela szereti a férjét, ám érthetetlen módon mégis egy másik férfira vágyik, akinek a karjai közt szenvedélyre talál. Silvia és Cósima, akikkel egy női magazin szerkesztőségében dolgozik, ugyancsak titkokat rejtegetnek a férjük elől. Campos erőteljes regényben tárja elénk a női intimitás mélységeit tárja, és olyan asszonyok hétköznapi valóságáról mesél, akik a saját életük csapdájába estek. (Athenaeum)
Az Athenaeum adja ki Leo Vargyasvili A rengeteg szélén című debütáló regényét is. A szerző maga is Grúziából menekült el gyermekkorában a családjával, könyvében azonban egy felkavaró visszatérésről olvashatunk. Irakli a húsz éve a menekülés miatt hátrahagyott feleségét megy felkutatni szülőföldjére, ám hamarosan eltűnik fiai, Saba és Sandro elől. Így a fiúk is apjuk után indulnak, hogy valamit még visszaszerezzenek a családjukból. Brutális, mégis érzékeny könyv a háború okozta rombolásról és a túlélésről.
Emi Yagi: Diary of a Void
Shibata kisasszonyt szexuálisan zaklatják munkahelyén, ezért máshova igazol, ám az új helyen szinte csak cselédeknek való feladatokat bíznak rá. Egy nap aztán megtagadja, hogy összeszedje férfi kollégái koszos bögréit, mondván, állapotos és rosszul van a szagoktól. Csakhogy Shibata kisasszony nem vár gyereket, de fenntartja a látszatot, mert így mentesül az alantas feladatok alól. Szürreális, száraz humorral elmesélt társadalomkritikus történet arról, hogy milyen könnyű belegabalyodni a hazugságok hálójába és elveszteni a kapcsolatot a valósággal. (Scolar)
A Scolar folytatja Karin Smirnoff tavaly útnak indított Jana Kippo-trilógiáját is, az Elvittük anyát északra című noirral, melyben a főhős és testvére felkerekednek, hogy anyjuk hamvait végső nyughelyére, a zord és rideg Norrlandba vigyék. Az, hogy nem látják őket szívesen, enyhe kifejezés.
Leïla Slimani: Mások országa
A Goncourt-díjas szerző új regénye egyszerre széles történelmi-társadalmi tablót felfestő, nagyívű családtörténet és intim, drámai kamaradarab. Slimani lenyűgöző láttató erővel idézi meg az ötvenes évek Marokkóját, ahol folyamatosan nő az elégedetlenség a gyarmatosítóknak tekintett betolakodókkal, a francia telepesekkel, hivatalnokokkal, katonákkal és politikusokkal szemben. Fokozódik a feszültség, és szerveződik a helyi ellenállás, amely egyre inkább erőszakba fordul. Hogyan éli túl ezt egy marokkói férfi és egy francia nő házassága, akiket a szerelmükön túl nem sok köt össze? Fordította Lőrinszky Ildikó. (Európa)
Johan Harstad: Ferskenen
A népszerű norvég dráma-, regény- és gyerekkönyvíró, grafikus Johan Harstad krimiparódiájának egyelőre nincs magyar munkacíme, mert az eredeti (Ferskenen) sajnos lefordíthatatlan. Ez a főszereplő detektív neve, magyarul Barack, a ta på fersken viszont ravaszul „rajtakapnit” jelent. Harstad a krimi zsánerének hibái és az ilyen könyvek cselekményére jellemző késleltetés ellen is lázad: főhőse vagy jelen van a bűncselekmény helyszínén, vagy közel ahhoz, a lényeg, hogy a megoldás gyorsan kiderüljön. Mikroregényeivel a szerző olyanoknak kínál alternatívát, akiknek nincs ideje hosszú könyveket olvasni, vagy utálnak olvasni, de szeretik a krimit. Banális mikrokrimi vagy zseniális avantgárd? A különbség ebben az esetben finom és homályos. (Ø)
Az Ø Kiadónál később érkezik Gunnar Gunnarson Feketerigója, ami egy hírhedt, tragikus és megtörtént esetet mesél el, ami során két szeretőt perbe fognak a házastársaik meggyilkolásáért. Mondják proto nordic noirnak is, de abszolút szépirodalom. Készülnek az Eyrbyggja saga fordításával is, ami az „öt nagy” óészaki saga egyike és az európai rémtörténetek prototípusa. Továbbá várható az illusztrátor Lénárt Ivett és a biológus Korsós Attila közös kötetének magyar kiadása, az Élet a sarki fény alatt, ami az északon élő legkülönlegesebb állatok bestiáriuma.
